Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-12-31 / 52. szám
197B. DECEMBER 31. XXVII. évfolyam. 52. szám. • Ara: 1.— Kčs \.I...—... Szabad Földműm Boldog új esztendőt kívánunk kedves olvasóinknak! KORPARANCS :* Egyre igényesebben Irta: LADISLAV ČUPÍ К az SZLKP KB osztályvezetőhelyetteső Emberi szokás, hogy vissza-vissza nézünk a múltba. Értékeljük, hogy az eltelt idő alatt milyen munkát végeztünk. S főleg azt keressük, mi szorul javításra, hogy a jövőbeni elképzeléseink, céljaink megvalósuljanak. Az egész évi munkánk értékelésének és az új feladataink meghatározásának most, az új esztendő küszöbén van a legfőbb ideje. Az 1976-os esztendőben a mezőgazdasági dolgozóknak rendkívül igényes feladatokkal kellett megbirkózniuk. A kedvezőtlen időjárás sok zavart okozott. Még a legjobb szakemberek ítélőképességét is gyakran megzavarták a szeszélyes éghajlati viszonyok. Ettől függetlenül azonban joggal állíthatjuk, hogy az elköszönő ó-esztendőben ismét bebizonyosodott a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnye, mivel le tudta küzdeni a kedvezőtlen időjárás következményeit és tovább szilárdította a dolgozók szociális biztonságérzetét. Mezőgazdaságunk az év folyamán tovább szilárdította anyagi-műszaki bázisát. Oj termelő kapacitásokkal gyarapodott. Kiépült a korszerű takarmányszárltók és brikettezők hálózata s új, hatékonyabb törvény védelmezi a mezőgazdasági földalapot. Az egyesülések nyomán növekedett a mezőgazdasági üzemek földjeinek terjedelme. A termelés összpontosítása és szakosítása azonban nincs összhangban a lehetőségekkel. Főleg a növénytermesztés belüzemi összpontosításában és szakosításában észlelhető indokolatlan lemaradás. Az agrokémiai vállalatok — amelyeknek jelentőségét ma már senki sem vonja kétségbe — gyakran helytelen irányban fejlődnek. Mégpedig azért, mert fejlesztésükben előtérbő helyezik a technikai kérdéseket, illetve keveset törődnek az üzemszervezés rendszerének kialakításával. Illenék tudatosítani, hogy az agrokémiai vállalatoknak nem az a fő küldetésük, hogy létrehozzák a növényvédelem és tápanyagellátás új anyagi bázisát, hanem elsősorban is az, hogy gondoskodjanak az említett munkafolyamatok színvonalának szüntelen emelkedéséről. Mezőgazdaságunk múlt évi sikereit nem becsülhetjük le annak ellenére, hogy nem minden sikerült úgy, mint ahogy.szerettük volna. Nem kis dolog például az, hogy Szlovákia történelmében a múlt esztendőben értük el gabonából a második helyre sorolható nagy hektárhozamokat. S ami pedig az aratást illeti, általában a munkaszervezés színvonalának emelkedése és a kooperációs viszonyok győzelmes meghonosodása volt tapasztalható. — Igaz persze az is, hogy a betakarítási veszteségek részarányának megítélésében voltak helyenként fogyatékosságok. Ennek ellenére határozottan állíthatjuk, hogy a betakarítási veszteségek jóval kisebbek voltak, mint az előző években. Egyértelműen állíthatjuk, hogy az aratási sikerek kidomborítják a mezőgazdasági dolgozók helyes politikai orientálódását és szakmai felkészültségét és egyben azt is, hogy dolgozó parasztságunk megszívlelte a CSKP Központi Bizottságának és a szövetségi kormány felhívását s arra becsületes helytállással válaszolt. Az őszi munkák próbára tették az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok vezető dolgozóinak képességét. A szokványos módszerek ugyan érvényesülhettek a gabona minőségi színvonalú vetésében, de ahol lebecsülték a politikai felvilágosító munka, az ideológia és az ökonómia' összhangjának jelentőségét, tehát az őszi mezőgazdasági munkák előkészítésében mellőzték a tömegpolitikai munkát, ott főleg a cukorrépa és a kukorica betakarításában lemaradtak. A mezőgazdaság irányító szer vei s persze a sajtó is, ezt a lemaradást gyakran objektív okokkal, az időjárási viszonyokkal magyaráztafHa azonban alaposabban keressük az okokat, rájövünk arra, hogy a lemaradást gyakran szubjektív okok, a munkaszervezésben tapasztalható ielületesség, itt-ott megnyilvánuló kb zönbösség idézte elő. Az 1976-os esztendő szeszélyes idő járása lehetetlenné tette a növénytermesztés és az állattenyésztés öszszehangolását, a takarmánykérdés megoldását. A terimés, illetve a tb megtakarmányok termelési tervéi csak alig kilencven százalékra telje sítettük. Lemaradás tapasztalható fő leg a jó minőségű, tápanyagdús tö megtakarmányok termesztésében. Ezen a helyzeten a jövőben feltétlenül változtatnunk kell, mert ez a legfőbb oka a szarvasmarha-tenyésztésünkben tapasztalható kedvezőtlen tüneteknek. Az állattenyésztésünk legstabilabb ágazatának most is a baromfitenyésztés bizonyult. Persze, pozitívan érté kelhetjük a sertéstenyésztésünket, a sertéshús termelését is, mivel az ab rakfogyasztás nem lépi túl a kormány által meghatározott normák kereteit és a napi súlygyarapodás is nagyobb, mint az előző években volt. Az abraktakarmányok hasznosításában a zonban még gazdaságonként hihetet len különbségek mutatkoznak, ame lyek arra utalnak, hogy vannak még ki nem használt tartalékaink. Most, amikor az új esztendő küszö bén állunk, a múlt év tapasztalataiból feltétlenül le kell vonnunk a tanulságokat, hogy minden szempontból fel készültebben láthassunk hozzá az előttünk álló igényes feladatok teljesítéséhez. A hatodik ötévSs tervidőszak máso dik évében mezőgazdaságunk dől gozóira igényes feladatok várnak. A feladatok igényessége nem csupán ab ban mutatkozik meg, hogy azok telje sítésével hozzájárulunk a CSKP XV kongresszusa által meghatározott gazdasági és szociális program teljesítő séhez, hanem abban is, hogy az új feladatok teljesítésével semlegesíteni tudjuk azokat a kedvezőtlen hatásokat, amelyeket a világpiacon tapasztalható nyersanyagdrágulás okozhat. Tehát az említett kedvezőtlen hatásokat semlegesíteni tudjuk a dolgozók életszínvonalának csökkenése nélkül. 1977-ben folytatjuk a párt egyik alapvető célkitűzéséből következő fontos előirányzat megvalósítását, az agrokomplexumban — a szemes termények termelésében való önellátottság elérését és az élelmiszercikkek termelésében a köztársaság ellátottságának általános fokozódását. A nagy terméshozamok stabilizálódása mellett arra számítunk, hogy a gabonafélék vetésterülete körülbelül 4, a burgonyáé 6 százalékkal bővül, de az olajosneműek és további ipari növények vetésterülete is nagyobbodik. A gabonafélék vetésterületeinek legnagyobb arányú bővülése a kelet-szlovákiai kerületben várható, ahol az utóbbi években viszonylag csekélyek voltak. Az említett termények termesztésének bővítése a szántóföldi takarinányfélék területeinek a rovására történik; ezek részaránya az általános vetésben mintegy 25 százalék legyen. A szántóföldi takarmányfélék százalékarányának csökkentése ellenére a mezőgazdasági állatállomány további növelését tervezzük hasznosságának egyidejű fokozásával. Ebből tehát az következik, hogy az állattenyésztési termrlés növekvő takarmányszükségletei mennyiségi és minőségi szempontból csakis a takarmányfélék hektárhozamainak, főként az állandó ré(Folytatás a 2. oldalon.) Dénes György: Uj wr Oj év köszöntött ránk megint, ma még csak bimbós fácska, de bízón tör a nap felé, izmosodik az ága, s amíg sürögnek a friss napok, megtelik forró fénnyel, lombba szökik és ág-boga mézes gyümölcsöt érlel. Oj év köszöntött ránk megint, új boldog vágyak, tervek, a napok, hetek, hónapok majd velünk menetelnek. Mert nem indulunk céltalan,' gondunk a szebb jövendő, és értelemmel megtelik, virul az új esztendő. Virul a föld és gazdagon hozza az áldott termést, indul az ember új úton, s valóra váltja tervét: Több kenyeret, bort és derűt, jó munkát, békességet! Ezért küzd minden hősi szív, ezt zengi minden ének. így nő az új év szép sudár fává, gyümölcsöt rázva, így lesz a holnap záloga -termőföld, gyár s a bánya, így lesz a munkáskéz erős, boldog az ország népe, így lesz az új év virágzó jövendőnk ékessége.
