Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-12-04 / 48. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. december 4. 12 A komárnoi járásban — mint Sílovdkia több más járásában Is — a mezőgazdaság hatékonyságának további tokozását az állattenyésztés problémáinak magoldása segítheti elő. A problémákat azonban, amelyekből mindig akad, csak úgy tudjuk sikeresen megoldani, ha részletekben Ismerjük és a jelenséget előidéző okokat kiküszöböljük. Ezt az igyekezetét kívánta támogatni a komárnoi járás mezőgazdaséi gának irányítóival, továbbá egyes kiválasztott szövetkezetek szakembereivel folytatott eszmecsere. Az állattenyésztés ágazatai közül 'dél-szlovákiai méretben a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés terén adódnak mélyrehatóbb megoldatlan kérdések. Bepillantást a járás állattenyésztésének kérdés-komplexumába NOVOTNY RUDOLF mérnök, a komáromi jml igazgatóüának bevezető beszámolója adott. A jml hatáskörébe tartozó szarvasmarha-állományt a jelenlegi 41 ezer 100-rál a hatodik ötéves terv végéig csaknem 49 ezerre kell növelni. Ez a 16,8 százalékot kitevő növekedés már most komoly feladat elé állítja a Járás mezőgazdasági üzemelt. Komoly erőfeszítés kell majd ahhoz is, hogy a múlt év végéig 17 ezer darabot számláló tehénállományt 1980-ig 19 ezerre, tehát legalább 11,8 százalékkal növeljék. Ezzel párhuzamosan a tehenek hasznosságának fokozása kérdését Is meg kell oldani. Az SZÍ,KP járási konferenciáján irányelvként tűzték jti. hogy a jelenlegi 2980 literes fejési átlagot néhány év leforgása alatt, legkésőbb azonban a hatodik ötéves tervidőszak befejeztéig 3290 literre növeljék. Céljuk egyúttal a tejeladást 20,6 százalékkal, a marhahús eladás 22,8, a sertéshúsét 29,1 és a tojáseladás arányát 52,2 százalékkal növelni. Az említett feladatok elvégzése érdekében kellő Intézkedéseket tettek, amelyek közül egyeseket már meg is valósítottak. Fontos feladat a szükséges istállótérségek kialakítása, hiszen a hatodik ötéves terv esztendeiben az Istállókapacitást 12 000 férőhellyel kell növelni, ebből legalább négyezret a tehenek száméra. A járásban az istállóápltés új programját fogadták al, amely szerint egységes lesz a jövőben építendő istállók típusa. így a gazdaságosság követelményeinek Is eleget tesznek, hiszen ezekben az Istállókban a költségek állatonként a tenyészanyag beszerzési árával együtt sem haladják meg a 23 ezer koronát! NÉZETEK A GÉPESÍTÉSRŐL Általános érvényű megállapítás, ami nem szorul különösebb bizonyításra, hogy az állattenyésztés, de különösen a tehenészet nagyon munkaigényes még a fejlettebb szintű gépesítés esetén is. Hát még a régebbi típusú, gépi berendezésekkel alig ellátott, de annál több élő munkát igénylő Istállókban. Az év 305 napjából 388 napot kell a fejőnek dolgoznia — mondotta az eszmecseré során kissé fanyar humorral, de igen találóan SZABŰ GABOR, a chotlhi (hetényi) szövetkezet főállattenyésztője. Az állattenyésztésben éppen a tehenészet képezi azt á munkaágat, ahol a munkaerő utánpótlás biztosítása a legproblematikusabb. Sokhelyütt azonban — amint azt BRÄNIK KÁROLY mérnök, a Bohatál (bagotal) Efsz főzootechnikusa megjegyezte — olyan elavult, maradi és alapjában téves nézet uralkodik, hogy a gép munkája bmberi munkával jobban helyettesit hető, lényegesen olcsóbb ás nem szorul karbantartásra. De milyen* lehet az ilyen mezőgazdasági üzemben az állattenyésztés, nevezetesen a tejtertermelés hatékonysága? Erről Inkább na Is szóljunk, mert már eleve vakvágányra futott a gazdaságosság ott, ahol ilyen elvek érvényesülnek. a hasznosság növelése HALASZTHATATLAN Nagyon tanulságos volt az, amit tehenészetükben a hozamnövelés érdekében eddig — a legutóbbi két ötéves tervidőszak alatt — elért eredményekről BAjKAI LAJOS mérnök, a búcsl szövetkezet föállattenyésztője mondott. Felszólalásából csupán egy részt Idézünk: — Szövetkezetünk szarvasmarhaállománya 920 darab, ebből 492 tehén. Tervünk szerint a tehénállományt 510 darabra növeljük az idei év végéig. Ezt elérhetjük. Szövetkezetünk közel egy évtizede foglalkozik a szlovák tarka és a fekete tarka fajták keresztezésével. Amennyivel emelkedett a fekete tarka véraránya az utódokban, csaknem ugyanúgy növekedett a tehenek tejelékenységa is. 1974-ben értük el azt a szintet, amikor eredményeinkre már felfigyeltek, és a fajtanemesítő állomás, valamint a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet dolgozóival karöltve kidolgoztuk a további keresztezés tervét, amely hozzájárult ahhoz, hogy állományunkat 1975-ben kísérleti szaporító tenyészetté nyilvánították. Az 1975-ös év eredményeit latolgatva elmondhatom, hogy az elért Elsőrendű feladat az állattenyésztés hatékonyságának fokozása 3300 literes fejési átlag figyelemreméltó eredmény, hiszen ezt 448 átlagtehén létszám mellett értük él. Enynyi tehéntói az év folymaán 1 millió 479 ezer 291 liter tejet termeltünk ki és egy liter tej előállításához 32 dkg abrakot használtunk fel. A borjazásban is jó eredményt mutathatunk fel, mégpedig száz tehénre 117 borját, ami 448 tehén átlagában 501 darab borját jelent, s közülük az év folyamán 16 darab, azaz 3,1 százalék hullott el. Ezekre az eredményekre alapozva Indultunk az 1970-os évbe. Minden apróságot, mellékesnek tűnő momentumot figyelembe véve Irányítottuk állattenyésztésünket. M idei év első hat hónapját tehenészetünk szintén szép eredménnyel zárta. Egy tehéntől az első félévben 1756 liter tejet értünk el, ami tehenenként 9,85 literes napi átlagnak felel meg. Egy liter tej előállításához 0,22 kg abra felvásárló vállalatnak eladunk. Viszont a szárítókkal komoly eredményt érhetünk el a takarmányozás kérdésének üzemen belüli megoldása terén, csakhogy ez nem mutatkozik meg a kívánt mértékben. A nagyobb beruházások létrehozására nem várhatunk, mivel így még nagyon sokáig kellene a 98-os Istállókban egy embernek 18, 'esetleg 24 tehenet gondoznia, pedig napról-napra jobban szorít a munkaerő kérdésé. Mind gyakrabban történik meg, hogy reggelente a csoportvezetőnek kell megfejnie a teheneket, mert ha valaki szabadságra megy. esetleg megbetegszik, helyettesítésére lehetetlen .valakit találni! A további felszólalók közül POCSAI GABOR, a ČlCovi Efsz zootechnlkusa a tejpor hiányának kérdését vetette fel és rámutatott arra, hogy az iparilag előállított takarmánytápok minőhibridet vásárolunk. Amennyiben a kocák számára megfelelő férőhelyet tudunk kialakítani, tovább növeljük az anyasértések számát saját nevelésű és vásárolt süldőkkel. A MESTERSÉGES TERMÉKENYÍTÉS ELŐNYEI — Szövetkezetünkben az idén vezettük be a kocák mesterséges termékenyítését. Számunkra ugyan kissé újnak tűnik, de másutt már régebben alkalmazzák és Járásunk néhány szövetkezetében ki is próbálták. Ez év januárjában küldtük szövetkezetünk egyik dolgozóját Nitrára, hogy ott elvégezze a mesterséges termékenyítés kéthetes tanfolyamát. Jelenleg az lnszemlnációs technikus feladatkörét tölti be. Már februárban megkezdtük e módszer gyakorlati alkalmazását. A kezdeti nehézségek leküzdése után A<^E ILESZTÉS KOMARNÓI jÁRASBAN kot használtunk fel, tehát öt dekával kevesebbet, mint aménnyit a minisztériumi rendelet megszab. Az egész évre tervezett másfél millió liter tejmennyiségből az első félévben mér 796 ezer 889 litert sikerült kitermelnünk. A borjazásí tervben az első félévre előírt 253 darabbal szemben 271 borjú született, kilenc darab elhullása mellett. Tervünket tehát ebben is túlszárnyaltuk. Az első félévben a borjaknál hathónapus korukig 1,02 kg-os, a növendék üszőknél pedig napi 0,64 kg-os súlygyarapodást értünk el. Eredményeink hátterében először is a jó takarmányalapot említeném, továbbá a dolgozók lelkiismeretes, odaadó munkáját, valamint a mesterséges termékenyítést végző technikus kitűnő eredményeit és végül, de nem utolsó sorban műszaki dolgozóink hozzáértő munkáját kell látnunk. Eredményeinket a jó minőségű terimés takarmányok alapozták meg. Dolgozóinkban pedig tökéletesen megbízunk. Ml például nem tehenenként adjuk az abrakot, hanem minden egyes fejűnek a gondjaira bízott állatok száma szerint. A gondozók szabják meg, melyik tehénnek, mikor, mennyit adnak! Amint azt eredményeink mutatják, az emberek célszerűen gazdálkodnak az abrakkal. Ezt központilag nem irányítjuk. S dolgozóink mégis szép eredményeket érnek él az átlagos 22 dkg-os abrakfogyasztás mellett. BERUHÁZÁSOK, Oj FÉRŐHELYEK Az állattenyésztési termelés fokozásához, az állomány növeléshez azonban kellő és megfelelő férőhelyeket kell biztosítani. Ezt a kérdést taglalta KISS FERDINAND mérnök, a CiCovi (Csicsói) Efsz főmérnöke, kissé más szemszögből nézve a termelés-növelés kérdését. — Pártunk mezőgazdasági politikájának egyik lényeges és létfontosságú kérdése a szarvasmnrha tartás fejlesztése. A továbbfejlesztés egyik alapvető követelménye korszerű létesítmények, istállók és egyéb berendezések létrehozása. A Járás területén csupán Sokoiceben (Apácaszakállason), Bohatában (Bagotán) és a Dulov Dvor-i (Gyulamajori) Állami Gazdaságban folyik pillanatnyilag is komolyabb építkezés. A növénytermesztésben is elég nagy a fejetlenség a gépesítés és a fejlesztés terén, mivel nincsen komolyabb koncepció, de a dolgok valahogy mégis jobban haladnak. Nálunk is évente két-három millió korona értékben vásárolunk új gépeket, de ezeknek 99 százaléka a növénytermesztés céljait szolgálja. Az állattenyésztésben csupán elenyésző az, amit a beruházási alapokból* a továbbfejlesztésre fordítunk. Legfeljebb a fejőgépek kicseréléséről, kisebb beruházásról lehet szó. Ez fékezi az állattenyésztést, hogy lépést tudjon tartani a növénytermesztéssel. De van itt egy másik kérdés, a szarvasmarha-tartás, illetve a tejtermelés hasznosságának kérdése. A takarmányszántókat azért építettük, hogy javítsuk a takarmányozás összetételét. De mi lett ebből? Csupán az, hogy a szárítók segítségével növeljük azt a takarmánymennyiséght, amit a ségének ingadozása, Illetve hiánya komoly nehézségeket, veszteségeket idéz elő egyes mezőgazdasági üzemekben. MAGDA OTTÖ mérnök, a Prlbetai (perbetel) Efsz állattenyésztője azokat az okokat boncolgatta, amelyek által sikerült a múlt év kedvezőtlen tejtermelést helyzetét napjainkig lényegesen megjavítaniuk. Ebben komoly szerepet játszott az egyöntetű takarmányozás bevezetése. BRÁNYIK KAROLY mérnök a takarmányok, különösen a siló minőségének ellenőrzésére hívta fel a figyelmet, mivel sokhelyütt az etetésre kerülő romlott siló többet árt, mint használ. A takarmányozás problémáiról beszélt SZABÓ GABOR Is. Véleménye szerint szövetkezetükben a takarmányozás problémáját az új granuláló gépsor üzembe helyezésével megoldják és így az egész év folyamán jó minőségű, kellő összetételű szemcsézett, préselt takarmányt adhatnak az állatoknak. így minden rendelkezésükre állő, gyengébb minőségű takarmányt is felhasználhatnak, mert abrakkal, antibiotikumokkal és egyéb dietetikus adalékkal keverve állandóan jó takarmányt adhatnak az állatoknak. Ezáltal esetleg a munkaerő-probléma megoldásában is legalább egy kis lépést tehetnek előre. A szarvasmarha-tenyésztés mellett az állattenyésztés további fontos ágazatát jelenti A SERTÉSTENYÉSZTÉS. Б tárén a komáromi járás földművesei minden lehetet megtesznek, hogy maradéktalanul valóra váltsák a CSKP XV. kongresszusa határozataiban kitűzött célt — az önellétottség szintjének mielőbbi elérését. Probléma itt is akad elég, amelyeknek megoldásához ez a beszélgetés Is segítséget kívánt nyújtani. A chotinl szövetkezet főzootechníkusa, SZABŰ GABOR elvtérs az alábbiakban foglalta össze sertéstenyésztésük helyzetét: — Szövetkezetünk jelenleg 1881 hektár mezőgazdasági, ebből 1476 hektár szántóterületen gazdálkodik. Jelenlegi állományunk 210 koca, 112 süldő, 1930 darab 15—100 kg közötti hlzó és 630 szopós malac. Tervünk 35 vagon sertéshús eladását, továbbá a tagok szükséglete 800 választott malac biztosítását követelt meg. Az előző években kocánként 18 malacot választottunk el, tavaly pedig már 17-et sikerült elérni. A hízók napi súlygyarapodása 0,52 kg. Az előzőleg felsorolt adatok alapján elmondhatom, hogy a kitűzött tervet lehetetlen lesz teljesíteni, s a hiányt malacvásárléssal kell pótolni. De feltett szándékunk, hogy a sertéstenyésztés szakaszán mennyiségi és minőségi javulást kell elérnünk a terv teljesítése érdekében. — E határozat megvalósításához az első lépést a férőhelyek bővítése jelentette. Az állatok számára sikerült olyan körülményeket teremteni, ami eredménnyel kecsegtet. További konkrét intézkedéseink közül megemlíteném azt, hogy az állomány javítása érdekében as állatok 40 százalékát kiselejtezzük és jé tenyészanyaggal pótoljuk. Az idén 70 darab Fi-es svéd landraca és hempshire keresztezésű az első hat hónap eredménye Igazolta, hogy Így sokkal eredményesebb munkát végezhetünk. Az értékelés kimutatta, hogy az első mesterséges termékenyítés után a kocák 89,2 százaléka hasas lett, az állási Átlag pedig 11,36 malacot tett ki, ami tapasztalat hiányában kiválé eredménynek mondható! Viszont a májusi és a júniusi eredmény már 80 százalékot meghaladó vemhességi arányt mutat. Néhány hónap alatt korai lenne eredményekről beszélni, azonban beigazolódott, hogy a mesterséges termékenyítéssel született malacok súlya egyforma, selejt alig van {míg a múltban 20—25 százalékot is kitett! J, életképesek, s igen jé a növekedésük is. Ami pedig a gazdaságosságot illeti, a költségek valamivel alacsonyabbak, mint a hagyományos módszer alkalmazásakor. Ezért szövetkezetünk célja az összes koca esetében mesterséges termékenyítést alkalmazni. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy kocánként 18—20 malacot választhassunk el, a hízóknál pedig 55—80 dekás napi súlygyarapodást érjünk el. Fontos azonban, hogy az elsődleges nyilvántartást pontosan vezessék, és a tenyészetünkét körültekintően szervezzék. sajAt nevelésű AllatAllomAny FEKETE ANDRÁS mérnök, a vojnlcai (bátorkeszi) szövetkezet állattenyésztője a sertéstenyésztés terén nyert tapasztalataiból a következő tanulságot szűrte le: — Szövetkezetünk jelenleg 9000 sertést tart. Évi te'rvünk 101 vagon hús eladását szabja meg. Pillanatnyi lag 750 kocával rendelkezünk. Az idei évre 12 ezer kismalacot terveztünk, jövőre azonban, hogy e téren Is önellátókká váljunk, 14 ezer malacot kell majd előállítanunk. A sertésprogram megvalósításával kapcsolatban néhány észrevételt szeretnék ismertetni. Ha visszanézünk a múltba, még néhány évvel ezelőtt szövetkezetünkben csupán 14—15,5 malacot tudtunk elválasztani kocánként. Igaz az is, hogy igen kezdetleges, elavult istállókban és csekély termelékenységű módszerekkel dolgoztunk. A tavaly végzett rekonstrukció és korszerűsítési munkák által számolunk azzal, hogy a Jobb körülmények között kocánként 17 malacot tudunk majd elválasztani. Mindez azonban még korántsem fedezi a terv teljesítéséhez szükséges malacmennyiséget, mivel Jövőre a terv szerint vagonnal több sertéshúst kell eladnunk. A múlt évben 4600 malacot kellett vennünk, s az egyáltalán nem kifizetődő. Ezek a malacok ugyanis a leg különbözőbb helyekről, más-más kör nyezetbői kerültek az új, korszerű nagyhizlaldánkba, s különösen az előhizlaldóban a szokatlan környezet és a megszokottól eltérő etetés következtében komoly megbetegedések, tömeges hasmenés stb* adódott elő. Szomorú tény, hogy majd minden negyedik kismalac elhullott. Még az Idei évben Is 1800 malac vásárlását terveztük. Eddig szerzett tapasztalataim alapján azonban bátran állítom, hogy a legfontosabb követelmények egyike a kellő malacszaporulat biztosítása saját tenyésztésből. Az önSllátás szintjének elérése ebben a kérdésben minden szövetkezet legfontosabb érdeke. —A serétstenyősztésben a nagyüzemi módszerek alkalmazásával egyldői ben bevezettük a csoportos fialtatást. Eladási feladatunk folyamatos teljesítése szempontjából szükséges, hogy legalább 60 kocánk lehetőleg egyszerre, de legalább öt-hat nap alatt malacozzék. Csupán így érhetjük el, hogy .turnusonként körülbelül 400' hízót adhassunk egyszerre a közellátás részére. A mesterséges termékenyítési hez csupán néhány szót fűznék. Mi is februárban kezdtük ezt a módszert alkalmazni. Az első hónapban így 84 süldőt fedeztettünk, s közülük 70 maradt hasas. A malacozásl átlag pedig 9—12 darab volt kocánként. Reméljük, hogy a jövőben ez az eredmény még javul s ezért a mesterséges termékenyítő állomással végleges szerződést kötöttünk a kocák és a süldők mesterséges termékenyítésére. A marcelovái (marcelházl) szövetkezet sertéstenyésztésében nyert tai pasztalatalról SÄNDOR GABOR mérnök, az efsz főzootechníkusa számolt be: — Nálunk átlagban 3800 sertést tartunk, ebből 320 az anyaállat és tavaly 17 darab volt a malacelválasztási átlag. Az’ Idei kilátások talán egy-két tized százalékkal jobb eredményt Ígérnek. A problémát nálunk is a kiöregedett istállók jelentik. Az ehetőkben nincsenek inframelegítők, amelyeket ha e télre beszerezzük és felszereljük, úgy a malacelválasztás tervét teljesíthetjük és a párt járási konferenciáján az 1980-as évre kitűzött 19 malacelválasztást átlagot feltétlenül elérhetjük. — A hármashibrid program megvalósításában ügy vélem a szlovák fehér nemesített fajtát nem értékeljük kellőképpen, habár nézetem szerint ez a legellenállóbh. A landrace fajta keresztezéssel lehet a legjobb eredményt elérni. Ami az, inszeminécló bevezetését Illeti, egy dolgozónk szlm tén elvégezte a nitrai tanfolyamot,■ s így lehetőségünk nyílik e módszer mielőbbi alkalmazáséra. Talán csak még annyit, hogy szövetkezetünkben augusztus folyamán napi 56 dkg-os súlygyarapodást értünk el, a 20 kilón felüli sertések hizlalásában. BAJKAI LAJOS a takarmánytépok' minőségéről és ezek beszerzési lehetőségeiről fejtette ki egyént véleményét: — Ha a takarmánytápok minőségét akarnánk firtatni, talán nem is jej kei verékek minőségében, hanem a szállításában észlelhető hibákra szeretném felhívni a figyelmet. A mi esetünkben például februárban ás mán ciusban bekövetkezett jelentős lemaradás okét abban látom, hogy február folyamán egyáltalán nem kaptunk COS I es malactápot. Eddig в malacok 7,5—e hét alatt elérték a 18 kli lós súlyt, viszont amikor nem kaptunk ČOS I-ast, tíz hét alatt csupán 18 kilóra gyarapodtak! Az eladásban 170 sertéssel maradtunk le, s ez a lemaradás az egész évre kihat. A COS 1-es, a 10—14 napos korú kismalacok etetésére szolgál és körülbelül 17 százalék tejport tartalmaz. Mivel volt időszak, amikor COS Il-es tápot nem tudtunk beszerezni, kénytelenek voltunk A—l es tápot adagolni, amitől a kismalacok visszamaradtak a fejlődésben. Az ilyen állatok a későbbi hizlalás során sem tudtak 50 dekánál nagyobb sfllygyarapodást éji érni. Tehát ha nincs az, amire szükség lenne, vagy semmit, vagy más tói pót ad a felvásárló vállalat. Ez a helyzet a szoptató kocáknak, Illetve a hasas kocáknak készített (PK, PB| tápok terén Is. Vagy Itt van a VU táp a hízósertések számára. Ha nincs PK, vagy pb táp, úgy a felvásárié vállalat egyszerűen VU, illetve А-l es tápot küld! Viszont egyáltalán nincs szükség arra, hogy a szoptató kocákat hizlaló táppal etessük, amikor más értékesebb tápanyagokat kellene kapniuk. A lemaradásért kizárólag a mezőgazdasági üzemet hibáztatják, pedig a tényleges ok másutt kérésén, dűl így nem lehet eredményes munkát végezni. Merem állítani, hogy ennek a két három hónapnak a kiesését nehéz lesz kiheverni és az állapot előidézőiéként az illetékes járási szerveket kellene elmarasztalni, mível nem tudtak odahatni, hogy Ilyen hl búk ne adódjanak! Igen hasznos volt ez az eszmecsere, elsősorban azért, mert több olyan kérdésre Is fényt derített, amelyeket eddig az érdekeltek ismertek ugyan, de az okok mélyebb elemzése híján a baj orvoslására nem került sor. Re-' mélhetőleg mindenki leszűri a kel lő tanulságot. Az értekezleten ugyan Is sok érdekes nézet, vélemény, állás pont és gyakorlati tapasztalat is gaz dát cserélt, s ezáltal a cél elérése jó val könnyebb lehet.
