Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-12-04 / 48. szám
187g. SZABAD FÖLDMŰVES 13 Haladó tapasztalatok iskolája ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a A mezőgazdasági termelést bázis szervezeti struktúrája fokozatos kialakításának legfőbb kritériuma nem lehet szűk korlátok közé szabott terület vagy más ehhez hasonló szempont, hanem az egyes termékek termelésének vagy a tevékenység olyan mértékű összpontosítása, amely okszerű szakosítással és az egyes termelési ágak és tevékenységek eltérő feltételeinek és jellegének tiszteletbentartása mellett lehetővé teszi az összes termelési tényező optimális kihasználását, beleértve a mostani tudományos és műszaki ismeretek hatékony érvényesítését, valamint a feldolgozóiparral való legcélszerűbb kapcsolódások megoldását is. Ebben a folyamatban a vállalat a mezőgazdasági termelési bázis alapvető láncszeme marad. Ugyanakkor azonban a mezőgazdasági vállalat belső termelési és szervezeti struktúrája, és a társadalmi munkamegosztás keretében elfoglalt helyzete fokozatosan megváltozik. A növekvő vállalati szakosítás hatására bővülnek és mélyülnek a mezőgazdasági vállalat szállító, felvásárló, értékesítő, feldolgozó és szolgáltató vállalatokkal kiépített kapcsolatai, de ugyanakkor más mezőgazdasági vállalatokkal is új kapcsolatokat létesít. Ezeknek a kapcsolatoknak a nagy száma és jelentősége megköveteli, hogy olyan tormákat keressünk, amelyek biztosítani tudják az újratermelési folyamat folyamatosságát és maximális hatékonyságát. A mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása megkívánja, hogy a vállalatközi kooperáció fejlesztésével a szélesebb körű vállalatközi kapcsolódásokat is megoldjuk, mivel a kooperációs társulások 4—7 ezer hektáros területe által megszabott keretek nem elegendőek az egész újratermelési folyamat komplex biztosítására, beleértve 'az irányítást és a tervezést is. A nyitott állományforgójú szarvasmarhatenyésztéshez, a növények tudományos alapokon végzett tápanyagellátásának és védelmének agrokémiai vállalatok útján való -biztosításához, a rendkívül nagy teljesítőképességű gépek és tehergépkocsik, nagy teljesítőképességű szárítóberendezések és takarmányformázó (szemcséző, brikettező) üzemek kihasználásához, a II. fokú gépjavítást végző korszerű javítóközpontok építéséhez, a számítástechnika és a hírközlőtechnika hasznosításához stb. hasonló termelés és tevékenységek célszerű összpontosítása és szakosítása csak a ,15—30 ezer hektárnyi mezőgazdasági földterülettel rendelkező kooperációs körzet keretein belül lehetséges. Sőt, némely termelési ág vagy tevékenység (pl. üszőnevelés) esetében a szükséglet még a kooperációs körzet kereteit is meghaladja. Ezért lesz szükséges, hogy a vállalatok ezeknek a nagyobb területi egységeknek a keretgin belül lépjenek kooperációs kapcsolatokba. A kooperációs körzetek keretein belüli együttműködés fejlődésének tervszerű irányítása és szervezése, valamint ezekben a körzetekben a tagvállalatok tevékeny együttműködésének biztosítása a kooperációs társulatokhoz hasonlóan itt is szükségszetüvé válik a tervezési folyamat, az épülStberuházás koordinációja, a kapacitások széthelyezésg (a termékek betakarítás utáni kezelése és feldolgozása, takarmányszárhés, takarmányformázás stb.), az állományforgó koordinálása, a technika éthelyezése és széthelyezése szervezésének, a kooperációs társulás kereteit paramétereikkel meghaladó gépsorok működésének, a növények tápanyagellátása és védelme közös szervezésének, az agrokémiai vállalatok építéséhez szükséges feltételek kialakításának minden fázisában. A mostani időszakban fokozódik a mezőgazdasági őstermelés és a feldolgozóipar közötti okszerű és kölcsönösön hasznos kooperációs és integrációs kapcsolatok jelentősége. Ezek célja a mezőgazdasági termékek ésszerű feldolgozására, a melléktermékek és hulladékanyagok takurmányozási célokra való célszerűbb hasznosítására, a szállító-átvevői kapcsolatok szabályozására, a szállítási költségek, valamint a tárolással kapcsolatos áruforgalmi és nyersanyagkezelési költségek csökkentésére szolgáló Jobb feltételek kialakítása legyen. A feldolgozóipari vállalatok tevékeny részvételének növelését olyan értelemben kell a mezőgazdasági termelés fejlesztésére irányítani, hogy javuljon a nyersanyagok minősége és csökkenjenek a leszállítás és az Ipari feldolgozás közötti idő. Ma már megteremtettük a feltételeket arra, hogy a mezőgazdasági és a feldolgozóipari vállalatok közötti integrációs kapcsolatokat, főként a baromfi, a tojás, a szőlő, a gyümölcs, a zöldség, a dohány és a vágósertés feldolgozása szakaszán kiszélesítsük és tovább mélyítsük. I. A csehszlovák mezőgazdaság Összpontosításának és szakosításának jelenlegi helyzete A szocialista mezőgazdasági vállalatok száma az 1975-ös év folyamán jelentősen megváltozott. Amíg 1974 végén a CSSZSZK-ban 3619, (a CSSZK-ban 2481, az SZSZK-ban 1138) efsz és 290 ja CSSZK-ban 213, az SZSZK-ban 77) állami gazdaság működött, az elmúlt év folyamán az efsz-ek száma 2736-ra la CSSZK-ban 1825-re, az SZSZK-ban 911-re), az állami gazdaságok száma pedig 250-re febből a CSSZK-ban 174-re, az SZSZK-ban pedig 76-raj csökkent. Az efsz-ek átlagos terjedelme 1142 ha mezőgazdasági földterületről 1535 ha-ra (a CSSZK-ban 1023 ha-ról 1409 ha-ra, az SZSZK-ban 1403 ha-ról 1789 ha-ra) növekedett. Az állami gazdaságok átlagos mezőgazdasági földterülete ugyanazon Időszak alatt 4972 ha-ról 5753 ha-ra (a CSSZK-ban 5103 ha-ról 6197 ha-ra, az SZSZK-ban 4611 ha-ról 4736 ha-ra) bővült ki. A földtulajdon összpontosításának helyzetét a vállalatok 1974 végén kimutatott nagyság szerinti osztályozása kifejezően jellemzi. A CSSZK-ban az efsz-fek 33,4 %-a az 1000 ha mezőgazdasági földterületnél kisebb vállalatok csoportjába, az 5,7 %-a pedig a 3000 ha mezőgazdasági földterületnél nagyobb vállalatok csoportjába tartozott. Ugyanakkor az SZSZK-ban az efsz-ek 27,5 %-a 1000 hektárnál kevesebb mezőgazdasági földterületen gazdálkodott és a 15 %-a 3000 hektárnál nagyobb mezőgazdasági földterületen. Az ágazati szakigazgatóság által irányított állami gazdaságok (Tachov, Bruntál, Šumava, Cheb és Sokolovo) kedvező eredményei alapján további egységes földtulajdonnal rendelkező állami gazdaságok integrációjára került sor a Karlovy Vary-i, chomútov!, Ostí nad Labem-t, teplicel, mostl és bfeclavi járásokban. Az állami gazdaságok száma a múlt év végétől a CSSZK-ban A vállalatközi kooperáció fejlődése III. tananyag Irta: Ing. K. PI LNÝ, CSc., SZERZŐI KÖZÖSSÉGE 122-re [a szakigazgatösági ág-okat is beleértve) csökkent, és az átlagos mezőgazdasági földterület elért a 9279 hektárt. A 4000 hektáron aluli ág-ok csoportjába 27 állami gazdaság, azaz az ág-ok 21,3 %-a tartozik, az ág-ok további 78,7 %-a a 4000 hektáron felüli mezőgazdasági földterülettel rendelkező vállalatok csoportjában van. Az SZSZK-ban jelenleg 71 állami gazdaságnak van átlagban 4969 hektár mezőgazdasági földterülete. Ebből 46 ág-nak van 5000 hektárnál kisebb mezőgazdasági földterülete, 24 ág rendelkezik 5—10 ezer hektárnyi földdel, és egy vállalat (a Michalovce! Állami Gazdaság) több mint 10 000 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Az állami gazdaságok földalapjának nagyüzemi elrendezésére irányuló javaslat értelmében a Liptovský Mikuláš-i AG és a Liptovská Teplá-i ÄG egyesülésével számolunk, amelynek eredményeképpen 17 857 hektáros földegység jönne létre, és a valalíkyi, Turňa nad Bodvou-1 és Veiké Ida-i Állami Gazdaságok egyesítése útján 11017 hektáros ú] óllami gazdaság keletkezik. Ezbk az állami gazdaságok mint kooperációs körzetnek megfelelő mezőgazdasági földterületü önálló vállalatok jönnek létre. A mezőgazdasági termelés összpontosítási és szakosítási folyamata fejlődésének helyzete A mezőgazdasági vállalatok közötti együttműködésbe jelen. leg az efsz-ek 99,4 %-a, az állami gazdaságok 98,5 %-a, az egyéb állami mezőgazdasági vállalatok 41,5 %-a, az élelmiszeripari üzemek 15,4 %-a, a mezőgazdasági ellátó és felvásárló üzemek 66 %-a, valamint a gtá-ok és a járási mezőgazdasági társulások 39,6 %-a kapcsolódott be. A mezőgazdasági vállalatok közötti együttműködés a növénytermelésben, ahol nem keletkezik új szervezet, elsősorban a gépesítés kihasználása szakaszán nyilvánul meg. Tavaly 186 esetben létesítettek Ilyen értelmű együttműködést. A kerületek közötti gabonakombájn-segítség keretében 1975- bén a CSSZK-ból 1233 kombájnt küldtek az SZSZK-ba, és az SZSZK-ból 899-et a CSSZK-ba. Tavaly a gépi eszközök kihasználása ércekében a gabonatermesztés szakaszán 43 kooperációs társulás működött, a takarmánytermesztésben 34, a cukorrépatermesztésben 4, a burgonyatermesztésben 4, és a növénytermelés többi szakaiszán 101 társulás. A takarmánykészftés és a takarmányszárttás a szemcsézéssel és a takarmánykeverékek készítésével összefüggésben sajátságos jellegűvé vált. A CSSZSZK-ban takarmányszárítással és készítéssel új szervezet létesítése nélkül 80 társulás, és 28 közös mezőgazdasági vállalat foglalkozik. A kooperáció magasabb formája jogalanyiság keletkezése nélkül az egész növénytermelés kö2ös tervezése és üzemelése utján érvényesül. Ezt a kooperációs formát tavaly 10 társulás érvényesítette. Az állattenyésztési termelésben a kooperációt elsődlegesen a tojás, valamint a baromfi- és sertéshűs termelésében vezették be. Amíg 1974-ben a közös mezőgazdasági vállalatok a felvásárolt tojás 34,8 %-át szolgáltatták, addig 1975-ben ez a százalékarány 39,3-ra emelkedett (ebből pl. a közép-csehországi kerületben 74,8 %, a dél-csehországi kerületben 64,8 %, a nyugat-ezlováklat kerületben 52,2 %, stb.). A baromfihús felvásárlásában a közös mezőgazdasági vállalatok 1975-ben a CSSZSZK-ban 7,9 %-kal részesedtek (ebből a CSSZK-ban 6 5 %-kal, az SZSZK-ban 10,9 %-kal], a sertéshús felvásárlásában pgdig 1974-ben 12,8 %-kal, de 1975-ben már 14,97 %-kal (ebből a CSSZH 19,74 %-kal, az SZSZK 4,39 %-kal). A sertéshústermelésre szolgáló nagyüzemi kapacitások építésében elsősorban a szlovákiai kerületek maradtak le, ahol pl. a keletszlovákiai kerület közös mezőgazdasági vállalatainak nagykapacitású objektumaiban a sertéshúsnak csupán a 2,9 %-át termelik. A közös mezőgazdasági vállalatok fölsorolt termelési ágakban elért gazdasági eredményeiről az elért termelőképesség is tanúskodik. Amíg a szocialista szektor egy tojóstyúkra átszámított átlagos évi tojáshozama 1975-ben 249,9 db volt, addig a közös mezőgazdasági vállalatokban 259,7 darabos átlagot értek fi. A sertéshlzlalásban a közös mezőgazdasági vállalatok fennóllása őta először értek el a szocialista szektorban elért átlagos napi súlygyarapodásnál Jobb átlagot, amikor a közös mezőgazdasági vállalatok átlagos napi súlygyarapodása 0,52 kg volt az egész szocialista szektorban elért 0,51 kg-os átlaggal szemben. A marhahizlalásban a szocialista szektor 0,76 kg-os napi súlygyarapodást mutatott ki, a közös mezőgazdasági vállalatok átlagos napi súlygyarapodása viszont 0,89 kg volt. II. Vállalatközi kooperáció — a kooperációs tanácsok feladata is tevékenysége A kooperációs körzet kooperációs tanácsa koncepciós és koordináló jellegű irányitól tevékenységet folytat, esetleg operatív Jellegű írőnyítő tevékenységet azon a termelési szakaszon, amelyet a kooperációs körzet keretében kívánnak folytatni. A kooperációs tanács tagjai az illetékes kooperációs körzet mezőgazdasági vállalatainak kiküldött képviselőiből kfrülnek ki. A kooperációs körzet tanácsa mellett a legfoU? tosabb termelési szakaszok számára szakosztályokat létesítenek, ezeket a tagvóllalatok, esetleg az illetékes kooperáolős társulások szakemberei alkotják. Működési hatáskör szempontjából mindSn szakbizottság a kooperációs körzet kooperációs tanácsának irányítása alá fog tartozni. A kooperációs körzet színvonalán a vállalatközt kooperáció a növénytermelés kemizálásának a szakosított agrokémiai vállalatok útján való biztosítására fog irányulni. A vállalatközi kooperáció további tárgyát elsősorban a speciális technika közös kihasználása, a speciális technolőglei gépsorok kihasználásinek járási és kerületi méretben velő kölcsönös segítség megszervezése útján velő biztosítása,- e szállítóeszközök gazdaságos kihasználásának szervezése, a Hí fokú gépjavító központok, a takarmányszárltő és tartöeftő üzemek építésének szervezése, a marhaállomány felújításénak biztosítása, a korszerű számítástechnika- és hírközlőtüohUlka kihasználása képezi. Továbbá a kooperációs társulások nagy vállalatai terveÜSek koordinálásáról lesz szú a tervezési folyamat minden f&ztsá ban, az épületberuházások összehangolásáról, a kapacitásúi: (a termékek betakarítás utáni kezelése és feldolgozéeSf takarmányszárítás, formázott takarmányok készítése atb.) Méthelyezéséről, az állományforgó koordinálásáról, a technika áthelyezésének és széthelyezésének szervezéséről az olyan géptípusok és gépsorok esetében, amelyek paramétereikkel meghaladják a kooperációs társulás által szabott kereteket, a növények tápanyagellátásónak és védelmének közös szervezőéiről, az agrokémiai vállalatok építéséhez szükséges feltételek kialakításáról, az élelmiszeriparral való vertikális jellegű integrációs kapcsolódások fejlődésének szervezéséről. A kooperációs körzeti szervek működésének elvei A kooperációs körzet szervei: kooperációs tanács 18. §. végrehajtó szerv 13. §, 'ellenőrzőbízottság 14. §, ezenkívül egyéb további szerveket is létesíthetnek. A kooperációs körzetek kooperációs tanácsait a tagszervezetek kiküldöttel képezik. A kooperőciós tanács a közös tevékenység Irányításéra szükség szerint a végrehajtó szerv mellett gazdasági vezetőséget létesít, amelynek élén a vezető áll. A körzet kooperációs tanácsa a szakosított közös tevékenységek számára saját közös szervként szakbizottságokat alakíthat. A kooperációs tanácsok munkatartalma A kooperációs tanácsok hatáskörét а 159/75 Zb. se. rendelet határozza meg. Müködösi hatáskörük terjedelmét az egyéR társulásokban a termelési ás a technológiai beállítottság, velamint annak a területnek a nagysága határozza meg, amelyen a közös tevékenység megvalósul. A kooperációs tanácsok irányító tevékenysége A kooperációs körzet tanácsa irányítja a megegyezés tárgyát képező közös tevékenységet és dönt a kooperációs társulás egész tevékenységét érintő legfontosabb kérdésekről. A kooperációs tanács a társulások kooperációs tanácsainak a 159/75 Zb. sz. rendeletében meghatározott hatáskörén kívül a kővetkező feladatokat teljesíti: — a mezőgazdaság állami irányítószerveinek utasításaival összhangban a körzetek keretein belül koordinálja a kooperációs csoportosulásokban megvalósított koncepciókat, — a mezőgazdaság állami Irényítószervelnek utasításaival összhangban koordinálja az épületberuházási terveket, valamint a mezőgazdasági technika kooperációs csoportosulások társulásai közötti kihasználásét, — a körzft színvonalán végzett közös tevékenységek elvégzésével (pl. a nagykapacitősú szárítóüzemek és takarmányformázó üzemek, gépjavító üzemek stb. vezetésével) a vég? rehajtó szervet bízza meg, — Irányítja a szarvasmarhaéllomány nyitott étlatforgóját ée gondoskodik a nagyüzemi berendezések számára szükséges biológiai anyag előkészítéséről, — támogatja a feldolgozóiparral és a kereskedelmi szSrvek'kel kialakított integrációs kapcsolatok fejlődését, — az irányítási rendszer területén feltételeket teremt a számítástechnika érvényesítésére és kihasználására, — irányítja a szakbizottságok munkáját, — a tagszervezetekben gondoskodik az ágazati szervezési és Irányítási rendszerre való fokozatos áttérésről, — a mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának fejlődésével párhuzamosan a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalommal és a Szocialista Ifjúsági Szövetséggel karöltve társadalmi munkát fejt ki. A végrehajtó szerv helyzete a kooperációs társulásban A szerződésileg meghatározott közös tevékenység Irányítására szükség szerint és a tevékenység tárgyának terjedelmére való tekintettel a végrehajtó szerv mellett gazdasági ve* zetőséget létesítenek. A gazdasági vezetőség vezetőjét és а szakembereket a végrehajtó szerv Javaslatára a kooperációs tanács hagyja jóvá. A végrehajtó szerv a tagszervezetek szerződésből kifolyó
