Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-04 / 48. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1976. december 4.

Д mezőgazdasági termelés összpontosításának és szakosításának távlati fejlesztési tanulmányai az egyes járásokban általában jó anya? gi-műszaki és technológiai megoldásokat találtak a további szakosítás és összpontosítás feltételei közötti termelésnövelésre. Ezek alapján szabták meg a termésmennyiség, valamint az ökonómiai értékmutatók növekedésének dinamikus fejlődését. Nagyobbrészt azonban ezek a tanulmányok nem kielégítő módon foglalkoztak az integrációs folyamatok szociális-ökonómiai kérdéskörével bár helyenként kifejezték a dolgozók szükségleteit Mivel ezen tanulmányokat a mezőgazdaság további átépítésé élő és nyílt szervezetének tartjuk, lehetőséget nyújtanak arra, hogy magukba foglalják a feltételezett strukturális változások következtében szükségessé váló szociális kérdések megoldásának bizonyos elképzelését.

A termelés összpontosításának és szakosításának szociális-ökonómiai kérdésköre konkrét tartalommal rendelkezik, s eszerint kíván megoldást. Annak érdekében, hogy általánosságban megértsük ezen kérdések célszerű megoldásának elkerülhetetlenségét, legalább a következő három fontos tényre világítunk rá:

■ A mezőgazdasági termelés anyagi-műszaki alapjának átépítése nemcsak a talaj, a géppark vagy az állatállomány elrendezésében jelent változást, de mindenekelőtt az ezekhez szorosan kapcsolódó irányító és irányított munkakollektívákban, valamint azok ój munka- és életfeltételeiben is.

■ A tudományos-műszaki haladás ismereteinek fejlesztése és kihasználása a termelés további összpontosításának és szakosításának alapján nem öncélú, hanem eszközként szolgál a mezőgazdasági dolgozók és a széles néprétegek tervszerű életszínvonal-emelésében.

■ Szocialista mezőgazdaságunk Együttműködési és integrációs folyamatának szociális vonatkozásai nem fejlődhetnek ösztönösen, hanem ezt az egész reprodukciós folyamat egyetemes megvalósításának keretein belül az irányítási rendszernek kell fokozatosan és tervszerűen rendeznie.

SZOCIÁLIS PROGRAMOK

Az élenjáró efsz-ekben, állami gazdaságokban és más hasonló szervezetekben már régóta tudatosítják az emberekkel való munka, s a dolgozók folyamatos művelésének jelentőgét. Ez jó munkabiztonsági és egészségügyi feltételeik megteremtésére, közös étkezési lehetőségeik kialakítására, kulturális, valamint általában tevékeny társadalmi életük munka utáni fejlesztésére is vonatkozik. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma, az SZSZK Szövet kezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága és a szakszervezeti szövetségek kezdeményezése alapján készülnek a szociális programok, a továbbképzési tervek, az egészségügyi, valamint a társadalmi tevékenység tervei. Ezek teljesítése a tisztségviselőkben és a többi dolgozókban egyaránt a megelégedés jogos érzését váltja ki.

Számos vállalatban, a munka- és

A társadalom-fejlesztési folyamat szociális kérdéseinek tervszerű megoldása

ÁTFOGÓ PROGRAM

ф Szervesen egybekapcsolódó intézkedések ф A szociális kérdések fokozatos rendezése ф Az egyesítés és az együttműködés szociális következményei ф Az alapok hatékony kihasználása ф A tudományos-műszaki haladás célszerű fejlesztése ф A járási tanulmányok kiegészítése még lehetséges ф

életkörnyezet javítását célzó szocialista munkaverseny során már dolgozóik munka- és életfeltételeinek alapvető javulását érték el. Az említett versennyel kapcsolatban az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma minden járás legjobb öt efsz-ét, az erkölcsi értékelésen kívül, minden évben pénzügyileg is jutalmazza. Ezen igyekezet eredményeként számos útjavításra, szociális- és higiéniai berendezés építésére, szövet kezeti konyha üzembe állítására, klu bök és más szociális-kulturális bérén dezések létrehozására került sor. A munkafeltételek, valamint a munka környezet javítására indított versenj hasznáról leginkább a verseny egy egy évi győztesei győződhetnek meg Az összes győztesek közül legalábt a következőket említjük meg; Győ zelmes Február Efsz Šoporňa a ga lántai járásban, Záhorie Efsz Jabloni ca a senicai járásban, Május 1. Efs; Liptovský Ondrej a Liptovský Miku láš-i járásban, a Csehszlovák—Szov jet Barátság Efsz Poníky a Banskí Býstrica-i járásban, a Csehszlovák - Szovjet Barátság Efsz Mlynica a pop radi járásban, és a Poľana Efsz Jara bina a Stará Ľubovňa-i járásban. Hi mélyrehatóan megvizsgáljuk a felső rolt, de a többi győztes szövetkeze tek, állami gazdaságok, valamint to vábbi szervezetek helyzetét — még pedig nemcsak az elmúlt évre, de a: előző évekre vonatkozóan is — meg győződhetünk arról, hogy a céltuda tosan megvalósított vállalati szociáli politika szorosan összefügg a jó gaz dasági eredményekkel. Persze ez i vezető dolgozók széleskörű képessé geit feltételezi, s többek között azl hogy ezek a vezetők lendületbe tud ják hozni a dolgozók kezdeményezé sét mind a termelési, mind pedig - szociális vagy a szélesebb értelemb vett társadalmi feladatok teljesíté sére.

SZERKEZETI ÁTSZERVEZÉS

A kisebb szövetkezetek egyesítési a közös mezőgazdasági vállalato vagy együttműködési szervezeti egy ségek létrehozása ma a réginél nt gyobb Igényeket támaszt a termeié: struktúra átépítésére, a nagyobb te jesítményfi gépek vagy korszerű tect nológiák alkalmazására. Ez egyútti változásokat követel a munkaszervi zésben és az eddigi munka- és éle feltételek gyakorlatában. Ez. az égés

Az összpontosítás

A két dolog valóban ellentétesnek látszik, mégsem az. Elöljáróban ide kívánkozik egy eléggé szélsőséges, de igen szemléltető példa. Az egységes földművesszövetkezetek összpon- t tosításáig az volt a gyakorlat, hogy a taggyűlés sorra vette az összes munkaköröket és mindegyiknél tételről-tételrü megállapította, hogy például milyen a traktoros alapdíjazása, középmélyszántás végzésekor mennyi a prémiuma, vagy mennyi jár az állatgondozónak a fejesért, a takarmányozásért és így tovább. Lát szólag tehát Itt nagyon erős volt az üzemen belüli demokrácia, hiszen a gazdálkodás har madrangú kérdésében is a taggülés döntött. Csakhogy miközben a tagság a lényegtelen dolgokkal foglalkozott, nem jutott idő a legfontosabb kérdések alapos megvitatására, mint pl., hogy tulajdonképpen miért is gyenge a szövetkezet. Pedig a gyengeség egyik fő oka éppen az volt, hogy az efsz taggyűlése valósággal megkötötte a vezetők kezét a sokféle rendszabállyal.

Két közgyűlés között aztán jöttek olyan körülmények, amelyek tekintetében gyorsan és rugalmasan kellett volna dönteni, sokszor a korábbi taggyűlés határozatától eltérően, mert kiderült, hogy gépies, szolgai végrehajtása kárt okoz. Gondoljunk csak vissza például 1966 —1968 as nyárra, amikor az esőzés miatt elhúzódott az aratás, a betakarítás és egyéb mun kák, amelyek éppen soron voltak, mert a gépek lesüllyedtek az elázott talajon. A traktorosok saját hibájukon kívül nem tudták teljesíteni a rájuk rótt feladatokat. Az agronómns tudta mi lenné a helyes tennivaló, de a taggyűlés határozatánál fogva nem intézkedhetett. Ebben az esetben a taggyűlés levette az elnök és az agronómns válláréi a felelősséget. Ebből az következett, hogy egyes szövetkezetekből az alacsony kereset miatt más üzemek

vezetői Önállóság es üzemi demokracia

Nem egy, de nem is kettő

Az utóbbi években megnövekedett a mezőgazdasági üzemek vezetőinek hatásköre, ugyanakkor arra törekszünk, hogy a dolgozók az eddiginél hatékonyabban szóljanak bele a közös gazdaság ügyeibe és irányításéba. Kérdés, vajon hogyan lehet egyidőben a vezetők jogait is növelni, meg a szövetkezeti demokráciát is elmélyíteni?

be mentek dolgozni a traktorosok, ami nagy kihatással volt a következő évre, mivel az ősziek vetése is késett. *

A szövetkezeti demokrácie rossz értelmezése miatt csaknem csődbe juthatott az amúgyis gyengén gazdálkodó szövetkezet. Az üzemi demokrácia nem valami öncélú, önmagáért való dolog, hanem eszköz ahhoz, hogy a „több szem, többet lát“ elve érvényesüljön, a közösség tapasztalatai eredményesebbé tegyék a közös gazdálkodást. Ha pedig az eszközt felcseréljük a céllal, az nem vezet jóra.

A szövetkezeti demokrácia és a személyes felelősség nem egymást kizáró fogalmak, sőt feltételezik egymást. Itt azonban egy másik véglet is jelen szokott lenni. Akadnak szakemberek, akik kereken kijelentik: az egyes munkakörökben dolgozéknak nincs és nem is lehet áttekintésük a 3—4 vagy több ezer hektáros gazdaságról és így semmi értelme annak, hogy a tisztség, iltetvei szakképzettség nélküli dolgozók beleszólhassanak a szakemberek dolgába.

Az ilyen nézeteket hirdetőknek nincs igazak. Annak a kérdésnek az eldöntése például, hogy milyen legyen az efsz-ben a közös vagyon gyarapításának és a kiosztott jövedelemnek az aránya nagy vonalakban minden dolgozét érdekel, tehát ebben az esetben helye van az alapos vitának, nehogy az efsz mértéktelen beruházásokba kezdjen. Ha ezt a tagság eldöndöntötte, a részletek kidolgozása jiersze már a szakemberek dolga.

Az sém teljesen szakmai kérdés, hogy milyenek a községben a termelési hagyományok, a termelési adottságok, mihez adnak lehetőséget, s a szarvasmarha-tenyésztést kell-e előtérbe helyezni vagy a sertéstenyésztést? Mindezek olyan kérdések, amelyekbe teljes joggal szólhat bele minden szövetkezeti dolgozó. De vigyázzunk, mert egy bizonyos ponton túl jelentkezik a kérdés szakmai része. He pl. az

efsz taggyűlése eldöntötte, hogy a szarvasmarha-tenyésztést kell fejleszteni, mert ez a legindokoitabb, utána következik a részletek kidolgozása, kimunkálása, és ez már a szakemberek dolga. Ilymédon nem sikkad el sem a szövetkezeti demokrácia, sem a személyi felelősség. Ha viszont a taggyűlés arról is határozatot hoz, hogy mondjuk 4D0-al kell növelni a szarvasmarha-állományt, de a reális lehetőség csak 300-at enged meg, akkor később ha baj van, a szakember azt mondhatja, hogy én előre láttam, hogy baj lesz, de mit tehettem volna, hiszen-a taggyűlés határozott fgy.

Természetesen nemcsak a szakembereknek, illetve az efsz-vezetőknek van felelősségük a közös gazdaságban, hanem a tisztségnélküli efsz tagoknak is. Az egységes földmfivesszövetkezeti demokrácia erősítését nem lehet elképzelni információszerzés nélkül. Ez szintén kétoldalú kérdés. Információra szükségük nemcsak az efsz tagoknak van, hanem az efsz vezetőknek is. Az az efsz-vezető, aki nem ismeri a szövetkezeti dolgozók szándékát, törekvéseit, aki nem él együtt a dolgozókkal, hamar eltévelyedik. Az efsz elnöke, a főagronómus vagy más efsz vezető, amikor beszámol a közös gazdaság ügyeiről, saját maga is értékes információkhoz juthat, ha meghallgatja a dolgozókat.

Az elégséges információszerzés birtoklásának rengeteg formája van, kezdve a csoportmegbeszéléstől egészen a szövetkezeti újságig. Az efsz vezetői, valamint a szövetkezeti dolgozók jó viszonya nagyban elősegíti a gazdálkodás hatékonyságát. A jól tájékoztatott szövetkezeti dolgozók érdemben bele tudnak szólni a közös gazdaság ügyeibe és ez kedvezően hat a gazdálkodás eredményeire.

ADÄM LAJOS, Petrovce (Péterfalval

l '

folyamat alapjában véve az irányítás összetételének és menetének átépítését jelenti. Vajon melyek a mezőgaz^ dasági üzemek egyesítésének vagy _ együttműködésének legfőbb szociális У következményei?

Г. -ý- Az üzemen belüli összpontosítás , és szakosítás fokozatos megvalósítᣠsa, új üzemek vagy bármilyen szervezeti egységek alapítása elkerülhetetlenül változásokat okoz a munkakollektívák összetételében is. Változik z az egyes ágazatokban szükséges munkaeruk száma, a szakképesítésükkel,

, esetleg életkorukkal és nemi hováá tartozásukkal szembeni követelmény. A feloszló, eddig állandósult munkacsoportok helyett új szervezeti egysé" get kell alakítani, a vele járó új és a állandósult munkaviszonnyal, esetleg ( emberek közötti jó viszonnyal. Mind, ez megköveteli a munkakollektívák ' céltudatos átalakítását, az anyagi ter, melés, valamint a technológiák szükséglete szerint, mégpedig bizonyos időelőnnyel.

j" -4- Az új termelési elrendezés, a -g nagyüzemi épületek, technológiák és s_ azok széthelyezése új, vállalaton be.ľ lüli úthálózat-kiépítést, munkarend - változást, műszakbevezetést, vagy j munkaerőváltást követel. Mindez haj’ tást gyakorol a munkaidőre, a jutalmazásra stb. A munkafeltételek renda szeres javulása megköveteli a felújí|8 tott vagy a teljesen új termelési alap. eszközök hatékony kihasználását.-4- Az egyes termelési központok, a széthelyezett üzemek és az egyes községekben kiegészített termelési egységek közötti távolsági különbségek felszínre hozzák a lakáskérdést, é, valamint a munkaerők operatív minik kahelyre szállításának és hazajuttay- fásának kérdését. Ezek a kérdések a- nem választhatók el a szükséges bölsi csődé-, óvoda-kapacitások, továbbá a il- pionírtáborok, az üzletek, a kommuh- nális-szolgáltatások, az egészségügyi-, al a kulturális-, a sport-tevékenység és e- a üdülési berendezések igénybevételt- lének kérdésétől sem. Persze ezen sz kérdések megoldása túlterjed az efsz

s

hatáskörén, sőt olykor lehetőségein z is, azonban a problémák megoldása i elől így kém lehet kitérni. Az efsz t ezeket a kérdéseket a község többi s vállalataival, társadalmi szervezetei- t vei és szerveivel együtt koncepciós i megoldásként előterjeszti a helyi ( nemzeti bizottságnak, összhangban a : mezőgazdasági termelés jelenlegi, de i főként perspektív széthelyezésével. s -4- Az integrációs folyamatokkal i kapcsolatban külön figyelmet érdé- 1 mei a nők, az ifjúság és a nyugdíja- \ sok munkájának és életének specifi- i kus kérdésköre. Az összes tényező s figyelembevételével programszerűen : kell megoldanunk az összes munka- , 1 viszonyból, szakképzettségből vagy : más jellegű különlegességekből eredő I problémákat. 1

4- Mindezen termelési, műszaki, ökonómiai és szociális változásokat : nem hajthatjuk végre az azoknak !

■ megfelelő szervezési és irányítási kö- 1 i vetelmények megvalósítása nélkül. ; ' Az irányítási csúcsszerv eltávolodó- i

• sát az alap munkakollektíváktól ki

' kell egyensúlyozni a dolgozók irányi- i ' fásban való részvételével, például ter- 1 melési értekezletek formájában vagy ! egyetemes ésszerűsítő brigádok, szo' cialista munkabrigádok, szabadalmi : és újítói körök alakításával. Alapjá- : ' ban vévé nincsen másról szó, mint

■ céltudatos, egyetemes irányításról,

> amelynek hatékonysága biztonságosan

támaszkodik mind a vezetőkáderek,

1 mind pedig az összes dolgozók kez• deményezésére és munkaaktivltására.

I IRÁNYÍTOTT fejlődés

I

Ezek a tényezők alkotják a terme• lés további összpontosításának és sza- kosításának szociális-ökonómiai kér- dóséit. Ezek a termelés változásából- és annak új műszaki felszerelésekkel és technológiai rendszerekkel való- ellátásából erednek, amelyek a megs induló széleskörű integrációs folya- i matok szociális következményei. Oko- nómiai szempontból helytelen, sőt каt. ros lenne ezek hatását ösztönösen- érvényesülni engedni. Tervszerűen- irányított gazdasági és társadalmi к rendszerünk feltételei között fejlődé- süket elkerülhetetlenül úgy kell iráa nyltannnk, hogy aktívan támogassák- a tudományos-műszaki fejlődés isme- V reteinek érvényesítését, mezőgazdasás gunk iparosítása felé.

S- Az objektív szükségleteket sikerea sén éppen a terv segítségével válthatz juk valóra. A termelés átalakításának

tervezete a nagy egyesített szövetkezetben, az együttműködési társulás kialakítása, a nagykapacitású farm vagy más korszerűsített üzem létesítésének terve nem lehet teljes, ha nein tartalmazza a munkaerők professziók szerinti szükségletét. Ennek tartalmaznia kell ezenkívül a továbbképzéssel kapcsolatos elképzeléseket; valamint az összes említett munka- és életfeltételek megoldását. Szükséges az összes Járási tanulmányokat kiegészíteni a szociális-ökonómiai problémák tervszerű megoldásával, annál is inkább, mivel ezek kiegészítése és a hatodik ötéves tervfeladatokkal való összhangba hozása most folyik.

Minden efsz, állami gazdaság és más mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezet kötelezően dolgozza ki, vagy a hatodik ötéves terv gazdasági szakaszára kötve pontosítsa a dolgozókról való gondoskodás 1976-1980- ra vonatkozó egyetemes terveit. Ezek az átfogó programok pontosabbá teszik az egész évi termelési és pénzügyi terveket, illetőleg azok végrehajtási terveit, és a programot pénz? ügyi, anyagi, valamint szervezési szempontból a tervekhez kötik. Az efsz, mint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének kollektív tagja, ezt a pontosítást az évente készülő társadalmi és szociális fejlesztés tervében is kifejezésre juttatja. Az állami gazdaság vagy más állami szerve- i zet a szociális-ökonómiai politikájút évi kollektív szerződésében részletezi. A konkrét eljárást ez ügyben „A ’ szervezetek dolgozókról való gondos- i kodásának 1976—1980-ra vonatkozó komplex programja összeállításának , — kormány utasítás teljesítésére tett t — reszort intézkedés“ tartalmazza.

; Ezen eljárási módszer helyességéről kívánt meggyőződni a bratislavai Me. zőgazdasági és Élelmezésügyi Okonó- mia Kutatóintézete a Topofnlky-i I (Nyárasdi) Efsz-szel, a Trnavai Vetőmagtermesztő Gazdasággal, a Hurbano- voi (Ogyallai) Sörgyárral és más vél;

' lalatokkal együtt 1974—1975-ben. A- kutatási és a termelési gyakorlatnak; l az irányítás közép- és központi-színtű- szerveivel, valamint a Szövetkezeti t Földművesek Szövetségével való , együttműködéséből keletkezett a toí vábbi segédeszköz is, mégpedig „A , Dvory nad 2itavou-i (udvradi) Auróra- Efsz szociális-ökonómiai fejlesztésé. . nek terve 1978—1980-ra“.

Ezen reszort-intézkedés, valamint publikáció alapján az egyes járási mezőgazdasági igazgatóságok teremtő- módon kiegészíthetik és fokozatosan- pontosabbá tehetik az összpontosítás- és szakosítás további fejlesztésének 1 szociális-ökonómiai problémakörével 1 foglalkozó járási tanulmányaikat. Hali sonló módszerrel járthatnak el az- együttműködési tanácsok, az egyesí- tett nagy efsz-ek, vetőmagtermelő- gazdaságok és egyéb hasonló szerve- zetek.

i Mezőgazdaságunk integrációs folya- 1 matának irányításában nincsen éssze- i rűbb út, mint annak megértése, hogy- ezt egyetemesen és tervszerűen kell- végrehajtani, beleértve annak szociák lis-ökonómiai vonatkozásait is,

ján HUCKO mérnök,

az SZSZK, SZFSZ KB titkára,

Dušan SAG ARA mérnök, CSc.,

a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi к Ökonómiai Kutatóintézet dolgozója