Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-18 / 50. szám

1 .SZABAD FÖLDMŰVES 1878. december 18. Fegyelmetf lelkiismere­tességet a közutakon golt Jelzós-felfőetésak, rossz korlátok, helytelenül elhelyezett tájékoztató táblák stb. A közlekedésrendészet e bajok megszüntetése érdekében tár­gyal az Illetékesekkel. Közlekedési szempontból kedvezőt­len Időszakba léptünk. A cukorgyá­rak répakampánya lassan már meg­szűnik, a mezőgazdasági gépek útlfor- 1 galma gyérül, de az országutak veszé­- lyel nem csökkennek, mert az Idő­járás további meglepetéseket tarto­gat. Különösen a hónap .utolsó har­- madában várhatók fagyok, s a jármü­- vezetőknek bizony nagyon „oda kell 5 figyelniük“. . A forgalmi feladatok megoldása, a t biztonságos közlekedés szavatolása . csak a hivatalos szervek és az egész ' lakosság egyetértésével, a legnagyobb i fokú fegyelemmel és megértéssel ér­­. hető el. Lőrincz László Pártszervezetek a kulturális élet fejlesztésében Ä TÉL FOKOZOTT ELÖVIGYÄZATOSSÄGRA INT Q ELSZÁNT HARCBAN A KÖZLEKEDÉSI FEGYELEM MEGSZEGŐIVEL • ELSŐ SZAmO KÖZELLEN­SÉG: AZ ALKOHOL A Szakszervezeti Világ szövetség felhívása A tapasztalatok segítenek a továbbjutásban A naptár telet Jelez, bár a hótaka­róra nyilván várnunk kell. Az időjá­rás azonban nem feledteti, hogy köz­lekedési szempontokból veszélyes Időszak következett be: gyakoribb a Járművek megcsúszása. A közelmúlt­ban, amikor leesett az első, gyorsan olvadó hó, egyetlen nap tucatnyi autóroncs szegélyezte főútjainkat, kü­lönösen a hegyes tájakon. Az Időjárás gyors változása nyilván felkészület­lenül érte a Járművezetőket. Már csak két hét van hátra az év végéig, tehát rövidesen várható 1978 közlekedési értékelése. Amikor a köz­lekedésrendészet május végén az új, 100. számú közlekedési rendelet érvé­nyesülését értékelte, örvendetes Javu­lást állapított még a balesetek szá­mát, következményeit és a károk hagyságának alakulását Illetően. Ak­kor határozták el, hogy hagyomány­­bontóan a példás közlekedés negyed­évét rendezik meg, éspedig Júniusban, júliusban és augusztusban. E negyedév eredményeiből fgész évre vonatkoztatható következtetése­ket vonhattak le. A statisztika Javu­lást mutatott: kevesebb halott, sebe­sült volt, kisebb körök keletkeztek (bár milliókat tesznek ki!) gazdasági értékben, általában kevesebb baleset fordult elő a vizsgált Időszakban. A közlekedés biztonságának őreit azonban sohasem elégítheti ki a vi­szonylagos javulás. A fő cél az em­beri élet védelme. Egy ember élete is sokat Jelent. Mivel érhető el további Javulás ezen a téren? A múlt tapasztalataira támaszkodva így fogalmazhatnánk meg a választ: a közlekedési rendőrök Jobb munká­jával és ellenőrzésével, minden ér­dekelt szerv, társadalmi szervezet be­vonásával. A 100. közlekedési sza­bályzat gyakorlati bevezetésének Idő­szakában a közlekedés részvevői is általában Jobban vigyáztak. A balese­tek előfordulásában továbbra is első helyen szerepelt az okok között a gyorshajtás, továbbá a közlekedési viszonyokhoz való nem alkalmazko­dás, az elsőbbség meg nem adása és a múlthoz képest kedvezőtlenül a harmadik helyre került, előbbre az alkoholos hatás alatt történt karam­bolozás. Ez különösen riadóztatja ország­­utaink őreit: a fegyelmezetlenség hal­latlan megnyilvánulásáról van szó, amelyet a törvény legnagyobb szigo­rával fognak üldözni. Az országúti baleseteknek különfé­le okozói vannak. A legsúlyosabbak és a legélítélendőbbek — szeszmámo­ros vezetők mellett — azok a kímé­letlen személyek, akiket az országútak kalózaiként emlegetnek. Fittyet hány­nak minden rendelkezésnek, szabály­nak, eszeveszetten száguldoznak és gázolnak. Az illetékesek az Ilyenek elleni harc leghatásosabb módját Is keresik, hogy a garázda, fegyelmet nem ismerő, megbízhatatlan egyének végleg kirekedjenek a közlekedésből. A közlekedés . biztonsága a CSKP XV. pártkongresszusa határozatainak fényében különösen fontos követel­mény, hisz emberéletekről és a szo­cialista gazdaság milliós .értékeiről van szó. Ezt szolgálja mind a közle­kedési rendészet munkatársainak, mind az érdekelt tömegszervezetek­nek türelmes felvilágosító munkája. Természetesen véges türelmességről van szó, amellyel lelkiismeretlen egyének nem élhetnek vissza. Így például a közlekedési rendőrök fel­hatalmazást kaptak, hogy bizonyos meghatározott kihágások és szabály­­sértések esetén a bírság mellett elve­gyék a vétkes hajtási Jogosítványát is, amelyet az illetékes szerv hat hó­napig letétben tarthat, aztán a delik­vens kérelmére, újbóli levizsgázás esetén ad vissza. A társadalmi szervezetek, üzemek biztonságos közlekedésben való érde­keltségének legújabb megnyilvánulása, hogy gazdasági vállalatok versenyre hívják ki egymást a biztonságos köz­lekedésben s a példás gépkocsiveze­tőket erkölcsileg és anyagilag jutal­mazzák Is. További pozitív megnyilat­kozás a gépkocsivezetők elítélő ma­gatartása az országúti fegyelem ellen tudatosan vétő fenegyerekeskedőkkel szemben. Még egy fontos körülmény dombo­rodott ki a közlekedésrendészet és az újságírók beszélgetésén. Mind a múlt­ban, mind jelenleg is nagyon fontos, bár a gyakorlatban sokszor elhanya­golt elv az emberiesség, az egymás iránti tapintatos viszony, előzékeny­ség. A balesetek során legtöbbször nem a gép, hanem az ember mond csütörtököt. Egy gépkocsivezetőnek, mint embernek is vizsgáznia kell út­jainkon. Különös mértékben vonatko­zik ez a gyalogosok átkelőhelyein, különösen az öregekkel és gyerme­kekkel szembeni előzékenységre. Fontos követelmény, a Járművek 3llátottsága az előirt szerelvényekkel. E téren rendőreink különösen szigo­rúan bírálják el a kerékpárosokat és motorkerékpárosokat, akik nagy szá­zalékarányban előidézői országúti baleseteknek. Természetesen vannak a motorosok szempontjából objektív körülmények is, amelyek veszélyeztetik a biztonsá­gos közelekedést. Ilyenek az elhanya-A rožäavai (rozsnyól) járás hrhov (görgői) szövetkezetében ICSO JÄNOS elvtárstól, az üzemi pártszervezet el nőkétől a község kulturális élete fe lől érdeklődtem. Kissé lehangoltar válaszolt, nem tud .semmi érdemlege set mondani. Ismerem a szövetkezetét, hát to vább firtattam a dolgot, s aztán meg tudtam, hogy itt is akadnak többen akik a munkájuk mellett tanulnak s a gazdasági vezetőség minél jobt feltételek teremtésével igyekszik se giteni rajtuk. A szövetkezetben 14 munkabrigád áll versenyben a szocia lista munkabrigád cimért. A kollektívák tagjai részt vesznek a szövetkezeti munkaiskolában, közö­sen tekintik meg a haladó tapasztala­tok tévéadását. A pártszervezet már foglalkozott a brigádmozgalom hely­zetével. Beszélgetésünk közben szóba került a tömegszervezetek munkája is. A SZISZ-szervezetnek van egy klubhe­lyisége, ahol a fiatalok találkozni szoktak. Tehát mégis foglalkoznak kulturális kérdésekkel, és a helyi pártszervezet a népművelés fellendü­lését sem kezeli mostohagyerekként. Akad még sok olyan pártszervezet, amely ugyan nem kerül közvetlen kapcsolatba a művelődési intézmé­nyekkel, nem is az ő hatáskörükbe tartozik a szervezet kulturális tevé­kenység politikai irányítása és ellen­őrzése, mégis. a népművelés valami­lyen formában az ő mindennapi poli­tikai munkájukkal Is kapcsolatben van. Amikor az ifjúság helyzetére vo­natkozó párthatározat végrehajtásán munkálkodnak, kádermunkával foglal­koznak, igyekeznek elősegíteni a mű­szaki fejlesztést, amikor ellenőrzik a SZISZ tevékenységét, avagy a szocia­lista brigádmozgalom helyzetét ele­mezik, feltétlenül szembetalálkoznak a művelődési kérdésekkel. Akkor is „asztalukra“ kerül e kérdés, amikor a tudatformáló, ideológiai nevelő munkát tűzik napirendre, sőt a tag­felvétel tervezésekor sem kerülhetik el. Ez természetes is, hisz napjaink­ban a népművelés, a kultúra mind­inkább egybekapcsolódik az élet egyéb területeivel. Tehát nincs olyan munkahelyi, vagy lakóhelyi pártszer­vezet, amely ne foglalkozna valami­lyen módon a népművelődéssel, a kulturális nevelő munkával. Am nem mindegy, hogyan. Ösztönösen vagy pedig felkészülten, tudatosan, terv­szerűen. Céltudatosen-e, vagy csak úgy mellékesen. Az utóbbi esetben ugyanis fennáll az a veszély, hogy egyes kérdéseket rosszul, tévesen ítélhetnek meg. Politikai Ismeretek nélkül népmüvelődési politikánk nem valósítható meg eredményesen. A XV. pártkongresszus határozata világosan megfogalmazta a pártszer­vezetek kulturális és népművelési tennivalóit.. E határozat minden alap­szervezet kötelességévé teszi, hogy megfelelő gondot fordítson a párt kulturális politikájának megismerésé­re, az ilyen jellegű színvonalas tájé­koztatás rendszerességére, a haté­kony kulturális nevelő munkára. Min­den pártszervezet kötelessége, hogy biztosítsa a tanulás, az önképzés meg­becsülését. Valamennyi munkahelyi pártszervezethez szól a határozatnak az a része, hogy az egyéni érdekelt­ség megteremtésével, a vezetők ön­művelődési példamutatásával, a mun­kaközösségek, elsősorban a szocialis­ta brigádok kulturális nevelő szere­pének érvényesülésével ösztönözzék az önképzést. A kulturális alapok fel­­használásának figyelemmel kísérésé is a pártszervezetek tevékenységébe foglalható feladat. Tehát nemcsak a kultúra emberei­nek ügye a kongresszusi párthatáro­zat végrehajtása. Nem árt ezt hang­súlyozni, mert még távolról sem értük el, hogy a politikai tömegmunka és a politikai oktatás mellett a kulturális nevelést is a propaganda és agitációs munka egyenrangú részének tekint­sék. Ez a párthatározat sem lehet csupán „tárcafeladat“, hanem legyen a pártszervezet egész közösségének ügye, annak a gondolatnak a jegyé­ben, amelyet a határozat így fogal­maz meg: „Legyen a kulturális né­velő munka a pártmunka szerves ré­sze“. ILLÉS BERTALAN A hírekben szerepeltek HU ARI BUMEDIEN Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban a múlt szombaton tartották meg az elnökválasztást. A választók teljes többsége — 95 száza­léka — ismét Huari Bumedient, a for­radalmi parancsnoki tanács elnökét választotta meg államfőnek. CYRUS VANCE Carter, az Egyesült Államok meg­választott elnöke, aki január 20-án veszi át hivatalát, bejelentette, hogy Cvrus Vance-t, az egykori demokrata párti kormányok volt miniszterét sze­melte ki külügyminlázteréül. Az 59 éves Jogász Kennedy és Johnson kor­mányában hadseregügyi miniszter, illetve hadügyminiszter-helyettes volt. KURT WALDHEIM Az ENSZ Közgyűlése közfelkiáltás­sal újból dr. Kurt Waldheimet válasz­totta meg a következő öt évre az ENSZ főtitkárává. Waldheim Január l-től már másodszor fogja betölteni a világszervezet főtitkárának tisztsé­gét. 1981. december 31-ig kapott meg­bízatást. f Baráti együttműködés Legnagyobb kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió A Szakszervezeti Világszövetség irodája felhívást adott ki. A felhí­vásban többek között kijelenti: „Meg kell erősíteni az egész világ dolgozóinak és szakszervezeti szerveinek szolidaritását a dél­­afrikai fajüldöző rendszer politi­kája ellen vívott küzdelemben. Ez a rendszer az Imperialista erók, főleg az USA támogatásával vé­rengző megtorlásokat hajt végre és folytatja Namíbia törvényelle­nes megszállását.“ A Szakszervezeti Világszövetség irodája erélyesen felszólít „A szo­lidaritás nemzetközi hete“ kereté­ben történő szolidaritási megnyil­vánulásokra. E szolidaritási hét időpontját 1977. január 17—22-re tűzte ki. (Folytatás az 1. oldalról.) és társadalmi élet hajtómotorja. A Komjaticei Efsz-ben összüzemi párt­bizottság irányítja az egyes részlegek alapszervezeteit. Ezek a falusi párt­­szervezetekkel együtthatva nemcsak az egyesült efsz gazdasági ügyeit len­dítik fel, hanem az egyes községek életébe is pezsgést visznek. A Haladás Efsz-ben ugyancsak összüzemi pártbizottság mint csúcs­szerv irányítja a három részleg párt­­szervezetének munkáját. Mindkét he­lyen, Komjaticén és Zemnén is a po­litikai munka széles fórumává válnak a plenáris taggyűlések, amelyeken mindenki, hozzászólhat a felvetett vagy a dolgozókat foglalkoztató kér­désekhez, hasznos eszmecsere és fon­tos elhatározások színhelyéül szolgál­nak. A pártszervezetek az eszmei és szakmai fejlődésre Is gondolnak, sőt ma már ezt általában a munka elvá­laszthatatlan részének tekintik. Azzal szemben, hogy Komjaticén az őszi munkák késése következtében a szö­vetkezeti munkaiskola és a haladó tapasztalatok iskolája csak Januárban indul, Zemnén már javában folyik mind a közös tv-nézés, mind a tanul­taknak a konkrét helyi feltételekre való alkalmazása, amivel kapcsolat­ban bennlakásos tanfolyamot rendez­nek Piešfanyban, Zemnén a szövetkezet összüzemi pártbizottsága a pártólctaTás 'szerve­zésében is jó példát mutat. Alapfokú pártoktatási 'tanfolyam keretében gyarapítják tudásukat a kommunista dolgozók, a szövetkezeti tisztségvise­lők és egyéb irányító dolgozók pedig középfokon művelődnek. A politikai képzés és szervező munka Jelentősé­gének kidomborltása, ennek egybe­kapcsolása a mindennapi szervező és gazdasági építő munkával fontos biz­tosítéka annak, hogy jövőre és a kö­vetkező években még tovább érjenek a haladás útján. Lőrincz László Ezelőtt 33 esztendővel hazánk szo­cialista fejlődése szempontjából nagy jelentőségű eseményre került sor: 1943. december 12-én Moszkvában aláírták a Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió barátsági, kölcsönös se­gítségnyújtási és háború utáni együtt­működési szerződését. A második világháború alatt kötött szerződés nemcsak a fasizmus elleni harc időszerű kérdéseit szögezte le, hanem meghatározta a háború utáni együttműködést is. Klement Gottwald, az illegalitásban levő Csehszlovákia Kommunista Pártjának elnöke a szer­ződés megkötése után a moszkvai rá­dióban adott nyilatkozatában leszö­gezte: „Nemzetünk, országunk hajója biztos révbe jutott“. A Moszkvában tartózkodó kommu­nista pártvezetők jól látták, hogy a csehszlovák burzsoázia kormányának a nyugati hatalmakra támaszkodó külpolitikai orientációja és szovjet­ellenes politikája elkerülhetetlenül a nemzeti és állami önállóság elveszté­sét vonja maga után. Ezért fáradha­tatlanul azért az eszméért küzdöttek, hogy csakis a Szovjetunióval, a világ első szocialista országával való együttműködés lehet nemzeteink ön­álló és független életének egyetlen tá­masza, létének és fejlődésének bizto­sítéka. Az elmúlt évtizedek során az élet újabb és újabb bizonyítékokkal tá­masztja alá Gottwald szavainak iga­zát, miszerint a Szovjetunióval való együttműködés, szövetség és barátság az egyetlen szilárd alap, amelyre jö­vőnket építhetjük. Az együttműködés eredményei már a háború utáni nehéz években meg­mutatkoztak és a gazdaságilag elég súlyos helyzetben levő Szovjetuniótól jelentős élelmiszersegélyt kaptunk. A munkásosztály februári győzelme után gyorsan fejlődtek a kereskedel­mi kapcsolatok a két ország között. A Szovjetuniótól kapott sokoldalú se­gítség, nyersanyag-szállítmány, a tu­dományos-műszaki segítség jelentő­sen hozzájárult Csehszlovákia ipari fejlődésének felvirágoztatásához. A két ország árucserü forgalma évről évre növekedett és a Szovjet­unió hazánk legnagyobb kereskedelmi partnere lett. Népgazdaságunkban alig van olyan terület, amely szovjet nyersanyag, gépek, berendezések, va­lamint a tudományos-műszaki forra­dalom vívmányai nélkül létezhetne. Nem kisebb jelentőségű, hogy ipa­runknak hosszú időre biztosítva van gépek, berendezések exportálása. Mezőgazdaságunk fejlődésére is nagy hatással van a két ország együttműködése. Nagy teljesítményű gépek egész sorát importáltuk, ame­lyek döntően befolyásolták a szak­szerű talajelőkészftést és a komplex gépi művelést, betakarítást. A kiváló búzavetőmagfajták pedig forradalmi változást hoztak a hektárhozamok növekedésében. A két ország között 1970 májusában aláírt még szélesebb körű barátsági, együttműködési, kölcsönös segítség­­nyújtási szerződés még nagyobb táv­latokat nyitott a két szocialista or­szág kapcsolatainak fejlesztésében. A hosszú lejáratú szerződés értelmében a kölcsönös kereskedelmi forgalom rövidesen 50 százalékkal növekedett. Bátran állíthatjuk, hogy az 19BB—89- ben okozott gazdasági káoszt csak úgy sikerült különösebb megrázkód­tatások nélkül átélni, hogy olyan megbízható kereskedelmi partnereink voltak, mint a Szovjetunió és a többi szocialista országok. A két ország kölcsönös kereskedel­me hosszú lejáratú szerződések alap­ján bonyolódik le a KGST keretében. A kölcsönös árucsere állandósága, a két ország népgazdasági terveinek összehangolásán alapszik. Ez lehető­vé teszi, hogy iparunk hosszú évekre előre megállapíthatja a termelési programot, mivel gyártmányaink ér­tékesítése szilárd alapokon nyugszik és megbízhatóan számíthatunk kor­szerű termelőeszközök és nyersanya­gok rendszeres behozatalára. A Szovjetunióval való szoros együtt­működésnek köszönhető, hogy az el­múlt évek kőolajválsága lényegében nem érintette hazánk népgazdaságát és az évenként fokozódó kőolajszál­­litmányt az aláírt szerződés alapján 1990-ig kapjuk. Az energiaellátás szempontjából nagy jelentőségű lesz az épülő oremburgi földgázvezeték, amelynek bekapcsolásával megoldó­dódnak gázellátási problémáink. A két ország árucsere-forgalma 1950-től több mint hatszorosára emel­kedett és évről évre növekvő tenden­ciájú. A Szovjetunióval nemcsak a kül­kereskedelem fejlődött gyorsan, ha­nem a minőségi mutatók is előnyösek számunkra a kivitel és behozatal ösz­­szetétele szempontjából. A két ország között egyre nagyobb jelentőségű a tudományos-műszaki együttműködés. Az ötvenes évek ele­jétől számos építkezési kivitelezési tervet, többezer technológiai doku­mentumot, műszaki tájékoztatót cse­rélt ki egymás között Szovjetunió és a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság. Óriási jelentőségé van annak is, hogy sok fiatal tanul a Szovjetunió­ban, s felvértezve a marxista-leninis­ta ideológiával, és a tudomány leg­újabb ismereteivel, jelentősen előse­gítik a gyorsütemű fejlődést szocia­lista köztársaságunkban. Nemrégiben múlt 30 esztendeje an­nak, hogy az első csehszlovákiai hall­gatók megkezdték főiskolai tanulmá­nyaikat a Szovjetunióban. Az eltelt évtizedek szemléltetően bizonyítják, mennyire szilárd és termékeny a két ország együttműködése a nevelés és művelődés terén, s egyúttal konkré­tan és meggyőzően példázza azt is. mennyire felbecsülhetetlen értékű internacionalista segítséget nyújt a Szovjetunió hazánknak a társadalmi tevékenység olyan igényes területén, amilyen az Ideológiailag-politikailag és szakmailag kiváló dolgozók kép­zése. Az utóbbi három évtized során több mint háromezren végezték el hazánkból a főiskolai tanulmányaikat a Szovjetunióban, és most mint sok­oldalúan képzett szakemberek tevé­kenykednek az élet különféle terüle­tén. jelenleg a szovjetunióbeli főisko­lákon több mint 1500 személy végzi tanulmányait a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaságból. Harminchárom esztendővel ezelőtt szerződésben rögzítve raktuk le Cseh­szlovákia és Szovjetunió együttműkö­désének szilárd alapjait. A' gyümöl­csöző kapcsolat azóta elmélyült és évről évre tovább bővül a két szo­cialista ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolata, amelynek alap­ja a proletár internacionalizmus ne­mes eszméje. TÓTH DEZSŰ

Next

/
Thumbnails
Contents