Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-11-20 / 46. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1078. november 20. 12 FUCEK JÄN, a jml dolgozójának felszólalásából. Jfc mezőgazdasági vállalatokban a termelési feladatok mellett sok egyéb probléfnát is meg kell oldani. Mindenekelőtt a káderellátásra, a szociális kérdésekre, a falufejlesztés­re és egyéb dolgokra gondolok itt el­sősorban. Ezek közé sorolom a szö­vetkezeti tulajdon jellegéből adódó kérdéseket is. E feladatok megoldásához az szük­séges, hogy kiválasszuk a lehető leg­jobb vezetési és irányítási módszert. Az utóbbi Időszakban a mezőgazda­­sági vállalatok közvetlen irányítása mellett egyre inkább teret hódit a nagyobb vállalatok kialakítása, kör-' zett és egyéb együttműködő mezőgaz­dasági vállalatok kooperációs kap­csolata. A termelésben meglevő tartalékok mellett jelentős lehetőségeket látunk az irányítás szakaszán is. Ezen lehe­tőségek kihasználása a termelés fo­kozását; vonja maga után. Pillanatnyi­lag úgy tetszik, hogy épp ezen a sza­kaszon találhatók a legnagyobb tar­talékok. Konkrétebben: el kell mélyí­teni az irányítást, —• s ennek kere­tében és érdekében fokozni a gazda­sági vezetők szakképzettségét. E já­rásban ebből a szempontból is észlel­hető bizonyos törekvés a vezető dol­gozók szakképzettségének növelésé­re. (Pl. iskolázás, új technika napja, tapasztalatcsere stb.j. Járásunkban jelenleg az irányítás háromféle módja érvényesül: ágaza­ti-, területi- és kombinált irányítás. Szövetkezeteink többségében — be­leszámítva a három és több ezer hek­táron gazdálkodó szövetkezeteteket is — az ágazati formát érvényesítik. Az Irányításnak ez a módszere a szövet­kezetek fejlődése során alakult ki, amikoris az agronómus, a zootechni­­kus és a többi tisztségviselő rendsze­rint a saját szakaszán gazdálkodott. Kivételes esetekben nagyobb területi egységek (ötezer hektár körül) az Irányítás kombinált formája alakult ki, amelyre az jellemző, hogy az ága­zati formák összefonódnak a területi irányítással. Az irányításnak nem egész világos koncepcióját láthatjuk a szövetkezetek egyesítésének kezdeti szakaszán. Járásunk állami gazdaságaiban a területi irányítás kétlépcsős módja is­meretes, az ágazati irányítás bizonyos elemeinél. Az újabban egyesített szövetkeze­tekben az ágazati Irányítás mellett döntöttünk. Megállapítható, hogy az irányításnak ez a módja lényegében bevált és az újabban létrehozott gaz-­­dasági egységekben is érvényesíteni akarjuk. Járásunk szövetkezeteiben jelenleg az ágazati irányítási forma érvénye­sül. Az SZLKP járási bizottságának határozata értelmében 1977. január Elsejével az állami gazdaságok is át­térnek erre az irányítási módszerre, ám számolnunk kell azzal, hogy ez az áttérés majd fokozatosan történik. A jmi az alábbi módon igyekszik megszervezni járásunkban az új irá­nyítási módszert: A JMI vezető szakemberei együtt­működnek a mezőgazdasági vállala­tok vezető szakembereivel. Már a tervezés során évről-évre Igyekszünk kialakítani a termelés szakosításának és összpontosításának lehetőségeit a kooperációs körzetük­ben, s a belüzemi szakosítás kereté­ben. A JMI irányítja a járás üzeméinek Sgyüttműküdését és a járások közötti együttműködést is (pl. a csúcsmun­kák idején történő kölcsönös segít­ségnyújtás — főleg gépekkel). A mezőgazdasági üzemek közös mezőgazdasági vállalatokat hoztak létre, s ezek keretében együttmű­ködésük horizontális és vertikális módon érvényesül, s ez az irányítás struktúrájában is tükröződik. LELKES BELA, a Sokolcei Efsz ökonómusának felszólalásából. Időszerű feladatok a hatodik ötéves tervidőszakban A közelmúltban a komárími jmi és tizenegy mezőgazdasági üzem vezetőivel együttműködve Patincen ér­tekezleten beszéltük meg az üzemirányítás, a racionális bérezés és a szövetkezeti törvény érvényesítésének időszerű . kérdéseit. Az elhangzott felszólalások anyagának a lényegét — melyek körvonalazzák a járásnak a hatodik ötéves tervidőre vonatkozó feladatait és problémáit — sorozatban közöljük. ÁCTE]LKZTÉS KOMÁRNÓI JÁRÁSBAN (hfti 42,5 éra). A szabadságok,- a Munkatörvénykönyv értelmében mó­dosultak. Dr. BAKOS LÄSZLÖ elvtárs, • JMI jogászának felszólalásából. Azok a feladatok, amelyeket az idén teljesítenünk kell, nagyon igé­nyesek és magasfokú munkaerkölcsöt követelnek tőlünk. Ezen feladatok teljesítéséhez jelen­tős segítséget nyújtanak a mezőgaz­daságban érvényes szocialista jogi törvények és előírások. Termelési cél­kitűzéseink megvalósításához, illetve eléréséhez elegendő teret és támo­gatást, valamint jogi védelmet nyújt az állattenyésztésre, a növénytermesz­tésre, a földalap védelmére, a föld és egyéb mezőgazdasági tulajdon hasz­nálatára vonatkozó törvény, valamint maga a Gazdasági Törvénykönyv. Meg kell azonban állapítanunk, hogy sok esetben a jogi normák elégtelen is­merete, azok helytelen alkalmazása vagy a jogszabályok megkésett érvé­nyesítése hátrányos helyzetbe jut­tathatja mezőgazdasági üzemeinket. (A gazdasági szerződések későt rea­lizálása, a keresletek megkésett sür­getése stb.). A jövőben szükség lesz arra, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek gaz­dasági adminisztrációja időben és helyesen reagáljon a jogi előírások ra, hogy a termelés szakemberei munkaszakaszukon tökéletesen ismer­jék az érvényben levő' Csehszlovák Szabványokat, ennek megfelelően váltsák valóra az adás-vételre vonat­kozó teendőkét. Ilyen szempontból nagyon fontos a teljes jogi dokumen­táció ismereté, mivel nem minden szervezet rendelkezik a Csehszlovák Szabványok teljes gyűjteményével, A jogszabályok ismerete — azon a sza­kaszon, ahol dolgozunk — igen fon­tos, főleg az egyesített szövetkeze­tekben, ahol a jogi viszonyok igen széles skálája érvényesül. Az előírá­sok hiányos ismerete, mint tudjuk, sohasem mentség! 1975. november 13-án a törvényho­zó testület két igen jelentős törvényt fogadott el, melyek a mezőgazdaság­ban hosszú ideig érvényben marad­nak és segítik a mezőgazdaság továb­bi fejlesztését. Az egyik a Földműves­­szövetkezeti, a másik pedig a Föld és egyéb mezőgazdasági tulajdon használatáról szóló törvény. Mi is tulajdonképpen az említett törvények lényege? A szövetkezetek és más szerveze­tek hatáskörét, amelyeket törvények érintenek, olyképpen módosítják, hogy teljes mértékben megfeleljen a nagy termelési egységek létrehozá­sára és az áj irányítási módszerek alkalmazására stb. Tekintettél a szövetkőzetek növek­vő jelentőségére, el kell mélyíteni a szocialista állam szervező és irányító funkcióját a szövetkezetekkel szem­ben. A törvények megteremtik a mező­gazdasági üzemek együttműködésé­nek, szakosításának és összpontosítá­­nak a lehetőségeit. A törvények lehetővé teszik, hogy munkajogi viszonylatban közelebb kerüljenek egymáshoz a szövetkeze tek és az ország többi dolgozói, a szocialista munkajog általános alap­elveinek értelmében. Módosítják a szövetkezetek föld­­használati jogát olymódon, hogy azo­kat a szövetkezetek mindjobban ki­­. használhassák. Elengedhetetlen feladat, hogy a ; mezőgazdasági üzemek dolgozóit , részletesen megismertessük az új jog­­. szabályokkal és minél előbb életbe ■ léptessük azokat. A 137/1975 számú i kormányrendelet értelmében, mely ; szerint az efsz-ek új alapszabályai • elkészültek, érvénytelenítette a régi • alapszabályokat, s 1976. IV. 30-tól az j új alapszabályok léptek érvénybe. így 1975. december 19-én jogilag érvényes módon létrejött a komárnoi • járás zöldségtermelőinek és felvásár­­- ló üzemének együttműködése. Felté­• felezzük, hogy ezen kooperáció egy­­! szerúbbé teszi a termelői-felvásárlói i kapcsolatot, könnyíti az adás-vételi • viszonyt, megszilárdítja a szerződési t fegyelmet VLADIMÍR BARDIOVSKIf, a jmi dolgozójának felszólalásából. A racionális bérezésre való áttérés írén járásunkban a következő a lelyzet: Négy évvel ezelőtt jóváhagyták a lutov Dvori-i (gyulamajori) Állami -azdaság dolgozói racionális bérezé­snek rendszerét. A következő évben gyanaz történt a Bajéi és a Komár-, oi Állami Gazdaságban is. Ami a szövetkezetek dolgozóinak érezését illeti, feltételezhető, hogy elátható időn belül valamennyi efsz legkapja a jóváhagyást az új bére­­:ésre. 1974. június elsején jóváhagyták a íolárovoi és a búéi efsz-ek Új jutal­­nazási rendszerét és 1976-ban a Dől iý Pater-i, a Nesvady-i, az ižai, a nartovcei, a sokolcei és a vojnicet izövetkezetek is módot kaptak erre. t jövő évben további hat szövetkeze­­e) választunk ki a racionális bérezés «próbálására. Hogy világosabban lás­­;uk a helyzetet, el kell mondanunk: érésünkben az új bérezés kipróbálá­­iához teljes felkészültséggel láttunk lozzá. Ennek alapját s.zövetkezeteink-Az ágazati irányítási rendszer sok­kal rugalmasabb, mint a kétlépcsős, majoronként! Irányítás, ahol a nagy termelési egységen belül a volt szö­vetkezeti telepek külön gazdaságot képeztek. Ezzel az irányítást mód­szerrel lényegesen jobban ki lehet használni a gazdasági és szervezési tartalékokat, a termelést feladatok teljesítése és előbbrelépése érdeké­ben. Éppen ezért nagyobb rátermett­séget kíván a vezető dolgozóktól, azért, mert lényegében ők felelősek az egész üzemág Irányításáért. A Sokolcei Efsz 1975. január §lse­­jével vált nagyszövetkezetté. Kialakít tásánál az ágazati irányításra tértünk rá. A növénytermelési munkák elvég­zésére két központot alakítottunk ki, A bodzái központ a kalászosok és az ipari növények, a brestovcei pedig a kapások és a takarmánynövények termesztését kapta feladatul. Külön csoport végzi a kertészeti növények és külön csoport a gyümölcsösök gondozását. Az egyes termelési cso­portok a részükre szükséges gépi eszközöket állandó használatra meg­kapták. Bizonyos munkákra (vetés, aratás, stlózás, trágyahordás stb.) kü­lön csapatokat alakítottunk. Ezen csapatok a rájuk bízott munkát az egész szövetkezet területén végzik. Ha egy csapat a megadott munkát befejezte, a szükséglet szerint, más feladatot kap. Az állattenyésztés ágazati irányí­tását úgy szerveztük, hogy a brestov­cei és a sokolcei részlegen elhelye­zett szarvasmarhákat egy zootechni­­kus — segédzootéchnikussal — gond­jaira bíztuk. A bodzái és a holiarei részlegen a teendőket egy állatgon­dozó látja el. A részlegeken — cso­portok szerint — a sertések gondo­zását egy-egy zootechnikus vezetésé­vel végzik. Tekintettel arra, hogy a lúkyi gazdaság a központtól eléggé távol esik, a szakosítást úgy oldottuk meg, hogy Itt a hízósertések és a hízómarhák gondozását egy önálló zootechnikus szervezi. Lényeges vál­tozás ezen a szakaszon akkor követ­kezik be, ha a sokolcei telepen a te­hénistállók elkészülnek. Ezt követően a teheneket egy helyre összpontosít­juk. A felszabadult istállók felújítása után a belüzemi szakosítás az állat­­tenyésztésben esedékes lesz. Az állatok takarmánnyal való ellá­tását, valamint a trágya és trágyáié kiszállítását külön csport végzi. A gépesítési csoport túlnyomórészben két udvarban van. Külön csapatot ké­peznek a teherautósok, akik főleg az üzemen kívüli fuvarozást végzik. Az a véleményünk, hogy az egyé­sült szövetkezetekben olyan elűnyök mutatkoznak az ágazati irányítás ja­vára, mely lényegesen előnyösebb a kétszintű irányításnál. A szakosítás elmélyülése végett a nagyobb terme­lési egységeket csakis ágazatok sze­rint lehet és kell irányítani. Az ter­mészetes, hogy a szükséglet szerint bizonyos módosításokra időközönként szükség van. Az ágazati irányítás ru­galmassága végett a módosításokat is Jobban és gyorsabban átveszi,' emellett progresszív és ezért úgy gondoljuk, hogy helyesen döntöttünk, amikor társuláskor az ágazati irányí­tást választottuk. ben már 1972-ben leraktuk. A bére­zési politika élveit már akkor Ismer­tük és körzetenként iskolázásokon tájékoztattuk az efsz-ek vezető tiszt­ségviselőit erről. Már 1973-ban vala­mennyi efsz-ben rátértünk az egysé­ges állami normák alkalmazására. Mindez lehetővé teszi, hogy az új bé­rezési rendszer kipróbálása járásunk szövetkezeteiben zökkenőmentes le­gyen. Járásunkban olyan döntés sem járna különösebb nehézségekkel, ha mondjuk az összes efsz egyszerre kezdené az új bérezési rendszer ki­próbálását. Természetesen bizonyos nehézségek felbukkannak, főleg ami az adminisztratív ügyintézést illeti. A kolárovol és a búri szövetkezet­ben szerzett eddigi tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az új bérezés­nek pozitív oldalai vannak. Az egyik ilyen pozitív vonás, hogy azon szö­vetkezetek vezetői, ahol az üj bére­zési rendszerrel kísérleteznek, sokkal felelősésgteljesebben készítik el az évi tervet, mint azelőtt és sokkal szi­gorúbban ellenőrzik annak teljesíté­sét és maximális erőfeszítést tesznek a termelési és pénzügyi terv teljesí­tése érdekében. SZABÓ ZOLTÁN, a Búéi Efsz ökonómusának felszólalásából. Az állattenyésztésben sajnos, még n nem térhettünk át a kétmüszakra. Ez v azzal magyarázható, hogy a korsze- n rütten istállók technológiai berende- *• zése nem vonzó a fiatalok részére. ( Éppen ezért a szarvasmarha-tenyész- 1 tés s ezenbelül a tehenészet fejlesz­tésére törekszünk. Az új létesítmé­nyekben nemeseit a termelés techno- a lóglájának a feltételeit, hanem a munkaszervezés ipari módszereit, a termelés tudományos Irányításának a r feltételeit is igyekszünk megterem teni. j Szövetkezetünkben a kifizetett mun­kadíj összege az előző évekhez viszo­nyítva 3,6 százalékkal emelkedett, v természetesen a munkatermelékeny­ség arányos fokozásával. Az egy ál- ; landő dolgozóra jutó átlagkereset 2,7 ~ százalékkal, ugyanakkor a munkaidő 11,2 százalékkal csökkent. S d h r s 1 r t s < A munkaidő pontos betartása és nyilvántartása, a túlórák csökken­tése, a munkaidő gazdaságos kihasz- 1 nálása mind-mind a jutalmazás hat- t hatós eszközei. Természetesen az el­­teltidőszak alatt lehetetlen felfigyelni minden jellemző vonás alapos érté­kelésére, hiszen a racionális bérezés terén még csak a kezdetnél tartunk. Annyit azonban már most tudunk, hogy ezen rendszer jelentős kiinduló­pontja a mezőgazdasági termelés to- í I t я $ i A racionális bérezésnek — mely műszakilag és tudományosan is meg­alapozott normákon alapszik — nem célja a mezőgazdasági dolgozók ju­talmazásának a csökkentése. Ellen­kezőleg, lehetővé teszi az üzemen be­lüli tartalékok és források feltárá­sát és ezen keresztül mind az egyéni, mind a kollektív jutalom emelkedé­sét. Szövetkezetünk pártalapszérvezete, valamint a gazdaság vezetősége — mielőtt döntött volna — behatóan foglalkozott a racionális bérezés min­den kérdésével. Megállapítottuk, hogy minden előfeltétel megvan ahhoz, hogy az új bérrendszert érvényesít­sük. Tapasztalatot szereztünk a ter­melési és technikai felkészültség tej rén, a munkaszervezésben, valamint a munkaidő módosításában Is, ezért 1974 június elsején úgy döntöttünk, hogy szövetkezetünkben rátérünk a racionális díjazásra. Ehhez mindenek­előtt szükséges volt a korábbi szer­vezés átformálása. Kialakítottunk egy komplex gépe­sítési csoportot. A munkaidőt, a mun­ka mennyiségét és minőségét ellen­őriztük. Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben államilag kiadott és műszakilag indokolt egy­séges munkanormákat alkalmaztunk, ami magával hozta az alapszabály módosítását s a heti 42,5 órás mun­kaidő betartását. Ennek alapján ki­dolgoztuk a kötelező differenciáit munkaidő tervezetét. A növényter­mesztésben a munkacsúcs figyelembe­vételével állapítottuk meg a napi 7 és 10 órás műszakot. Bátran mondhatjuk, hogy az új munkadíjazásra való áttérésnél aggá­lyaink voltak. Attól tartottunk, hogy csökken a kereset. Ennek okát tagsá­gunk a munkaidő csökkenésében lát­ta. Az eltelt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy ezek ,az aggályok alaptalanok voltak, mivel éppen a munkaidő jobb kihasználásával javult a munka termelékenysége és termé­szetesen a munkadíj arányosan emel­kedett. Szövetkezetünkben az egy át­­lagdolgozőra jutó munkatermelékeny­ség 1973-ban 79 327, 1975-ben pedig már 100134 korona volt. Ez azért lehetséges, mert míg az előző jutal­mazási rendszerben a túlóráért, a szombati és vasárnapi műszakért pót­lékot nem fizettünk, addig az új rendszerben már igen. Ez természete­sen ösztönzőleg hat, főleg a csúcs­munkák minőségi elvégzésére, vala­mint a szombatokon és vasárnapokon végzett munkákra is. JOZEF ÖURCO mérnök, a Koláruvui Efsz ökonómusának felszólalásából. Szövetkezetünk vezetősége az új bérezési rendszer alapelveit 1974. III. 1-én tárgyalta meg az üzemi párt­szervezettel. Kidolgoztuk a realizálás időtervét, megszabtuk a vezető funk­cionáriusok konkrét feladatait. Ugyan­akkor új tagokkal egészítettük ki a bizottságokat (a norm ázó, a minőség­ellenőrző és racionólizáló bizottsá­got) és új munkatervet készítettünk. E feladatok teljesítését a szövetkezet vezetősége rendszeresen ellenőrizte és a pártszervezet vezetősége jó­váhagyta. Az új bérezés alapelveiről és az előkészítésről 1974. április 26-án a pártgyűlés is tárgyalt. Az üj bére­zésre valő áttéréssel kapcsolatos in­tézkedések fokozták a párttagok kez­deményező kedvét, elmélyítették a szocialista munkaversenyt. A növénytermesztésben - a munka­normákat pontosítottuk. Ebben a föl­dek és az indokolt munkálatok, illet­ve a racionális bérezés szabályaihoz igazodtunk. Az állattenyésztésben az ágazati normatívák szerint állapítot­tuk meg az egyes istállókban elvég­zendő munkálatok normáit. A feltéte­lezett bérszint béralapját forrásaink­ból fedezzük. A szövetkezeti tagokat megfelelő bérezési osztályba (kate­góriába) soroltuk. Az üj bérezési rendszer megvaló­­sítása_kellő politikai-szervező munkát követelt a szövetkezet párt- és gaz­dasági szervei részéről. A vezetőség rendszeres aktívákon tárgyalt egyes termelőcsoportok és részlegek tech­nikusaival és értékelték az új bére­zéssel összefüggő feladatok teljesíté­sét. Ugyanakkor konkretizáltuk a kö­vetkező időszak feladatait s az ezt követő aktíván pedig ellenőriztük azok teljesítését. A szövetkezet veze­tőségi a CSKP összüzemi bizottságá­val együttműködve rendszeresen el­lenőrizte az új bérezés valőraváltását és szükség esetén rugalmas intézke­déseket tett. Az új bérezési rendszer kipróbálá­sának legfőbb eredménye, hogy sző vetkezetünkben a dolgozók munkafel­tétele hasonló szintre emelkedett az állami szektorban dolgozókéval. A dolgozókkal kollektív szerződést kö­töttünk, módosítottuk a munkaidőt

Next

/
Thumbnails
Contents