Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-17 / 28. szám
1976. július 17. SZABAD FÖLDMŰVES Kooperáció és integráció a gyakorlatban A tudományos technikai vívmányok érvényesítése céljából, a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás mezőgazdaságában már eddig is jelentős sikereket értünk el a kooperációs és integrációs viszonyok építésében. Та pasztalataink azt mutatják, hogy a termelőerők fejlesztésében nagy tartalékaink vannak, főleg a termelőfolyamat rendezésében. Ugyanis csak ezen lehetőségek kiaknázása teheti lehetővé az új, tudományosan megala pozott ismeretek valóraváltását, a le hetö legjobb hatékonyság elérését, a termelés biztonságát stb. Ennek kapcsán építettük a nagy baromfifarmokat (két farmot), egyenként'40 ezer tojóval. A^ egyiknél egy állami gazdaság és a terményfelvásárló- és ellátó üzem lépett integrációra, a másiknál pedig hét szövetkezet kooperál egymással. A kedvező tapasztalatok után a mezőgazdasági termelés más szakaszain is az egységes termelési rendszerek kialakítására törekszünk. Véleményünk szerint ezek a nagy, közös vállalatok, vagy pedig üzemek közötti kooperáció formájában termelhetnek sikerrel. Feltétele ennek a termelés kellő színvonalú összpontosítása és szakosítása. Az állattenyésztésben, további fontos terület a hústermelés korszerű megoldása. Itt ugyancsak a fenti elvek szerint járunk el. Mintegy öt esztendővel ezelőtt közös vállalatot hoztunk létre a hústermelés korszerűsítése céljából. Zárt forgóban évente már száz vagon mennyiségű sertéshúst termelünk ennek keretében. Ez a vállalat építi a 7600-as szarvasmarhahizlaldát is a terményfelvásárlőkkal és a húsiparral való integrációban. Járásunk nagyon kedvező feltété lekkel rendelkezik a zöldség és gyümölcstermesztés terén. Itt azonban bizonyos problémák mutatkoznak a termelés társadalmi-közgazdasági hatékonyságában. Tény, hogy már 1989- ben intézkedéseket tettünk ezen ágazatok társadalmi igény, szerinti kiépítésére, mégpedig az AGROFIGOR vállalat létrehozásával, a zöldség- és gyümölcstermesztés,, valamint szállítás rugalmasabbá tétele érdekében. Ez a vállalat fokozatosan járási méretűvé nőtt és tagjai az összes mezőgazdasági üzemek, betársult továbbá a vállalatba a, LIKO, valamint a SLOVLIK is. Az anyagi és műszaki feltételek lehetővé teszik, hogy az Agrofigor a jövő év elejétől gondoskodjon — járásunkban — a zöldség és gyümölcstermesztésről. A taggazdaságok megbízásából ebben az évben már maga kötötte meg a partnerekkel az áruigényre való szerződéseket, ami a termelőszféra lehető legtökéletesebb tervszerűsége, s a szállítás rugalmassága szempontjából helyes. Ezzel a taggazdaságokban lehetővé válik egyegy zöldség, vagy gyümölcs termeléstechnológiai menetnek részleteire való bontása, pontosan megjelölve az anyagi-műszaki alap szükségletét, ennek szakszerű, maximális kihasználását, ami egyetlen gazdaság keretében lehetetlen volna. A vállalat ennélfogva a bonyolult műszaki, -berendezéseket maga szerzi be — erre a gazdaságok képtelenek lennének egyedül — és szerződésre szolgáltatás formájában hasznosítja a berendezéseket a taggazdaségokban. A jövő évtől kezdve az Agrofigor a járási mezőgazdasági igazgatósággal és a mezőgazdasági üzemekkel való Rgyüttműködésben, részletes szakost tási tervet dolgoz ki egyes zöldségfajták termesztésére. Természetesen a termelés lehetőségeinek, az anyágiműszaki ellátás, a káderlehetőség; valamint a gazdaságok közgazdaéági és termelési érdekeinek maximális figye lembe vételével kerül erre sor. Minden egyes technológiai eljárást komplex módon dolgozunk ki, kezdve az agrotechnikával, folytatva a biolő giai anyagokkal, a növénytáplálással és védelemmel a begyűjtésig, az átadásig. a raktározásig, illetve az el szállításig. A vállalat, tenyészidoben gondoskodik róla. hogy a gazdaságok következetesen betartsák a technológiai fegyelmet ás szükség esetén kel lő időben módosítsák azt. A tudományos-műszaki intézményekkel való szoros együttműködés kapcsán jövő évtől kezdve sor kerül egyes növénybetegségek és kártevők előf(j£dulásának az előrejelzésére, hogyha gazdaságok kellő időben védekezhessenek ellenük. Ezzel összefüggésben a szaktanácsadói • szolgálat Is esedékessé válik. Tekintettel arra, hogy a zöldségfélék termesztésének hatékonyságát jelentősen befolyásolja a rugalmas szállítás, lépéseket tettünk annak érdekében. hogy a szerződő partnerek meghatározott időben átvegyék félünk az árut. Az Agrofigor ezen fél adatok rugalmas teljesítése céljából jelentős raktárkészleteket is létesít. A járási mezőgazdasági igazgatósággal való együttműködésben járásunkban sor kerül a gyümölcsültetvények tervszerű bővítésére, a régebbiek felújítására, alkalmas ültető- és vegyianyagok, továbbá a paletizálásra alkalmas göngyölegek beszerzésére. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy az áru minél rugalmasabban kerüljön a fogyasztókhoz. Jelentős ésszerűsítésre kerül sor az NDK-ból származó gyümölcsszedőkosarak és paletták alkalmazásával. Tudatában vagyunk annak, hogy a zöldség- éz gyümölcstermesztés egységes rendszerének a kialakftása me zógazdaságunk legfontosabb feladatainak egyike, mely jelentősen befolyásolhatja a termelés fellendítését. Ebben a folyamatban természetesen csak fokozatosan oldhatjuk meg a felmerülő problémákat. Tény, hogy ez az eljárás újszerűén segíti elő a termelés és a szállítás fellendülését. Persze eleinte problémák is előadódhatnak, egyrészt a termelésben, másrészt a szállításban. Az Agrofigor az elsőt saját hatáskörében rendezheti, a másikat azonban fa szállítást) már a felsőbb szerveknek kell rugalmasabbá tenniük, mivel a zöldség- és gyümölcskereskedelem az általunk vázolt megoldással még nem számolt. Bartos András mérnök, a JMI vezetője . Racionális megoldás a répa sávos vegyszerezésére A jióíni járás slatinai Február 25. szövetkezete nagy területen termel cukorrépát. Megállapították, hogy a védoszerek aplikálása meglehetősen költségigényes, ezért módot kerestek ezen probléma megoldására. A BETANALNAK egész termőterületre való kípermetezéséhez 6—8 kg ot használtak, ami hektáronként 360—480 korona költséggel járt. A szövetkezet agronómusai ezért úgy határoztak, hogy a vegyszert sávos permetező berendezéssel juttatják a talajba. Ezzel ugyanis megtakaríthatják a korábbi költségek felét. A megoldás azonban nem volt ennyire egyszerű, hiszen megfeleld berendezésre volt szükségük, mely az adott feltételek között a gazdaság szerelőműhelyében a lehető legkisebb költséggel elkészíthető. Az újítói feladat kivitelezésével a szövetkezet gépesítöit bízták meg. akik némi fejtörés után megtalálták módját a vegyszerrel való takarékosságnak. Készítettek egy 6 méter munkaszélességű, traktorhoz kapcsolható sávos berendezést, melynek permetezocsövei szállítás alkalmával csuklós ki— JÓ ÖTLET — Hasznos újítás képzésük következtében vízszintes helyzetbe állíthatók. Így az úton csak 3 méter nyomtávot foglal ej a gép. Előnyös, hogy a permetező berendezés üzemelését a traktoros maga végezheti, s a szórás biztonságát a fülkében felszerelt műszerfalon figyelheti. A permetezéshez szükséges vizet a vegyszerezésre szoruló répatébla va lamely pontján helyezhetik el, kerekeken futó 30 hektoliter nrtartalmú tartályban. Abból a traktoros a szükséges vízmennyiséget ömlesztéssel engedheti a két 200—200 literes vegyszerezo tartályba. Egy hektár kezeléséhez mindössze 130—140 liiter permet szükséges, tehát fele annyi mint koráb ban. A sávos vegyszerezo berendezés műszakonkénti teljesítménye 20 hektár, fgy a 30 hektoliter víz egy napra teljesen elegendő. Örvendetes, hogy a berendezéssel kifogástalan munka végezhető, a szó rók a vegyszert egyenletesen juttatják a talajra, mert a talaj tapogató a szórórámát állandóan 15 cm magasságban tartja a talaj felszínétől. A vegyszert igy 25 cm-es sávokban juttatják a talajra. A gépesítek a sávos permetezd berendezést kiselejtezett gépelemekből készítették. így kivitelezése minimális költséggel járt. A munkavégzés rugalmassága szempontjából az is számottevő, hogy a permetezőgép súlya üresen 2,5, vízzel töltve pedig mindössze 6,5 mázsa, ezért talajgyúrása lényegesen kisebb, mint egy olyan permetezőgépé, mely az egész földterü letet beteríti vegyszerrel, hiszen ilyen gép súlya 15 mázsa, mely nagy nyo mást gyakorol a talajra. A sávos permetező berendezés talajra nehezedő nyomása négy kerékre, az egész területet permetező gépé pedig két kerék re oszlik, ami nagy különbség. A sávos permetező berendezés további előnye, hogy nagyon pontos a keréknyom követésében, ezzel szemben a másik gép eléggé gyakran legyúrja a répasorokat is, amiből számottevő károk keletkeznek, csökken az egy ségnyi területre jutó egyedszám. s a hektárhozam is. Az is figyelmet érdemel, hogy a sávos növényvédelemben alkalmazott csökkentett vegyszer adag kevésbé akadályozza a talaj mikroszervezeteinek a működését, mint a korábbi, lényegesen több vegyszer. A szövetkezet gépesítöi által elkészített berendezés lehetőséget nyújtott egy 60 hektáros répatábla sávos kezelésére. A permetező géppel BÉTÁNÁL + METATION keveréket juttattak a répára. Ezzel egyben a répalégy és a levéltetvek ellen is hatásosan védekeztek. A szóbanforgó területen 14 400 korona értékű Betanalt, valamint jelentős mennyiségű Metationt (a korábbi szükséglet felét) takarították meg. Amint a példából is láthatjuk a célszerűséget társították a hasznossággal. Megtalálták a nem éppen olcsó és sokszor kevésnek mondott vegyszerrel való racionális gazdálkodás módját. Ezzel mások részére is példát mutattak, hogyan cselekedjenek a költségek csökkentése érdekében. —hai— ................................. A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA •V-ičclfxibo-t' A „LÉZERES VlZ“ NÖVELI A HOZAMOT A lézersugárzás elősegíti a víz biológiai értékének a növelését. Erre a következtetésre jutattak Szovjetunióban, az Alma-Ata-i Tudományos Akadémia dolgozói. Kísérleteik során a „lézeres vizet“ zöldségfélék öntözésére használták fel. Megállapították, hogy az ilyen vízzel öntözött zöldségfélék 150 százalékkal több termést adtak. A lézeres víz előállítására szolgáló berendezést a kazaki egyetem biofizikusai szerkesztették, ami igen gazdaságosan üzemel. Egy köbméter víz átsugárzásl költségei még az egy kopejkát sem érik el. A lézeres vízre az Is jellemző, hogy biológiai aktivitását néhány hónapon keresztül is megőrzi. A szovjet szaklapok beszámoltak arról is, hogy a lézerrel átsugárzott folyami víz gyógyászati célokra Is felhasználható. —TN— A MARHAHŰSTERMELÉS TENYÉSZTÉSI PROBLÉMAI A marhahús iránti növekvő kereslet fedezése szükségessé teszi a hústermeléssel kapcsolatos tulajdonságok tenyésztői javítását. A hizlalási teljesítményre és a vágőértékre irányuló szelekció a meglevő kettős hasznosítású fajtákban, figyelembe véve a szelekciós differenciált és az öröklődhetőségi értékeket, sikerrel jár, anélkül, hogy az egyidejűleg javítani kívánt tejtermelést, és fejhetőséget hátrányosan befolyásolná. Az egyhasznú tejelőfajták, főként a jersey keresztezés egyhasznú húsfajtákkal. Ez viszont csak akkor lehetséhústermelés növelése. Ezért feltétlenül szükséges a tej-hús típusú, kettős hasznosítású marha tenyésztése, vagy a haszonállat-előállító keresztzeés egyhasznú húsfajtákkal. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha kimutatható ezeknek a keresztezéseknek egyértelmű eredményessége és a reprodukcióban le lehet mondani a nőivarú Fi-es generációk használatáról. (_) A veszteségmentes betakarítás érdekében SZEM VESZTESÉG JELZŐK A GABONAKOMBÁJNON A fejlett országokban az eltelt 10—15 évben elsősorban az ipari termelés terén a széles körben bevezetett automatizálás hozta a legnagyobb hasznot. Az.ipari termelés tekintetében végbement és még ma is folyamatban levó automatizálás nagy termeléstechnológia korszerűsítő hatását figyelembe véve önkéntelenül felvetődik a mezőgazdaság technikai fejlesztésén dolgozóknál: mi várható ezen a téren, figyelembe véve a mezőgazdasági termelés sajátosságait? Napjainkban technikai fejlődés a komplex gépesítésben lut kifejezésre. A komplex gépesítés és a termelés más tényezőinek összehangolt fejlesztése megteremti a mezőgazdaságban az ipari jellegű termelési technológiák kialakítását és ezek általános alkalmazását. Az iparszerű termelés egymás után hódija még a mezőgazdasági termelés egyes ágazatait, hogy azután helyet adjon a legfejlettebb technikának, az automatizálásnak. A mezőgazdasági technika és a ma alkalmazott gépek egy része már ma Is rendelkezik automatikusan működő elemekkel. Azonban ezek mélyebb behatolása a termelőfolvamatojiba és a munkatermelékenység további jelentős növelése ezen az úton csak a későbbiekben várható. A mezőgazdasági termelés alapvető része a szántóföldön megy végbe mobil gépek alkalmazásával, ami előre meghatározott nehézségeket jelent a teljes automatizálás megvalósításában. A nagy gépekkel dolgozó ember teljesítőképességét és a munkavégzés előírt minőségének megtartását az új automaták, elektronikus ellenőrző műszerek biztosítják. Ilyen az utóbbi években kifejlesztett, a gabonakombájn szemveszteségének alakulását ellenőrző műszer Is. A szocialista országok közül Csehszlovákia és Magyarország nagyarányú fejlődést értek el a gabonafélék termesztésében. Elsősorban a búza terméshozama nőtt az elmúlt 15 év alatt. A terméshozam növekedésével együtt nőtt a nagy teljesítményű gépek és a veszteségmentes betakarítás iránti igénv is. A gépek jő kihasználásának egyik előfeltétele azok áteresztőképességének optimális kihasználása a betakarítás teljes időszakában. A hozam, az állománysűrűség és egvébb jellemzők változása miatt a kombájn vezetőjének ismernie kell a tényleges gépterhelést, hogy a haladási sebességet megfelelően tudja változtatni. Ezt a célt szolgálják a különböző szemveszteségjelző berendezések Is. Ezen műszerek használatának elsődleges célja a betakarítógép szalma- 1 rázőjánál és rostaszekrényénél fellépő szemveszteség jelzése a kombájnos számára. Másodlagos feladata, hogy tájékoztassa a vezető dolgozókat a nem megfelelő rosta használatáról vagy a rosta esetleges eltömődéséről. A szernyeszteségelző berendezések működési elvük alapján a következők lehetnek: О a veszteség abszolút mennyiségét. Illetve az Időegység alatt az érzékelőkre hulló szemek súlyát jelző műszerek; • az abszolút veszteséget darabszám szerint, az érzékelőkre hulló szemek számlálásával jelző berendezések; Щ a relativ veszteséget, az érzékelőkre hulló magmennyiség viszonyát jelző műszerek. A veszteség abszolút mennyiség, illetve az időegység alatt az érzékelőkre hulló magok súlyát jelző műszerek analóg működésűek. Röviden szeretném a szakembereknek bemutatni az Agrocomge Gaede Со cég műszerét, mint tipikus példányát a szemveszteségjelző berendezésnek. Érzékelőként piezoelektromos kristályt (kvarc) alkalmaznak, melyet műanyag lemezre ragasztanak. Amikor a gabonaszemek a lemezre hullanak, az rezgésbe jön és a kristály sarkain „sztohasztikus“ váltakozó feszültség jelenik meg. Tekintve, hogy a kristály belső ellenállása nagy, közvetlenül nem terelhető a mérőműszerrel, ezért erősítővel átalakítják a jelet, hogy azt egyszerű mutatós műszerrel is lehessen jelezni. Az analóg működési elv egyszerű és üzembiztos elektronika felépítését teszi lehetővé. Problémát okoz azonban a kezelés bonyolultsága. A keletkezett jel nagysága nemcsak a lehulló magvak számától függ, hanem azok nedvességtartalmától és a fajtától Is. Hogy ezeket a zavaró hatásokat kiküszöböljük, a műszert a nedvességtartalomra és szemnagyságra hitelesíteni kell. A szalmarázónál és a rosíaszekrénvnél végzett mérés érzékenysége külön állítható. Ilyen irányú kísérleteket már a múlt nyáron végeztek a Gödöllői Mezőgazdasági Gépkisérleti Intézet munkatársai, és nagyon kedvező tapasztalatokra tettek szért. A szántóföldi, vizsgálatok során mérték a kombájn haladási sebességét és területteljesítménvét, valamint a szalmarázónál és a rostaszekrénynél fellépő veszteséget, mind veszteségjelző alkalmazásával, mind ennek használata nélkül. Ezen eljárással sikerült a szemveszteséget a minimálisra lecsökkenteni. Az idén újabb vizsgálatokra kerül sor. Vélemények szerint a műszerek megbízhatóan jelzik a gép túlterhelése miatt keletkező szemveszteséget. Az üzemek negyven százaléka azonban nem tudta jől használni a műszert, mert nem értették meg a műszer használatának célját, Illetve annak beállítását. A vizsgálatokból arra a végkövetkeztetésre jutottak, hogy a veszteségjelzők értékes információkat adnak a kombájnvezetőknek. t^ г v
