Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-12-04 / 48. szám
1978. december 4L A* eredetileg harminckilenc mezőgazdasági, élelmiszeripari és kereskedelmi tagüzept száma az efsz-ek egyesülése folytán Időközben harminckettőre csökkent, viszont a nitral székhelyű BRANKO flzemközl össz-szlovákla hatáskörű vállalat az utóbbi időben annál Inkább stabilizálta napospulyka, valamint húspulyka előállítási programját; és az 1975-ben elért 2030 tonnát gyors ütemben túlteljesítve 1980-lg legalább évi 5200 tonna élőpulykát kíván a baromfifeldolgozó Iparnak átadni. Mint ahogy azt V r b a Karol mérnök, az üzemközi vállalat igazgatója is látja, közel évtizedes tevékenységre visszatekintő vállalatuk megalakulásakor a közben Jól bevált szakosított állattenyésztési termelés előfutára volt. A szakágazati szervezési mód, valamint a szakosított termelés helyességét közben a CSKP XV. kongresszusának határozatai Is igazolták. A pecsenyecsirke mögé közvetlenül felsorakozó, s a Jelenlegi tervidőszak folyamán két és félszeresére növekedő pulykahús mennyiségnek a népélelmezésben meg kell találnia méltó helyét. A pulykahús iránti érdeklődés növeléséhez az élelmiszeripar Jelentősen hozzájárult, mégpedig a porcíózott csomagolás bevezetésével. A pulykahúsból élelmiszeriparunk sonkát, szalámit, roládét, egy kilós nagyságú füstölthús füzért, valamint konzervált kész ételt gyárt. KIS TESTŰ,'FEHÉR PULYKAFAJTA A pulykahús fogyasztás nagyarányú növekedésére vállalatuk Céltudatosan felkészült, bár talán nem is teljes mértékben, csupán a rendelkezésre álló szerény keretek és a nagyüzem részéről rendelkezésre bocsájtott beruházási összegek erejéig. Ez ideig kiépítették a kéltetőállomásokat, a szaporító tenyészetet, az 500 tonna évi kapacitású pulykahlzlalófarmot, egy hasonló farm létrehozása pedig folyamatban van. Jelenleg még hiányzik a szülői párok nevelésére szolgáló telep. Ennek elkészülése után lezárul a hlbhdpulyka előállítás biológiai köre. Törekvésük kezdetben a lehető legnagyobb mennyiségű napospulyka előállítására irányult, de később a minőségre helyezik a hangsúlyt, mert a növendék pulyka Igen kényes Jószág. A porcíózás és az ipari feldolgozás lehetővé tenné ugyan az Angliában nemesített 25 kg-os élősúlyt is elérő pulykaváltozat szaporítását és tenyésztését, a vállalat azonban a 3,5—4 kg-os élősúlyú, tehát a kis testű, és egészében családi használatra alkaljnas ún. familiáris, szélesmellö, fehér tollszínű pulyka szaporítása mellett döntött. A pulykakakas így 10—12 kg-os lesz. A növendék pulykákat még napos korban szexálás segítségével nőnemű és hímnemű csoportra osztják és a nevelést eltérő technológiával hajtják végre. Az istállóbantartást a nyári Időszakban szabadtartásos módszerrel kívánják kombinálni. Előreláthatólag 00 százalékban kis testű pulykát, 40 százalékban pedig porciózásra és egyéb ipari feldolgozásra alkalmas nagy testű pulykát, mindenekelőtt pulykakakast állítanak majd elő. KÉT-HAROM KÜRZET Nem okoz különösebb problémát a napospulykák néhányszáz kilométernyi távolságra történő szállítása, mert kis súlymennyiségről van szó. A napospulyka előállítást ezért Szlovákiában akár egy helyre is összpontosítani lehet. A vágópulykák nagy távolságra való szállítása azonban ökonómiaílag helytelen lenne. Ezért a pulykanevelést körz'étesítik, mégpedig a baromfifeldolgozó ipar üzemlétesltősével összhangban. A pulykahtzlelást így, az ország keleti részében a vranovl Járásban körzetesítik, ahol a feldolgozó ipar pulyka-, illetőleg llbafeldolgozó üzemet épít. A további Ilyen körzet speciális vágóhídja Topplíanyban működik majd, ’ezért a BRANKO már sodik püiykatenyésztő farmját ennek közelében építik-- fel. Á baromfiipar a harmadik ilyen speciális feldolgozó üzem Helyét még nem állapította meg. Míg azelőtt a pulykatenyésztés idényjellegű volt, addig az üzemközi vállalat újabban folyamatos, egész évi élőállat termelést vezetett be. Ez az Ipari jellegű pecsenyecsirke termelés folyamatosabb gyártást és pulykahús ellátást jelent, bár az üzemközi vállalatba eddig nem tömörült pulykatenyésztök, kevés kivétellel továbbra is idényszerűen végzik a pulykanevelést és hizlalást. EGYÜTTMŰKÖDÉS VAGY ŰJ TAGFELVÉTEL Az élőállat előállításban észlelhető hullámzást érezhetően csökkenti majd a szülőpárt nevelő farm együttműködése, ahonnan ezek a párok 28 hetes korban kerülnek ki a hibridnevelő tenyészetekbe. A termelési kilengéseket részben az is csökkenti, hogy a csehországi hasonló farmokkal szoros kapcsolatot tartanak. A hullámzás jelentős csökkenése várható 1980-lg, amikor Szlovákia pulykahús termelésének előrelátha-SZABAD FÖLDMŰVES A BRANKO ÜZEMKÖZI VÄLLALAT TAPASZTALATAI D D Г“ _ D J~L a szakosított termelés 9 Az élelmiszeripar felkeltette az érdeklődőét # Lezárul • biológiai kör ф Kezdetben napospulyka mennyiség, később minőség 9 Szexálás utáni csoportosítás 9 Kombinált tartásmód 9 Speciális feldolgozó üzemek 9 Folyamatot, egész évi élőállat termelés 9 Szülőpár előállítás 9 Pénzügyi stimul 9 Kihasználni a szakismeret-bővítés lehetőségeit 9 Koordináló szerv létesült 9 Termelni az élelmiszeriparral összhangban 9 A fogyasztóé az utolsó szó 9 Külföldön hatalmas a háxinyúlhús iránti kereslet 9 Kapcsolatfelvétel a magyarországi nagyüzemi házinvúltenyésztőkkel «M Szülőpár előállításra farmot keresnek 9 Megkétszerezhető az export 9 Nagyobb arányban fogyasszunk baromfihúst 9 A biológiai anyag Javítása a KGST országok együttműködését kívánja 9 tólag 38,1 százalékát a BRANKO bocsájtja majd rendelkezésre. Pénzügyi stimulációval el lehetne érni, hogy a hagyományos pulykatenyésztők a megszüntetett baromfitelepeken a szakosítás és összpontosítás alkalmazásával visszatérjenek ezen állattenyésztő ágazat folytatására. Mivel pulykahúst a fogyasztó közönség ma már nem csak karácsonykor igényel, de egész éven át, ezért a BRANKO minden erre hajlandóságot mutató mezőgazdasági üzemmel napospulyka ellátási gazdasági szerződést köt, sőt üzemközí vállalatukba új tagok felvételét Is szívesen látja. Az együttműködés vagy a tagság lehetőséget nyújt a jelenleg rendelkezésre állő. aránylag kevés pulykatenyésztési szakember ismereteinek átadására a specializált farmok dolgozóinak. BAROMFITENYÉSZTÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉSI TÄRSULÄS Annak érdekében, hogy a CSKP XV. kongresszusa után a vállalatok közötti együttműködés és Integráció a lehető legnagyobb mértékben megvalósuljon, Baromfitenyésztési Együttműködési Társulás létesült szlovákiai hatáskörrel. Ennek feladata a szakágazat ügyelnek összhangba hozása. Örvendetes, hogy a baromfitenyésztés, beleértve a pulykatenyésztést is a baromfifeldolgozó iparral való együttműködés szempontjából igen előrehaladott. Ma már nem képzelhető el a baromfitenyésztés fokozása az élelmiszeriparral, sőt a kereskedelemmel történő megegyezés és egybehangolás nélkül. Az előállított pulykahús mennyiségre vonatkozóan a baromfiipar kapacitása, de mindenekelőtt élelmlszerfogyasztő társadalmunk mondja ki az utolsó szót, amihez mezőgazdaságunk tartani fogja magát, HAZINYŰL, GYÖNGYTYÜK ÉS EGYEBEN Az üzemközí vállalat pulykatenyésztősi fő feladatán kívül célul tűzte ki, hogy megoldást keres az olyan gazdasági kisállatok tenyésztésének korszerűsítésére, összpontosítására, szakosítására és belterjesebbé tételére, mint amilyen a házinyúl, a gyöngytyúk a keltetett fácán, vagy fogoly stb. A házínyúltenyésztés az utőbbl években világviszonylatban Is az érdeklődés előterébe került. Nálunk ez a kérdés még mindig egy helyben topog, ezért az üzemközi vállalat az ügy felkarolása érdekében az eddiginél többet kíván tenni. Ez idáig a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Központi Bizottságával kötött szerződés alapján, a szövetség helyi szervezeteitől évente 80—100 ezer házinyulat vásárol fel élő állapotban. Saját nitrai üzemében történő feldolgozás után a BRANKO évente 150—200 tonna mennyiségű nyúlhúst exportál a nyugati állámokba. A termelést ezen a téren Igen hatékonnyá lehetne tenni és aránylag kis befektetéssel jelentős deviza bevételre szert tenni, mert a külföldi piac hatalmas mennyiséget képes átvenni. A házinyúltenyésztés szlovákiai koncepcióját már többször átdolgozták, de a fejlődés ezen a téren mégis elenyésző. A BRANKO igazgatójának véleménye szerint az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának segítségéit kellene nyújtania abban, hogy üzemközi vállalatuk felvehesse a kapcsolatot néhány magyarországi 7 nagyüzemmel, amelyek már évek őta sikeresen folytatnak nagyüzemi házlnyúltenyésztést. Okvetlenül szükséges a Nővé Zámky-i (Érsekújvár), Zlaté Moravce-i vagy más Nitrához közel eső járásban kétezer anyanyúl igénybevételével szülőpár előállító telepet létesíteni. Az Innen kikerülő szülői párok néhány nagyüzemben és az SZSZK tagjainak kisebb vagy középnagy tenyészetében hizlalásra alkalmas hlbrld-nyúi anyagot állítanának elő. Igen fontos lenne a tapasztalatok átvétele a tartástechnológiát, az etetést és a berendezést illetően, mert ez üzemközí vállalatnak ez Idáig nem volt módja és ideje ezen a téren saját tapasztalatokra szórt tenni. Ezzel a kezdeti segítséggel a jelenlegi házinyúl termelést legalább a kétszeresére lehetne növelni. A Nitrai Állattenyésztést Kutatóintézetben doc. Zelnik mérnök már évek hosszú sorén át foglalkozik helyben és Lužiankyn fajta- és takarmányozási kísérletekkel. Az így szerzett ismereteket azonban még csak kevés mód volt gyakorlatilag hasznosítani, mert ez idáig nagyüzemi házinyúltenyésztő farmjaink nincsenek. OLCSÖ A NYŰLGEREZNA Az üzemközi vállalat nitrát feldolgozó részlegének gépi felszerelése tökéletes és a dolgozók gyakorlata is kielégítő. Az innen friss állapotban vagy fagyasztva exportált házinyúlra ezldálg reklamáció nem érkezett. A külföldi árak Igen jók; ami a felvásárolt élőállatok minőségének köszönhető. A lenyúzott nyúlgerezna kezelése eléggé munkaigényes, de a „Zberné suroviny“ vállalat által fizetett felvásárlási ár, amely az elmúlt évben átlagosan gereznánként 2,41 korona volt, nem ad rá módot, hogy továbbra Is törődjenek vele. Ez ügyben tárgyalásra készülnek a gereznafelvásárló vállalattal. Szerintünk azonban a trutnovy KARA szőrmeipari vállalattal, mint szakágazati vezérigazgatósággal kellene közvetlenül tárgyalniuk a közvetítő nélküli áruátadásről. Érdekes lenne megtudni, hogy Szlovákia kisállattenyésztői hány százezer házinyúl gereznát dobnak el azért, mert a felvásárló nem fizeti meg érte még a minimálisan megszabott 4—5 koronás gerezna árat sem. Pedig a külföldi prémbörzéken egy kidolgozott házinyúl gerezna 50—60 devizakorona bevételt^ jelent államunknak, miközben a feldolgozás költségei legfeljebb 6—8 koronát emésztenek fel. __ BŐVÜL AZ ELŐNYÜL FELVÁSÁRLÁS A feldolgozó üzem ezldálg főleg házinyúl és gyöngytyúk piaci előkészítésével foglalkozott. Az élő házlnyúlfelvásárlást a jövőben tovább kívánják bővíteni, ezért minden kerületben újabbán külön megbízott gondoskodik a felvásárlás szervezéséről. A BRANKO a tenyésztőket saját érdekükben arra kéri* hogy amennyiben élő házinyulat kívánnak eladni, ezt tudassák az üzemközi vállalattal, hogy a teherautóik részére ezidálg bevezetett gyűjtövonalakat további községekkel bővíthessék. Azon tenyésztőknek, akik beküldik címüket írásban; megküldik az élőállat gyűjtést végző tehergépkocsik közlekedési harmonogramját. jelenleg az I. minőségi osztályba tartozó élőnyulak felvásárlást ára kilónként 17 korona, a II. választék ára pedig 15 korona. A gyöngytyúk feldolgozást egyidőben leállították, de Ismét foglalkoznak vele, mivel az élelmiszer áruválaszték bővítése szempontjából, de export célokat tekintve Is, ez hasznosnak látszik. Hazánkban célul tűztük ki, az évi és személyenkénti 72 kg-os húsfogyasztás elérését, de ma már 79-kg-nél tartunk. Tudatosítani kell azonban lakosságunkkal, hogy a fogyasztott összmennylségből a sertés- és a marhahús aránya túlzottan nagy. Ezért a dietetikus jellegű húsfélék fogyasztásának arányát, ahová a gyöngytyúk is sorolható, növelni kell. Az idei exporttervben 150 tonna házinyúlhús szerepel, ami 200 tonna fölé emelhető, a gyöngytyúkből tervezett 30 tonna pedig 35 tonnára növelhető. így együttesen legfeljebb 250 tonna mennyiségű áruval lehet számolni. A feldolgozó üzem kapacitása évi 500 tonna házinyúlhús exportálását tenné lehetővé. Jelenleg az üzemelés manífaktúra jellegű, de semmiképpen sem egész évi. Egész évi üzemelés esetén már jelentősebb pénzügyi akkumulációról lehet sző, és ebből megvalósítható lenne nagyobb befektetések eszközlése a házinyúltenyésztés fejlesztésének érdekében. A BRANKO üzemközi vállalat a pulykatenyésztésre ezidáig 80 millió koronát áldozott és 125 dolgozója állandóan fejleszti szakképzettségét, ez azonban szélesebb értelemben még mindig nem elég. El kell mélyíteni a megfigyeléseket és a KGST országainak szintjén kell megoldani a pulyka nagyszülőpárok és szülőpárok előállításának problémáját, hogy azután a végtermék a mindenkori kívánalmaknak megfelelő legyen. Ebben vállalatuk dolgpzói is pozitív szerepet kívánnak betölteni. KUCSERA SZILARD Nagymúltú kenderfeldolgozó üzem A komárnoi (komáromi) járás legrégibb Ipari létesítményei közé tartozik a tôňi (tanyí) len- és kénderfeldolgozó üzem, melyet még a századforduló idején alapítottak. Korábban egy cukorfeldolgozó üzem működött azon a helyen, ahol a nagybirtokos Fiedler János megalapította 1899-ben, s ahol lenrostot és kócot állítottak elő tilolással. Minden gépesítés nélkül, kezdetben mindössze 17 dolgozót foglalkoztatott az üzem, melyet később gépesítettek, s a dolgozók száma is növekedett. A felszabadulás és hazánk Iparának államosítása után ' a Jen és kender elsődleges feldolgozásával foglalkozó vállalat részévé vált az üzem, melyben addig a saját maguk által termesztett lent és kendert dolgozták fel. Később az üzemhez tartozó termőterületet mintegy 40 hektárral csökkentették. Az így felszabadult térséget a len raktározására és kezelésére használták. Az egykori Calovoi (nagymegyeri) járás jó nyersanyagforrásul szolgált az üzem számára. A terűiét! átszervezés után azonban az üzem saját erőből már nem tudta fedezni nyersanyagszükségletét. A levicel, a Žiar nad Hronom-1 és a Banská Bystrica-l járások adták akkor a lent és a kendert, sőt jelentős mennyiséget még a cseh országrészekből Is felvásároltak. A magasszlntű szállítási költségek azonban szükségszerűen veszteségessé tették a termelést. Így a felettes szervek elhatározták, hogy a len feldolgozását megszüntetik, s 1986-tól kezdődőén csak kenderrostot és kócot készítenek az üzemben, melynek gépi berendezését korszerűbbre cserélték. Az üzemben jelenleg folyó termelésről és a kendertermesztéssel és felvásárlással összefüggő problémákról beszélgettünk Susík Imre igazgatóval. Elmondotta, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban jelentős változások mentek végbe az üzem életében és a termelésben. Ez év májusában avatták fel az ú) üzemrészleget, amelyben nem szövött technológiával bútorhuzatokat gyártanak, felújították az üzem belső úthálózatát, kazánházat, garázsokat és transzformátorállomást építettek, a tilolórészlegen' pedig kicserélték a régi mennyezetet. A munkacsarnok belső tere 700 köbméterrel nagyobb lett és csökkent a levegő portartalma. A dolgozókról való szociális gondoskodás terén is nagy változások következtek be az elmúlt évek folyamán. A munkacsarnokokban korszerű öltözők és ún. nappali helyiségek állnak a dolgozók rendelkezésére, új épületet építettek, melyben az öltözőkön kívül helyét kapnak az irodák és a büfé is. A termelésről szólva az igazgató elmondotta, hogy a tilolórészlegen a kendert rostra és kócra dolgozzák fel. Az évi rosttermelés mennyisége 300 tonna körül mozog az üzemben, míg a feldolgozott nyers kender mennyisége évi 3500 tonna. Kendert hazánkban ma már csak kizárólag a nyugat-szlovákiai kerületben termesztenek mintegy 2000 hektáron. Ebből a mennyiségből a komáromi járásban Nesvadyn (Naszvadon), Kltžská Némán (Kolozsnémén) és Sokolcén (Lakszakállason) összesen 330 hektáron termesztik ezt az ipari növényt. Munkaigényessége miatt a mezőgazdasági üzemek idegenkednek a kender termesztésétől. A magyarországi tapasztalatok alapján azonban hazánkban Is megkezdték a termesztés gépesítését. Idén 50 darab szovjet gyártmá nyú, ZSSK-típusú kenderkaszálő és kötözőgépet hoztak be hazánkba, további 100 darab szállítása folyamatban van. Ezekből a gépekből Idén nyolcat a komáromi járásban, Sokolcén, Ciőovon (Cslcsón) és Nesvadyn, valamint Mužlán (Muzslán) próbaüzemeltettek. A gépektől azt remélik, hogy a mezőgazdasági üzemekben megnő a kendertermesztés iránti kedv. A kender feldolgozásakor keletkező mellékterméket, a pozdprját néhány évvel ezelőtt, mint haszontalan anyagot eltüzelték. Ma SlSdkovlCovon (Diószegen) pozdorjadeszkát gyártanak belőle, melyet a bútoripar hasznosít. Az üzem dolgozóinak becsületes munkája elismeréséként tavaly megkapta az „Építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést. NÉMET IST.VAN Hosszá utat tesz meg a kender, amíg rost és kóc lesz belőle, melyet zsákok, ponyvák, kötelek előállítására használnak, (A szerző felvétele.)
