Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-12-04 / 48. szám
14 megbízása alapján Irányítói, tervezői, termelői és számvitelinyilvántartási tevékenységet folytat, esetleg más olyan tevékenységeket is, amelyek a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának elmélyítéséhez vezetnek. Agrokémiai vállalatok létesítése és a laboratóriumi tevékenység biztosítása Az agrokémiai vállalatok legfőbb feladata a növények tápanyagellátásának és védelmének tudományos Irányítása és szervezése a saját működési körzetükben. Az agrokémiai vállalatok tagjai rendszerint a vállalat működési körzetében található mezőgazdasági vállalatokból kerülnek ki. Minden agrokémiai vállalat működésének súlypontja megalapításuk pillanatától kezdve az ipari trágyaszerek és vegyi anyagok elemzésen alapuló, tudományosan indokolt kihasználása, továbbá az ipari trágyák olyan nagyüzemi tárolása és kezelése, amely a lehető legnagyobb mértékben meggátolja a tápanyagveszteséget. Az agrokémiai vállalatok építése nem szorítkozhat kizárólag az új raktárépületek költséges beruházási építésére. Ki kell használni a tagvállalatokban szétszórt jelenlegi tárolótérségeket és technikát is. A jelenlegi helyzetben keresni kell az ipari trágyák tárolásának és főként kezelésének költséges építkezést nem követelő haladó módszereit. Az agrokémiai vállalatok munkáját célszerű lesz fokozatosan kiterjeszteni az istállótrágya alkalmazására és a speciális szállítóeszközökkel végzett szállítás biztosítására is. A növények tápanyagellátása és védelme tudományos rendszerének kialakítása megköveteli, hogy a növénytermelésben és az állattenyésztésben szükséges elemzések meggyorsítása érdekében megbízható tájékoztatási hálózatokat és alapvető laboratóriumi szolgáltatásokat építsünk ki. Az agrolaboratóriumokat egységes módszertani irányítással, tudományos eljárások alapján az egyes-munkahelyek szakosításával néhány járás szükségleteit ellátó korszerű körzeti központok formájában fogjuk kiépíteni. Nagykapacitású szárítóüzemek, tormázott takarmánygyártó üzemek, gabona- és burgonyatárolők stb. építése A vállalatközi kooperáció legfőbb feladata a mezőgazdasági vállalatok, mint önálló gazdasági alanyok csoportosítása, amelyek közös terv alapján olyan termelést valósítanak meg, amelyet az egyes mezőgazdasági vállalatok vagy kooperációs társulások keretében nem lehet ésszerűen megvalósítani. Az eddigi tapasztalatok hívták elő, hogy a kooperációs körzet (azaz 15—30 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterület) teremti meg a szükséges teret az olyan termelési ágak és tevékenységek szervezésére, amelyet szűkebb keretek között a befektetések hatékonysága és ésszerűsége szempontjából nem lehetséges biztosítani. Elsősorban a gazdasági növények tudományos alapokon végzett tápanyagellátásának és védelmének közös tervezéséről és biztosításáról van szó, továbbá a speciális gépek kihasználásának közös tervezéséről és szervezéséről, beleértve a gépesítő központok és pótalkatrész-raktárak s a nagy teljesítőképességű szárítóüzemek építését, valamint a takarmányok dúsítását és formázását (szemcsézés, brikettezés), a nagy. teljesítőképességű tehergépkocsi-közlekedés szervezését, a szállítótartályok rendszerét és annak kezelését, a nagykapacitású borjúnevelő istállók építését, az egyes szarvasmarhacsoportok szakosított mezőgazdasági vállalatok közötti áthelyezésének tervezését és megvalósítását. Ez a területi egység sokkal reálisabb lehetőségeket nyújt a közös mezőgazdasági vállalatok további építésére, amelyek bővítését a mezőgazdasági termelésre jelenleg gyakorolt befolyás mellett tovább kell fokozni. A várható fejlődési irányzat komplex vállalatközi kooperációban csúcsosodik ki, mint a mezőgazdasági vállalatok anyagi-termelési bázisa új horizontális szervezési formájában. Ennek kialakítását rendszeresen elő kell készíteni és keletkezéséhez céltudatosan és tervszerűen kell megteremteni az előfeltételeket. Az iparosítási folyamatba rendszert és egymás utáni szakaszos fejlődést kell vinni, mivel éppen az őstermelés kapcsolódik a legszorosabban a termelés mindent átfogó egyetemes voltára. Közös mezőgazdasági vállalatok Némely tevékenységek még a kooperációs körzetek kereteit is meghaladják. Elsősorban olyan tevékenységekről van szó, amelyeket el lehet választani a földtől. Ezeket közös mezőgazdasági vállalatok formájában szervezik meg, amelyek működését és küldetését a SZMÉM 159. sz. rendelete szabályozza. A közös mezőgazdasági vállalatok feladatai összhangban állnak a mezőgazdasági termelés további fejlődésének szükségleteivel mindenekelőtt, a tojástermelés, a vágóbaromfi és a vágósertés termelése, a szarvasmarhatenyésztés és hizlalás, a takarmányozásra alkalmas hulladékanyagok feldolgozása és a takarmánytermelés, a mezőgazdasági építőipar meliorációs berendezéseinek karbantartása és igazgatása, valamint más további gazdasági tevékenységek szakaszán, amelyek a mezőgazdasági termelés fejlődésének érdekeit szolgálják és így hozzájárulnak a lakosság növekvő élelmiszerszükségléteinek a fedezéséhez. Az újonnan megalakított közös mezőgazdasági vállalat jóváhagyási eljárása Az érdekelt mezőgazdasági vállalatoknak a szerződés elkészítésében az illetékes járási mezőgazdasági igazgatóság nyújt hatékony segítséget. A szövetkezet szerződésben való részvételéről a szövetkezet taggyűlése dönt. A szerződés megkötéséhez szükséges a járási mezőgazdasági Igazgatóság előzetes jóváhagyása, amelyet a járási nemzeti bizottsággal való letárgyalás után ad még. Amennyiben a szerződéses felek között két vagyvtöbb járásban székelő szervezetek is vannak, az előzetes jóváhagyást a kerületi mezőgazdasági igazgatóság a kerületi nemzeti bizottsággal való letárgyalás után adja meg. Ha a szerződést állami szocialista szervezet köti meg, akkor a jóváhagyó szervnek előzetesen be kell nyújtania a közvetlen felettes szerv jóváhagyását. A megkötött szerződés érvényességéhez szükséges az illetékes köztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumának a jóváhagyása is. Amennyiben a szerződés értelmében pénzeszközök összevonására kerül sor, a jóváhagyási eljárás keretében az illetékes minisztériumnak mindig be kell nyújtani a Csehszlovák Állami Bank fiókintézetének a véleményezését. SZABAD FÖLDMŰVES A vállalat keletkezése A vállalat a vállalatok jegyzékébe való bejegyzés napján keletkezik és ezen a napon nyeri el a jogait és kötelességeit is. A vállalatok összevonása Két vagy több azonos vagy eltérő tevékenységi irányzatú vállalat megegyezést köthet arról, hogy «egy vállalatba tömörül. A vállalatok összevonására vonatkozó szerződés megkötéséhez szükséges a részvevő vállalatok minden tagszervezetének jóváhagyása. / A vállalatok összevonásakor két vagy több vállalatból új vállalatot létesítenek, vagy több vállalat az egyesült vállalatok egyikébe olvad. A vállalatok egyesülésére’ vonatkozó szerződés érvényességét az illetékes köztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumának kell igazolnia. Az új vállalatra, amelybe a többi vállalat beolvadt, a 4, bekezdésben feltüntetett naptól kezdve átszállnak a megszűnt vállalatok jogai és kötelességei, és azok egész vagyona. Vállalati szervek A vállalat szervei: A küldöttek testüíete. A küldöttek testületé a vállalat legfelsőbb szerve, melynek tagjai rendszerint a tagszervezetek vezető dolgozói. A küldöttek testületét annak elnöke szükség szerint, de legalább évente egyszer hívja össze. A küldöttek testületének elnöke köteles a küldöttek testületét legkésőbb egy hónapon belül összehívni, ha erre a küldöttek testületé tagjainak legalább egyharmada, esetleg az ellenőrző bizottság vagy a vállalat igazgatója elkerülhetetlen okok miatt felkéri. Az elnök köteles a gyűlést a meghatározott időpontban összehívni, ha erre az illetékes járási, esetleg kerületi mezőgazdasági igazgatóság utasítja. A küldöttek testületének elnöke minden gyűlésre meghívja az illetékes járási, esetleg a kerületi mezőgazdasági igazgatóság képviselőjét, de meghívhatja a Csehszlovák Állami Bank illetékes fiókintézetének, vagy más érdekelt szervezet képviselőit is. A küldöttek testületé a tagok több mint felének részvétele esetén hozhat érvényes határozatokat. Szavazás esetén a küldöttek testületének minden tagja egy szavazattal rendelkezik, szavazategyenlőség esetén az a javaslat tekintendő jóváhagyottnak, amelyre a testület elnöke szavazott. Vezetőség A küldöttek testületé saját tagjai közül 3—15 tagot' választ a vezetőségbe. A vezetőség intézi a vállalat ügyeit a küldöttek testületének ülései közötti időszakban (a 23. §, 2. bekezdésében feltüntetett ügyeken kívül). A vezetőség elnöki tisztségét mindig a küldöttek testületének elnöke tölti be. Az elnökséget az elnök kéthavonként legalább egyszer hívja össze. Az ülés összehívásának módjáról a 23. §, 4. bekezdése rendelkezik. Ellenőrzőbizottság Az ellenőrzőbizottság a vállalat ellenőrző szerve és tevékenységéért a küldöttek testületének tartozik felelősséggel. Az ellenőrzőbizottságnak legalább három tagja van. Saját tagjaiból választ magának elnököt, aki a bizottság gyűléseit hívja össze és irányítja annak tevékenységét. Az ellenőrző bizottság tagjai csak a küldöttek testületének tagjai közül választhatók. A vezetőség tagjai az ellenőrzőbizottságban nem tölthetnek be tisztséget. Az ellenőrzőbizottság munkájához segítségképpen meghívhatja a vállalat, esetleg a tagszervezetek szakembereit. A meghívott szakembereknek minden esetben tanácsadó joga van. Az ellenőrzőbizottság elsősorban a termelési és a gazdasági szakaszon ellenőrzi az egész vállalat tevékenységét, továbbá figyelemmel kíséri a pénzügyi fegyelem betartását és a tagszervezetek kötelességeinek teljesítését. Az ellenőrzőbizottság minden ellenőrzésről, felülvizsgálatról, panaszkivizsgálásról jelentést készít, amelyben feltünteti a felfedett fogyatékosságokat és javaslatot tesz azok kiküszöbölésére. A jelentést a küldöttek testületének, esetleg annak megbízásából a vezetőségnek terjeszti be. III. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar közötti integrációs kapcsolatok létesítése és azok gazdasági hatékonysága Az eddigi együttműködés a mezőgazdasági nyersanyagok biológiai értékének és technológiai tulajdonságainak növelésére, a tanácsadói tevékenységre, a vető- és ültetőanyag biztosítására, a betakarítás gépesítésére, a pénzügyi, anyagi és tervezési segítségben való részesedésre irányult. A közvetlen felvásárlást is kibővítették pl. a gyümölcs, a zöldség és a tojás felvásárlására, és bevezették a sertések szilárdan megszabott húsértékben való realizálási rendszerét. Az utóbbi évek folyamán már némely nyersanyagok esetében is hosszúlejáratú szerződések kötésére került sor. Az együttműködés legmagasabb rendű formáját a két fél közötti megegyezés vagy különféle kooperációs együttműködés alapján megvalósított közős épületberuházások képezik. A pénzügyi és a részes hozzájárulás formái az élelmiszeripar egyes szakágaiban jelentősen eltérőek. Ezen a szakaszon az utolsó két év alatt a kooperációs kapcsolatok további elmélyülését és megszilárdulását tapasztaljuk. A CSKP KB októberi plenáris ülése és a jóváhagyott „Alapelvek“ ezeket- a kölcsönös kapcsolatokat szélesebb keretek közé helyezik és lehetőséget adnak azok különböző együttműködési formák útján való érvényesítésére. , Ezért a mezőgazdasági termelés és a feldolgozóipar közötti 1 ■ . . i ■ kölcsönösen hasznos kooperációs és integrációs kapcsolatok jelentősége a jelenlegi Időszakban fokozódik. Ezen a szakaszon lényegesen növelni kell a feldolgozóipart szféra aktív részvételét a mezőgazdasági nyersanyagok termelésének biztosításában, mindenekelőtt azok strukturális összetételének, mennyiségének és elsősorban azok minőségének szakaszán. Ezt a célt a közös termelő- és termékfeldolgozó vállalatok szervezése és kölcsönös támogatása, a mezőgazdasági vállalatok, a feldolgozóipar és a kereskedelmi szervezetek közötti kooperációs szerződéseken alapuló hosszúlejáratú vállalatközi együttműködés fejlődése, a mezőgazdasági nyersanyagok feldolgozásakor keletkező melléktermékek és hulladékanyagok elsősorban takarmányozási célokra való hasznosítására szolgáló közös létesítmények építése szolgálja. Ezeknek a kapcsolatoknak a keretében irányítani lehet a szállító-átvevői kapcsolatokat, csökkenteni a nyersanyagok és a gyártmányok szállítással, tárolással és kezeléssel kapcsolatos forgalmi költségekét és főként le lehet rövidíteni a forgalom időtartamát, ami lényegesen csökkenti a veszteségeket, hozzájárul a minőség megőrzéséhez és a közvetlen fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékeket friss állapotban tartja. A mezőgazdasági őstermelés és a feldolgozóipar közötti kooperációs és integrációs kapcsqlatok fejlődése a jóváhagyott „Alapelvek“ szellemében elsősorban a következőkre irányul: — a termelés előtti szakaszok (beleértve a kutatást és a fejlesztést is) átkapcsolása a termelésre és a feldolgozásra, — a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatok, valamint a belkereskedelihi szervezetek közös társulásainak létesítése abból a célból, hogy biztosítva legyen a jobb minőségű mezőgazdasági nyersanyagok termelése és leszállítása, azok ésszerű feldolgozása, továbbá a termékek fogyasztókhoz Vezető útjának a lerövidítése, — a “feldolgozóipari hulladékanyagok gazdasági állatok takarmányozására való feldolgozása és hasznosítása, valamint a takarmánykeverékek minőségének a növelése. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar között kooperációs és integrációs kapcsolatokat a két termelési ágazat 6, ötéves terve irányelveiből kiinduló fejlesztési tervének, valamint az érdekelt gazdasági szervezetek között ezek alapján létrejött hosszúlejáratú szerződések alapján kell kiépíteni. A növénytermelés szakaszán ezeknek a vállalatközi kapcsolatoknak az alábbi formái mutatkoztak a legmegfelelőbbeknek: — a bor, a dohány, a komló, a tojás és a vágóbaromfi termelése és feldolgozása szakaszán létesített termelési céltársulások, mint a mezőgazdasági őstermelés és a feldolr gozóipar közötti integráció magasabb formája. Ez a társulás írásbeli együttműködési szerződés alapján létesül, amelyben pontosan lerögzítik mindkét fél konkrét jogait és kötelességeit. A társulás tagjai megőrzik jogalanyiságukat. Ebben az esetben az együttműködés olyan formájáról van szó, amelynek kapcsán nem keletkezik új szervezet. Ä gyümölcs-, zöldség- és burgonyatermelés szakaszán a vállalatközi együttműködést a feldolgozóipar és a kereskedelem, részvételével társulások útján kell fejleszteni. Ezen együttműködés alapvető céljává a betakarítás utáni kezelés, feldolgozás, tárolás biztosítását, és mindenekelőtt a termékek fogyasztókhoz vezető útjának a lerövidítését kell' tenni. Ilyen formában közös erővel és eszközökkel gyors ütemben építhetik ki a betakarítás utáni kezelést végző nagykapacitású gépsorokat, légkondicionált raktárakat és burgonyatárolókat, va= lamint a takarmányozási célokra hasznosítható összes hulladékanyag felfogására és feldolgozására szolgáló berendezéseket. Ezek a társulások működési körükbe iktathatják a mezőgazdasági vállalatoktól átvett élelmiszeripari nyersanyagok feldolgozásának egy részét is, és a takarmányozható hulladékanyagokat visszaadhatják a társüzemek állattenyésztési termelésébe. A cukorgyárak, szeszgyárak és keményítőgyárak mellett kooperációs társulások vagy közös vállalatok útján a mezőgazdasági vállalatok és a feldolgozóipar közös létesítményeként nagyüzemi marhahizlalást és szárítóüzemeket kell létesíteni. Ezeknek a társulásoknak a kialakításakor következetesen kell megoldani az összes takarmányozható vagy tovább hasznosítható hulladékanyagok felfogásának és feldolgozásának lehetőségéit. Ez a feladat további feldolgozóipari ágakat, így a tejipart, a malátakészítőipart, a sörgyárakat, a húsipart érinti, amelyek a mezőgazdasági ellátó és felvásárló vállalatokkal együttműködve ezeket a hulladékanyagokat a takarmánykeverékek gyártásában hasznosíthatják. Husák elvtárs a CSKP KB októberi plenáris ülésén elmondott záróbeszédében a mezőgazdaságot társadalmunk politikai stabilizálása fontos tényezőjének nevezte. Rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság fejlődése nem a szövetkezeti tagok, mezőgazdasági vagy élelmiszeripari dolgozók, hanem egész társadalmunk fontos ügye, amely az ipar, az építőipar, a tudományos kutatóbázis stb. bekapcsolódásával függ össze. Tény, hogy a mezőgazdaság a népgazdaság többi ágazatának segítsége és hozzájárulása nélkül nem emelkedhetett volna a jelenlegi színvonalra. Az élelmiszerellátásban elérendő önellátottság biztosítása a népgazdaság minden szakaszán fokozott igyekezetei kíván. Az októberi plenáris ülés által kitűzött feladatok teljesítésében aktív, részt kell vállalniuk a nemzeti bizottságoknak, szakszervezeti szerveknek és a Nemzeti Front többi szervének is. A kitűzött célok elérésének biztosítéka önmagában az a tény is, hogy a CSKP KB autoritásával az ország élelmiszerellátásában fokozatosan elérendő önellátottsággal összefüggő feladatok teljesítése mellé állt. Ezen a téren fontos szerepet fog játszani a szervezet propaganda aktivitása és minden formájának kihasználása, beleértve a tájékoztató eszközök segítségét is. A gabonaönellátottság elérése és az élelmiszerellátás területén az általános önellátottság fokozása fogja jelenteni mezőgazdaságunk hozzájárulását népgazdaságunk és ezen keresztül az egész szocialista tábor további megszilárdításához. ■ 1976. december 4.
