Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-31 / 52. szám

1876- december 31. SZABAD FÖLDMŰVES. 9 Pályaválasztás Á CSKP XV. kongresszusa foglalko­zott a nevelés-oktatás helyzetével és feladataival. A kongresszuson elfoga­dott határozatban pártunk legfelsőbb fóruma fontos feladatként jelölte meg a tudatformálás, a nevelés hatékony­ságának fokozását; az oktatás, képzés színvonalának emelését. A határozatból idézve: „Az oktatás­ügyben a fejlett szocialista társada­lom szükségleteivel összhangban meg kell teremteni a feltételeket a műve­lődési szint további emelésére és a szakképzett munkaerők felkészültsé­gének tökéletesítésére. Erősíteni kell az iskolák általános művelődési és politechnikai jellegét. Lényegesen ja­vítani kell a fiatalság szakmai érdek­lődését és a pályaválasztási tanács­adást. Szükséges állandóan fokozni a dolgozók szakképzettségét, ami felté­tele annak, hogy széleskörben fel le­hessen használni a műszaki haladás eredményeit a gyakorlatban és ezál­tal növelni a népgazdaság hatékony­ságát. Ezért a szakképzésben növelni kell a műszaki szakmára készülők arányát, bővíteni az érettségivel járó oktatási szakokat. 1980-ig a felsőokta­tási intézmények hallgatóinak számál s az érettségivel záródó ágazatokban az 197S. évhez képest az ötszörösére kell emelnie a munkásfiatalok rész­arányát.“ Ezekben a hetekben választanak életpályát a kilencéves általános is­kolák tanulói és a közeljövőben a gimnázium és szakközépiskolák vég­zett diákjai. Fontos és komoly feladat a fiatalok pályaválasztása. A pálya­­választásnál jelentős feladat hárul a pedagógusokra, a hivatásos tanács­adókra, de valójában mégis a család­ban döntik el a serdülő és a közép­­iskolás diákok sorsát. Egyre nagyobb jelentősége van a pályaválasztási ta­nácsadásnak is. Csak az a baj, hogy főlég a pályaválasztást megelőző he­tekre, napokra zsúfolódik a tanács­adók munkája és így nem jut elég idő az „ügyféllel“ való foglalkozásra. A kilencéves és nyolcéves alapisko­lát végzősek négy irányban tanulhat­nak tovább. A végzősök 55 százaléka, azaz a Szlovák Szocialista Köztársa­ságban 44 800 serdülő fiatal, az 1977 —1978 tanévben valamilyen ipari­­tanuló-iskolában, illetve szaktaninté­zetben négyéves érettségivel végződő szakmunkásképző intézetben, vala­mint a gimnáziumokban és szakközép iskolákban szerezhet képesítést. Me­zőgazdasági és élelmiszeripari szak tanintézetekben 5300 fiatal kap he­lyet. A hatodik ötéves tervidőszakban jelentősen bővülnek a négyéves érett­ségit nyújtó szakmunkásképző intéze­tek. A jövő ősszel ezekben a szak­munkásképző intézetekben a kilenc­éves általános iskolából 2870 diák és a nyolcadik osztályból első ízben — 1640 alapiskolában végző kérheti fel­vételét. Az iparitanuló-iskolákban még min­dig sokan jelentkeznek az úgyneve­zett divatos szakmákra. (Fodrász, autójavító, vendéglátóipar stb.) így aztán a magánérdekek 'ellentétbe ke­rülnek a társadalmi szükséglettel s bizony sok szülő, gyermek csaló­dik, ha nem kap helyet a választott szakmában. Ezért a jövőben sokkal átgondoltabb tanácsadó munkát kell végezni a pályaválasztás előtt. Az 1977/78-as iskolaévben a gimná­ziumokban 13100-an, a szakközépisko­lákban pedig 19 860-an folytatják ta­nulmányaikat. A szakközépiskolákban is fennállnak az előbb említett ellen­tétek és nincs összhangban a „kíná­lat“ a követelményekkel. Egyes szak­­középiskolákban kétszer-másf élszer annyi diák jelentkezik, mint amennyi a szükséglet. Viszont a nemzetgazda­sági szempontbó), mint például a bá­nyászat, vasöntöde, gépipar, kevés a jelentkező. Komoly gondot okoz az iskolák széthelyezése is. Egyes szak­iskolákat az SZSZK külömböző járási székhelyein létesítették. Az üzemek pedig ugyanabban a szakágazatban országszerte több helyen vannak. Ab­ból a járásból és a közvetlen kör­nyékről — ahol a szakiskola működik — jelentkezik a tanulók döntő több­sége. Da a szakközépiskola elvégzésé után a középkáderek nem akarnak a távolabbi járások üzemeiben elhelyez­kedni s inkább a végzettségnek nem megfelelő helyen keresnek állást. A gimnáziumokba jelentkezők közül csak az egyharmada fiú s részben ez az oka, hogy aránylag kevés az ér­deklődő a reáltantárgyak iránt. Ez aztán megmutatkozik a főiskolára va­ló jelentkezés során is. A hatodik ötéves tervidőszakban hazánkban lényegesen több főiskolát végzett műszaki káderre lesz szükség. Az ötéves terv során a gépiparnak tízezer mérnököt, a számítástechnika irányítására pedig négyezret kell ké­pezni. Egészségügyi dolgozókból, jo­gászokból, pszichológusokból és szo­ciológusokból viszont már lassanként elegendő lesz és ezeken a szakokon csökken a felvételi lehetőség. Ennek ellenére pszichológiai szakon a jövő iskolaévben tizenkétszer annyian akarnak tanulni, mint amennyi lehe­tőség van a felvételre. De más sza­kokra is háromszor, négyszer, sőt ötször annyian jelentkeznek, mint az előírt irányszám. A technikai irány­zatú szakokra viszont kevés a jelent­kező és alig van kiválasztási lehető­ség. Nem egészen érthető, hogy az osztályfőnökök, az Iskolák vezető dol­gozói nem magyarázzák meg kellő­képpen, a továbbtanulók szüleinek, hogy nem lehet az egyes főiskolákon, egyetemeken néhányszor több tanuló, mint amennyit a szükséglet megkíván. Az ilyen jelentkezési iránynak csak az lehet a következménye, hogy a te­hetséges diákok nem tanulhatnak to­vább. Az 1977/78-as iskolaévben a szlovákiai műszaki főnskolákon 5830 érettségizett, az egyetemeken 2845 diák, a mezőgazdasági-erdészeti főis­kolákon és az állatorvosin 1120 fiatal tanulhat tovább. Ezek közül a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán 890. A köz­­gazdasági főiskolán 1100, a pedagó giai fakultáson 1190-en, a művészeti főiskolai intézetekben 85-en nyerhet­nek felvételt. A főiskolai és egyetemi felvételeknél a gimnáziumot végzett tehetséges fiatalok előnyben részesül­nek. Megállapítható tehát, hogy a társa­dalmi érdek sok esetben nincs össz­hangban az egyének érdekeivel. A jövőben ezért tervszerűbb, folyamatos pályaválasztási tanácsadásra van szükség, hogy a szocialista tervgaz­dálkodás igényeinek megfelelően tör­ténjék a pályaválasztás. Folt egyszer egy kerek erdő. Benne élt egyebek között eknőc Benő a postás és Teknöc óri, az erdő szépsége is. Mesebeli postásunk épp az álló­ik leveleiért ment, amikor útjába kadt a szépséges Nóri. — Mit nézel úgy, mintha sose ittál volnál Eriggy a postára, hord szét a leveleket. Az elsőt ekem hozd, tudod, arról a tóparti angversenyről. Meghívót várok.. ijesztette Nóri ráripakodása, hogy űzött vad módján szedte lábait. Am, mire odaért, a posta bezárt. Mivel az erdő postása nagyon el­fáradt, leült. Gondolkozni kezdett: — Jaj, mi lesz most?l Az álla­tok királya ezt nem bocsátja meg... — sopánkodott. Majd ha­zafelé indult. Erkeztekor nagyon elszégyellte magát. Egész este nem mutatkozott. Az állatok nem tudták elképzelni, mi történhetett Teknőccel. Szegény Benőit annyira meg-ЖКпар Benő kora reggel út­nak indult, hogy jóvátegye tegnapi hibáját. Átvette a levele­ket a postán, s menten a tóparti meghívó került a kezébe. — Nosza, gyerünk haza, meri megint rámesteledik... — s sza­­porázta lépteit. Már amennyire egy teknősbékától kitelik. Bizony, szürkület volt már, amikor az er­dő királyának a meghívót átnyúj­totta. Míg a király a meghívót olvas­ta, Benőnek megint az erdő szép­sége jutott az eszébe, akit bárki megcsodálhat. Persze, a postást az erdő állatai is várták. Ki türel­metlenül, ki fenyegetőzve. Az egyik jobban siránkozott, mint a másik. — Hol kujtorogtál ennyi ideig? — vonták kérdőre egyesek, tuda­kolva a késlekedés okát, körülmé­nyeit. — Ha hiszitek, ha nem, úgy igaz, összetalálkoztam Teknőc Nó­­rival. Elbűvölt a szépsége. Folyton csak ö járt útközben is az eszem­ben ... — Node ilyet,.. I — méltatlan­kodott a süketfajd. S a többiek már-már az elbocsátását hozták szóba. 7 eknőc Benő megfogadta, többé sose lesz kötelesség­mulasztó. Szavát megtartotta. Szorgalmas kispostásává vált az erdő állat lakóinak. Széllé Beáta, tanuló Vidrany (Hodos) A gombás bőrbetegségek kezelése Pár hónappal fezélőtt: méltattuk lapunkban a kerepest „Szilasmen­­ti“ MGTSZ példás kezdeményezé­sét. Ez a szövetkezet kindulva a sajátos helyt viszonyokból — az Intenzív mezőgazdasági termelés­re alkalmatlan . földjeinek nagy területéből — már évek óta gyógy­növénytermesztést folytat. A nyers­anyagbázis kialakításával párhu­zamosan létrehozta a gyógynövé­nyek feldolgozásának előfeltételeit is és ma már Joggal állíthatják, hogy a „Szilasménti cseppek“ jó hírnevet szereztek a szövetkezet­nek. Az utóbbi hónapokban egy újabb termékükre figyeltünk fel, amely „Izsóp lábszesz“ néven indult él közönséghódító útjára. A gombás bőrbetegségek keze­lésének ez a hatékony szere kü­lönböző növényi kivonatokból ké­szül, fő alapanyagát az izsópfű értékes hatóanyagai képezik. Az izsópffl értékes gyógynövény^ Már a bibliai zsoltárok és a régi füves­könyvek is dicsérik jó hatását. A különböző gyógyintézetekben folytatott vizsgálatok megállapí­tották, hogy az „Izsóp lábszesz“ a bőrfelület gombásodását gátolja, a már hámló gombás elváltozásokat fokozatosan megszünteti, de meg­szünteti a viszketést és a kelle­metlen lábszagot is. A szövetkezet szakembereinek ez az újabb kezdeményezése már­­csak azért Is dicséretre méltó, mert az utóbbi években terjednek a sarjadzógombás fertőzések és sok háziasszonynak, nedves mun­kát végző személyeknek gondot okoz a körömgyulladás, a kézujjak közötti kípállás és a viszketés is. Nem csoda tehát, hogy a Szilas­menti cseppek családjának új tagja a Herbária szaküzletek áruválasz­tékának Jó nevű tényezője lett.-pa— / er egy háziasszony? Mennyi fizetés járna ezért a tevékenységért? A Quick című nyugati lap egy 35 éves, kétgyermekes átlag háziasszonyt vett példának. A háziasszony a követke­ző „szakmákat“ gyakorolja: takarítónő, mosogatónő, var­rónő, mosónő, házi „javszer“ szolgáltató, vasalónő, sza­kácsnő, kötőnő, cukrász, ta­nító... Vagyis: „munkahalmozó“. A háziasszonynak tíz karra lenne szüksége.. г Egy családanyának, ha jól számítjuk, tízféle foglalko­zása is van. VÍZSZINTES: t Az idézet első ré­sze. 9. Gléda. 10. Állóvíz. 11. Egyip­tomi napisten. 12. Nem mögé. 13. Olasz névelő. 15. A melléknév felső­fokának jele. 18. Határrag. 19. Föld­féleség. 21. Nem azt. 23. Energa. 24. Okos. 25. Lám 26. Szóvégződés. 28. Év­szak. 30. Bécsi to­jás. 32. Nem fél. 35. A Holland Lé­giforgalmi Társa­ság jele. 36. Oktat. 37. Literátus. 39. A bratislavai autók jelzése. 41. Nem­zetközi műnyelv. 43. A jószívű teszi. 44. Én latinul. 46. Nem mozog. 48. Idegen tagadás. 49. Ázsiai nép. 50. Za­mat. 51. ..í. regé­nye, Gárdonyi mű­vé. 52. Alpesi lege­lő. 56. Régi hossz­mérték. 58. Kevert tea. 61. Névelő. 62. Ütlegel. 64. Ren­delet németül. 65. Erre a helyre. 66. Hegycsúcs. FÜGGŐLEGES: 1. ... hárfa, szélhár­fa. 2. Azonosak. 3. Cigaretta-márka. 4. Leto betűi. 5. A munka és az ener­gia egysége. 6. A galántai autók jel­zése. 7. Tiltószó. 8. Rossz szlovákul (i—yj. 9. Az idézet második része. 14. Sporteszköz. 18. Az idézet harma­dik része. 17. Névelő. 19. Gyilok. 20. Összeadást jelentő szócska. 21.. Csa­padék. 22. íftámnév. 27. Rangjelző szócska. 29. Kettős mássalhangzó. 31. Becézett női név. 32. Friss. 33. Folyó spanyolul. 34. Kronométer. 38. Lírai költemény. 40. Gally. 42. Hamis. 44. Becézett Etel, 45. Időhatározói név­utó. 46. Eladási értéke. 47. Folyó Ji goszláviában. 52. Igen oroszul. 5 Irány . 55. Látószerv. 57. Talál. 5 Azonos a vízszintes 23-al. 59. Ütőká tya. 60. Fontos táplálék. 61. Állat illeték. 63. Vallás rövidítés. 64. Tó tői szlovákul. 65. Európai nép. Beküldendő a vízszintes i., függők ges 9. és 16. számú sorok megfejtés MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 49. száma keresztrejtvény* nek helyes megfejtése: Értékeljük m előbb a takarékossági intézkedése tervét. Nyertesek: Leiszner Erzsébet, Tó (Tany), Zahorec Klára, Zelený Hí (Zöldállás), Bozó Pál, Muőín.

Next

/
Thumbnails
Contents