Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-18 / 50. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1378. december 18. KÖVETÉSRE MÉLTÓ PÉLDA NÉHÄNY JÄRÄSBÖL Helyesen értelmezik a társadalmi és szociális fejlesztés tervét KBzeledik ez év vége. Az egységes földművesszövetkezetekben készül­nek hatodik ötéves tervünk elsO esztendeje gazdasági eredményeinek fel­mérésére, valamint a Jövő év térmelésl-péznUgyi tervének kidolgozására. A szövetkezetek vezetőségére ezen kívül további, nem csekélyebb feladat elvégzése — az efsz idei társadalmi és szociális fejlesztési tervi teljesí­tésének ellenőrzésé és a következő év tervének kidolgozása — is vár. E feladat maradéktalan teljesítése azért azért is fontos, mert a társadalmi és szociális fejlesztés terve a szövetkezet termelési-pénzügyi tervének szerves részét képezi, tehát nem lehet ettől különválasztva elkészíteni. Az efsz társadalmi és szociális fej­lesztési terve szorosan összefügg a szövetkezeti földművesek felöli gon­doskodás komplex programjának megvalósításával a most megkezdett ötéves terv esztendeiben. Ezt a tervet a szövetkezetek minden évre külön dolgozzák ki. A feladat elvégzéséhez a Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­gének járási bizottsága, valamint a járási mezőgazdasági igazgatóság is komoly mértékben járul hozzá. A szö­vetkezetek társadalmi és szociális fej­lesztési tervének célja a társadalmi feladatok teljesítésének előmozdítása, amint azt legfelsőbb pártszerveink, a Nemzeti Front és a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége szerveinek hatá­rozatai megszabják az időszé'rű tenni­valókkal, valamint a szövetkezeti földművesek és egész társadalmunk szükségleteivel összhangban. Annak ellenére, hogy a dolgozók felöli komplex gondoskodás 'elve szö­vetkezeteinkben még nem vert mé­lyebb gyökeret, már ma is sok olyan efsz-ünk van, ahol ezt magukévá tet­ték és az e kötelességből eredő fel­adatokat példásan teljesítik. Ez a szövetkezeti tagok jő mnkaerkölcsé­­ben, a feladatok példás elvégzésében, a munkaerők stabilizálásában és e szövetkezetek tagjainak elégedettsé­gében, tartalmas életében tükröződik vissza. Szövetkezeteinknek társadalmi té­ren kifejtett eredményes munkájára jó példát találunk a luöeneci (losonci) járásban. A mýtnai Nový Život szö­vetkezet társadalmi és szociális fej­lesztési tervében az első helyen sze­repel a politikai-nevelő munka, vala­mint a munkakezdeményezés fejlesz­tésének kibontakoztatása. Ugyanak­kor azonban élhelyet foglal el a szö­vetkezeti földművesek felöli gondos­kodás: a fürdői gyógykezelés, az üdültetés, valamint a munkabizton­sági védőeszközök beszerzése terén. A tervben nem feledkeztek meg a kulturális-népművelő tevékenységről és a szövetkezeten belüli tartalmas élet kialakítását célzó Intézkedések­ről sem. A politikai-nevelőmunkát ebben az efsz-ben a szövetkezeti munkaiskola keretében rendszeresítették és való­sítják meg. A résztvevők zöme első­sorban a fiatal tagok köréből tobor­­ződik. Nagyobbára traktorosok, gép­javítók és a műszaki-gazdasági sza­kaszon dolgozó tagok vesznek részt, de ugyanígy az állattenyésztésben és a növénytermesztésben foglalkoztatott Ifjú tagokat is bevonták a felnőttok­tatás e hatásos rendszerébe. A szövetkezet ez évre kidolgozott terve szerint 21 ezer korona értékű védőeszköz beszerzését tűzte felada­tául, hogy dolgozóit megóvja a vegy­szerek és egyéb az egészségre káros befolyások hatásától. Ezt a feladatot a szövetkezet maradéktalanul teljesí­tette. Tervében egyszersmind javasol­ta, hogy a szövetkezet alapító- és ér­demes tagjai közül tíz nyugdíjasnak állandó nyugdíjpótlékot, és további 26 nyugdíjas tagnak rendszeres hozzájá­rulást adjanak a kulturális és szociá­lis alap pénzeszközeiből. Ezen felül a szövetkezet vezetősége gondosan ügyel arra is, hogy a tár­sadalmi élet minden terén maradék­talanul teljesítsék a szövetkezet ter­vében kitűzött egyéb feladatokat. Ezen a szakaszon példás tevékeny­séget fejt ki az említett szövetkezeten kívül a lehotkai Május 9 Efsz, az ábe­lovái szövetkezet és a járás több szö­vetkezete is. A szövetkezeti tagok felöli gondos­kodás szakaszán nem maradnak le a levicei járás szövetkezetei sem. Ezt számos szép példa bizonyítja. A levi­cei Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz társadalmi és szociális terve alapján hatásos szocialista versenyt írt ki a szövetkezeti tagok és a szo­cialista brigádok munkaközösségei számára. Ezt a versenyt rendszeresen negyedévenként értékelik és a leg­jobbakat elismerő oklevéllel, valamint értékes tárgyi jutalmakkal tüntetik ki a szövetkezet taggyűlésén, ami a ta­pasztalatok szerint igen Jó nevelőha­tást fejt ki. Ezt a szövetkézét az SZFSZ járási bizottsága által tagjai számára be­szerzi a szükséges mennyiségű fürdői beutalót, valamint különféle temati­kai és üdülési jellegű társasutazást szervez. Ebben az évben a Szovjet­unióban a szövetkezet tizenkét, Ma­gyarországon és a Német Demokrati­kus Köztársaságban 80 tagja üdült, további 14 tag pedig a bolgár, illetve a jugoszláv tengerparton töltötte jól megérdemelt szabadságát. A hazai te­matikai társasutazásokon összesen 350 szövetkezeti tag vett_ részt. Úttö­rő-üdülésen a szövetkezeti tagok gyermekeinek népes csoportja vett részt, s erre a szövetkezet több mint 30 ezer koronát fordított. Kellőképpen gondoskodnak a szö­vetkezetben dolgozó fiatalok kulturá­lis és sporttevékenységének fejleszté­séről. A szövetkezet 50 ezer koroná­val járult hozzá a čankovi kultúrház építési költségeihez. Komoly össze­gekkel segíti az egyés községekben működő sportszervezetek tevékenysé­gét is. A Mýtne Ľudany-1 részlegen saját üzemi konyhát létesítettek, ahonnan meleg ételt szállítanak az egyes gaz­dasági központokba és farmokra, a csúcsmunkák idején pedig közvetle­nül a mezőre. Üzemi konyhájuk nyá­ron vagy 500 személy, az év folyamán pedig átlagban 200 személy részére főz. Jó eredményeket érngk el a dolgo­zók felöli gondoskodás terén a járás több más szövetkezetében is. Ebben nem csekély érdeme van a Szövetke­zeti Földművesek Szövetsége levicei járási bizottságának is. Szlovákia legészakibb járásában a Stará hubovüa-i járásban, a szövet­kezeti tagok felöli gondoskodás sza­kaszán igen eredményes munkát vé­gez már régebben a jarabinái szövet­kezet. Példája alapján komoly kezde­ményezés észlelhető társadalmi téren a Járás több más szövetkezetében is. Köztük az első helyen említhetnénk a podolineci székhellyel működő javo­rina Efsz-t. Ez a szövetkezet igen ne­héz hegyvidéki feltételek mellett 2771 hektár területen gazdálkodik. Terme­lése elsősorban az állattenyésztésré Irányul s ezzel páruzamosan igyekez­nek minél Jobb takarmányalapot te­remteni. Az állattenyésztésben túl­súlyban van a borjúnevelés és a te­henek nevelése saját szükségletre, va­lamint kooperációs alapon több újon­nan alakult szövetkezet tenyészállat szükségletének biztosítására, jelentős a szövetkezet juhtenyésztése is. Ez a szövetkezet Igen kedvező fel­tételeket alakított ki a munkakezde­ményezés és a szocialista verseny fej­lesztésére. A szövetkezet dolgozói még az 1975-ös évben a CSKP XV. kongresszusának tiszteletére 477 Szer korona értékű szocialista vállalást tettek, s gzt 122 százalékra teljesítet­ték. Az idei évben a pártkongresszus tiszteletére további értékes vállalá­saik összértéke 618 ezer koronát tett ki. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy ebben a szövetkezetben 1972 óta egy öttagú munkacsoport versenyez a szo­cialista brigád cím elnyeréséért. E munkaközösség komoly érdemeket szerzett abban, hogy évről-évre csök­kenthetik az anyagköltségeket egyes alkatrészek felújításával, valamint a nehezen beszerezhető gépalkatrészek elkészítésével. E gépjavító kollektíva példája nyo­mán tavaly a szocilaísta versenybe további három, egyenként öttagú munkaközösség nevezett be a gépesí­­tők soraiból. Szocialista vállalásaik elsősorban az üzemanyag és a kenő­anyagok megtakarítására, az anyag-' költségek csökkentésére és a terve­zett teljésítmények túlszárnyalására Irányulnak. A CSKP XV. kongresszusa tisztele­tére e szövetkezetben egy komplex ésszerűsítő brigádot alakítottak, a­­mely feladatául tűzte, hogy 1980-ig olyan hatékony intézkedéseket vezet­nek be, amellyel a tehenenként! átla­gos évi tejhozamot 3000 literre emel­hetik. A podolineci szövetkezetben kellő gondot fordítanak a munka- és élet­­környezet kialakítására, hogy tagjaik számára munkájuk eredményes elvég­zésére a legjobb adottságokat bizto­sítsák, és a pihenés lehetőségeit is megteremtsék. Központi gazdasági udvarukban Po­­dollnecben betonutakat építettek, a gazdasági épületek körül zöldövezetet teremtettek, fákat és díszbokrokat ültettek. Eltávolították a gazdasági udvar nyitott trágyatelepeit, amelyek erősen rontották a gazdasági udvar képét és kedvezőtlenül befolyásolták a munkakörnyezetet. Az Istállótrágyát most már közvetlenül a mezei trágya­­telepekre hordják. ^ A munkafeltételek Javításához je­lentősen hozzájárult az is, hogy a gépjavító műhelybe bevezették a köz­ponti fűtést, az istállókba pedig fejő­berendezést szőreitek fel. A szociális program teljesítésében e szövetkezet legnagyobb sikerének tartja az új szociális épület létreho­zását, ahol helyet kapott a korsze­rűen berendezett üzemi konyha. E szo­ciális létesítmény felépítésére a szö­vetkezet több mint őt millió koronát áldozott. Egy milliónál nagyobb érté­ket képvisel az a munka, amit a szö­vetkezet a hatáskörébe tartozó köz­ségek választási programjának telje­sítésére fordított. Komoly mértékben Járul hozzá a tagság lakásproblémájának megoldá­sához is. Jelenleg 30 lakásegységet tart nyilván, amelyeknek felépítésé­hez hozzájárult. A legközelebbi idő­ben további hat lakásegységet ad át tagjainak, amit a szövetkezeti lakás­építés keretében valósítottak meg. A podolineci szövetkezet vezetői Jól tudják, hogy a termelésben felmuta­tott sikereik mellett társadalmi téren is jelentős tartalékkal rendelkeznek, de sok problémával kell megküzdeni. Viszont meggyőződésük, hogy a szö­vetkezet pártszervezetének és a szö­vetkezeti szervek, valamint az irányí­tás járási szerveinek segítségével, el­sősorban a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Járási bizottságának haté­kony támogatása mellett e tartaléko­kat sikerül feltárniuk, hogy fokozott feladataikat sikeresen teljesíteni tud­ják. JOZEF PROKES, mérnök Következetesen tartsuk be a jogrendet szövetkezeteinkben KI LEHET AZ EFSZ EGYEZTETŐ ALBIZOTTSÄGÄNAK TAGJA? Szövetkezeti földműveseink ezekben a napokban kemény harcot vívnak a még betakarítatlan kukorica, illetve cukorrépa maradéktalan begyűjtésé­ért, hiszen az új termésig e termé­nyekből minden egyes grammra nagy szükség lesz. Munkájukban egész tár­sadalmunk segítő kezét nyújtja, hi­szen mindannyiunk érdeke a sikeres betakarítás. Társadalmunk érdeke azonos a szövetkezeti tagok érdekei­vel. Néhány szövetkezetünk ugyan már fellélegzett. Az őszi munkákat sikeresen bevégezték, s most a téli kampány további feladatainak elvég­zésére, a tagság politikai és szakmai képzésére fordíthatják figyelmüket, hogy az előttünk álló időszak igényes feladataira |ól felkészülhessenek. A téli iskolázást szervezési szem­pontból a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságai biz­tosítják szorosan együttműködve a já­rási mezőgazdasági igazgatóságokkal, így az iskolázáson részt vesznek a szövetkezetek egyeztető albizottságai­nak elnökei is (a 300 tagot meghala­dó szövetkezetekből), illetve a reví­ziós albizottságok elnökei, akiknek feladata megtárgyalni és megoldani a szövetkezet és az egyes tagok kö­zött a munkaviszonyból eredő igé­nyek peres ügyeit, valamint a szövet­kezetre vonatkozó egyéb jogi rendel­kezések alapján felmerült anyagi el­lentétek eseteit, ha ezek a tagsági jog és kötelesség gyakorlásával kapcso­latban léptek fel. Ugyanígy kötelessé­gük elintézni azokat a peres ügyeket, amelyek egyrészt a szövetkezet, más­részt a szövetkezet alkalmazottai kö­zött adódnak a munkaviszonyból ere­dően, esetleg más munkajogi kapcso­lat alapján fellépő ellentéteket, ha ezt a szövetkezet alkalmazottja, dol­gozója kéri, illetve az ügy megtárgya­lásával egyetért, tekintet nélkül arra, hogy tagsági, esetleg munka- vagy munkajogi kapcsolata a szövetkezet­tel fennáll-e. (A 122/1975 Zb. számú mezőgazdasági szövetkezeti törvény 82. §-ának 1. bekezdése.) Éppen ezeken az iskolázásokon, a levicei járásban állapítottuk meg azt, hogy az egyeztető albizottságok elnö­keinek iskolázásán az efsz-ek olyan tagjai vettek részt, akik a Szövetségi Kormány 137/75 számú, 1975. decem­ber 4-én kiadott rendelete, a szövet­kezetek alapszabályainak 32. cikkelye 3. bekezdése értelmében nem le­hetnek az egyeztető albizottságok tagjai, annál kevésbé elnökei. Bizo­nyára félreértés folytán jött létre e járás szövetkezeteiben, esetleg más járások efsz-eiben ilyen viszás hely­zet. Az 1976/77-as évek téli Időszaká­ban, tehát a közeljövőben kerül sor szövetkezeteinkben az évzáró taggyű­lések megtartására, amelyeken ezt a hiányosságot kiküszöbölhetjük, hogy eleget tegyünk a jogszabályok rendel­kezéseinek és ezeket minden szövet­kezetben betartsuk. Az egyeztető al­bizottság tagjainak megválasztása ugyanis a taggyűlés jogkörébe tarto­zik. Az egyeztető albizottság elnökét az albizottság tagjai saját körükből választják. A pontosság kedvéért megemlítjük, hogy az egyeztető albizottság tagja­ként a szövetkezetnek minden olyan tagját megválaszthatják, aki tekintet tel tapasztalataira és erkölcsi-polfli­­kai tulajdonságaira, valamint tagsági kötelességeinek példás teljesítése ál­tal erre érdemes és bírja a többi tag bizalmát. (A Mintaalapszabályok 32. cikkelyének 2. bekezdése.) A szövetkezet egyeztető albizottsá­gának tagja nem 1 e h e t a szövet­kezet vezetőségének tagja, de ugyan­így nem lehetnek azok a vezető szak­dolgozók sem, akiket az egyes ágaza­tok, illetve gazdaságok irányításával és vezetésével bíztak meg, valamint a szövetkezet közgazdásza (ökonómusa) és könyvelője^ sem. (Mintaalapszabá­lyok 32, cikkelyének 3. bekezdése.) Mivel az említett járásban az Egyeztető albizottság elnökeként egyes helyeken például a szövetkezet alelnökét, ökonómusát, főkönyvelőjét, főagronömusát vagy más vezető dol­gozóját választották, ez szöge« ellen­tétben áll az említett jogszabályok rendelkezéseivel, amelyek minden szövetkezetre egyaránt érvényesek és kötelezőek. E kérdésben tehát az ér­vényes jogrend szerint , kell változást eszközölni. Az egyeztető eljárások bevezetésé­­vei egységes földmüvesszövetkeze­­teink ügyintézésében annak az elgon­dolásnak megvalósítása kapott meg­felelő keretet, hogy első fokon tár­gyalhassák meg azokat a peres ügye­ket, amelyek a közös munkában való részvétel során, esetleg bizonyos munkaközösség vagy munkahely dol­gozói és a szövetkezet között adód­tak, tehát közvetlenül a munkahelyen oldják meg, a bíróság beavatkozása nélkül. E gondolatnak már sokéves hagyománya van a munkajogi perek ilyen megoldása által az állami szer­vezetekben a munkajogi előírások ér­telmében. Az egyeztető eljárás legfőbb célja a perek megoldása kibékítéssel (tehát nem a per eldöntésével!) a tag, illet­ve a dolgozó és a szövetkezet között JUDr. Michal Ourdtak Kijutottak a hullámvölgyből Gyakran elenyésző apróságoktól függ a siker vagy a kudarc. Az elmúlt év téli időszakában a komárnol járás efsz-elben rendezett szövetkezeti munkaiskola nagyon gyenge eredménnyel záréit. Ez a járás szlovákiai vi­szonylatban a téli iskolázás szakaszán az utolsó helyek egyikén kötött ki. Vajon mi Idézte élő ezt a sikertelenséget, amikor a járás szövetkezetei a termelés és a társadalmi élet továbbfejlesztésében igen szép eredménye­•J* *** *** *** «$♦ «$* »*» ♦♦♦ *** **» «J* »J« **» »*» Segítettek a cukorrépa betakarításánál A Szövetkezeti Földművesek Szö­vetségének levicei járási bizottsága ösztönzésére a levicei vadásztársaság szocialista vállalásának teljesítése so­rán komoly segítséget nyújtott a helybeli szövetkezetnek. November­ben a vadásztársaság 27 tagja 218 órát dolgozott le a levicei szövetke­zetben a répa betakarításánál. Ez al­kalommal végzett munkájuk értéke 5100 koronát tesz ki. Ezzel a segítségükkel a vadásztár­saság tagjai újfent bebizonyították szoros kapcsolatukat szocialista me­zőgazdaságunkkal. Peter Salaj J» «j* «J♦ *J* «$» •*« «J» «J**3» »3» «JmJ» két mutathattak fel? Erre a kérdésre BARTI BÉLA elv­társ, az SZFSZ komárnol járási bi­zottságának politikai dolgozója adott választ. — Tavaly valóban kudarccal zártuk a szövetkezeti munkaiskola évfolya­mát. Járásunk szövetkezeteiben ugyan csaknem mindenütt megtartották a szövetkezeti munkaiskola tervezett előadásait, a hiba csupán ott volt, hogy erről járási bizottságunknak csak igen kevés szövetkezetből küld­tek be Jelentést. Mi viszont csupán a kézhez vett jelentések alapján érté­kelhettük ki ezt az akciót, s így az iskolázásban nagyon csekély részvé­telt mutathattunk fel. A tavalyi ta­pasztalatok alapján a szövetkezeti munkaiskola idei évfolyamának elő­készítésekor az említett hiányosság kiküszöbölésére minden szükséges in­tézkedést megtettünk s így reméljük, hogy a tavalyi helyzet az idén már nem Ismétlődik meg. A szövetkezeti munkaiskola 1976— 1977-es évfolyama már teljes ütem­ben folyik a komárnol járásban. A szövetkezeti tagok szakmai-politikai továbbképzése e hatásos módszerének sikere érdekében az SZFSZ járási bi­zottsága elsősorban az előadók és az oktatási felelősök jó felkészítését tűz­te ki elsődleges céljául. A járás 25 szövetkezetéből a szövetkezeti mun­kaiskola hallgatói közé 6295 dolgozót soroltak be. Az első lecke elvégzésé­ről bérkezett jelentések során a rész­vevők számát tekintve még nem be­szélhetünk szembetűnőbb javulásról. Ugyanis az első leckét csupán 2053 résztvevő hallgatta meg. E csekély részvétel elsősorban azzal magyaráz­ható, hogy októberben a legtöbb szö­vetkezet még az őszi munkákkal volt annyira elfoglalva, hogy az iskolázás­ra időt nem tudott szakítani. A máso­dik lecke már jobb eredményt mutat, habár még néhány szövetkezet az előadás megtartásáról szóló jelentést nem küldte be a járási bizottságra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ott, ahol az iskolázás terén tavaly is jó eredményeket mutathattak ki, ez évben sem maradnak le. Szép ered­ménnyel folyik az iskolázás a Ze­­mianská Olöa-i (nemesócsai), a hur­­banovoi (ógyallai), a kolárovoi (gú­­tai) szövetkezetekben. Az SZFSZ járási bizottsága ebben az évben nagyobb gondot fordít a szövetkezeti munkaiskola előadásai­nak megvalósítására és ugyanakkor a tavalyinál következetesebben ellenőr­zi a munkaiskola menetét az egyes — különösen a tavaly gyengén sze­repelt — szövetkezetekben. Ezáltal megteremtették a téli iskolázás slke­­rének előfeltételét és túlzás nélkül mondhatjuk, hogy kijutottak n hul­lámvölgyből. (obenau) i

Next

/
Thumbnails
Contents