Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-31 / 52. szám

1978. december 31. SZÖVETSÉGI SZEMLE Egy munkás-házaspár köszöntése Az élet nagy és nehéz küzdelem. Harc békében is a mindennapi kenyérért. Mennyit küzd, dolgozik az ember ' égy életen keresztül? Sokszor emberfeletti erével, bátor­sággal, de mindig bgcsülettel. Az élet útján sok az akadály. Sorscsapásból, balsze­rencséből is kijut elég! De mégis küzd az ember, hogy kiharcolja a megélhetést magának, családjának. Az egyszerű munkásemberekről keveset szólnak a krónikák. Pedig részeseik ők minden építésnek, minden termelésnek. Kezük nyomán épül fel a gyár, a ház, az iskola. Verejtékükből fakad s érlelődik kenyérré a ka­lász. Millió izom, millió tenyér alkotja együtt a mát, a holnapot... Ä sok millió közül csupán egy Chorvaticébgn (Horvá­tiban) a Benedek család, ök is bejárták a hosszú utat, az élet göröngyös, kanyargós útjait. Gyalog és mezítláb indultak el. S nem egyszer, botlott kőbe, lépett tövisbe a lábuk. Elindultak ifjú korukban, a semmiből, a semmivel. Egyszerű kérges munkáskezükkel, munkát keresve, dol­gozni akarva, a mások földjén, a mások birtokán. S nem egyszer nem kaptak munkát, s menni kellett to­vább ... Ha valaki lemérte volna a kilométereket, s most ösz­­szgadná, több tízezer kilométert tenne ki az út. Meg­tettek annyit,- hogy egész biztosan együttvéve körül­gyalogolták volna a Földgolyót. Lehet, hogy nem is csak egyszer! , Küzdés volt az egész életük'. S közbe még a második világháború. Benedek Gyulának a front szenvedéseiből is kijutott, bár nem ment oda önként! A háborúból jött haza, hogy feleségül vegye Tompáról Péli Ilonát. A há­ború kellős közepén mondták ki az igent, hogy egy életen keresztül együtt haladjanak jóban és rosszban. Egymást megértvg, szeretve, s kitartva mindenképpen egymás oldalán. Dolgoztak és csak dolgoztak', sokszor az éjt is nap­pallá téve, míg felépült a családi fészek, hogy benne gyermekeket, unokákat nevelhessenek. Végül is a helybéli efsz-ben kötöttek ki, hogy itthon a nagy szövetkezeti családban dolgozzanak együtt falu­juk népével. Pedig kezdetben nehéz volt ez a munka, s kevés volt a kereset is. Ügy, mint az otthoni családi fészket, ki kellett építeni a nagy szövetkezeti család megélhetéséhez az épületeket. Szántani, vetni és aratni kellett a földeken. Pénzt teremteni elő a traktorok s a többi gép vásárlására. Nevelni, gondozni, etetni kellett az állatokat, melyeknek száma évröl-évré nőtt. Most, amikor visszatekintünk a mggtett útra, látjuk a munka nem volt hiábavaló. Százan és százan dolgoz­tak azért, hogy előteremtődjön a ma több mint húsz milliót érő szövetkezeti vagyon. S ebben a munkában a Benedek család is kivette részét, derekasan. Már hagyománnyá vált, hogy a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola CSSZBSZ szervezete a csehszlovák—szovjet barátság hónapjában megrendezi a szovjet mezőgazdasági szakirodalom legújabb termékeinek kiállítását. Ez­által az agrártudományok legkorszerűbb ismereteinek gazdag forrásait igyekeznek szakembereink számára hozzáférhető közkinccsé tenni. Foto: 0. Sesélý ШшЛт lehet Ha már valami közüggyé válik, akkor nagy baj nem lehet. Ha mindenki összefog, az eget is meg lehet mozgatni. igazamat számtalan példával tudom bízonyítant. Talán a gyapot és a rizs termelése a legszemléle­tesebb. Közüggyé tettük és ment is... volna, ha az éghajlati viszo­nyok nem szeszélyeskednek. De ment volnál Es ez a fontost Vagy az alkoholizmus felszámo­lásával kapcsolatos kitartó mun­kát is példázhatnám. Közüggyé tettük az alkoholizmus ellent har­cot és meglepő eredmények szü­lettek. Amint egy orvos barátom mondta: igen hasznos a küzdelem, mert csak valamivel több az alko­holista, mint mielőtt megindítot­tuk a társadalmi összefogást az ügy érdekében. Ki ne tudná, hogy azelőtt köz­mondás volt az alkoholistákról: „Iszik, mint a kefekötőr Hol van már ez a közmondás?! Es milyen egyszerű volt... Ma már senkire nem mondhatjuk ezt, ugyanis a kefekötést teljesen gépesítettük. Mind megannyi társadalmi ösz­­szefogás. Megy ez, megy ezI Napjainkban a súlycsonkítók és az árdrágítók ellen folytatunk hathatós küzdelmet. Naponta ol­vashatjuk az újságokban, a rádió• és a tévé is foglalkozik vele, hogy milyen rafinált módszerekkel csonkítják a súlyt a hentesüzle­tek, zöldségüzletek, vendéglők és más mulatók, presszók alkalma­zottal. Olvasom legutóbb, hogy sokan okultak már az ellenőrzésekből. Ennek köszönhető, hogy az étter­mekben a húsadag többnyire meg­felel az előírásoknak, most azon­ban a körettel és a savanyúság­gal van baj. Tehát a következő láncszem a köret és az uborka. Viszont már most jelzem, hogy ha a savanyúság-probléma megoldó­dik, akkor figyelni kell a babér­levelet, a paprikát és más fűsze­reket is, mert sok kicsi sokra megy. Ezt az ügyet is magunk mögött tudjuk hamarosan, azt biztosra ve­szem. Természetesen ehhez is az szükséges, hogy közüggyé váljon. Például, ha valaki bemegy a kocs­mába és kér egy fél deci rumot, így cselekedjen: ha a kocsmáros­­tól. megkapja a vendég a rumot azonnal méresse le a rum mennyi­ségét, majd a fokolóval a szesz­­tartalmát. Persze, minden vendég­nek ezt kell tenni. A kezdet kez­detén lehet, hogy emiatt tumultus lesz, de így kell cselekedni, mert másképpen nem válik közüggyé. Ugyanígy kell cselekedni a hús­­boltban, a zöldségesnél és minde­nütt. Magától értetődően közeli hoz­zátartozóinknál is szúrópróbát kell végezni, elvégre meg vagyon írva, hogy „az ember önmagában sem bízhat"! „ /. в. Húsz évet dolgoztak lé' a horváti', majd at Egyesített efsz-ben. S ebből a férj a teljes húszat, a feleségével együtt pedig 15 évet az állattenyésztésben, mint tehén­­gondozók. Nagyon nehéz volt ez a munka. Szóval nem is lehet kifejezni. Talán pénzben sem lehetne lemérni. Tizenöt éven keresztül nap mint nap hajnalban kelni: hétköznap, vasárnap, ünnepen, téli hidegben, nyári hő­ségben, esőben és sárban. Mindenkor megállták helyü­ket, munkájukat mindig elvégezték bgcsületesen. Ha összeadjuk a kifejt tejet, ez nem kevesebb, mint 785 ezer litert tesz ki. Egy kisebb patak ez a mennyiség. Hány csecsemő, gyermek, beteg és idős gmber ivott belőle, merített belőle erőt, melygt a Benedek család kifejt a másfél évtized alatti Az élét azonban megy tovább"..; Könyörtelen és kérhetetlenl Húsz év alatt, míg a szö­vetkezetben dolgoztak, felnőtt egy nemzedék. Ki akkor született, ma felnőtt, s beáll a csatasorba: a munkába, hogy termeljen, hogy építsen magának, a munkában ki­fáradt embereknek, s a most növekedő nemzedéknek. 1 Benedek Gyula most 62 évesén, felesége' pedig egy sajnálatos munkabaleset következtében 56 éves korában vonult nyugdíjba. Az efsz tagsága köszöni áldozatkész SZÖVETKEZETI ELNÖK. Magamnak: Kedvező időjárást, nyereséges gaz­dálkodást, magas hektár­hozamokat és az őszi be takarításhoz elegendő brigádmunkást. Másoknak: Gondolkod­janak mielőtt valamit el­terveznek és cseleked­nek, soha ne legyenek teljesíthetetlen kívánsá­gaik! PÉNZTÁROSNÖ. Magamnak: Mindig annyi legyen, amennyi kell. Másoknak: Szintén! ееКегаегъиК О it КШтс/jíf SM/yuknsiíS nc U es, čfsoKnelí1977-ľe lehet kislányt — és a tehenészetünk­­pénzem ben magasabb fejésj átlagot. Másoknak: Tömény italok helyett fogyasszanak több tejet! KOMBÄJNOS. Magamnak: Modern gépet, nyáron kevesebb üzemzavart és ősszel két he­tes felejthetetlen üdülést az Adriai tenger partján vagy a Krim félszige­ten. Másoknak: Kapják meg mindazt, amit az óévtől hiába vártak! KÖNYVELÖNÖ. Magamnak: Szerető, megértő férjet, szépen berendezett lakást és egy kis­babát. Másoknak: Hasonló jókat, három gyerekkel! FIATAL TRAKTOROS. v Magamnak: Kívánhatok még vala­mit? Most töltöm a mézesheteket. Ka­rácsony előtt nősültem. Másoknak: Bort, búzát, békességet, fiatal, szép feleséget és családterve­zéshez képességet! KERTÉSZ. Magamnak: Mielőbb befejezhessem háromszobás családi házam építését, és tavasszal már a korszerű központi zöldségtermelő telepen dolgozhassak szövetkezetünkben. Másoknak: Mindig legyen elegendő gyümölcs és vitamindús friss zöldség az üzletekben! FEJÖNÖ. Magamnak: Még egy gyereket — ha HALÄSZ. Magamnak: Minél több jó fogást; sok-sok nagy halat. Másoknak: Több szabadban, erdő­ben és víz mellett eltöltött szabad időt. VADASZ. Magamnak: Gazdag vadászterületet és egy új Zsiguli személykocsit. Másoknak: Kevesebb bakot lőjjeneR az életben, mint én! MÉHÉSZ. Magamnak: Magas haszontulajdon­ságokkal rendelkező, jó minőségű méhcsaládokat, mindig elegendő méh­­legelőt és mézet. Másoknak: Dolgozzanak méh-szor­­galommal egyéni boldogulásukért! NYUGDÍJAS. Magamnak: Gondtalan, nyugodt éle­tet. Kevesebb reumagyötrést és kösz­­vényt. Másoknak: Éljenek mindig békében; erőben, egészségben és boldogan! LAPUNK SZERKESZTŐI. Magunknak: Sok új levelezőt, előfi­zetőt, olvasót, még több érdekes té­mát és jó tollat. Másoknak: Eredményekben gazdag új esztendőt. De ha esetleg nem si­kerül, ne a Szabad Földművest okol­ják! Kanizsa István A szövetkezet köszönő oklevéllel és pénzjutalommal emlékezett meg a Benedek házaspár érdemdús munká­járól. (A szerző felvétele) munkájukat, sok-sok fáradozásukat! Szocialista társa­dalmunk pedig tisztességes nyugdíjjal biztosítja megél­hetésüket az elkövetkező évekre. Kívánjuk, hogy egész­ségben és boldogságban éljenek tovább. Munkájuk nem volt hiábavalói Hozzájárultak a szocialista társadalom, a dolgozó nép államának felvirágoztatásához! TIPARY LÁSZLÓ Elsősöket avattak Á Nitrai Mezőgazdasági Főiskolán a közelmúltban tartották meg az első évfolyamosok avatását. Miután a három kar nappali tagozatán tanuló mintegy 750 elsős hallgató az iskola dísztermében ünnepélyes kéretik kö­zött megkapta az indexet, kezdődött az igazi diákavatás. Az iskola fölsőbb tagozatainak hall­gatói, élükön az ötödikesekkel, min­dent megtettek annak érdekében, hogy „zöldfülű“ társaik méltó kere­tek között váljanak az „alma mater“ igazi tagjaivá. Miért „zöldfülűek“? Mert ők bizony még kevés sót ettek még az iskolai diákotthon konyhá­ján. A szokásokhoz híven a menet­ben minden kar elsős hallgatói más­más jellegzetes szerszámot kötelesek viselni. így például a mechanízáto­­roknak egy nagy rozsdás kulcs pa­pírra rajzolt mását akasztották a fü­lükre, a közgazdászoknak egy jókora piros ceruzát és számológépet, ugyan­így a zootechnikusokpak és agronó­­musoknak is jutott egy-egy derék csont, vagy valamilyen földművelő eszköz. Persze mindehhez még hoz­zátartozott az illető kar felirata és ngy-egy zöld szalagon lógó dudli, amit az újoncoknak kötelezően hasz­nálni is kellett. Természetesen az elsősök menetét az ötödikesek tették teljessé, akik igyekeztek nagy vonalakban a mező­­gazdaság fejlődését is szemléltetni. Egyesek népviseletbe öltözve lovon kísérték a ménetet, mások a már né­hány évtizedet megért elavult motor­­kerékpáron, vagy épp a kollektivizá­lás idején készült traktorokat vonul­tatták fel. Nem hiányoztak a mező­­gazdaság gépesítése legkezdetlege­sebb eszközei sem az allegorikus ko­csikról. Az egész menet hangulatát és hangját a vidám jelszavak, a rögtönzött zenekar, a népdalénekesek és táncosok adták meg. így vonult a menet Nitra utcáján az Agrokomplex pavilonjába, ahol az elsősök fülére szerelt szerszámokat egy óriás ollóval lenyírták, miközben a fejösajtárből még rumostejet is kellett inniuk, és ha ez nem igen akaródzott nekik, hát idősebb diák­társaik bizony egy jókora korbáccsal jól meg is „cirógatták“ őkét. Ezzel a szertartással az elsősök az „alma mater“ teljes Jogú tagjaivá lettek. Ezt követően annak érdeké­ben, hogy az újoncok rózsaszínű ál­maikat a főiskolás életről szerte­­foszlassák, a felsőbb tagozatos hall­gatók néhány epizódot mutattak be saját tapasztalataik alapján. így az elsősök megtudhatták, hogy ha valaki nem kész számító és prog­ramozógép, hát bizony hányszor ráz­­ra ki a hideg a matematika vizsga előtt és izzad vizsga után — hát megint kirúgott. Továbbá láthatták, milyen öltözetben és csakis megbo­rotválkozva járhatnak az állattenyész­tés előadásaira. Hallhatták, milyen beszámolót kell jogból írni, hogy a gyakorlatvezetőnek tetsszen. Na, és arra is rámutattak, hogy néha a „nitrai vendéglátó üzemeket“ is meg lehet látogatni, de csak mód­jával, mivel ha a látogatások száma esetleg megközelíti a kihagyott elő­adások és szemináriumok számát, vagy esetleg meg is haladja, akkor az eredmény: a következő szemesz­terben már nem lesz kötelező elő­adás. Mivel а Ш nem tett vizsgákért elbocsájtó levelet adnak. . Az egész műsort a diákok zene­kara saját számaival tette még érde­kesebbé. A mezőgazdasági főiskola tizenki­lencedik beiratkozási műsora regge­lig tartó diákbállal zárult. Puha Margit A főiskola összes karát ábrázoló allegorikus kocsi A gépesitők ötletes felvonulása (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents