Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-12-04 / 48. szám

Í97B. december 4( SZÖVETSÉGI SZEMLE S BULGARIA Ai APK székháM. nyéknél persze ezer hektárokról be­szélgetnek. A szőlészetük például 3700 hektáros, s ebből már 3200 hek­tár termő. Csemegeszőlőből jglentóe mennyiséget, 1900 tonnát exportálnak; főleg a szocialista országokba, köz­tük hazánkba is. Gyümölcsből — fő­leg almából — szintén jelentős a ki­vitel. A nagyüzemi gazdálkodás előnyeit a növénytermesztésben és az állatte­nyésztésben elért eredmények is iga­zolják. A hatodik ötéves terv első éveihez viszonyítva jelentősen növe­kedtek a hektárhozamok. Búzából már elérték az 52 mázsás átlaghoza­mot. Szeme'skukoricából tavaly 85,5 mázsás átlaghozamot takarítottak be. Az állatok hasznossága terén szin­tén jók az eredmények. Igaz, a tes liénállomány kicsi (1300 darab), de az évi átlagos tejhozam 4000 liter körül mozog. Juhből 8960 darab van a gazdaságban, amelyektől egyeden­ként évi átlagban 85 liter tejet fejnek és 5 kg gyapjút nyírnak le. A termelési eredmények és pénz­ügyi mutatók az igazolóí annak, hogy bevált a nagyméretű koncentrálás, amely lehetővé tette a szakosítást, és a gépek maximálisabb kihasználását. Az APK létrehozása tette lehetővé, illetve szükségessé a gépesített szá­mítástechnika bevezetését. Az agro* komplex székházának helyiségében vannak felállítva a gépsorok. Lányok; asszonyok kezelik a bonyolult gépe­ket. Ezek a gépek nemcsak helyette­sítik a szellemi munkát, hanem hihe­tetlenül meggyorsítják azt. Az elekt­ronikus számítógépek órák alatt szá­molják ki, ami klasszikus módszerek­kel sok napig tartana. Persze minden a hozzáértésen múlik és akkor a gé­pek csodákat művelnek. Röpke öt esztendő telt SÍ a sző? vetkezetek nagyszabású koncentráció­ja óta. Fél évtized is elegendő volt a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság előnyeinek igazolására. Az APK-ban a jövő még biztatóbb, mert az elkö­vetkező években — a befektetések után — minden bizonnyal olyan ered­ményeket érnek el, amellyel felsora­koznak az ország élenjáró gazdasá­gai közé. TÚTH DEZSŐ Bőséges karácsonyi piac dás csakis akkor lehet eredményes, ha szoros kapcsolatban van a tudo­mányos kutatóintézettel. Az együtt­működés náluk sokoldalú. Nemcsak a tudományos intézetek kutatási eredményeit használják a mezőgazda­ságban, hanem az újdonságok kísér­letezését is rendszerint a jónevü APK-ban végzik. Az agráripari komplexumban nagy gondot fordítanak a gépesítésre és a szállítóeszközökre. Az APK-ban 360 traktor és 260 teherautó a gépesítés alapja. Az istállókat is gépesítették, két borüzemet építettek, rendelkez­nek hütőtárolóval és égyéb költséges amelynek élén az igazgató és három szakember áll. Több brigád végzi a fontos, felelősségteljes munkát, akik­nek 47 traktor és egyéb gép áll a rendelkezésükre. A szakágazati irányítás már kifor­rott s minden részlegnek igazgatója van és az oda beosztott mérnökök, technikusok végzik az irányítást. Min­den részlegnek megvan a terve és az ott dolgozókat a teljesítmény alapján jutalmazzák és a túlteljesítésért az ágazati irányítás alapját a hozrascsot, vagyis az önálló elszámolási rendszer képezi. A szakágazatokban egyes termé-A „mindent tudó“ számítógép nagy segítséget jelent az agráripari komplexumban. Чу (Foto: —tt— ♦ Ä trákíaí síkságon A Marica folyó két partján terül el Bulgária harmadik legnagyobb városa Plovdiv. Trákla „fővárosa“ nemcsak Bulgária, hanem egyben a Balkán fél­sziget egyik legrégebbi települése. A történelem folyamán többször cserélt „gazdát“ és nevet a Város. A rómaiak Trimontiumnak, a három halom vá­rosának nevezték el. A város egy ideig Bizánc része volt, majd szlávok telepedtek le a termékeny síkságon s őket követték a bolgárok. Az első bolgár birodalom megdöntését köve­tően újból Bizánc uralma szilárdult meg, majd a keresztes hadak foglal­ták el a várost és elpusztították. A második bolgár birodalomban Kólóján cár vezetésével űzték ki a kereszte­seket és 1364 óta újból a bolgár biro­dalomhoz tartozott. Később a hódító törökök foglalják el és több mint 500 évig az ozmán birodalom része, és csak 1880-ban kerül véglegesen v Bulgáriához. A Marica-folyó völgye ősidők óta kiváló mezőgazdasági terület s külö­nösen a melegigényes növények ter­mesztésének melegágya. Trákia nap­jainkban már nemcsak a mezőgazda- APK központjában jól érezhető Az ság révén értékes területe Bulgáná- irodaház mögött gyárkémény tör a nak. Az utóbbi évtizedekben jelentős magasba. A szomszédos épülettömb a ipar épült ki a Marica völgyében is. központi javítóműhely, ahol sokszáz Plovdivban is sok ipari üzem van, meghibásodott gépet orvosolnak. A amelyben több mint ötvenezren dől- füstölgő kémény árnyékában egy kon­­goznak. Nem véletlen tehát, hogy^vá- zervgyár van, ahol főleg paradicsom sárváros lett Trákia „fővárosa és mot és uborkát tartósítanak. Asszony* évente sok ország sorakoztatja fel sereg szorgoskodott a gépek mellett, ott iparának legújabb termékeit. végezték a tennivalót. Van elég nyers-A Plovdivi Nemzetközi Áruminta­­vásáron főleg a gépipar termékeit mutatják be. De egyre nagyobb lehe­tőséget teremtenek a vegy- és könnyű­ipar gyártmányainak a felsorakozta­tására is. A külföldre is exportált bolgár gyártmányú mezőgazdasági gé­pek, berendezések egész sorát tekint­hetik meg a látogatók a sokszínű ki­állításon.' Trákia központi városával szomszé­dos a prveneci agráripari komplexum. Sokáig almafa erdők között visz az útunk, majd hatalmas paradicsomtáb­lák piros „gyümölcse“ csillog a nap­­fényben. Az egyik táblán éppen szed­ték a paradicsomot. A szorgos kezű lányok, asszonyok egész kényelmesen dolgoznak, mert az ültetés úgy van megoldva, hogy egy ilyen célra gyár­tott keskeny pótkocsi — amelyet kis traktor vontat — elférjen a soroké között. Az ültetvény így néz ki: két sor paradicsom között van egy 120 anyag, mert 1900 hektáron termesz­­cm-es földsáv, amelyet évente több- tenek zöldségfélét, szőr ekéznek, majd újból a paradi- A szövetkezet központjában fiatal csomsorok következnek. Így aztán a szimpatikus üzemgazdász ismertette paradicsomszedőknek ha megtelt az velünk az agráripari komplexum edényük, nem kell a tábla szélére, helyzetét. Az APK 1971-ben alakult és végére járni, hanem néhány lépés 23 község szövetkezetét tömöríti ma­megtétele után főlönthetik a pótko- gában. A falvak 35 ezer lakosából csiba. Természetesen ez a módszer közel tízezren a hatalmas mezőgaz­­öntözés szempontjából is jelentős, dasági üzemben tevékenykednek. A mert van hova a csövet lefektetni. dolgozók évi átlagkeresete 1870 leva. Az agráripari komplex jelleg az Emellett természetbenit kapnak bor­berendezésekkel. Sok gép szükséges, mert a szemesek és a zöldség mellett csak gyümölcsből 200 ezer tonnát ter­melnek, s ebből 50 ezer tonnát expor­tálnak. A komplexumban nagy gondot for­dítanak a növényvédelemre. A kemi­zálást külön szakosított részleg végzi, ban,- almában, valamint takarmány­ban. Minden község vendéglátó üze­mében van étkezde IS. A szövetkezeti tagok kosztjához 40 százalékkal já­rulnak hozzá a közös kasszájából. A nyugdíjba vonult tagok járulékát havonta őtven levával egészítik ki. Ha a volt tag betöltötte' 80. életévét, akkor száz levára emelkedik a hoz­zájárulás. A házasságkötésnél száz levát kap a tag, a gyermek születé­sénél pedig harmincat. Az APK-ban dolgozók tagjai a szakszSrvezetnek és a szabadság, valamint más előnyök ugyanolyanok, mint az iparban. Az agráripari komplexumban 16 ezer hektár földön gazdálkodnak s annak a 72 százaléka öntözéses te­rület. Az APK legfelsőbb szerve az egyes szakágazatok küldöttsége. NA kilenc szakágazatból 50—50 személyt két évre választja meg a tagság. A kül­döttek ülésé ötször tanácskozik éven­te. A küldöttek tanácsa 37 tagú és minden hónapban ülésezik. Amióta az agráripari komplexum létrejött, a fejlődés felfelé ívelő. Míg az első évben 42 millió leva volt az összbevétel, öt évvel később elérték az 57 milliót, á tiszta jövedelem meg­közelíti a tízmillió levát. Tomax Angeliev a gazdasági ügyek intézéséért felelős helyettes arról Is beszélt, hogy a nagyüzemi gazdálko-Az agráripari komplexum központjában levő korszerű üzemben uborkát konzerválnak. Az utolsó évnegyed, amely a kará­csonyi ünnepek előkészületeinek je­gyében áll, már hagyományosan ko­moly próbára teszí kereskedelmi szervezeteinket és dolgozóit. Hiszen elsődleges feladatuk és céljuk mara­déktalanul kielégíteni az ünnepek előtti vásárlási láztól fűtött közönség áruigényeit. Erre az időszakra azon­ban már az év tolyamán jó előre fel­készülnek. Milyen Intézkedéseket tettek keres­kedelmi szerveink az idei nagy erő­próbára? Milyen árucikkekkel látják el a piacot, milyen választék és mennyiség áll rendelkezésre élelmi­szerekből, hogy a karácsonyi ünnepi asztal minnél gazdagabb legyen? E kérdésekre a legilletékesebb, De zider Goga elvtárs, az SZSZK keres­kedelemügyi minisztere adta meg a választ. Kereskedelmünk az előző esztendőkhöz viszonyítva még gondo­sabban készül fel a fokozott igények kielégítésért. AZ ÉLELMISZERIPAR DOLGOZÓI a karácsonyi piacra a tavalyihoz mérten 2200 tonnával több húsárut, ebből 143 tonna füstölthúst készítet­tek. Baromfiból is több mint ezer tonnával bővült a piaci árukészlet. Mivel tavaly karácsony előtt hiány­cikk volt a hal, ez évben 12 480 tonna édesvízi hal áll a fogyasztók, rendel­kezésére. A vásárlóközönség egyre inkább a jobb minőségű árut keresi, ezért az édesipar 56 tonnával több karácsonyi csokoládé kollekciót és 65 tonnával több csokoládés szalon­cukrot készített, csökkentve a közöm ségps szaloncukor mennyiséget 36,7 tonnával. AZ ÜNNEPI ASZTALON nem hiányzik majd a déligyümölcs sem. Banánból 653 tonnával, citromból 550 tonnával több kerül az üzletháló­zatba. Elengendő citruszféle gyü­mölcs, narancs, grape-fruit (citrancs) és mandarin kapható majd a boltok­ban, mivel e gyümölcsből vagy 1160 tonnával többet vásároltunk, mint ta­valy. Mandula, mogyoró és más csonthéjas gyümölcsből is glegendó lesz. A kalácssütésre készülő házi­asszonyok megnyugtatására közölhet­jük, hogy 197 tonna mazsola, 221 ton­na kókuszliszt, 713 tonna élesztő és csaknem 500 tonna méz áll a keres­kedelem rendelkezésére. A karácsonyi asztalról az illatos káposztalevesnek sem kell hiányoz­nia, mivel az idei téli időszakra 400 tonnát meghaladó savanyúkáposzta készlettel rendelkezünk.. Talán az egyetlen — főleg karácsonykor kere­sett — cikk a mák, amelyből minden keresletet kielégítő mennyiséget a mostoha időjárás következtében elő­álló terméskiesés miatt kereskedel­münknek nem sikerült biztosítania. Összegezve elmondhatjuk, hogy ke­reskedelmünk jől felkészült a foko­zott kereslet kielégítésére, csupán arra kéri a fogyasztóközönséget, hogy bevásárlásait ne halassza az utolsó pillanatra. A kereskedelemben dolgo­zók nagyobb hányada nő, családanya, akik szintén családjuk köré bein sze­retnék nyugodtan elfogyasztani az ünnepi vacsoráf fnbnnand Fények az éjszakában Nem bánom, hogy gyalog indultam hazajelé. Hatórás utazás után jólesik egy kis séta. A frissen szántott föld illata gyerekkoromat juttatja eszembe, amikor a pej sörényébe kapaszkodva próbáltam az ekehúzta barázdát egyenesbe tartani. Azóta is mindig gyalog teszem meg a falumat az állomástól elválasztó pár kilométert. Még éjszaka is, amikor csöndes a határ. Most azonban, bár csillagok kandikálnak ki a felhők közül, ott Battyán alatt az egyik dűlőben, mint valami szentjánosbogarak, jel-fel villannak a traktorok fényszórói. Feléjük irányí­tom lépteimet. A parcella végén ismerős alakot vélek felfedezni. Nem tévedek. Belány József az, a Királyhel­­meci Állami Gazdaság főgépesitője. — Te itt? — kérdi csodálkozva, miközben kezét nyújtja. — Igen, hazafelé. És te? Még most is a mezőn, hi­szen már éjfél is elmúlott — pillantok az órámra. — Csodálkozol? Ne rajtam csodálkozz, inkább ezeken az embereken, akik már reggel öt órától nyeregben vannak, s amint látható, most sem henyélnek. Nézem őket, vannak vagy nyolcán, nyugalmat tükröz­nek az elfáradt szemek. — A tervezett 1930 hektár őszt búzát agrotechnikai határidőben elvetettük — mondja egyikük —. Most a mélyszántás folyik. A tervezett 1350 hektárnak már több mint a felét felszántottuk. Éjszaka végeztük a ta­­lajelőkészítést vetés alá, nappal pedig vetettünk. — Akt akar maradhat, de azt hiszem mára elég volt — szól a főgépesítő, majd hozzámfordul, szólít, hogy menjünk, hazavísz. Félrehúzódom, várom, hogy induljanak. — Ezt a kicsit már nem hagyjuk itt — szól egy bar­na fiú, és rálép a pedálra. Köszönésünket már elnyom­ja a vaslovak fújtatása, s hamarosan el is tűnnek a szántó hajlatában. Szótlanul bandukolunk az aszfaltút felé, s figyelem a főgépesítő arcát, amelyen nyoma sincs a fáradság­nak. — Késő van már — próbálom megszakítani a hosszas hallgatást. — Feleséged mit szól ilyenkor? — Megszokta már az ilyesmit, szinte mindig így van. Szerencsére megértő feleség. Másképp nem is tudom mi lenne velem. Most hazamegyek, valamit bekapok, utána még átböngészem az újságokat, van egypár jó szakkönyvem, azokból is olvasgatok. — Ogy tudom, a gazdaságban, a brigádban fiatalok, öregek egyaránt tisztelnek. Minek köszönheted tekinté­lyed? — Talán a könyveknek, amelyek nélkül nem tudnék lépést tartani a mai követelményekkel. De annak is, hogy mindig mindenkit meghallgatok, s ha egy lehető­ség van, segítek az embereken. Mire kiérünk az aszfaltúira már a közeli erdő szürke csipkéje mögé bújt a Hold is. — Véleményed szerint — kérdezem — a traktorosok közül kik a legjobbak? — Azt hiszem, nyugodtan említhetem a 32 tagú Ifjú­sági szocialista brigád összes tagjának a nevét, de mind a 85 traktoros megérdemli a dicséretet. Még visszanézünk a traktorosokra, csak a világító lámpákat látjuk. Jó éjt kívánunk nekik, pedig már ke­leten hasad a hajnal, s ébresztőt fújnak a kakasok ts. Oj, talán még dolgosabb hét következik, mert elfelejtet­tem megjegyezni, hogy mindez vasárnap történt. Egyszerre fogy el a mondanivalónk s az út is előt­tünk, búcsúzunk. Még egyszer visszanézek. Most már tudom, miért világosak oly gyakran késő éjjel is Belány Jóska lakásának ablakai... Illés Bertalan Тошах Angeliev, az APK üzemgazdásza ismertette a gazdaság múltját és jelenét.

Next

/
Thumbnails
Contents