Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-12-31 / 52. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1876, december 3f. VETSEGI л szőve ткнете fÖL DMÜVfSEK S2ÖVETSÉGÍHEK FÓRUMA A szövetkezetek földhasználati jogáról Lapunkban már korábban Ismertettük az új szövetkezeti törvényt és a földhasználati törvényt, ez azonban az általános ismertetés kereteit nem haladta meg. Ezért talán szükséges a rendelkezések konkrétabb és bővebb taglalása. A MINTAALAPSZABÄLYOKÁT tartalmazó 137/75 számú kormányrendélet 8, cikkelye világosan kimondja, hogy a szövetkezet köteles földjeit rendesen megművelni, kellőképpen hasznosítani és fokozni termőképességét. Ha tqhát kötelessége rendesen megművelni, nyilván távlati szempontból sem fengedhető meg a földalap elhanyagolása, valamint a földhasználat megvonása. E szempontból figyelmet érdemelnek azok a rendelkezések, amelyek a földhasználati jog átruházását szabályozzák. Utalhatunk egyben a szövetkezeti alapszabályok 68. cikkelyére, amely ugyancsak kihangsúlyozza; a szövetkezet köteles úgy eljárni, hogy a szövetkezeti vagyont, tehát a földterületet is maradéktalanul, célszerűen és gazdaságosan kihasználja. A szövetkezet a használatában lSvő földterületet csupán kivételes és kizárólag a törvényben feltüntetett esetekben adhatja másnak használatba. Ezzel kapcsolatba le kell szögezni, hogy azt a földterületet, amit a szövetkezet használ az új törvény hatálybalépése óta semmilyen körülmények között nem lehet magánhasználatba adni, még a talaj műszaki-gazdasági rendezése' (HTÚP) keretében sem. De vessünk egy pillantást arra, mikor válhat meg a szövetkezet a földhasználattól. 1. A szövetkezet a használatában levő mezőgazdasági földterületet indokolt esetben a jnb előzetes hozzájárulásával szerződésileg átadhatja más szocialista mezőgazdasági üzemnek. Ez esetben rfendesen megművelhető földekről van szó. (Ilyen eset állhat fenn, ha a földterület nagy távolságra fekszik, megközelítése nehéz, esetleg megművelését egyéb ok, akadályt képező folyó, távoli híd gátolja, és így megművelése a szövetkezet szempontjából nem kifizetődő. 2. Ha nehezen megközelíthető a földterület, illetve erősen lejtős s így gépi megművelése körülményes vagy veszélyes',- esetleg művelésre alkalmatlan mocsaras, rossz minőségű talajról van szó, úgy ismét a jnb előzetes hozzájárulásával az ilyen területgt a szövetkezet más szocialista üzemnek adhatja át vagy mezőgazdasági célokra, esetleg egyéb célra is. Ugyanígy előzetes hozzájárulással az ilyen területet egyes társadalmi szervezeteknek is átadhatja, előre meghatározott célú felhasználásra (például kiskertészkgdők használatába, rekreációs célokra stb.j. Ezeket a rendelkezéseket a mezőgazdasági szövetkezeti törvény tartalmazza. Ha azonban nem a szövetkezeti tag által használatba adott, társított földterületről van szó, úgy a földhasználati jogot érintő 123/75 számú törvény értelmében kell eljárni, de ez esetben is csupán a jnb előzetes engedélyével lehet az ilyen földterületet más szocialista üzemre átruházni. Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogyan kell értelmezni a talaj műszaki-gazdasági rendezéséről szóló (27/58 számú) rendelet meghatározásait, amely 17. paragrafusában kimondja, hogy ha a területrendezés során nem szövetkezeti tag tulajdonát képezett földterületet sajátítanak ki, úgy helyette másutt kell neki kárpótlást biztosítani. Ez esetben is érvényesül az a jogrend, hogy a később kiadott törvény hatálytalanítja a korábban kiadottat. Az említett 27/58 számú rendeletét ugyan nem hatálytalanították, viszont a 122/75, valamint a 123/75 számú törvény már nem engedi meg, hogy az olyan földterületet, amit a szövetkezet használ, bármilyen jogcímen magánhasználatba adhatna. Ennek alapján tehát, ha végrlhajtják a talaj műszaki rendezését s ebbe magántulajdont képező terűlet (tehát nem szövetkezeti tag tulajdonában levő földterület) esik, úgy a magánszemély a szövetkezettől kárpótlásul nem igényelhet földterületet. Aki behatóbban' foglalkozik a szövetkezet alapszabályaival, esetleg rámutathat az alapszabályok 2. cikkelyének 3. bekezdésére, amely kimondja, hogy a szövetkezet a jnb hozzájárulásával másra ruházhatja a számára felesleges, illetve az általa felhasználhatatlan vagyonát. Ha ennek értékd meghaladja a 3000 koronát, úgy a taggyűlés, illetve a küldöttek testületének határozata alapján ilyen vagyonát más szocialista üzemre, esetleg polgári személyre ruházhatja. Igen ám, de itt nem mezőgazdasági földterületről, hanem kifejezetten vagyonról van szó. A mezőgazdasági földterület használati jogát a szövetkezet csakis a fentebb ismertetett jogszabályok alapján ruházhatja át másra. Magánszemélyeknek a szövetkezet eladhat házat, beltelken épített garázst, egyéb ingatlant és ingót, amelyeknek átruházását magánszemélyekre a törvény határozottan nem tiltja (viszont nem adhat el magánszemélyeknek erőgépet, traktort, gépjármüveket). i Van itt azonban még egy fogalom, amit szintén tisztázni kell. Akad még elég sok szövetkezet, ahol a tagoknak használatba adott háztáji földek rendszere dívik. Emellett tagadhatatlan, hogy a háztáji földterület nélkül gazdálkodó szövetkeztekben továbbra is megművelik a háztáji gazdálkodás maradványaként kimért 5—10 áras szőlőket vagy más kisebb földterületeket. Illő tudni, hogy az ilyen háztáji vagy annak maradványaként a tag által művelt földterület, tehát a szőlő sem tekinthető az illető tulajdonának vagy birtokjoga alapján élvezett használati tárgynak, mivel kizárólag a szövetkezetét illeti e területek használati joga. Ez világosan kitűnik a törvény azon rendelkezéséből, amely szerint a tag minden mezőgazdaságilag megművelhető földjét köteles a szövetkezet használatába adni (kivéve a családi házhoz tartozó kertet, mind beltelket). Ha a szövetkezet a tagnak meg is hagyta a háztáji föld, illetve a szőlő egyéni használatát, ez kizárólag a szövetkezet használati jogán alapul s ezért semmilyen körülmények között még a talaj műszakigazdasági rendezésével kapcsolatban sem lehet földterületet magánhasználatba, illetve más terület helyet kárpótlásként magánszemélynek átadni. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy a szövetkezet minden esetben, amikor az általa használt földet (beleértve a háztájit vagy annak maradványait) más szocialista üzemre, illetve kihasználhatatlan területeknek a kiskertészkedők szervezetére történő átruházása esetében köteles előzőleg a jnb hozzájárulását beszerezni, mert minden, a törvényes rendelkezések megkerülésével kötött szerződés semmis és ilyen esetben az érdekelt felek semminemű jogot, illetve kártérítési igényt nem formálhatnak. Dr. K. ö. Az egyezség alapján A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének gaiántai járási bizottsága szorosabb baráti kapcsolatot létesitett az SZFSZ trebisovi járási) bizottságával. Megegyeztek abban, hogy a két járás szövetkezeti tagjai számára lehetővé teszik kölcsönös tanulmányutak rendszeresítése által közelebbről megismerkedni az egyes szövetkezetek gazdálkodásával. Egyszóval glhatá rázták, igyekeznek egymástól minél többet tanulni. Nemrég egy 24 tagú küldöttség látogatott el Trebišovból a gaiántai járásba. Az SZFSZ járási bizottságán a kedves vendégeket Rózsa Károly, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége gaiántai járási bizottságának titkára fogadta. Tájékoztatta a vendégeket a járási bizottság tevékenységéről, a téli időszakban kifejtett politikaiszervező munkájáról. A trebišovi járásból érkezett szövetkezeti dolgozók ellátogattak a Salai (Vágsellyei) Barátság Efsz-be, ahol a rögtönzött tapasztalatcsere során a termelés fokozásának lehetőségei felől érdeklődtek. Különösen a préselt takarmányok előállításának gyakorlati módszere keltette fel figyelmüket. A Salai szövetkezét az idei év elején kezdte meg a préselt takarmányok készítését és e rövid idő is elég volt ahhoz, hogy a járási méretű szocialista versenyben már ma az első helyre kerüljön. Az év folyamán eddig összesen több mint 300 tonna préselt -takarmányt készítettek. A vendégek ellátogattak a szövetkezet nagy befogadóképességű sértéshizlaldájába. De kiváncsiak voltak a baromfitelepre is, mivel a Salai szövetkezet nagyban foglalkozik broiler csirkék nevelésével. A vendéglátók nem rejtették véka alá, hogy november végéig a tervezett 960 mázsa baromfihús helyett már 1130 mázsát adtak el a galantai baromfifeldolgozó üzemnek. így minden reményük megvan arra, hogy egész évi feladatukat e téren lényegesen túlszárnyalják. A trebiSovi vendégek ezt követően meglátogatták a mostovái (hidaskürti) Vörös Csillag szövetkezetei, ahol különösképpen a jól szervezett szocialista verseny eredményeivel ismerkedtek meg. Ebben a szövetkezetben szép eredményeket érnek el a libatenyésztésben, a kislibák keltetése terén. Évente vagy 60—70 ezer kislibát keltetnek és szállítanak Szlovákia különböző szövetkezeteibe. A vendégek nagyszerű tapasztalatokkal gazdagodva tértek haza a galantai járásból. Krajcsovics Ferdinánd Ide 11 oszeru az oktatás Hogyan növeljük mezőgazdaságunk hatékonyságát? Mit tegyünk a veszteségek csökkentése érdekében? Miképp lehet az adott tényezők célszerű kihasználásával fokozni a termelés hasznosságát? Megannyi kérdés, amelyre! választ a sokrétű mezőgazdasági kutatómunkából leszűrt ismeretek adhatnak. A kutatás tapasztalataiból a további fejlődés irányára utaló távlatokat szemléltetően a haladó tapasztalatok tévéiskolája mutatja be. A jogász válaszol Ki lehet az efsz tagja? Hogyan rendezzük a nem tagként dolgozók viszonyát a szövetkezettel? A topofőanyi járásban a ludanicei székhellyel működő Május X Efsz vezetői egy érdekes kérdésben kértek tanácsot. Nézeteltérés támadt ugyanis a nyugdíjasok tagsági viszonyának elismerése kérdésében, akik valamely ipari üzemből mentek nyugdíjba és jelenleg a szövetkezetben dolgoznak, habár nem tagjai az efsz-nek. * Á 122/1975 Zb. számú, mezőgazdasági szövetkezeti törvény 112. §-ának 2. bekezdése értelmében, ha 1976. január 1-e után olyan személyek dolgoznak a szövetkezetben, akik eddig nem voltak tagjai, és a szövetkezettel munkaviszonyban sem álltak, illetve más munkajogi kapcsolat sem létezett közöttük, úgy a szövetkezet őket — amennyiben feladatainak sikeres teljesítése érdekében az ilyen személyek munkájára igényt tart — 1976. október 31-ig köteles felszólítani arra, hogy a szövetkezettel munkaszerződést kössenek, illetve a munkaviszonyon kívül végzett munkáról enyezséget írjanak alá, ha olyan munkáról van sző, amit a szövetkezetben munkaviszony, esetleg más munkajogi kapcsolat alapján végezhetnek. A szövetkezeti tagság létrejöttéig, esetleg a munkaviszony vagy egyéb munkajogi kapcsolat megkötéséig, de legkésőbb 1976. december 1-ig az ilyen személyek munkakapcsolatát úgy kell elbírálni, mint a szövetkezeti tagok munkaviszonyát. E határidő után ezek a személyek tovább nem végezhetnek munkát a szövetkezetben, amennyiben nem lettek vagy nem válnak a szövetkezet tagjaivá, illetve dolgozóivá. (112 §, 3. bekezdés.) A szövetkezeti tagság ilyen rendezésével függnek öszsze az említett 122/75 Zb. számú, mezőgazdasági szövetkezeti törvény 15. és 16. §-ának meghatározásai, amelyekben lerögzítették, hogy a szövetkezet tagja lehet minden olyan csehszlovák polgár, aki betöltötte a tanköteles kort. A tagság írásbeli jelentkezés alapján, a szövetkezet által a .tag felvételéről szóló végzés által nyílik meg. A mezőgazdasági szövetkezeti törvény nem zárja ki a földművesszövetkezeti tagságot olyan polgároknál sem, akik nyugdíjat élveznek. Rendes tagsági viszony alakul ki, ha az ilyen nyugdíjas felvételre jelentkezik és a szövetkezet szerve a jelentkezést .elfogadja. Pártunk és kormányunk sokéves igyekezetének eredményeképpen kiegyenlítettük a szövetkezeti földművesek életfeltételeit a többi dolgozó feltételeivel. Ez kellő alapot teremtett ahhoz, hogy az új törvény minőségileg új alapokon rendezz® az egységes földművesszövetkezetek és tagjainak munkajogi kapcsolatát. Az új rendezés minőségi változása főként abban keresendő, hogy a szövetkezeti földművesek munkajogi helyzete nagyban megközelíti a többi dolgozó helyzetét. Az említett rendelkezések (a törvény 112. §-a) konkrét formában adják e probléma megoldásának lehetőségét. A szövetkezetek munkajogi kapcsolatainak új rendezése előnyös helyzetet teremt azáltal, hogy rendszeresítette a munkafeltételekről szóló egyezség új intézményét. (Mintaalapszabályok 47. cikkelye és a törvény 47. §-a.) A szövetkezet minden tagja, esetünkben tehát a nyugdíjas is, ha szövetkezeti taggá válik, a mezőgazdasági szövetkezeti törvény rendelkezései érteimé-' ben ilyen szerződést köt szövetkezetével a munkafeltételekről. E nyugdíjasok esetében azonban célszerű, hogy az egyezség a törvényben foglalt feltételeken kívül részletes megegyezést tartalmazzon a munkatevékenység terjedelméről, hogy ez megfeleljen a dolgozó nyugdíjas egészségi állapotának. Ezen kívül az olyan nyugdíjasoknál, akik a rendelkezésekben meghatározottnál nagyobb nyugdíjat kapnak (a szociális biztosításról szóló 135/1975 Zb. számú rendelet) a munkatevékenység terjedelmét és az egyes munkakötelésség idejét naptári évben rögzíteni kell, nehogy a nyugdíjösszeg csökkentésére kerüljön sor. Ezt szintén a munkafeltételekről szóló szerződésben kell rögzíteni. Szövetkezeteinknek, különösen az idénymunkákban minden dolgos segítőkézre szükségük van. Ezért igen helyes lesz, ha a tagsági viszony kérdéseit szövetkezeteink az új törvény rendelkezései alapján oldják meg. Ezáltal kellő biztonságérzet alakulhat ki mind a szövetkezet tisztségviselői és vezetői, mind az egyes szövetkezeti tagok között. JUDr. M. Ö. A téli tenyésznyugalom kezdetén több szövetkezetben érdeklődtünk afelől, hogyan kezdték meg a szövetkezeti munkaiskola keretében szervezett szakmai oktatást. A válaszok alapján kialakult kép általában azt mutatja, hogy igen sok helyen az idén is később kezdték meg a téli iskolázás évfolyamát. Ezt az okozta, hogy a kedvezőtlen Időjárás hátráltatta a kukorica és a cukorrépa betakarítását, valamint a szántással is elmaradtak Viszont örvendetes, hogy egyre nagyobb azoknak a száma, akik a szövetkezeti tagok szakmai továbbképzésének ezt a formáját helyesnek, hasznosnak ismerik el, s nem tartják tehernek. A szövetkezeti munkaiskola a haladó tapasztalatok tévéiskolája a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének idei téli kampányában is élhelyet foglal el. Az SZFSZ szerveinek elsődleges feladata az oktatás megszervezésében kapcsolatban mélyebb értelmet adni a tudomány-kutatás-termelés progresszív folyamatának. Igyekezetük arra irányul, hogy kiküszöböljenek minden zavaró jelenséget, mely a szövetkezeti tagok továbbképzésének kibontakozását, az oktatás minőségi javítását gátolja. TALPRAESETT KÉRDÉSEK Ä kolárovol (gűtai) szövetkezetben az oktatási felelőst, KISS ISTVÁN elvtársat az üzemi pártszervezet elnökét kérdeztük meg a szövetkezeti munkaiskola menetéről. Előré kell bocsátani, hogy ebben a szövetkezetben tavaly igen szép eredménnyel zárták az oktatási évet. — Szövetkezetünk négy részlegen folyik az oktatás, amelyben 1400 tagunk közül 750-en vesznek részt — mondta Kiss elvtárs. — Az egyes témákra saját körünkből nyertünk meg előadókat s így az oktatás jó előkészítései s az előadások tervszerű, pontos megtartása biztosítottnak tekinthető. Az eddig megtartott két előadáson a részvétel igen kedvezőnek mondható. A résztvevők száma a 00 százalékot meghaladta, habár az őszi munkákat még teljes ütemben végeztük. A haladó tapasztalatok tévéiskolájának adásait is sokan nézik. Ezt az is bizonyítja, hogy különböző kérdéseket tesznek fel a látottakkal kapcsolatosan. Ezzel alaposan felcsigázta kíváncsiságomat. Vajon mi lehetett az, ami a haladó tapasztalatok tévéiskolájának megtekintései során a dolgozókban bizonyos visszhangot váltott ki. — Hogy csak egyet említsek — folytatta Kiss elvtárs — többen is megkérdezték: mikor lesz nálunk is úgy, amint azt a tévéadásban látták, hogy az állatgondozók a tehénistállóban fehér köpenyben dolgoznak. Nálunk ugyanis az istállók többsége régi épület, ahol a gépesítés alig mondható korszerűnek. Tehát az itt alkalmazott munkamódszerek is a hagyományosak. Ilyen kérdésre bizony nehéz kielégítő választ adni, habár dolgozóink jói tudják, hogy minden lehetőségét kihasználunk a munkakultúra fokozására. Viszont a tagok által feltett kérdések arra engednek következtetni, hogy a látottak és hallottak felett behatóbban elgondolkoznak s maguk is keresik a hatékonyabb és korszerűbb munkavégzés lehetőségeit. A kolárovoi szövetkezet — amint azt LECZKÉSI ISTVÁNTÓL, az efsz közgazdászától megtudtam — komoly erőfeszítéseket tesz a tagság szociális igényeinek kielégítésére. Üzemi konyhájuk naponta vagy 300 személyre fő§. A kiadós, ízletes ebédet az egyes részlegekre, farmokra is kiszállítják, Nyáron naponta 400—500 az étkezők száma. Az .egész év folyamán az egyedülálló és arra rászoruló nyugdíjas tagjaiknak is lehetővé teszik, hogy az üzemi konyhán olcsón étkezzenek. MI A HELYZET MÁSUTT A közeli, mondhatnám szomszédos Zemnéi (szímői) Haladás Efsz-ben BALOGH LÁSZLÓ elnöktől érdeklődtünk az iskolázás felől. — Sokat ad számunkra a szövetkezeti munkaiskola, — kezdte Balogh elvtárs — hiszen rengeteg új lehetőséget, módszert ismerhetünk meg a munkaiskola és a haladó tapasztalatok Jévéiskolájának anyagaiból. Szövetkezetünkben már 1972 óta szorgalmazzuk és gyakorlatilag alkalmazzuk a gépek csoportos bevetésének módszerét. így a termelékenység jelentősen növelhető. Az új módszerek alkalmazása során jó együttműködést létesítettünk más üzemekkel a tojástermelésben. Igyekszünk minden lehetőséget kihasználni^ a termelés fokozására. Ennek keretében Podhajskéban az ottani termálforrások meleg vizének felhasználásával bővítjük és javítjuk kertészetünk termelését. Véleményem szerint, a szövetkezeti munkaiskola egyik pozitívuma, hogy a dolgozók érdeklődését felkelti az új iránt. Az iskolázás megszervezésé ILLÉS LÁSZLÓ elvtárs, a szövetkezet személyzeti- és káderfelelősének hatáskörébe tartozik. Tőle kérdeztük, hogyan kezdték az idei oktatási évet. — Szövetkezetünkben 580 tagot soroltunk be a felnőttoktatás e rendszerébe. A szövetkezeti munkaiskola keretében eddig megtartott két téma előadása elérte célját, a részvétellel elégedettek lehetünk. Minden előadás után élénk vita alakult ki. Tehát a hallgatóság aktívan vesz részt az iskolázáson. Néhány különösen fontos termelési témát januárban négynapos iskolázás keretében vesznek át. Ezt az iskolázást Piešfanyban rendezik 120 tagjuk számára. Remélhetőleg az említett szövetkézetekben, valamint Dél-Szlovákia öszszes eféz-ében is a szövetkezeti munkaiskola mindenütt meghozza a tőle várt eredményt és hozzájárul mezőgazdasági dolgozóink szakképzettségének további bővítéséhez. Hiszen ez a legfontosabb, az elsődleges cél. (obenau)
