Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-31 / 52. szám

1976. december 31. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Az állományfejlesztés kiemelt feladat! Mezőgazdasági üzemeinkben nap­jainkban nagy gondot kell fordítani a szarvasmarha-állomány, elsősorban a tehénállomány növelésére, továbbá a gazdasági állatok hasznosságának sokoldalú fokozására, valamint a ta­karmányok, elsősorban a szemesek hatékony kihasználására. A hatodik ötéves tervidőszak éveiben a vágóhídi hús felvásárlását több mint 20, a to­jásfelvásárlást 25, a tejfelvásárlást pedig 24 százalékkal kell növelni. {Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusának határozataiból.) A Galantai (Galántai) járási Mező­­gazdasági Igazgatóságon Varga Sán­dor főmérnökkel a szarvasmarha-, illetve a tehénállomány fejlesztésével kapcsolatos kérdésekről és az állatok hasznossági színvonaláról beszélget­tünk. ELSŐRENDŰ FELADAT A TERVEZETT ÄLLOMÄNY MEGTARTÁSA A járás mezőgazdasági üzemeiben szeptember végével több mint 45 ezer szarvasmarhát tartottak számon, ami 1,4 százalékkal volt több a tervezett darabszámnál. Örvendetes az is, hogy az idén — az 1975-ös év ugyanezen időszakához viszonyítva — 2350 szar­vasmarhával többet tartottak. Az ál­latsűrűség tekintetében 100 hektár mezőgazdasági területre 65,6 szarvas­­marha jut. A szarvasmarha-állomány tervezett létszámának megtartásában, túlszárnyalásában a legjobb ered­ményt a Kráfová pri Senci-i, a Veiké Ul'any-i és a Pusté Sady-i szövetke­zetben érték el. Ezzel szemben az abrahámi szövetkezetben csak 94,9, a Veľký Grob-iban pedig csak 97,1 szá­zalékra teljesítették a tervezett fel­adatot! A tehenek száma szeptember végé­vel elérte a 17 ezer 310 darabot, s minden feltétel adott volt ahhoz is, hogy a járás mezőgazdasági üze­meiben az év végérd tervezett (17 ezer 600 db) állományt is elérhessék. Az idén a múlt év azonos időszaká­hoz viszonyítva 590-el növelték a te­hénállományt. Jelenleg a járásban száz hektár mezőgazdasági területre számítva 25,1 darab tehén jut. A ter­vezett tehénállomány megtartásában az első helyen a selicei (sókszelőcei) szövetkezet állt. A tervezett 660-nal szemben szeptember végével 681 da­rabot tartottak. Ugyancsak kedvező eredményeket értek el ebben a tekin­tetben a galantai és a Veiké Ulany-i szövetkezetben. Vannak azonban olyan gazdaságok is, ahol objektív és szub­jektív okokra hivatkozva nem érték el a tervezett állományt. Ezek közé tartozik például a Salai (96,6 %] és a tešedikovoi (9Й;8 %) szövetkezet. TÉLIESÍTETTEK A TEJFELVÄSÄRLÄS ÉVI TERVÉT A novemberi hónap utolsó dekádjá­­ban mind a járás szövetkezeteiben, mind állami gazdaságaiban elmarad­tak a tervezett feladatok teljesítésé­től. A járás 17 szövetkezete a tejfel­­vásárlást csak 88,5 (több mint 115 ezer liter volt a lemaradás), három AG-a pedig csak 85,3 (közel 40 ezer liter hiány) százalékra teljesítette! E tekintetben a legjobban a Trnovec nad Váhom-i (112,2 %) és a trsticei (107,1 %) szövetkezetben álltak. A „gyengélkedő“ gazdaságok sorába el­sősorban a Horné Saliby-i (csak 76,4 százalék) és a Veiké Ulany-i (77,6%) szövetkezét tartozott. Ha megfigyel­jük, az utóbb említett mezőgazdasági üzemben az állományfejlesztés hely­zetét és a tejtermelés színvonalát, megállapíthatjuk, hogy negatív fejlő­désről van szó. Ebből arra következ­tethetünk, hogy a szövetkezetben nem végezték szakszerűen az állományfej­lesztéssel kapcsolatos teendőket, ami kiaknázatlan termelés-fejlesztési le­hetőségekre utall Kedvezőbb képet kapunk a tejfel­­vásárlás helyzetéről, ha az eltelt 11 hónap mérlegét vesszük alapul. A já­rás szocialista szektorában a novem­ber végéig tervezett 43 millió 260 ezer liter tejjel szemben 43 millió 618 ezer 482 litert értékesítettek! A járás szövetkezeteiben a tervezett tej­felvásárlást 101,1 százalékra teljesí­tették, s terven felül több mint 387 ezer liter tejet adtak el. Év elejétől számítva a tejfelvásárlási kötelezett­ségnek legjobban a trsticei (nádsze­gi) szövetkezetben tettek eleget. A tervezett 1 millió 460 ezer literrel szemben több mint 1 millió 709 ezer liter tejet értékesítéttekl Ugyancsak jó eredményt értek el a Trnovec nad Váhom-i szövetkezetben (112,2%) is. A leggyengébbek közül a Pusté Sady-i szövetkezetei említeném, ahol több mint 84 ezer liter tejjel maradtak adósai társadalmunknak! A tejtermelés fokozása szempontjá­ból hátrányosan hat az, hogy szep­tember végével a borjúszületések szá­mát csak 98,1 százalékra teljesítet­ték. A lemaradás 248 darab volt. Globálisan a járásban 12 ezer 477 borjút választottak el, ami 100 tehén­re számítva 72,8 darab. Sikerült azon­ban másfél százalékkal túlteljesíteni az üszőknek tehenek sorába való át­csoportosítását. Az említett időszak­ban az üszőátvitel száz tehénre szá­mítva 21,2 darab volt. A járás mező­­gazdasági üzemeiben a tehenek fe­deztetését 111,1 az üszőkét pedig 105,3 százalékra teljesítették, ami jó előfeltételeket teremt az elkövetkező években egyrészt a tejtermelés toko­zására, másrészt a szarvasmarha­­állomány fejlesztésére. Előrelátható­lag az 1977-es évben 600 darabbal gyarapítják a tehénállományt. MÓDOSÍTOTTAK A KERESZTEZÉSI PROGRAMON Nem végleges számítások alapján az idén a tehenenként, évi tejhozam eléri a 3060 litert, ami kb. 100 liter­rel jobb a múlt évi valóságnál. A te­henek hasznosságának fokozása szempontjából döntő tényező a jobb tenyészanyag kialakítása. Ellátogat­tam a kerületi fajtanemesítő intézet galantai járási központjába is, ahol Ján Zák mérnökkel beszélgettem. Tőle tudtam meg, hogy a keresztezés! programot már az 5. ötéves tervidő­szakban kidolgozták. Az 1971—75-ös években a tehénállomány 27 százalé­kát törzstenyészetben tartották, 41 százalékát az alföldi fekete-tarka (62,5 %-os vérarány), 32 százalékát pedig az alföldi vörös tarka marhá­val (25—37,5 %-os vérarány) keresz­tezték. Tekintettel arra, hogy a feke­te-tarka marhával történő fajtaátala­kító keresztezés nem váltotta valóra az elképzeléseket (gyengébb hűster­­melőképesség), az elkövetkező évek­ben csökkentik az ezirányú kereszte­zést, A 6. ötéves tervidőszakra új ne­mesítést programot dolgoztak ki. En­nek értelmében az 1980-as év végével a tehénállomány 42 százaléka kerül a törzstenyészetbe. A .fekete-tarka marhával történő keresztezés (62,5 %-os vérarány) a tehénállomány 8, a vörös-tarkával történő keresztezés pedig a tehénállomány ötven százalé­kát érinti. Az utóbbi esetben két kombinációval — 25, illetve 37,5 %-os véraránnyal — számolnak. Az új ke­resztezést program megvalósítását lé­nyegében a fekete-tarka marhával történő keresztezés leszármazottjai nehezítik, mert ezeket először szlo­vák tarka apaállatokkal kell pároz­­tatni. Allomänyfejlesztés, FÉRŐHELYEK KIALAKÍTÄSA 1980-ig az I-es számú kooperációs körzetben (Galante székhellyel) 20 ezer 747 darabra gyarapítják a szar­vasmarha-állományt, ebből a tehenek száma eléri a 7 ezer 432 darabot. Az ide tartozó mezőgazdasági üzemekben 100 férőhelyet kell kialakítani a te­henek, 2 ezer 200-at az üszők és 75-öt a hízók részérő. Ha azcnbaq megfigyeljük a rendelkezésre álló fé* rőhelyek színvonalát, megállapíthat* Juk, hogy még az új építkezésekkel együtt is 1980-ban 3 ezer 518 tehén! lesz elhelyezve nem megfelelő istál­lókban, ami az akkori tehénállomány 47,3 százaléka. Ugyancsak kedvezőt­len helyzet alakul ki a hízómarhák és a növendékállatok ístállózása te­kintetében is. A Il-es számú (Salai) kooperációs körzetben a 6. ötéves tervidőszak vé­gére 20 ezer 955 darabra növelik a szarvasmarha-, 7 ezer 530 darabra pedig a tehénállományt. Ebben a kör­zetben elegendő tehénistállő lesz, (a žihareci szövetkezetben már felépült az új istálló) s az elkövetkező évek* ben még 4 mezőgazdasági üzemben építenek új tehénistái lót. Hiány mu­tatkozik viszont a borjú-; üsző- és a hízómarha-szállásokból. A III-as számú kooperációs körzet* ben (Sládkovičovo környéke) a szar* vasmarha-állományt 1980-ig az idei várható valósághoz viszonyítva 1695 darabbal gyarapítják, s elérik a 17 ezer 440 db-ot. A tehénállományt 6 ezer 900 darabbal kell növelni. Az ebbd a körzetbe tartozó mezőgazda­­sági üzemekben is elegendő férőhely lesz a tehenek részére, elsősorban a Kráíová pri Senci-i és a Veľký Grob-I szövetkezetben felépülő tehénistállókj valamint a Veiké Ulany-i szövetke­zetben végzett korszerűsítési munká­latok eredményeként. Hiány lényegé­ben a borjak és a növendékállatok esetében lesz. Ha az említett építkezések élké­­szülnek, akkor a járásban a 6. ötéves tervidőszak éveiben 3 ezer 393 férő­helyet nyernek a tehenek és 500-at a hízőállatok részére. A régi, élavult istállók korszerűsítésével lehetőség nyílik 400 tehén, 590 növendék- és 540 hízóállat elhelyezésére. A szarvasmarha-,- illetve a tehén­­állomány gyarapításával egyidőbeq növekednek a járás tej- és húster­melési feladatai is. Míg 1975-ben az említett három kooperációs körzet' mezőgazdasági üzemeiben 57 millió 053 ezer liter tejet termeltek, addig 1980-ban 71 millió 253 ezer litert kell kitermelni, ami 24,7 százalékos növe­kedést jelent. Reméljük a járás mezőgazdasági üzemeiben a beavatott személyek mindent elkövetnek a szarvasmarha, és a tehénállomány tervszerű fejlesz­tése és az állatok hasznosságának fo­kozása érdekében, hozzájárulva ezzé'l az igényes állattenyésztési feladatok teljesítéséhez! Вага László, .mérnök Amerikai szakemberek feltétele­­” zik, hogy a fogyasztás gyors ütemű növekedése ellenére a műtrá­gyák világviszonylati kínálata a kö­vetkező öt évben a korábbinál na­gyobb lesz. A jövőben építésre kerülő Lesz elég műtrágya a világpiacon? (tervezett) gyártásegységek termelése inkább azt a reményt kelti, hogy a kínálat fölülmúlja a keresletetl Az 1980-as év végére a foszformű­trágyák fogyasztása világviszonylat­ban eléri a 32 millió tonna mennyisé­get, ami az 1973-as évhez viszonyítva 70 százalékos növekedést jelentene. Az Egyesült Államokban ugyanezen időszak alatt a fogyasztás 50 száza­lékkal növekedik és körülbelül eléri a 6 millió tonnát. A foszforműtrágyák gyártási kapacitása 33 millió tonnára szökik, amelyből maga az USA 10 millió tonnát termel. Ez a tény az amerikai termelőknek nagy gondot okoz, mert nem számolhatnak az export lényeges növekedésével, első­sorban a fejlődő országokba. Ezek ugyanis saját maguk építkeznek, vagy pedig tervbe vették az olyan mennyi-, ségű termelőkapacitás létrehozását, amely megengedi az önellátást, vagyis a hazai szükséglet megközelítő kielé­gítését. Ami a nitrogénműtrágyákat illeti, — főképp az ammóniát —, lényegte­len hiány várható az 1976—77-es években a világpiacon, de 1980 körül ezen műtrágyák mérlege is inkább a nagyobb kínálat felé irányul, s eléri a 900 ezer tonna nitrogént. A kálisó esetében aránylag kiegyen­súlyozott kínálat-kereslet mérleg vár­ható, a nagyobb kínálat parszpektívá­­jával. Az amerikai gazdaságtan! kutatók ezen optimista kilátások ellenére azt állítják, hogy a műtrágyakereslet kri­tikus csökkenése a gabona világpiaci árának emelkedését vonja maga után. Az említettekből azt a következte­tést vonhatjuk le, hogy hazánkban az önellátásra való törekvés nemcsak a mai viszonyok szilárdsága, hanem a távlati kilátások szempontjából is fontos. (hoffman) Egy szövetkezet újítási tapasztalatai Az újító mozgalom kibontakoztatá­sára egyre nagyobb figyelmet fordí­tanak mezőgazdasági üzemeinkben. Ellátogattam a salai (vágsellyei) „BARÁTSÄG“ szövetkezetbe, ahol an­nak főgépesítőjével, ján Mlynár mér­nökkel beszélgettem. Az újítások tekintetében a szövet­kezetben komoly előrehaladás tapasz­talható. Míg 1974-ben az újítások szá­ma csak egy volt (azelőtt a nyilván­tartással nem foglalkoztak), addig egy évvel később már tizenkettő, me-I--------- 30 DTLtl ---------j 1 HflSZMOS ÚJÍTÁS 1 ÖTLET Hfl5ZMOS ben évente mintegy 12 újítási javas­lat benevezésével és félmillió korona értékű társadalmi haszon elérésével számolnak! AZ ABRAKKEVERÉKEK ÉSSZERŰ FELHASZNÄLÄSA A szövetkezetben évente körülbelül 15 ezer pulykát hizlalnak. Az eteté­sük régebben kiszórással vályúkban történt, aminek következtében mint­egy 15 százaléknyi mennyiségű táp veszett kárba. Ezen a problémán Šte­fan Cuba és Jozef Kerék újítók segí­tettek, akik önetetőket készítettek. Az önetetők oldalfalai és az alja fából, a teteje pedig vaslemezből ké­szült. Méretei: 200X60X120 cm. Egy önetető egyszeri kapacitása mintegy 250 kg abrakkeverék, ami lehetőséget adott arra is, hogy csökkentsék a tá­pok kiszórására fordított időt. Először csak egy önetetőt készítettek, amit további hat követett. Az anyagi költ­ségek — a hét önetető esetében —* 5414, a bérköltségek pedig 840 koro­na értéket képviseltek. Az önetetők alkalmazásával a szö­vetkezet pulykatenyésztésében éventl mintegy 150—200 mázsa — körülbelül 50 ezer korona értékű — abraktakar­mányt megtakarítanak! Ez az egyszerű példa is bizonyítja, hogy érdemes egy kicsit elgondolkod­ni olyan kérdéseken is, amelyek kis ráfordítással elősegítik a termelés hatékonyságának fokozását. Reméljük, hogy a vágsellyeiek pél­dáját mások is. követik, hozzájárulva ezzel az abrakkevérékek ésszerű fel­­használásához! (bara) ÜJ TlPUSÜ TRAKTOROK Űj típusú — Belorusz MTZ—80-as — univerzális . traktorok gyártását kezdték meg Minszkben. Ezt a traktort elsősorban a burgonya, cukorrépa, kukorica és más kapásnövények sorltözi megmunkálására szánták. Hozzá­kapcsolható munkagépekkel azonban más mezőgazdasági munkák végzésé re is alkalmas, így a föld szántására, vetésére, boronálására. A traktor tel­jesítménye 75—80 LE, munkasebessége 1,5—33,4 km/óra. A konstruktőrök gondoskodtak a vezető kényelméről is: a vezetőülést hidraulikus lengés­­csillapítóval szerelték fel, az ülés magassága szabályozható a traktor ka­binja pedig hermetikusan zárt. ' —rp ÜJ ELJÁRÁSOK TÉRHÓDÍTÁSA Üjabb és újabb hírekben számolnak be a hírügynökségek a különböző új eljárások előtöréséről a szocialista országok mezőgazdaságában. Igv például a Szovjetunióban a szántás nélküli talajművelést 1973-ban 21,3 millió, 1975-ben pedig már 28,7 millió hektár területen alkalmazták. 1973 ban 20,7 millió, 1975-ben pedig 24,8 millió hektáron végezték el a vetést különleges, erózió elleni vetőgépekkel. Egy másik híradás arról számol be, hogy a bulgáriai mezőgazdasági üze mek máris sok száz hektár területen foglalkoznak üvegházi kertészettel. Egy hektár üveggel fedett terület átlagos hozama paradicsomból 120, ubor­kából 430 tonna. A legnagyobb üvegházi telepek alapterülete eléri a 70— 80 hektárt is. Í.M. T.J lyeknek egy év alatti társadalmi haszna túlhaladta a 261 ezer korona értéket! Ezzel az eredménnyel a já­rási versenyben az első helyen vé­geztek. Az idén a benevezett újítások száma szintén 12 volt, melyek közül nyolcat már elfogadtak (240 ezer ko­rona társadalmi haszon), a további négy elismerésére a közeljövőben ke­rül sor. A szövetkezetben jól működik az újításokkal foglalkozó héttagú szak­­bizottság, Ján Veres mérnök, ágazati gépesítő vezetésével. A legjobb újítók közé a már említett Veres elvtárson kívül František Rehák gépjavító és František Špánik elvtárs, a központi javítóműhely vezetője tartozik. A szakbizottság az 1977-es évre há­rom tematikus feladatot hirdetett ki az állattenyésztés szakaszán. Az első a takarmányok ésszerű keverését és adagolását, a második a kocák meg­­termékenyülési arányának fokozását (mesterséges termékenyítés eseté­ben), a harmadik pedig a szalma szé­lesebb körű felhasználását szorgal­mazza. A tematikus feladatok megol­dására — az említett sorrendben — 1500, 5000, illetve 1000 korona pénz­jutalmat fordítanak. A főgépesítő elmondotta azt is, hogy — kiindulva a jmi újításokkal kapcsolatos határozataiból — a jövő­[«*** «J* *** *** *** *** *j* *** «$* «£♦ *** *** *** *** «j* **• *** «2* *** *** *** *** *** «2» «2* «$» «2* *** *2*' fÜ Ш -____ •mm. Az átjáró folyosóval rendelkező istállókban jól bevált az abraktakarmányt adagoló gépek alkalmazása. Gyártja a Turčianske Teplice-i Gép- és Trak* torállomás, -hím-*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents