Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-04 / 48. szám

1978. december 4.

SZABAD FÖLDMOVES.

15

A múlt év végén két ű] rendelettel

bővült a vadászati jogszabályok tára. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 171/1975 Zb. sz. rendeleté új vadfajokat Iktatott be', a 172/1975 Zb. sz. rendelet pedig újon* nan szabályozza a vad védelmének és vadászatának Idejét és némely vadfaj vadászatának módját és feltételeit.

A 171/1975 Zb. számú rendelet kibővíti a vadászatról szóló 23/1962 Zb. sz. törvény 19. §. 1. bek.-ben felsorolt fajtákat. A hasznos vad csoportjába besorolta a szirti foglyot (Alectoris graeca) és a sündísznót (Erlnaceus család mindén faja). A káros vad csoportjába besorolta az ürgét (Cltellus cltellus) és a hörcsögöt (Crlcetus cricetus). Ehhez a rendelethez hozzáfűzzük, hogy a szirti fogoly ma még nem érinti közelről a vadá szók nagy részét, mert csak égy-két intenzív gazdálkodású területen foglalkoznak vele. Ä sündisznót általános védelemben részesíti az új rendelet és csak az elismert és önálló fácánosokban lehet bizonyos feltételek' mellett apasztani a számát. Az ürge és hörcsög egész évbén vadászható kártékony vadnak számit, amelynek Irtása a mezőgazdasági termények védelmére irányul.

Sok újdonságot tartalmaz a vadászokat igen közelről érintő 172/1975 Zb. számú rendelet.

A védelmét és vadászatát módosító részletet táblázatos naptár alakjában fogjuk közölni.

A vadászat módjaiban és feltételeiben beállott változásokról több részletben fogjuk olvasóinkat tájékoztatni.

Az új vadászati rendeletről

A vadászat (lelövés és élő vad befogása) első feltételé, hogy csak a jóváhagyott vadászati terv keretében végezhető. A lőtt vagy befogott vad mennyisége csak annyi lehet, amenynyl nem befolyásolhatja károsan a vad törzsállományát. A vadászati tervezés alá sorolt vadfajokat csak olyan vadászterületen szabad lőni, ahol annak lelövését rendesen betervezték és a hatóságok jóváhagyták.

Itt kell megemlíteni, hogy a vaddisznó állomány tervezését a MÉM 64566/1966 számú határozata rendelte el. Ez alól Ideiglenes felmentést Engedélyezett a 4/1967 Zb. sz. rendelet. Az új 172/75 sz. rendelet

4. §, 2. bek. azonban ezt a felmentést megszüntette és így a vaddisznó vadászatának tervezése kötelező minden vadászterületen, ahol ennek a vadnak állandó törzsállománya van. Az SZSZK MÉM felhatalmazza a járási nemzeti bizottságokat a vaddisznó lövésének rendkívüli engedélyezésére a rendes vadászati időszakban azokon a vadászterületeken, ahol a vaddisznó nem állandó vad és ezért lövését ngm is tervezték, de lövése

az okozott károkra való tekintettel kívánatos..

Ez a rendelet is megerősíti a vad

éjszakai lövésének tilalmát, egy órával napszállta titántól egy órával napkelte előttig. Kivételt csak a vaddisznónál engedélyez a rendelet (4. §, 3. bek.). Ezt a vadat derült, holdvilágos éjszakákon is lehet lönt a holdtöltét megelőző és azt követő napokon át, de csak megfelelő megfigyelő és céltávcső segítségével. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden hónapban 5 éjszakán át lehet vaddisznóra vadászni: 2 éjszaka holdtölte előtt, a holdtölte éjszakája és 2 éjszaka holdtölte után.

A vadásztőrvény 30. §-a felsorol

8 tiltott vadászati módot. A 172. sz. rendelet (4. §, 6. bek.) kibővíti a tiltott vadászati módok számát a következőkkel:

a) Tilos a vad lövése motoros járműről. (Ebből a szempontból nem minősíthető motoros járműnek a motorcsónak, amelyből lehet vadlibára és vadkacsára vadászni.)

b) Tilos bármifajta szárnyas vad lövése a fészkén és tilos a fészkek

kllövöM. (Eddig a verjü Irtásának megszokott módja volt a fáeakek kilövése.)

c) Tilos bármifajta szárnyas vad vadássata uhuzáson. (A tilalom magával vonja az uhu befogásának és fogva tartásának tilalmát is.)

id) Tilos a vad fogása csapóvasakba és héjakosarakba. (Ez alól a rendelet 3. §, 1. bek. kivételt engedélyez az elismgrt és önálló fácánosokban, ahol megengedi az egerészölyv, gatyásölyv és héja fogását kosarakba. A kosarakban megfogott más fajta szárnyas vadat késedelem nélkül vissza kell engedni a természetbe.)

ej A vaddisznó kivételével tilos a csülkös vad vadászata hajtással vagy tereléssel. (Ez alól most már a JNB sem engedélyezhet kivételt, — míg eddig a régi rendelet szerint ilyen kivételt adhatott a szarvastehén vadászatára.)

f. Tilos a farkas és htúz kölykeinek kiszedése az odúból.

g) Tilos a szalonka vadászata hajtőkkel vagy hajtó (kajtató) ebekkel.

h) Tilos a pézsmapocok lövése. (Csak fogóládákba szabad befogni, amelyekben nem kínlódik.)

i) Tilos a csülkös vad kölykeinek befogása és fogva tartása. (A mezőgazdasági és erdei munkáknál és a természeti csapásoknál megmentett fiatal állatokat késedelem nélkül át kell adni a területileg illtékes vadászgazdának, aki azt kelló ápolás és gondozás után visszaengedi a természetbe.)

(Folytatjuk.)

Klrner Károly

Decemberi teendők

Az első téli hónap sok gondot okoz a vadászoknak. Még tart a szarvastehén selejtezése; arra vigyázzunk, hogy a ]6 tenyészegyedeket ne lőjük

ki.

A vaddisznót eredményesen apaszthatjuk a havas erdőkben — csapázva, hajtással, cserkészve, lesvadászatokon, valamint szóró lövéssel.

Helyenként a nyélvadászatokat betiltották a kevés szaporulat miatt. A fácán vadászata Szlovákiában engedélyezett.

A szőrmés és szárnyas ragadozók égyre jobban fenyegetik a hasznos vadat. Erélyes apasztásukat ne hanyagoljuk el. A havas Idő a legalkalmasabb a mérgezésre. A biztonsági

intézkedéseket szigorúan tartsuk bB, vagyis lakott területtől 500 méteren, járt utaktól száz méteren belül ne

mérgezzünk!

Kezd koslatni a róka, tehát ugratással, kiásással — a kora reggeli vagy délutáni leseken, valamint egyéb módon csökkentsük számukat.

FOKOZZUK AZ ETETÉST

Legnagyobb gond a foglyok (éli étetése. Azokban az időkben, amikor mezei vadászterületeinken túlsúlyban volt a kisterületi termelés, a benőtt mezsgyék egész évben elegendő búvóhelyet ós élelmet nyújtottak a foglyoknak. A mezőgazdasági termelés fejlesztésével lényegesen megváltozott a fogoly életkörülménye. Csökkent a terület vadeltartó képességé, a szaporulat stb. Főleg a gépesítés és a kemizálás van kedvezőtlen hatással. Ezért a fogolyállomány a múlthoz viszonyítva sokkal kevesebb, egyre inkább a félvadtenyésztést, bizonyos esetekben a zárttéri tenyésztést kell bevezetni.

Télen a fogolycsapat elhelyezkedését. mozgási körét két tényező szabja meg: a táplálék és a búvóhely. Ha gondoskodunk arról, hogy területünkön a fogolynak elegendő jó takarója s élelme legyen, akkor ősszel bizonyára nem vándorolnak el. Minél közelebb talál a fqgoly táplálékához búvóhelyet, annál jobban védve van a tél viszontagságai ellen.

A fogoly természetes téli tápláléka elsősorban zöld növényi részekből áll, ezért gyakran felkeresi az őszi vetéseket, heretáblákat, vagy a legelőket, de a gyommagvakat is szívesen elfogyasztja. Zavaráskor e fogolycsapat

a sík, fedetlen terepről gyorsan a védelmet adó búvóhelyére menekül. Hosssantartó, havas időben, téli hótakaró idején az emberrel szemben bizalmasabb. Az ínség — gyakran vesztére — lakóhelyek közelébe kényszeríti. Szérüs kertekben, kazlak körüli szadi össze szűkös táplálékát.

A fogolyállomány védelme a vadászgazda egyik legfontosabb feladata. A fogolynak igen nagy szüksége van védősűrűkre és facsoportokra. Télen a hó, a hideg szél és a ragadozók ellen, tavasszal — a költés Idején — jó fészkelőhely.

A vadföldek téli idényben kitűnő takarást, élelmet nyújtanak a foglyoknak. Az évelő csicsóka elsősorban a fácánnak alkalmas, a fogoly nem szereti, mert sűrű és magas. A legjobb téli takarást és élelmet az egymás melletti sávokba vetett cirokból és takarmánykáposztából álló vadföldek nyújtják nemcsak a fogolynak, hanem a nyálnak, fácánnak és az őznek is.

A ragadozók kártételének csökkentése a vadász másik fontes feladata. Ahol sok a kártékony ragadozó, ott nem lehet bőséges a vadállomány. Azonban nem szabad válogatás nélkül egy kalap alá vennünk valamenynyi „görbecsőrü“ ragadozó madarat. Sőt, a vadászgazdának és a vadásznak az a kötelessége, hogy a kihaló félben levő, pompás ragadozókat, amelyek a mezőgazdaságnak nagy hasznot hoznak, a vadgazdaságban csak elenyésző kárt okoznak (egerészőölyv és a vércse), hogy ezeket védje. Minden rendelkezésre álló eszközzel irtsa a hamvasvarját, a szarkát, a kóbor kutyákat ós macskákat. Ne tőrje, hogy a területen elszaporodjanak a rókák, görények, menyétek stb.

A védősűrüknek és fészkelőhelyeknek kártevőire szenteljünk különös figyelmet. A kártevők gyorsan kitapasztalják, hogy hova fészkel szívesen a fogoly, a fácán, hol fiadzik a nyál. Minden ragadozó ösztönösen átkutatja ezeket a helyeket. Tojásrakás és kottás idején a sünt se tűrjük meg a fészkelűhelyek közelében. Sokszor tapasztaltam már, hogy olyan sűrű, bokros helyeken, ahol sünt találtam egyetlen fácán- és fogolyfészek sem maradt meg. A sün ugyanis többszáz méteres körzetben apróra átkutatja a terepet, rátalál a fészekre, onnan a kntlóst elzavarja és a fészekalj tartalmát felfalja.

Az etetőket naponta látogassuk, ha hó esett elsöpörjük. A sózókat állandóan töltve tartjuk. A csülkös vad télen is nyalja a sót.

Végül mag kell említenem a vadorzókat. A puskás orvvadász kevésbé veszedelmes. Üt ugyanis elárulja a puska hangja. Sokkal több kárt okoz a hurkoló, aki csendben és titokban dolgozik, (ól álcázott helyekről igyekezzünk elfogni a területre menő vagy onnan hazatérő vadorzókat.

I- M. Habrovský

Arca parancsoló, tekintélyt fejez ki. Milyen ember, vezető és vadász? Szigorú elsősorban önmagával szemben, mert szeret dolgozni. Azt tartja: ha az ember magával szemben szigorú, akkor munkatársaitól Is megkövetelheti a rendet, fegyelmet. Ez vonatkozik a vadászatra is. Vannak törvényei, úgynevezett Íratlan törvények is, amelyeket szigorúan bei kell tartani.

Polák István már gyermekkorában szerette a puskát. Alig tizennyolc éves, amikor vadásszá avatják. Legkedvesebb ifjúkort élményeire szívesen emlékezik vissza.

— Amikor megkaptam az első csehszlovák gyártmányú vadászpuskát, az izgalomtól még aludni sem tudtam. Többször felébredtem, felkelgyobb gondot kell fordítani nevelésükre, Mivel a fejlődést nem lehet megállítani, ezért a korszerű mezőgazdaság mgköveteli a korszerű vadgazdálkodást Is. A vadászok elméleti tudását az eddiginél magasabb szintre kell emelni. Ennek megfelelően nagymértékű társadalmi munkaráfordítással fejlesztjük a vadgazdálkodást, védjük a vadászterületeinket és gondoskodunk a vadállomány pótlásáról. Különösen a fácéntenyésztésben értünk el komoly eredményeket. Vinohrady nad Véhomon 800 ezer korona értékű, 12 ezer fácán keltetésére és nevelésére alkalmas keltetőt építettünk. Az Idén hétezer darabot gedtünk ki az egyes vadászterületekre. A nyúl és a fogoly ilyetén való nevelését eddig még nem oldottuk

Megfelelő alapot

tem, megnéztem a puskát, újra lefeküdtem, de csak elszunnyadtam. így ment ez reggelig. Érthető tehát, hogy izgalommal vártam az első vadászidényt; a vadászvizsgát.

Polák elvtárs bevált, olyannyira, hogy ma már a legjobb vadászként

meg. Járásunk területén eddig még nem volt hiány aprővadből. Tervüket a vadállománynak megfelelően állítottuk össze. Az idény terve 13 ezer élőnyúl, 9000 élő ős 25 ezer lőtt fácán, valamint 2000 élő fogoly eladása járási viszonylatban. Ugyanis az apteremtenek

emlegetik. Miért? Például öt évvel ezelőtt az egyik barátjával 1458 fácánt fogtak meg hálóval két és fél nap alatt. Szorgalmuknak, kitartásuknak híre ment a vadászok körében még külföldön Is. Nem csoda, hogy Polák Istvánt a Galántai Járási Vadászegyesület gazdájává választották.

— Nekem a vadászat nem munka, foglalkozás, hanem szórakozás. Szenvedélyem, akárcsak másoknak a futball.

— Mi az, amit legjobban szeret ebben a szórakozásban?

— Gyerekként néha kimentem a vadászokkal s az az izgalom örökre bennem maradt. Azután kerestem a kalandot, a veszélyt, szóval szenvedélyes vadász lettem. Már évek óta a vadászgazda szerepét töltöm be. Ezért vagyok szigorú és következetes. Terv szerint dolgozunk. Jóváhagyás után mindenkire egyformán kötelezőek a rendeletek. A jő szervezés, a közös munka Jó eredményekhez vezet. Sikereket érünk el úgy a taglétszám bővítése, mind feladataink teljesítése terén.

— Hány vadászegyesület van a galántai járásban?

— 82 ezer hektárnyi a vadászterületünk. Ezt harminchat egyesület képviseli 1100 taggal.

A vadásztörvény meghatározza feladatainkat és jogainkat. Ennek megfelelően rendszeresen tartunk Iskolázásokat, gyűléseket, foglalkozunk a fiatalok nevelésével. Az utóbbi években javult a fegyelem, a szervezési munka.

— Milyen kapcsolat van a vadászok és a mezőgazdaság között?

— Az aprővadnak nagy ellenségé a gépesítés, a vegyszerezés, ezért narévadnak igen nagy keletje van külföldön. A lőtt vad 80 százalékét Franciaországba, Olaszországba szállítjuk, a többit a galantai Jednota vásárolja fel. Ezenkívül nyolcszáz darab őzbak és suta kilövése is engedélyezett. Tervfeladataink teljesítéséhez nagyban hozzájárul Hovorka Mihály felsőszeli vaúászgazda, Olša František seredi vadászgazda, Pozsonyi Tibor Hrubý Štur-i vadász és Pál Géza. Fői céljuk az élővad-fogás. A beadási kötelezettségek teljesítésében élen Jár Grosman Ján.

A vadászat minden vadász számára szórakozást, felüdülést, kikapcsolódást jelent, egyúttal jövedelmet Is hoz. A bevételből a közelmúltban impozáns épületet vásároltak 700 ezer korona értékben, melyet vadászházzá avattak. Időközönként összejönnek, megtárgyalják a tennivalókat és nem utolsósorban szórakoznak is benne. Egymillió korona értékű lőtért építenek „Z“-akció keretében. Ha elkészül szolgálni fog nemcsak a vadászoknak, hanem a Honvédelmi Szövetség tagjainak is. Ezenkívül minden évben ötszáz darab facsemetét ültetnek ki a járás területén. A helybeli efsz-ben — főleg csúcsmunkák idején — brigádoznak. Ellenébe takarmányféleségeket kapnak, így biztosítják az állatok részére a téli eleséget.

Fme vadásztársaságok vadgazdálkodása jó Irányban halad, valamennyi társaság bevételéből fedezik kiadásaikat, ezen túlmenően megfelelő alapot teremtenek a különböző feladatok anyagi fedezésére.

Az idén is megszólalt a vadászkürt és elkezdődött az első körvadászat.

—nt—

A KUTYA MAGATARTÄSÄRÖL

A kutya — mivel ragadozó űstől, a farkastól származik — magas értelmi képességekkel rendelkezik. Ez ax ember környezetében sajátos módon tovább fejlődött.

A kutyafaj különböző fajtáinál az ember segítségével bontakozik ki a nagyfokú értelem. Azonban nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy bármilyen értelmes is legyen egy kutya, önálló, logikus, emberi értelemben vett gondolkodásra képtelen. A kutya értelmiérzelmi világa bonyolult, megértése széleskörű biológiai ismereteket, idegélettani folyamatok megértését feltételezi. Számos kérdésre még ma sem tud teljes értékű választ adni a tudomány, azonban az utolsó másfél évtizedben lényegesen előrehaladt nemcsak az idegélettani folyamatok megismerése, hanem a kutya magatartásvizsgálata is.

Egyre több tanulmány, könyv foglalkozik az állatok magatartásával. Egy ilyen magatartásvizsgálat tárta fel a fiatal kutyánál azokat a lényeges érzelmi-lélektani fejlődésfázisokat, amelyek voltaképpen meghatározói a későbbi magatartásnak az emberhez velő kapcsolatában. I. Scott amerikai gthológue négy fejlődési fázist állapított meg:

— Első szakaszban a kölykök szeme .zárva van, világuk valőjában három dologból áll: melegedni, szopni és kiürülni.

— A második szakaszban — amely tulajdonképpen átmeneti jellegű 10— 20 napos kor közötti időszakra terjed —. a szemek nyiladoznak, s a kölyök kezd felfigyelni a környezetre- elsősorban a fényre és a hangokra. Az első fázis három alapvető tevékenysége ebben a szakaszban is meghatározó, azonban a környezeti hatásokat már felfogja, de a kölyök ezekrg még nem reagál.

— A hamadik szakasz a 21. naptól a szopás befejeződéséig tart. Ebben az időszakban a kölyök már bizonyos szokásokat vesz fel, figyeli anyját és annak reagálását a környezeti hatásokra. A kölyökkutya fontos egyéni és közösségi szokásokat vesz fel és alakit ki önmagának. Alapvetően meghatározza a kölyök későbbi magatartását az anyja és az ember közötti viszony megfigyelése, majd közte és az ember között kialakuló viszony tapasztalatai alapján az emberhez fűződő későbbi kapcsolatát. Ha ebben az időszakban gyakori és jé tapasztalatot hoz az emberrel létrejövő kapcsolat, ez élete további tartalmára az emberrel szemben megmarad. Ezért döntő fontosságú, hogy a kölyökkutya már 4—В hetes korától megszokja gazdáját, anyjától elszakítva pedig gazdája jelentse számára az élelemnyájtást, a meleg hely biztosítását, a kedves szó révén az ö világképének azt a bizonyos pontját, ahová jó tartozni, ami számára mindent jelent. A megfigyelések szerint minél később kerül egy kölyökkutya — a 4—6 hetes kora után — közvetlen emberi környezetbe, annál nehezebben vetkőzi le gátlásait az emberrel szemben.

— Negyedik szakasz tartama a szopás abbahagyásától, illetve az anyától való leválasztás a nemi érettségig tart. Ebben már kialakulnak a fajtára és egyénre jellemző vonások mind küllemben, mind magatartásban. E szakaszban válik véglegessé egy vagy több emberhez való kötődése.

A vadász és kutyája számára jelentős a harmadik, de döntő a negyedik szakasz alatt kialakuló kapcsolat.

Dr. FODOR TAMAS