Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-20 / 46. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1078. november 20. 12 FUCEK JÄN, a jml dolgozójának felszólalásából. Jfc mezőgazdasági vállalatokban a termelési feladatok mellett sok egyéb probléfnát is meg kell oldani. Mindenekelőtt a káderellátásra, a szociális kérdésekre, a falufejlesztésre és egyéb dolgokra gondolok itt elsősorban. Ezek közé sorolom a szövetkezeti tulajdon jellegéből adódó kérdéseket is. E feladatok megoldásához az szükséges, hogy kiválasszuk a lehető legjobb vezetési és irányítási módszert. Az utóbbi Időszakban a mezőgazdasági vállalatok közvetlen irányítása mellett egyre inkább teret hódit a nagyobb vállalatok kialakítása, kör-' zett és egyéb együttműködő mezőgazdasági vállalatok kooperációs kapcsolata. A termelésben meglevő tartalékok mellett jelentős lehetőségeket látunk az irányítás szakaszán is. Ezen lehetőségek kihasználása a termelés fokozását; vonja maga után. Pillanatnyilag úgy tetszik, hogy épp ezen a szakaszon találhatók a legnagyobb tartalékok. Konkrétebben: el kell mélyíteni az irányítást, —• s ennek keretében és érdekében fokozni a gazdasági vezetők szakképzettségét. E járásban ebből a szempontból is észlelhető bizonyos törekvés a vezető dolgozók szakképzettségének növelésére. (Pl. iskolázás, új technika napja, tapasztalatcsere stb.j. Járásunkban jelenleg az irányítás háromféle módja érvényesül: ágazati-, területi- és kombinált irányítás. Szövetkezeteink többségében — beleszámítva a három és több ezer hektáron gazdálkodó szövetkezeteteket is — az ágazati formát érvényesítik. Az Irányításnak ez a módszere a szövetkezetek fejlődése során alakult ki, amikoris az agronómus, a zootechnikus és a többi tisztségviselő rendszerint a saját szakaszán gazdálkodott. Kivételes esetekben nagyobb területi egységek (ötezer hektár körül) az Irányítás kombinált formája alakult ki, amelyre az jellemző, hogy az ágazati formák összefonódnak a területi irányítással. Az irányításnak nem egész világos koncepcióját láthatjuk a szövetkezetek egyesítésének kezdeti szakaszán. Járásunk állami gazdaságaiban a területi irányítás kétlépcsős módja ismeretes, az ágazati irányítás bizonyos elemeinél. Az újabban egyesített szövetkezetekben az ágazati Irányítás mellett döntöttünk. Megállapítható, hogy az irányításnak ez a módja lényegében bevált és az újabban létrehozott gaz-dasági egységekben is érvényesíteni akarjuk. Járásunk szövetkezeteiben jelenleg az ágazati irányítási forma érvényesül. Az SZLKP járási bizottságának határozata értelmében 1977. január Elsejével az állami gazdaságok is áttérnek erre az irányítási módszerre, ám számolnunk kell azzal, hogy ez az áttérés majd fokozatosan történik. A jmi az alábbi módon igyekszik megszervezni járásunkban az új irányítási módszert: A JMI vezető szakemberei együttműködnek a mezőgazdasági vállalatok vezető szakembereivel. Már a tervezés során évről-évre Igyekszünk kialakítani a termelés szakosításának és összpontosításának lehetőségeit a kooperációs körzetükben, s a belüzemi szakosítás keretében. A JMI irányítja a járás üzeméinek Sgyüttműküdését és a járások közötti együttműködést is (pl. a csúcsmunkák idején történő kölcsönös segítségnyújtás — főleg gépekkel). A mezőgazdasági üzemek közös mezőgazdasági vállalatokat hoztak létre, s ezek keretében együttműködésük horizontális és vertikális módon érvényesül, s ez az irányítás struktúrájában is tükröződik. LELKES BELA, a Sokolcei Efsz ökonómusának felszólalásából. Időszerű feladatok a hatodik ötéves tervidőszakban A közelmúltban a komárími jmi és tizenegy mezőgazdasági üzem vezetőivel együttműködve Patincen értekezleten beszéltük meg az üzemirányítás, a racionális bérezés és a szövetkezeti törvény érvényesítésének időszerű . kérdéseit. Az elhangzott felszólalások anyagának a lényegét — melyek körvonalazzák a járásnak a hatodik ötéves tervidőre vonatkozó feladatait és problémáit — sorozatban közöljük. ÁCTE]LKZTÉS KOMÁRNÓI JÁRÁSBAN (hfti 42,5 éra). A szabadságok,- a Munkatörvénykönyv értelmében módosultak. Dr. BAKOS LÄSZLÖ elvtárs, • JMI jogászának felszólalásából. Azok a feladatok, amelyeket az idén teljesítenünk kell, nagyon igényesek és magasfokú munkaerkölcsöt követelnek tőlünk. Ezen feladatok teljesítéséhez jelentős segítséget nyújtanak a mezőgazdaságban érvényes szocialista jogi törvények és előírások. Termelési célkitűzéseink megvalósításához, illetve eléréséhez elegendő teret és támogatást, valamint jogi védelmet nyújt az állattenyésztésre, a növénytermesztésre, a földalap védelmére, a föld és egyéb mezőgazdasági tulajdon használatára vonatkozó törvény, valamint maga a Gazdasági Törvénykönyv. Meg kell azonban állapítanunk, hogy sok esetben a jogi normák elégtelen ismerete, azok helytelen alkalmazása vagy a jogszabályok megkésett érvényesítése hátrányos helyzetbe juttathatja mezőgazdasági üzemeinket. (A gazdasági szerződések későt realizálása, a keresletek megkésett sürgetése stb.). A jövőben szükség lesz arra, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek gazdasági adminisztrációja időben és helyesen reagáljon a jogi előírások ra, hogy a termelés szakemberei munkaszakaszukon tökéletesen ismerjék az érvényben levő' Csehszlovák Szabványokat, ennek megfelelően váltsák valóra az adás-vételre vonatkozó teendőkét. Ilyen szempontból nagyon fontos a teljes jogi dokumentáció ismereté, mivel nem minden szervezet rendelkezik a Csehszlovák Szabványok teljes gyűjteményével, A jogszabályok ismerete — azon a szakaszon, ahol dolgozunk — igen fontos, főleg az egyesített szövetkezetekben, ahol a jogi viszonyok igen széles skálája érvényesül. Az előírások hiányos ismerete, mint tudjuk, sohasem mentség! 1975. november 13-án a törvényhozó testület két igen jelentős törvényt fogadott el, melyek a mezőgazdaságban hosszú ideig érvényben maradnak és segítik a mezőgazdaság további fejlesztését. Az egyik a Földművesszövetkezeti, a másik pedig a Föld és egyéb mezőgazdasági tulajdon használatáról szóló törvény. Mi is tulajdonképpen az említett törvények lényege? A szövetkezetek és más szervezetek hatáskörét, amelyeket törvények érintenek, olyképpen módosítják, hogy teljes mértékben megfeleljen a nagy termelési egységek létrehozására és az áj irányítási módszerek alkalmazására stb. Tekintettél a szövetkőzetek növekvő jelentőségére, el kell mélyíteni a szocialista állam szervező és irányító funkcióját a szövetkezetekkel szemben. A törvények megteremtik a mezőgazdasági üzemek együttműködésének, szakosításának és összpontosítának a lehetőségeit. A törvények lehetővé teszik, hogy munkajogi viszonylatban közelebb kerüljenek egymáshoz a szövetkeze tek és az ország többi dolgozói, a szocialista munkajog általános alapelveinek értelmében. Módosítják a szövetkezetek földhasználati jogát olymódon, hogy azokat a szövetkezetek mindjobban ki. használhassák. Elengedhetetlen feladat, hogy a ; mezőgazdasági üzemek dolgozóit , részletesen megismertessük az új jog. szabályokkal és minél előbb életbe ■ léptessük azokat. A 137/1975 számú i kormányrendelet értelmében, mely ; szerint az efsz-ek új alapszabályai • elkészültek, érvénytelenítette a régi • alapszabályokat, s 1976. IV. 30-tól az j új alapszabályok léptek érvénybe. így 1975. december 19-én jogilag érvényes módon létrejött a komárnoi • járás zöldségtermelőinek és felvásár- ló üzemének együttműködése. Felté• felezzük, hogy ezen kooperáció egy! szerúbbé teszi a termelői-felvásárlói i kapcsolatot, könnyíti az adás-vételi • viszonyt, megszilárdítja a szerződési t fegyelmet VLADIMÍR BARDIOVSKIf, a jmi dolgozójának felszólalásából. A racionális bérezésre való áttérés írén járásunkban a következő a lelyzet: Négy évvel ezelőtt jóváhagyták a lutov Dvori-i (gyulamajori) Állami -azdaság dolgozói racionális bérezésnek rendszerét. A következő évben gyanaz történt a Bajéi és a Komár-, oi Állami Gazdaságban is. Ami a szövetkezetek dolgozóinak érezését illeti, feltételezhető, hogy elátható időn belül valamennyi efsz legkapja a jóváhagyást az új bére:ésre. 1974. június elsején jóváhagyták a íolárovoi és a búéi efsz-ek Új jutalnazási rendszerét és 1976-ban a Dől iý Pater-i, a Nesvady-i, az ižai, a nartovcei, a sokolcei és a vojnicet izövetkezetek is módot kaptak erre. t jövő évben további hat szövetkezee) választunk ki a racionális bérezés «próbálására. Hogy világosabban lás;uk a helyzetet, el kell mondanunk: érésünkben az új bérezés kipróbáláiához teljes felkészültséggel láttunk lozzá. Ennek alapját s.zövetkezeteink-Az ágazati irányítási rendszer sokkal rugalmasabb, mint a kétlépcsős, majoronként! Irányítás, ahol a nagy termelési egységen belül a volt szövetkezeti telepek külön gazdaságot képeztek. Ezzel az irányítást módszerrel lényegesen jobban ki lehet használni a gazdasági és szervezési tartalékokat, a termelést feladatok teljesítése és előbbrelépése érdekében. Éppen ezért nagyobb rátermettséget kíván a vezető dolgozóktól, azért, mert lényegében ők felelősek az egész üzemág Irányításáért. A Sokolcei Efsz 1975. január §lsejével vált nagyszövetkezetté. Kialakít tásánál az ágazati irányításra tértünk rá. A növénytermelési munkák elvégzésére két központot alakítottunk ki, A bodzái központ a kalászosok és az ipari növények, a brestovcei pedig a kapások és a takarmánynövények termesztését kapta feladatul. Külön csoport végzi a kertészeti növények és külön csoport a gyümölcsösök gondozását. Az egyes termelési csoportok a részükre szükséges gépi eszközöket állandó használatra megkapták. Bizonyos munkákra (vetés, aratás, stlózás, trágyahordás stb.) külön csapatokat alakítottunk. Ezen csapatok a rájuk bízott munkát az egész szövetkezet területén végzik. Ha egy csapat a megadott munkát befejezte, a szükséglet szerint, más feladatot kap. Az állattenyésztés ágazati irányítását úgy szerveztük, hogy a brestovcei és a sokolcei részlegen elhelyezett szarvasmarhákat egy zootechnikus — segédzootéchnikussal — gondjaira bíztuk. A bodzái és a holiarei részlegen a teendőket egy állatgondozó látja el. A részlegeken — csoportok szerint — a sertések gondozását egy-egy zootechnikus vezetésével végzik. Tekintettel arra, hogy a lúkyi gazdaság a központtól eléggé távol esik, a szakosítást úgy oldottuk meg, hogy Itt a hízósertések és a hízómarhák gondozását egy önálló zootechnikus szervezi. Lényeges változás ezen a szakaszon akkor következik be, ha a sokolcei telepen a tehénistállók elkészülnek. Ezt követően a teheneket egy helyre összpontosítjuk. A felszabadult istállók felújítása után a belüzemi szakosítás az állattenyésztésben esedékes lesz. Az állatok takarmánnyal való ellátását, valamint a trágya és trágyáié kiszállítását külön csport végzi. A gépesítési csoport túlnyomórészben két udvarban van. Külön csapatot képeznek a teherautósok, akik főleg az üzemen kívüli fuvarozást végzik. Az a véleményünk, hogy az egyésült szövetkezetekben olyan elűnyök mutatkoznak az ágazati irányítás javára, mely lényegesen előnyösebb a kétszintű irányításnál. A szakosítás elmélyülése végett a nagyobb termelési egységeket csakis ágazatok szerint lehet és kell irányítani. Az természetes, hogy a szükséglet szerint bizonyos módosításokra időközönként szükség van. Az ágazati irányítás rugalmassága végett a módosításokat is Jobban és gyorsabban átveszi,' emellett progresszív és ezért úgy gondoljuk, hogy helyesen döntöttünk, amikor társuláskor az ágazati irányítást választottuk. ben már 1972-ben leraktuk. A bérezési politika élveit már akkor Ismertük és körzetenként iskolázásokon tájékoztattuk az efsz-ek vezető tisztségviselőit erről. Már 1973-ban valamennyi efsz-ben rátértünk az egységes állami normák alkalmazására. Mindez lehetővé teszi, hogy az új bérezési rendszer kipróbálása járásunk szövetkezeteiben zökkenőmentes legyen. Járásunkban olyan döntés sem járna különösebb nehézségekkel, ha mondjuk az összes efsz egyszerre kezdené az új bérezési rendszer kipróbálását. Természetesen bizonyos nehézségek felbukkannak, főleg ami az adminisztratív ügyintézést illeti. A kolárovol és a búri szövetkezetben szerzett eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az új bérezésnek pozitív oldalai vannak. Az egyik ilyen pozitív vonás, hogy azon szövetkezetek vezetői, ahol az üj bérezési rendszerrel kísérleteznek, sokkal felelősésgteljesebben készítik el az évi tervet, mint azelőtt és sokkal szigorúbban ellenőrzik annak teljesítését és maximális erőfeszítést tesznek a termelési és pénzügyi terv teljesítése érdekében. SZABÓ ZOLTÁN, a Búéi Efsz ökonómusának felszólalásából. Az állattenyésztésben sajnos, még n nem térhettünk át a kétmüszakra. Ez v azzal magyarázható, hogy a korsze- n rütten istállók technológiai berende- *• zése nem vonzó a fiatalok részére. ( Éppen ezért a szarvasmarha-tenyész- 1 tés s ezenbelül a tehenészet fejlesztésére törekszünk. Az új létesítményekben nemeseit a termelés techno- a lóglájának a feltételeit, hanem a munkaszervezés ipari módszereit, a termelés tudományos Irányításának a r feltételeit is igyekszünk megterem teni. j Szövetkezetünkben a kifizetett munkadíj összege az előző évekhez viszonyítva 3,6 százalékkal emelkedett, v természetesen a munkatermelékenység arányos fokozásával. Az egy ál- ; landő dolgozóra jutó átlagkereset 2,7 ~ százalékkal, ugyanakkor a munkaidő 11,2 százalékkal csökkent. S d h r s 1 r t s < A munkaidő pontos betartása és nyilvántartása, a túlórák csökkentése, a munkaidő gazdaságos kihasz- 1 nálása mind-mind a jutalmazás hat- t hatós eszközei. Természetesen az elteltidőszak alatt lehetetlen felfigyelni minden jellemző vonás alapos értékelésére, hiszen a racionális bérezés terén még csak a kezdetnél tartunk. Annyit azonban már most tudunk, hogy ezen rendszer jelentős kiindulópontja a mezőgazdasági termelés to- í I t я $ i A racionális bérezésnek — mely műszakilag és tudományosan is megalapozott normákon alapszik — nem célja a mezőgazdasági dolgozók jutalmazásának a csökkentése. Ellenkezőleg, lehetővé teszi az üzemen belüli tartalékok és források feltárását és ezen keresztül mind az egyéni, mind a kollektív jutalom emelkedését. Szövetkezetünk pártalapszérvezete, valamint a gazdaság vezetősége — mielőtt döntött volna — behatóan foglalkozott a racionális bérezés minden kérdésével. Megállapítottuk, hogy minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy az új bérrendszert érvényesítsük. Tapasztalatot szereztünk a termelési és technikai felkészültség tej rén, a munkaszervezésben, valamint a munkaidő módosításában Is, ezért 1974 június elsején úgy döntöttünk, hogy szövetkezetünkben rátérünk a racionális díjazásra. Ehhez mindenekelőtt szükséges volt a korábbi szervezés átformálása. Kialakítottunk egy komplex gépesítési csoportot. A munkaidőt, a munka mennyiségét és minőségét ellenőriztük. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben államilag kiadott és műszakilag indokolt egységes munkanormákat alkalmaztunk, ami magával hozta az alapszabály módosítását s a heti 42,5 órás munkaidő betartását. Ennek alapján kidolgoztuk a kötelező differenciáit munkaidő tervezetét. A növénytermesztésben a munkacsúcs figyelembevételével állapítottuk meg a napi 7 és 10 órás műszakot. Bátran mondhatjuk, hogy az új munkadíjazásra való áttérésnél aggályaink voltak. Attól tartottunk, hogy csökken a kereset. Ennek okát tagságunk a munkaidő csökkenésében látta. Az eltelt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek ,az aggályok alaptalanok voltak, mivel éppen a munkaidő jobb kihasználásával javult a munka termelékenysége és természetesen a munkadíj arányosan emelkedett. Szövetkezetünkben az egy átlagdolgozőra jutó munkatermelékenység 1973-ban 79 327, 1975-ben pedig már 100134 korona volt. Ez azért lehetséges, mert míg az előző jutalmazási rendszerben a túlóráért, a szombati és vasárnapi műszakért pótlékot nem fizettünk, addig az új rendszerben már igen. Ez természetesen ösztönzőleg hat, főleg a csúcsmunkák minőségi elvégzésére, valamint a szombatokon és vasárnapokon végzett munkákra is. JOZEF ÖURCO mérnök, a Koláruvui Efsz ökonómusának felszólalásából. Szövetkezetünk vezetősége az új bérezési rendszer alapelveit 1974. III. 1-én tárgyalta meg az üzemi pártszervezettel. Kidolgoztuk a realizálás időtervét, megszabtuk a vezető funkcionáriusok konkrét feladatait. Ugyanakkor új tagokkal egészítettük ki a bizottságokat (a norm ázó, a minőségellenőrző és racionólizáló bizottságot) és új munkatervet készítettünk. E feladatok teljesítését a szövetkezet vezetősége rendszeresen ellenőrizte és a pártszervezet vezetősége jóváhagyta. Az új bérezés alapelveiről és az előkészítésről 1974. április 26-án a pártgyűlés is tárgyalt. Az üj bérezésre valő áttéréssel kapcsolatos intézkedések fokozták a párttagok kezdeményező kedvét, elmélyítették a szocialista munkaversenyt. A növénytermesztésben - a munkanormákat pontosítottuk. Ebben a földek és az indokolt munkálatok, illetve a racionális bérezés szabályaihoz igazodtunk. Az állattenyésztésben az ágazati normatívák szerint állapítottuk meg az egyes istállókban elvégzendő munkálatok normáit. A feltételezett bérszint béralapját forrásainkból fedezzük. A szövetkezeti tagokat megfelelő bérezési osztályba (kategóriába) soroltuk. Az üj bérezési rendszer megvalósítása_kellő politikai-szervező munkát követelt a szövetkezet párt- és gazdasági szervei részéről. A vezetőség rendszeres aktívákon tárgyalt egyes termelőcsoportok és részlegek technikusaival és értékelték az új bérezéssel összefüggő feladatok teljesítését. Ugyanakkor konkretizáltuk a következő időszak feladatait s az ezt követő aktíván pedig ellenőriztük azok teljesítését. A szövetkezet vezetőségi a CSKP összüzemi bizottságával együttműködve rendszeresen ellenőrizte az új bérezés valőraváltását és szükség esetén rugalmas intézkedéseket tett. Az új bérezési rendszer kipróbálásának legfőbb eredménye, hogy sző vetkezetünkben a dolgozók munkafeltétele hasonló szintre emelkedett az állami szektorban dolgozókéval. A dolgozókkal kollektív szerződést kötöttünk, módosítottuk a munkaidőt
