Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-18 / 50. szám

1976. december 18. SZÖVETSÉGI SZEMLE Megfontoltan, céltudatosan A Holice na Ostrove-i szövetkezőt pšrtalapszervezete munkájában nagy fontosságot tulajdonít a CSKP XV. kongresszusa határozatainak helyi viszonyokra történő lebontására és megvalósítására. Az ideológiai nevelés és a gazdasági feladatok terén kitűzött feladatok gyakor­lati átültetését szerves egységben értelmezik. A szövet­kezetben tudatosítják, hogy hatékonyan termelni csak eszmeileg fejlett, társadalmunk iránt elkötelezett dol­gozókkal lehet, akik munkakezdeményezésük és aktivi­tásuk kibontakoztatásával élen járnak az igényes felada­tok teljesítésében. Erről győződtünk meg a pártszervezet elnökével, CSEFALVAY TIVADAR elvtárssal való beszél­getésünk során is. — A hatodik ötéves tervidőszakra kidolgozott terme­lési céljaink összhangban vannak a CSKP XV. kongresz­­szusának határozataival, — mondja Cséfalvay elvtárs. — Nagy súlyt helyezünk a növénytermesztés további fej­lesztésére, hogy nagyobb mértékben hozzájáruljunk az önellátás növeléséhez. Ennek megfelelően első helyre állítjuk a komplex gabonatermesztési program megvaló­sítását. Megkülüböztetett figyelmet fordítunk a minőségi tömegtakarmanyok termesztésére, azok begyűjtésére, tartósítására és raktározására. Arra törekszünk, hogy az erőtakarmányok esetében betartsuk az előirányzott nor­matívákat. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy ne csökkenjen az állatállomány hasznossága. E célból az évelő takar­mányokat olyan módon termesztjük, hogy vetésterületük nagyobb része az öntözött területekre jusson. Már a jövő évben a jelenlegi 12 százalékról 14,5 %-ra növeljük az évelő takarmányok termesztési területét, s szénából hektáronként 85—100 mázsás hozammal számolunk. A tehénállomány hasznosságának növelését mindén bizonnyal kedvezően befolyásolja az a tény, hogy 25 hektáron szántóföldi legelőt létesítettek, amit a közel­jövőben további 25 hektárral kibővítenék. Megtették a szükséges intézkedéseket a cukorrépa hozamának nü­­velésére is. Céljuk az, hogy elérjék az 500 mázsás ho­zamot. Ennél fogva termesztésében előtérbe helyezik a vegyszerek szakszerű alkalmazását és a jó talajelőkészí­tést. — Az állattenyésztés szakaszán a hasznosság növelése fő célkitűzésünk, — folytatja a pártelnök. — A szarvas­marha-tenyésztés keretében tovább folytatjuk a fekete tarka lapály marhával történő keresztezést, a sertés­­tenyésztésben pedig előtérbe helyezzük a hústípusú faj­ták tenyésztését. Annak érdekében, hogy növeljük a ma­lacnevelés hatékonyságát, rátérünk a ketreces nevelés­re. A hízósertések istállóiba légkondicionáló berende­zéseket szerelünk fel, hogy azáltal elősegítsük a takar­mányok jobb értékesítését és a mikroklíma javítását. A közeljövőben rátérünk a farmok szakosítására is. Igényesek a feladatok a géppark klihasználása és az üzemanyag-takarékosság terén is. Az újítási és ésszerű­sítési mozgalom kiszélesítését tervezik. Nagyobb súlyt helyeznek az erőgépek célszerű kihasználásra, teljesít­ményük növelésére. Mindezt indokolttá teszi az a kö­rülmény, hogy a szövetkezet bruttó termelése az idén a múlt évihez viszonyítva 6,25, árutermelése pedig 7,25 százalékkal növekedett. Ez pénzben kifejezve több mint 2 millió 200 ezer korona. A szövetkezet pártszervezete és vezetősége azonban nemcsak körvonalazta a jövő útját, hanem egyben konk­rét célokat tűzött ki a realizálásra. Az egyes határoza­tok végrehajtásánál érvényesítik a személyi felelősség elvét, s rendszeres figyelmet fordítanak az ellenőrzésre. A gabonatermesztésben a talaj megfelelő előkészíté­sén, a tápanyagpótlás ésszerű alkalmazásán van a fő hangsúly, de alkotóan felhasználják a tudományos ku­tatás eredményeit is. A tömegtakarmányok termesztésé­nek belterjességét az öntözőkapacitás jobb kihasználá­sával, a betakarítás minőségi követelményeinek a betar­tásával fokozzák. A betakarított lucerna 30 százalékát lisztté dolgozták fel, a többiből szenázst és szénát ké­szítettek. A cukorrépatermesztésben öntözött területen elérték a 100—Í10 ezer, a többi területen pedig a 85—90 ezer hektáronkénti egyedszámot. Ezt jó minőségű vető­mag és megfelelő vetőgépek alkalmazásával érték el. örvendetes, hogy nem feledkeztek meg az irányító és szervezőmunka színvonalának a fokozásáról sem. E cél­ból valamennyi termelési szakaszon számolnak a szo­cialista verseny- és brigádmozgalom kiszélesítésével. Hogy mit jelentenek ezek az intézkedések a gyakorlat­ban, erre részben választ kapunk a szövetkezet idei ter­melési eredményeiből: búzából 60,5, árpából pedig 55 mázsás átlaghozamot értek el. Az évi átlagos tejhuzam tehenenként eléri a 3700 litert, tejeladási tervüket kb. 50 ezer literrel túlteljesítik. Tojásból fél millióval, ba­romfihúsból pedig 40 mázsával adnak terven felül а közellátásnak. November közepéig végeztek a mélyszán­tással (1052 hektáron), s az őszi vetések kitűnő fejlett­ségi állapotban várják az áttelelést. SVINGER ISTVÁN Bovulo kapcsolatok a romantikus környezetben, a közeli termálfürdő gyakori látogatásával nagyon jól érezték magukat. Ezt iga­zolta a közösen szervezett kultúrmű­sor is, ahol lehetőség nyílott a két nép hagyományainak ápolására. AZ ELMÚLT NAPOKBAN újabb állo­másához érkezett a Szenei és a Mo­sonmagyaróvári Gimnázium tanárai­nak kapcsolata. Most Szénéről láto­gattak el a gimnáziumból a nevelők, Herdics János igazgató vezetésével. Az utazás megkönnyítésében közre­működött a „Szülői Tanács“ is. A hi­vatalos formaságok után Öváron a két tanári testület megbeszélté a to­vábbi szorosabb együttműködés lehe­tőségeit. így a jövőben számos okta­tási kérdésben együttműködnek. Ezen túlmenően konkrét feladatként sze­repel a hazafias nevelés, az osztály­­főnöki órák színvonalának emelésé és számos időszerű politikai kérdés meg­vitatása is. A két ifjúsági szervezetre, a SZISZ-re és a KlSZ-re hárul maid a feladat, hogy a jövőben sport terén is együttműködjenek, mint ahogyan ennek jó példáit láttuk a közösen szervezett kultúrműsorokban. A KÉT NAP szakmai programján kívül a vendégek ellátogattak Győrbe is, ahol megismerkedhettek a megye­­székhely történelmi nevezetességei mellett a most épülő új városrésszel. A kétnapos látogatás befejezéseként az Övári Gimnázium tanári kara fe­hér asztal mellett látta vendégül a Szenei Gimnázium tanárait, ahol to­vábbi tervek születtek a még szoro­sabb együttműködésre. így bővül a kapcsolat a két szocialista ország eSy-egy gimnáziumának tanárai és tanulói között egymás munkájának jobb megismerésével. Or. László László KÉT ÉVVEL EZELŐTT kezdődött a kapcsolat, amikor a Szenei Magyar Tanítási nyelvű Gimnázium igazgatója Herdics János néhány tanártársával ellátogatott Magyarországra a határ­hoz közel fekvő 30 ezer lakosú Mo­sonmagyaróvárra. Az ottani (Cossuth Lajos Gimnáziumban a. vendégeket Hatt János igazgató fogadta. Megálla­podtak abban, hogy a jövőben lehető­séget találnak a pedagógiai és neve­lési tapasztalatok kicserélése mellett a két gimnázium tanulóinak kölcsö­nös látogatására. Ezt az első szívélyes találkozást az­óta már több cserelátogatás követte. Még tavaly ősszel a Szenei Gimná­zium diákjai jöttek Mosonmagyar­óvárra, ahol tanáraik kíséretében megismerkedhettek a város történel­mi nevezetességeivel, a város üzemei­vel, lakosságával, kultúrájával és tö­rődhettek a termálfürdőben is. Ter­mészetesen sor került a gimnázium és kollégiumának bemutatására is. A szlovákiai tanárok a helyszínen is­merkedhettek meg az ott folyó okta­tó-nevelő munkával, amelyet igen jó­nak értékeltek. EZ ÉV TAVASZÄN az övári Gimná­zium tanárainak egy csoportja és a diák-kultúrcsoport látogatott el Szenc­­re, ahol a kapcsolatok bővítésére újabb lehetőség adódott. A mosonma­gyaróvári diákok nagy sikert arattak a különböző ének- és zeneszámokkal, különösen a szomszédos Szigetközben gyűjtött táncok bemutatásával. Ezután már felgyorsult a kapcsolat kibővítése. A nyár folyamán 57 szenei diák táborozott Mosonmagyaróváron, mikor is a kényelmes kollégiumi el­helyezés helyett a tanulók inkább a városközpontban levő „Park-erdőt“ használták fel táborhelyként. Ebben A lii rr #11 »lir w ■ jovo célkitűzéséi ALevicei JNB plénuma nemrég tartotta meg alakuló ülését, s ezen az újonnan megválasztott 90 képviselőn kívül részt vet­tek az egyes albizottságok Elnökei, a hnb elnökök, az üzemek és vállalatok igaz­gatói. A résztvevők örömmel 'állapították meg, hogy a já­rás lakosai az elmúlt vá­lasztási időszakban szép eredményeket értek el. Az ipari termelés 90 százalék­kal emelkedett. Néhány új üzem kezdte meg a terme­lést, mint pl. a textilgyár, a péküzem, a MILEX tej­üzem,- a baromfifeldolgozó stb. ötezer új lakást, 15 kultúrházat, 3 egészségügyi központot és közel 70 'egyéb létesítményt adtak haszná­latba. Az idén újabb 50 épít­kezést kezdtek meg, köztük 4 óvoda, 1 kultúrház, 8 sportlétesítmény, 3 tűzoltó­szertár létesül, hat helyen korszerűsítik a vízvezeték­hálózatot. A járás területén több mint 800 munkaközös­ség verseng a szocialista munkabrigád cím elnyeré­séért, és 327 kollektíva már viselője e büszke címnek. A lakosság által felajánlott szocialista vállalások értéke is meghaladja a 80 millió koronát. A mezőgazdasági dolgo­zók is szép eredményekkel dicsekedhetnek. Az elmúlt öt év alatt például 35 ezer tonnával több gabonát ter­meltek, mint az előző idő­szakban. A képviselők fogadalom­tétele után a résztvevők a jnb új elnökévé egyhangú­lag Jozef MarCekot válasz­tották, aki ezideig a Levicei VNB elnöki tisztségét töltöt­te be. Az újonnan megválasztott elnök vázolta a rendkívül igényes választási program célkitűzéseit. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkezendő öt év folyamán csupán a „Z“­­akció keretében 260 új lété- * sítmény kerül átadásra kö­zel 200 millió korona érték­ben. Tovább fejlesztik a já­rás több üzemét. Több mint 200 millió korona beruhá­zással Levicében egy hús­kombinátot építenek, ezen­kívül a járásban 5500 lakás­egység épül. A mezőgazdasági termelés is jelentősen növekedik, 1980-ig például tehenenként évi 3250 literes fejési átla­got, a sertéseknél az 55 dkg-os napi súlygyarapodást stb. szeretnének elérni. A levicei járás a Munka­érdemrend viselője. Ez a tény arra kötelezi a járás lakosságát, hogy az előttük álló időszakban még sikere­sebb tevékenységet fejtse­nek ki mindannyiunk érde­kében. —ábel— 33 Az elmúlt választási időszak rend­kívül eredményes volt Perín — Chým község életében. A lakosság, a tömeg­szervezetek, a Győzelmes Üt nevet vi­selő Efsz, valamint a helyi pártszer­vezet és a nemzeti bizottság munka­­aktivitásának eredményeként a vá­lasztási program feladatait teljesítet­ték, sőt terven felül 1 millió 300 ezer korona értékű mű született, ami fi­gyelemre méltó eredmény. Űj létesítmények felépítésével, va­lamint a társadalmi élet anyagi-mű­szaki alapjának kibővítésével és kor­szerűsítésével jelentős mértékben fej­lődött a lakosság életszínvonala, meg­változott a község arculata. Az illetékes szervek, a szervezetek és a lakosság tenniakarásáről tanús­kodik az, hogy a közigazgatásilag egyesített községben (Perény, Hím, Felsőlánc) két művelődési otthon is felépült. Az 1 millió 200 ezer korona költséggel épült hími kultűrházban a kétszáz férőhelyes nagytermen kívül könyvtár és néhány klubhelyiség is van. Perényben szintén a kultúrház felépítése volt az első számú feladat, amit 1974 őszén teljesítettek. Ezzel elkészült az 1978-ig felépítésre kerü­lő, hat millió korona értékű, több hasznú épület első része. Most épül e létesítmény további részlege, mely­ben cukrászda, egészségügyi központ és a posta kap helyet, valamint né­hány klubhelyiség is lesz. Remélhető­­leg a tervezett időpontig átadják ren­deltetésének. Az említett munkák mellett a meg­nagyobbodott község perényi részé­ben kijavították az útburkolatot, a helyi hangszórót, továbbá félmillió korona költséggel portalanították a Szína felé vezető mezei utat, bekerí­tették a temetőt, parkosították a fő­teret és új helyiségbe költözött a hentesüzlet. A hími részlegen a kultúfház fel­építésén kívül megjavították a község főutcáját, redbehozták az utat szegé­lyező árkot, bekerítették a temetőt és rendezték az iskola környékét;1 Felsőláncon 120 ezer korona költ­séggel kiépítették a szennyvíz leveze­tő csatornát, megjavították Va helyi hangszórót, rendbehozták a kultúr­házat és a község központjában par­kot létesítettek. Az elmúlt időszak értékelésekor néni hagyhatjuk ki a község egyetlen szövetkezetét, á Győzelmes Üt Efsz hozzájárulását a falufejlesztéshez. Az eredményesen gazdálkodó szövetkezet feladatainak teljesítése mellett jelen­tős mértékben segítette elő a község általános fejlesztését. Erőgépeivel és szakdolgozóinak önkéntes munkájával eredményesen kapcsolódott be a kö­zös feladatok végrehajtásába. A szö­vetkezetről talán csak annyit, hogy dolgozóinak száma 1971 és 1975 kö­zött 316-ről 418-ra, a szövetkezeti tagok havi keresete pedig 1526-ról 1718 koronára emelkedett. A faluszépítés terén elért pozitív Parin (Perény) központjában létesített park újabb színfolttal gazdagította a községet. A háttérben pedig a többhasznú épületkomplexum most épülő részlege láthaté. (A szerző felvétele) változásokkal párhuzamosan tovább gazdagodott a község társadalmi, kul­turális éléte is. A perényi tánccso­port és a női énekkar gyakran fellé­pett a község és a köcnyék egyes rendezvényein. Eredményes tevékeny­séget mutathatnak fel a chýrni mű­kedvelő színjátszók, az 1975-ben ala­kult énekkar pedig bekerült a „Tava­szi szél vizet áraszt“ népdalverseny járási döntőjébe. Felsőláncon néhány évvel ezelőtt alakulóban volt egv tánccsoport, amely azonban nem na­gyon hallat magáról. A kulturális élet további szakaszain észlelhető át­lagos eredmények arra késztették az illetékeseket, hogy a jelenlegi, 1980-ig terjedő választási időszak programjá­nak feladatai közül éppen a kulturá­lis élet továbbfejlesztésére irányítsák a legnagyobb figyelmet. A népművelés hatékonyságának fo­kozása mellett a választási program­ban szerepel a sportpálya bekerítése, egy öltöző létrehozása, a betonjárdák, a szennyvízlevezető csatorna és egy tájékoztatási központ létrehozása, hogy az elkövetkező években megna­gyobbodott községük még szebbé vál­jon. • Gazdag József Eredményes falufejlesztés Népszerű sportegylet Kétségtelen, hogy a galántal já­rás legnépszerűbb sportszervezete az OSP (Járási Építkezési Válla­lat) ökölvívó csapata. Az egyesü­let, amely annak idején ifjúsági ökölvívókból verbuválódott, ma már az első ligában szerepel. Szlovákiai viszonylatban ez nagy­szerű teljesítmény, hiszen a cseh­országi csapatok között a galán­­taiakon kívül csupán egyetlen szlo­vákiai csapat, Dubnica ökölvívó együttese áll versenyben. A galántai ökölvívók edzője Po­roznák László (hajdan maga Is ezt a sportágat űzte a bratislavai Slo­­vanban), még tavaly megkapta az Érdemes edző elismerő címet. Hogy valóban megérdemelte, bizo­nyítja az a tény, hogy fiait min­dig lelkiismereteseh készíti fel egy-egy mérkőzésre, s az ő érde­me, hogy a csapat öt tagja Kovács Pál, Tessényi József, Karácsony László, Sztojka Tibor és Baťanský Jaroslav az országos ökölvívó vá­logatottban is szerepel. Közülük legeredményesebb Tessényi József, aki kijutott a Katowitzeben meg­rendezett Európa-bajnokságra is. örvendetes, hogy a csapat má­sik erőssége, a félnehéz súlyú Gyerák Lajos hamarosan visszatér Komárnoből, ahol cserejátékosként öklözött a II. ligában. Gyerák, aki szintén a csehszlovák ökölvívó vá­logatott tagja, 1973-ban és 1974- ben nyert országos bajnokságot. További sikereinek állomásai: Bécs (A Volksstimme nagydljáért kiírt verseny győztese), Katowitzeben első díjat szerzett a „Fekete gyé­mántok“ elnevezésű nemzetközi ökölvívó tornán, a hollandiai nem­zetközi ökölvívó küzdelemben pe­dig a második helyet szerezte meg. Az ökölvívók eredményeit és népszerűségét bizonyítja, hogy a legutóbbi értékelés szerint a járás legjobb hat sportolója közül négy ökölvívó: Gyerák, Kovács Pál, Ka­rácsony és Tessényi, mindannyian a csehszlovák válogatott keret tagjai. Záreczky János, mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents