Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-25 / 51. szám

Uj elismeri ribiszkefajták— A CSSZK és az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma Állami Fajtaminősítő Bizottságának gyümölcsé - szeti albizottsága márciusi ülésén két új fajtával (Rondóm, Jonkheer van Tets) egészítették ki a hazai termesztésre en­gedélyezett ribiszkefajták jegyzékét. A Rondom holland származá­sú, közepesén buja növekedésű, pírosgyümölcsű ribiszkefajta. Vaskos vesszőkből álló, tömör, kerekded bokrot, közepesen nagy, sötétzöld szfnű, fénytelen leveleket fejleszt. Vesszőin sö^ rün helyezkednek el a közepe­sen hosszú vagy hosszú, tömött fürtök. Sötétpiros színű bogyói nagyok, kiegyenlítettek, lédú­sak, mértékletesen savanykás Ízűek és zamatosak. Körülbelül 10 nappal koráb­ban érik, mint a Heinemann piros korai, így jól kitölti a korai és a kései fajták érése és szedése közti időszakot, le­hetőséget nyújtva a szüretelésí csúcsmunkák elkerülésére, a betakarítás folyamatossá téte­lére. Betakarítása igen könnyű, tehát nagyüzemi telepítésre Is alkalmas. Elsősorban a humuszban gaz­dag, jó vízellátottságú és vé­dett területeken ajánlatos tele­píteni, lehetőleg sűrűbb kötés­ben. Egészséges növekedésű fajta. Ha a fagyok nem tesznek kárt a virágokban, igen korán termőre fordul, rendszeres és gazdag hozamot nyújt. Hátránya, hogy a szokásos eljárásokkal (fásdugványozás] csak nagyon nehezen szaporít­ható. Ezt a rossz tulajdonságát ősétől, a szintén rosszul szapo­rítható Ribes multiflorumtól örökölte. Másik újonnan elismert tánk a Jonkheer van Tets. Szintén holland származású, pi­rosgyümölcsű ribiszke. Erős vezérvesszőket, ritkább, eny­hén szétterülő bokrot, közepe­sen nagy, világosabb zöld leve­leket fejleszt. Hosszú fürtjei közepesen tömöttek, élénkpiros bogyói nagyok, kiegyenlítettek, mérsékelten savanykás ízűek, zamatosak. A bogyókból erősen színező, sötétpiros lé nyerhető. A legkorábban virágzó és érő fajták közé tartozik. Ha a fagyok nem tesznek benne kárt, minden évben gazdagon terem. A telepítést követő ne­gyedik évben hozza első, gaz­dasági szempontból jelentős termését. Nagyüzemi telepítés­re is alkalmas. Jó táperőben levő, humuszban gazdag, jó vízellátottságú földet, tavaszi fagyoktól védett területet igé­nyel. Egészséges növekedésű, fásdugványozással jól szapo­rítható. A leggazdagabb ter­mést nyújtó fajtáink egyike. Befejezésül még annyit: jó tudni, hogy a bizottság egyút­tal kirekesztette az engedélye­zett fajták jegyzékéből a tizen­két évvel ezelőt elismert, Cseh­országból származó Karlštejni piros ribiszkefajtát. Ez a gyen­ge vesszőt nevelő, igen szét­terülő bokrot fejlesztő és sze­rény hozamot nyújtó fajta már nem felel meg a követelmé­nyeknek. (kJ Kínai kel A kötöző vagy endívía salá­tára emlékeztető, hazánkban kevésbé elterjedt kétéves nö­vény. Tulajdonképpen a ká­posztafélék közé tartozik, de a kertészeti gyakorlat a levél­zöldségek sorában tartja szá­mon. Kínai kel fejlett Ievéizetének keresztmetszete. A hazai szakirodalom szerint augusztus közepétől szeptem­ber derekáig vethető, négyzet­­méterenként 30 gramm kénsa­vas ammóniával, 20 gramm 40 százalékos kálisőval és 25—30 gramm szuperfoszfáttal, esetleg 40—50 gramm kombinált trá­gyával (pl. Cererit) megtrá­gyázott földbe, 40 cm sortávol­ságra, később 25—30 cm tőtá­volságra egyelve. A külföldi, például a magyar szakirodalom június—júliusi vetést ajánl. Ab­ban viszont megegyeznek a vé­lemények, hogy a tavaszi vagy korai nyári vetésű kínai kel — a hosszúnappalos termesztési viszonyok hatására — még a fejek kinevelése előtt felmag­zik. A kínai kel jól tűri a mér­sékelt fagyokat, sokáig helyén maradhat, később pedig a föld­labdával kiemelt növényeket, esetleg a levágott fejeket ned­ves homokba ágyazva tárolhat­juk. Helyes tárolás esetén még januárban Is fogyaszthatunk friss kelt. Hazánkban két elis­mert fajtát (Pekingi és Kínai) tartunk nyilván. Az utóbbi a jobb. —r— Európában őshonos, égy mé­teresnél is magasabbra növő, felálló, lombhullató, minden részében mérgező anyagokat tartalmzö cserje. A kertészek körében közkedvelt, gyakran a kiskertekben is megtalálható. Kora tavasszal, még lombfaka­­dás előtt nyílik. Erős Illatú, élénk rózsaszín vagy fehér vi­rágcsomói a vesszők oldalán helyezkednek el. Hosszúkás, ékvállú levelei csak elvirágzás Farkas boroszlán után jelennek meg az ágcsú­­csúcsokon. ősszel piros termé­sével diszít. A zord viszonyo­kat is jól tűri. Megtalálható például a nyirkos levegőjű, sű­rű hegyi erdőkben is, de nehe­zen szaporítható. Virága bódító illatú, bogyói csípős, égető fáj­dalmat kiváltó ízűek. tott drogként tartották nyilván. A középkorban kígyőmarta be­tegeket gyógyítottak vele. Sőt! Még belső kezelésre is felhasz­nálták, ami gyakran igen sú­lyos hátbántalmakat okozott Korunk orvostudománya a nö­vény kérgét is csak ritkán használja fel, főleg reumatikus fájdalmak enyhítésére szolgáló kenőcsök és ragtapaszok készí­tésére. A növény a már említett roe­­zerin hatóanyagon kívül még dafnínt is tartalmaz; ami szin­tén mérgező az emberre nézve. Mindezért a növény semmilyen formában nem alkalmas házi használatra! Ezt mindenkinek tudatosítani kell, aki farkas boroszlánt ültet a kertjébe. Mert sajnos, még napjainkban is előfordulnak tudatlanságból eredő mérgezések. A népgyó­gyászat még sokhelyütt fel­használja ezt a növényt, főleg a reumatikus betegségek gyó­gyítására. Persze csak külsőleg, de még így is előfordulnak mérgezések. A felnőttek vigyázva kezel­jék, metsszék a cserjét, de fő­leg a gyermekekre ügyeljenek, A farkas boroszlán kora ta­­nehogy rágcsálják a letört ága­­vasszal és késő ősszel kertünk kát vagy megegyék a vonzó igazi dísze, valóban gyönyörű piros bogyókat! látványt nyújt. De legalább Mérgezés esetén a bőrön ki­olyan mérgező, mint amilyen ütések, hólyagok vagy fekélyek szépl Ezt^ soha nem szabad keletkeznek, a szájon át a szem elől téveszteni. Már a szervezetbe jutó növényi nedv virágillat intenzív belégzése is pedig égető fájdalmat, erős erős fejfájást okozhat, ezért — nyálfolyást, komoly gyomor- és bármenny íré' tetszik — soha ne bélgörcsöket vált ki, amit gya­­vigyünk virágzó ágat a lakás­­kori gs ^ő hányás, hasmenés ba. Meg azért se, mert az ág követ. A mérgezett személy vi­­letörésekor növényi nedv ke- zeletébe véT keveredik. Erős rülhet ä bőrünkre, s э nedvben rnrrpp7r<? p*»ptrn Я7 рр£ч7 levő mezerin nevű anyag a sér- emésztőrendszer elfekélyesed­­tetlen, egészséges bőrt is in- bet. A mérgezés tüneteinek gerll, károsítja. észlelésekor azonnal fordul-A növénynek csupán a kérge junk orvoshoz, mert a késleke­nem tartalmaz mérgező anya­­dés emberi életbe kerülheti got, ezért azt valamikor közis­mert, széles körben hasznos!­­Dr. NAGY GÉZA Vass István — merő kedv­telésből — csaknem tíz éve foglalkozik díszmadarak tenyésztésével. Egyetlen lóri papagájjal kezdte, ma meg több mint félszáz madárka esi­­vitel a szerény voliérben és a lakásban szinte mindenütt megtalálható, tetszetős kivite­lezésű, kisebb-nagyobb kalic­­kákban. ' — Kiismeri magát ennyi ma­dár között? — kérdeztem ven­déglátómat, miután megtekin­tettem népes állományát. • — Megvallom, kezdetben bi­zony apró cédulákat kellett, erősítenem a kalickákra, hogy eligazodjam valahogy az „al­bérlőim“ között. A szakköny­veknek, szaklapoknak köszön­hetem, hogy ma már nincsenek ilyen problémáim. De más jel­legűek is csak ritkán. Nemcsak a madarak nevét tudom, hanem azt is, milyen környezetben szeretnek, mikor és hogyan költenek, milyen gondossággal nevelik fiókáikat és milyen eleséget igényelnek. — Elárulná, melyik a ked­vence? — Tízéves voltam, amikor jó­­apám meglepett egy lórival. Nagyon megszerettem, órák hosszat elnéztem, hogyan ille­­geti magát. Sajnos, két év múl­va elpusztult szegény, talán meg is sirattam. Amikor meg­nősültem és Erzsimmel beköl­töztünk az új házba, elsőkként anyámék kopogtattak be hoz­zánk. Hatalmas kalickában та-a c&alcuL tcedveiaceí gyogó, zöld-piros tollazatú, fé­lénken pislogó madárkákat hoztak. Ma is a hegyi lórik a család kedvencei. — Ügy láttam, jól érzik ma­gukat a voliérben, szépen meg­férnek a hullámospapagájokkal. Mivel eteti őket? — Tanultam egyet és mást a tapasztaltabb tenyésztőktől, a szakirodalomból. A lórikról tud­ni kell például, hogy a kemény magvakkal nem boldogulnak, mert keskeny, inkább hosszú, mint magas csőrükkel nem bír­ják feltörni az ilyen magvakat. Ellenben nagyon szeretik a pu­ha gyümölcsöt, a virágok nek­tárját és a virágport, amit ugyancsak előszeretettel nyalo­gatnak. Persze állati eredetű táplálékra is igényt tartanak. Egy külföldi szakkönyvben ol­vastam, hogy a helyes fejlődés, a jó egészségi állapot és sza­porodó képesség biztosítása ér­dekében vízben áztatott félkész piskóta-tortaanyagot, száraz hangyatojást, főtt rizst és sár­garépát, édes gyümölcsöt, szá­raz,h és csíráztatott kölest, fény­magot, zabot, napraforgót kell etetni a lórikkal. Egy másik szerző azt állítja, hogy főtt rizsből, vízben áztatott kutya­tápból, valamilyen édes gyü­mölcsből, főtt vagy nyers to­jásból, némi mészböl és vita­minkészítményből készített, mixerben eldolgozott és kiadó san megcukrozott pépes alap­­takarmánnyal érhető el a leg­jobb eredmény. S ő már a méz­re is gondoltI Mézes vízzel itatja a lórikat. Három deci víz­ben egy deci mézet old föl. — Ez az elmélet. Es a gya­korlat? — A különféle forrásból származó ismereteimet haszno­sítva igyekszem a lehető leg­jobban ellátni kedvenceimet. Ügy gondolom, hogy az alap­­fontosságú eledelek közül nem szabad hiányoznia az érett gyü­mölcsnek, méznek, cukornak, tejnek, piskótának a hangyato­jásnak, a csecsemőtápnak és a zöldeleségnek. Naponta két íz­ben etetem a lórikat mindig folyékony vagy kásaszerű, de feltétlenül friss keverékkel. A napi adagot, a keveréket min­denki saját belátása szerint ké­szítse úgy, hogy madarai jót érezzék magukat, jól költsenek és ne hanyagolják el fiókáikat. A kettévágott édes gyümölcs, főleg alma, körre, esetlég ba­nán, narancs vagy füge (ez már drágább mulatság) soha ne hiányozzon a voliérbölt — Említette, hogy zöldeleség is kell a lóriknak. Milyen? — Kora tavasztól késő őszig rendszeresen annyi zöldet adok, amennyit el bírnak fo­gyasztani a madarak. Főleg ap­róra vágott csalánlevelet és spenótot etetek, de nagyon jól hasznosítható például a zeller zöldje, a gyermekláncfű, az uborka (ezt minden díszmadár kedveli) és a paradicsom is. Gyakran teszek a voliérbe gyü­mölcs]agallyat, mert a lórik nagyon szeretik rágcsálni. A fiatal hajtásokat általában ma­radéktalanul elfogyasztják. E- gyéb fák (pl. fűz, hárs, mogyo­ró) fiatal ágait is élvezettel rágcsálják. Igen fontos, hogy szaksze­rűen végezzük az itatást is. Mézes vizen kívül Igen szíve­sen fogyasztják a lórik a gyü­mölcslevet, a szörpöket, a te­jet, nagyon szeretik a kompó­­tot, a pudingot, a cukros to­jást, és sok vizet kívánnak. Fü­rödni is szeretnekI Az állati eredetű eleségek közül talán a lisztbogár lárváját, a lisztku­kacot kedvelik a leginkább. (kg) Régi jó szokás, hogy év vé­gén mérlegre helyezzük egész évi tevékenységünket, értékel­jük munkánk eredményeit és a tanulságokat levonva fölkészü­lünk az új év általában igénye­sebb feladatainak teljesítésére. Ezt tesszük most mi, kisállat­­tenyésztők is. Az elmúlt év döntő jelentő­ségű volt az egész társadalom csak az SZKSZ II. kongresszusa életében. Elsősorban azért, mert óta eltelt két év munkáját, 1978-ban került sor a CSKP XV. eredményeit és sikereit össze­­kongresszusára, s mert pár hó- geztük, hanem alkotó kezdemé­­nappal ezelőtt megtörtént az nyezéssel feltártuk a megoldás­­általános választás is. A „ho- ra váró problémákat és rámu­­gyan tovább“-ra a pártkong- tattunk a kisállattenyésztés féj­­resszus határozata, a „kikkel lesztését segítő tartalékok kö­­az é)en“-re pedig a választó- vetkezetesebb kihasználásának sok eredménye adta meg a vá- szükségességére is. Dicsértünk faszt. Mindkét fontos társadat- vagy bíráltunk, ahogy a hely­mi politikai esemény Szövetsé- zct megkívánta, s egyben hang­­günk dolgozói figyelmének kö- súlyoztuk, hogy az eiőbbrelé­­zéppontjában állt. A legna- pés feltételezi a szakbizottsá­­gyobb figyelmet a pártkong- gok, az irányítói testület és ál­­resszus határozatából eredő falában az egész tagság mun­­feladatok feltételeinkre történő kájának jobbá, színvonalasabbá lebontására, s az igényes cél- tételét. A tapasztaltnál nagyobb kitűzések eléréséhez szükséges gondot kell fordítani a politi­­előfeltételek megteremtésére kai-nevelő munkára és a nép­­fordíiottuk, de aktívan kivettük szerfisítő tevékenységre is. Nem részünket a választások élőké- szabad megfeledkeznünk a szo­­szítéséből és lebonyolításából cialista munkaverseny széles is- körű kibontakoztatásáról és a A szervezeti élet szempontjá- kistenyésztőknek nyújtott szol­ból számunkra az alapszerve- gáltatások javításáról, bővltésé­­zetek március derekáig meg- ről sem. Az SZKSZ II. kong­­tartott évzáró taggyűlései, il- resszusának vándorzászlajáért Itve a kisállattenyésztők már- indított versenymozgalomban eins—áprilisban lezajlott járási már szép eredményeket érünk konferenciái is igen nagy je- el, de még mindig nem sikerült len tőséggel bírtak. Ezeken az minden járási bizottságot és összejöveteleken ugyanis nem- helyi szervezetet bekapcsolni gyobb közkedveltségnek örven­denek, s mert az ilyen sereg­szemlék általában a szervezett kisállattenyésztés iránti érdek­lődés növeléséhez vezetnek. A legnagyobb érdeklődés legin­kább a fiatalok részéről nyil­vánul meg, aminek nagyon örülünk. A jövőben mi is na­gyobb gondot fordítunk a tag­éi mozgalomba. Ez igen sajná- létszám növelésére; főleg a fia­latos dolog, mert a versenyben talokat szeretnénk nagyobb példásan helytálló járásokban számban megnyerni a kisállat­­a kongresszus óta lényegesen tenyésztés nemes ügyének, javult az irányítói, propagációs Megnyerni és megtartani is. és tenyésztői tevékenység. Ezért elmélyítjük az iskolák-Munkánk eredményeinek ősz- kai való együttműködést, több szegezésekor feltétlenül meg kisállattenyésztő szakkört léte­ken említeni a különféle kiállt- sítünk, ezeket ellátjuk kellő fásokon való részvételt, hiszen mennyiségű tenyészállattal, s ezeken a bemutatókon adunk gondoskodunk az ifjú állatba­­számot céltudatos tenyésztői rátok szakmai látókörének bő­tevékenységünk sikereiről, Itt vítéséről is. cseréljük ki tapasztalatainkat, Összességében sikerrel zárult s leginkább itt gyarapíthatjuk számunkra az 1978. esztendő, ismereteink tárházát is. Az Ez azonban nem azt jelenti, idén kisáltattenyésztőink siker- hogy nem lehetett volna ered­re! szerepeltek a gazdasági ap- méuyesebb. Az elkövetkező róállatok brnoi országos sereg- 1977. évben minden igyekeze­­szemléjén, a nitrai nemzeti és tünket a CSKP XV. és az a brnoi nemzetközi kutyakiállí- SZKSZ II. kongresszusának ha­táson, az Agrokomplex ’78 or- tározatából eredő feladatok si­­szágos mezőgazdasági kiállttá- keres teljesítésére kell össz­­son, sőt az Aussztriában meg- pontosítanunk, hogy esztendő rendezett kutya világkiállítá- múltával ismét szép sikerekről, son is. A kiállítások rendezé- ha lehet az ideinél is jobb sét, a bemutatásra kerülő apró- eredményekről adhasson szá­­állatok gondos kiválasztását és TMot Szövetségünk. Ehhez a elbírálását ezentúl is a legfon- munkához valamennyi kisállat­­tosabb feladataink sorában tenyésztőnek erőt, egészséget tartjuk számon. Annál is in- és sok sikert kívánok! kább, mivel a helyi, járási és Kubáň Jozef mérnök, körzeti bemutatók mind na- az SZKSZ KB titkára Uj feladatok elölt

Next

/
Thumbnails
Contents