Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-11-20 / 46. szám

1976. november 20.

SZÖVETSÉGI SZEMLE

s

Kinek ragyogjon az ezüst?

I.

Munkaverseny. Kötelezettség-vállalás. Tervtúltesltés. Bronzfokozat. E- züstfokozat. Munkaszombat. Ezeket a szavakat, fogalmakat szoktuk társítani a szocialista brigádnévvel. De vajon ezek a f6 ismérvei is? S egyáltalán mit Jelent az a szó, hogy szocialista munkabrigád? Mit jelent azoknak, akik tagjai, s a kívülálló szemlélőknek, s azoknak, akik szeretnének tagok lenni? Mit ad egy jó értelemben vett szocialista brigád a munkaközösség többi dolgozójának?

II.

Á Balog nad Iplom-i (IpolybalogJ egyesített szövetkezetben öt szocialista brigád működik különböző munkaterületen. Kertészetben, traktorosoknál, javítóműhelyben, építőknél, fejőknél-állatgondozóknál.

A kertészeti szocialista brigád tavaly 217,6 százalékra teljesítette a munkatervét. Idei vállalásuk 58 800 korona értékű. A kilenc tagú brigád az ezüstfokozat várományosa.

A traktoros szocialista brigád öttagú, a tavalyi tervet 114,7 százalékra teljesítette, A bronzfokozatnál tartanak.

A gépjavító szocialista brigád 136,7 százalékos tervteljesítéssel dicsekedhet. Szintén bronzfokozatuk van.

A másik két brigád: a fejók-gondozók és a kőművesek brigádja újsütetű, az idén alakult.

Huszár Márta szerint — akinek gondjaira vannak, bízva a szocialista brigádok — jövőre még több kollektíva bekapcsolódik a brigádmozgalomba.

III.

A szövetkezet Košihy nad lpíom-i (Ipolvkeszij részlegén van a kertészet. itt találom a szocialista brigádot is, va lammt vehetőjüket, Dobos Lukácsot.

A brigádvezető fiatal, 29 éves. Hét éve dolgozik a szövetkezetben, új munkahelyén, az ipolykeszl részlegen égy éve. Akkor határozott úgy a szövetkezet vezetősége, hogy összpontosítja a kertészetet, s ide helyezi. Paprikát, paradicsomot, káposztát, karalábét, répát és más zöldségfélét termesztenek.

Dobos Lukács így öszszegez:

— Bronzfokozatunk már van, kilátásban az ezüst is. Hogy mikor alakultunk? Várjon csak ... (Számolgatni kezd: „Pista, mikor is ment el? Hetvenkettő, hetvenhárom..

— Aki brigádtag, kötelezi magát valamire. Teljesíti a tervet, túlteljesíti. Érdek? Versenyszellem. Igen, ez a fő mozgató erő, ami hajtja a dolgozókat. A versenyszellem — a dicsőség.

IV.

A brigád tagjai: Takács Erzsébet, Valusz Mária, Belá Rozália, Balga Margit, Alaksa Matild, Bodzsár Márta, Kukolik Erzsébet. BrigádvezetS-h'elyettes: Gyurkovics István.

V.

A melegházban nagy a zsivaj. Vagy két tucatnyi asszony paprikát tisztit a konzervgyár részére. Meleg van. Később, mikor rámzúdítják a mondanivalójukat, még nagyobb lesz. Mindenki egyszerre beszél, mondja a magáét.

— Nőm vitték sehova — csak dolgozni kell, annyit, mint a többieknek — ha senki nincs itt, nekünk akkor is itt a helyünk.

— Csak az mehetett oda, akit hívtak.

— Pista diktálta, Józsi meg írta ...

— A kürtösi járásban ez az egy brigád volt akkor.

— Nem, nem az érdem szerint ment. Akiket megszavaztak.

— Mért nem hordjátok a nyakatokban az érmet?

— Küldtek egy lányt, ezt írjuk alá.

— Másutt többet is adtak. Ezer koronát, kétezret.

— De ott több volt a teljesítmény is.

— Az csak úgy ment sutyiban.

— Gépesítenek mindent; aztán kézzel kell kiszedni a répát;

— Harmincöt, negyven koronáért...

Megkérdezek egy brigádtagot, Takács Erzsébetet: hogyan vélekednek a többiek a brigád munkájáról?

— Hát nem hallja?

Valóban nagy a hőség

az üvegházban.

Kint, az ;,előszobában" fiatalasszony ül az íróasztalnál. Ö jégyzi a mérések eredményét — itt történik az eladás, pénzbeszedés. öt is kérdezem, mi erről a véleménye,

— Nem, harmincöt koronáért nem dolgoznak. Nincs minden úgy, ahogy ők mondják. Teljesítmény, plusz harminc százalék, kijönnek hatvanöt, hetven koronára is. Persze van közöttük, aki csak^ellógja a napot, anríak talán még vissza is kellene fizetni a munkabéréből. Még egy vélemény:

— így van ez. Mikor a brigád alakult, mindenki fázott tőle: én nem, ó, én nem, — volt, aki alá sem írta. Aztán, mikor a jobb munkaerödményekért jött a guba, hopp, a fejükhöz kaptak. Így van ez.

VI.

Bevallom, nem ilyen eredményt vártam. Mielőtt fölkerestem a szocialista brigádot, Ilyen dolgokra gondoltam: példamutató munka, erkölcsi hatás a többi dolgozóra, egy, kis kultúra, szóval valami olyasmire, ami kicsit több, mint a megszokott napi tevékenység.

Számok, számok. Igaz, szép számok: 217 százalékra nem akárhol teljesítik a tevret. De csak a számok, csak a munka? Nem kellene a szövetkezetnek kicsit jobban odafigyelni a dolgozók felvilágosítására? Hogy a szövetkezeti dolgozó ne csak szemellenző mögül kukucskáljon?______

(Kövesdi)

A csehszlovák-szovjet barátság hónapjában megkülönböztetett tisztelettel Idézzük emlékezetünkbe mindazt, amit értünk, szabadságunkért, hazánk továbbfejlődéséért, őszinte nagy barátunk és szövetségesünk a Szovjetunió és hős népe tett. E hónap folyamán rendezett ünnepi aktívák és gyűlések keretében fő alkalom kínálkozik gyakrabban találkozni a szovjet emberekkel a Nagy Honvédő Háború veteránjaival. A hazánkban szereplő szovjet együttesek, tánc-, ének- és zenekarok útján közelebbről ismerkedhetünk meg a Szovjetunió nemzeteinek kultúrájával s ez még fokozottabban domborítja ki a Szovjetunió és nemzetei iránti rendíthetetlen barátságunkat.

Egységes földművesszövetkezeteink, elsősorban azok, amelyek a csehszlovák-szovjet barátság nevet viselik, vendégül látják a velük testvéri barátságban álló szovjet kolhozok küldöttségeit, megosztozva velük a munkában és a társadalmi életben szerzett tapasztalatokkal.

A barátsági hónap ünnepségei alkalmával rendezett gyűléseken szövetkezeteinkben felszólaltak olyan szövetkezeti tagok is, akik vagy üdülésen, vagy tematikai társasutazások alkalmával a Szovjetunióban jártak és beszámolnak ott szerzett tapasztalataikról, élményeikről. Bátran elmondhatjuk, hogy szövetkezteink tagjai közül már tízezrek jártak barátaink nagy országában, ahonnan értékes új ismeretekkel és benyomásokkal gazdagodva tértek haza. Sokan közülük ebben az évben a Feketetenger partján, a világhírű fürdőhelyeken, Szocsiban, illetve a krasznodari terület adléri üdülőközpontjában töltötték szabadságukat. Ezt elsősorban a Szövetkezeit Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága tette lehetővé számukra és júniustól október végéig minden két hétben hatvan szövetkezeti tag gyűjtött itt erőt további munkájához.

— Az itt szerzett élményeket nehéz elfelejteni — mondotta az utolsó üdülőcsoport egyik résztvevője Vladimír Tóth elvtárs, a bohdanovcei szövetkezet alelnöke, aki szeptember 28-tól október 12-ig üdült Adlerben.

— Képzeljék csak el — mondotta — hogy a Nyugati Kaukázus csúcsain, amely hegység kelet felől övezi a Fekete-tengert, már hó borította, és mi még vígan fürödtünk a tengerben, mert olyan szép idő volt.

Az itt üdülő szövetkezeti tagok szá-A TESTVERBARATSAG SZÄLAI TOVÁBB FŰZŐDNEK

Emlékezés

Szocsira

mára felejthetetlen élményt jelentett Szuhumt — Abbázia fővárosának megtekintése. E városban olyan érzéssel jár az ember, mintha egy hatalmas parkban sétálna, ahol megtalálható a világ összes fa- és növényfajtája. A legérdekesebb látványt azonban a pálmák jelentik, amelyet hazánkfia leginkább csak képekről ismer.

— Minket, mint földműveseket — folytatta élménybeszámolóját Vlado Tóth elvtárs — különösen érdekelt a Szocsitól nem messze fekvő Dagomisz szovhoz, ahol rengeteg új és érdekes ismeretet szereztünk. Az ottani gazdaság agronómusnője aprólékosan megmagyarázta, milyen feltételeket követel az olyan forró égövi növény termesztése, mint amilyen a nálunk is közkedvelt illatos teanövényé. E szovhozban óriási területen termeszük és kiváló eredményeket érnek el -teaültetvényeiken. Jól sikerült kirándulást tettünk a Nyugati-Kaukázus Rica nevű hegyi tavához, amely igen hasonlított a magas-tátrai Csorbatóhoz. fártunk az olyan világhírű fürdőhelyeken is, amint amilyen Gagra és Picunda. Mindenütt szívélyesen, nagy vendégszeretettel fogadtak s ezt az Óriási élményt életünk végéig nem felejtjük el.

Hasonló lelkesedéssel beszéltek a Fekete-tenger partján töltött szép napokról, a sebechlebt, hedanovicei, bardejovi és más szövetkezetekből jött üdülők. Mindegyiküket elragadtatta a gyönyörű természet, a szovjet emberek kedvessége, vendégszeretete, leghőbb vágyuk, hogy ide Ismét ellátogassanak, mivel az a környezet, amely a Fekete-tenger mellett Szocsiban fogadta őket, valóban nagyszerű pihenést, újabb erő gyűjtését tette lehetővé s hazatérve frissen láthatnak hozzá hatodik ötéves tervünk igényés feladatainak teljesítéséhez. (jp!

Г

Ртшпькм

BULGARIA

VP

m

I. Beszélgetés a

Bulgária földterületének mintegy 30 százaléka szántóföld. A népgazdaság e jelentős ágában a mezőgazdaság) termelés egyre magasabb színvonalú. Az utóbbi években nagy gazdasági egységek létrehozásával utat nyitottak a termelő erők fejlődésének és a szakosításnak. Az agráripari komplexumok létrehozása forradalmi változást jelent, s méltán felhívják a figyelmet a nagyüzemi gazdálkodás hogyan továbbjára.

Szófiában a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumban Dimitr Tenevszki, a műszaki-fejlesztési osztály titkára ismertette, hogy a „sarlós“ világtól miképpen értek el a jelenlegi szintre.

A népgazdaság második legnagyobb ágazatának fejlődését három szakaszra osztják fel Bulgáriában. A felszabadulás után az ötvenes ^vekben — hasonlóan mint nálunk — égyközségi szövetkezetek alakultak. A hatvanas évek elején láttak hozzá a termelőszövetkezetek egyesítéséhez és akkor alakultak ki a 4—5000 hektáros gaz daságok. Üjahb évtized telt el, amikor a Bolgár Kommunista Párt hatá rozata alapján új útra léptek, s megkezdték az össztársadalmi tulajdonban levő állam! gazdaságok és szövetkezetek egyesítését, valamint az élelmiszeripar jelentős részét egységes gazdasági szervezetté alakították így jöttek létre a nagy területtel és főleg élelmiszeriparral rendelkező agráripari komplexumok.

A koncentráció lehetővé tette a szakosítást, a legkorszerűbb gépek vásárlását, illetve ezek maximális kihasználását. De más kényszerítő -körülmény Is Sürgette ezt a megoldást. így a gyors ütemben fejlődő

minisztériumban

Dimitr Tenevszki elvtárs, a mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztérium műszaki-fejlesztési osztályának titkára ismertet te a fontos népgazdasági ágazat fejlesztésének az útját.

Bulgáriában a zöldség- és vi- ^

rágkertészet magas szintű.

Szerte az országban nagy kiterjedésű üvegházakban termelik a primőrárut, amelynek jelentős részét külföldre exportálják.

(A szerző, felv.)

iparban és a szolgáltatásokban a munkaeröprobléma megoldása. Érthetően, főleg a mezőgazdasági üzemekben voltak munkaerő tartalékok. Természetesen részben azt is megoldották, hogy ne utazgassanak a dolgozók távoli munkahelyekre és a terményszállítást Is csökkentsék; vagyis a feldolgozó ipar ott jöjjön létre, ahol megtermelik a nyersanyagot. Az

agráripari jelző különben azt jelenti, hogy az ipárszerű mezőgazdasági termelés kibontakozásának az időszakában vagyunk. Ezért Bulgáriában már néhány helyen létrejöttek az iparimezőgazdasági komplexumok.

A szövetkezetekből, állami gazdaságokból és más állami vállalatokból létrehozott komplexumokat a mezőgazdasági és, élelmiszeripari minisztérium irányítja. Valójában a mezőgazdaságért és a lakosság élelmiszerellátásáért felelős legfelsőbb állami szerv dolgozta ki tudományosan a mezőgazdasági termelés további fejlesztésének irányelveit. Természetesen a minisztérium nemcsak az irányítással, hanem az ellenőrzéssel is sokat törődik. Például az idén amellett, hogy magas szintű bizottság irányította a gabona betakarítási munkálatokat, minden mezőgazdasági üzemben ott tartózkodott a minisztérium egy-egy képviselője.

Érthetően, az állami gazdaságok és szövetkezeti jellegű mezőgazdasági üzemek összpontosítása nem volt zökkenőmentes. Természetesen a két tulajdonviszony közötti különbség áthidalása gyorsan megoldódik. Gondot okozott, s máig sem teljesen megoldott a társult mezőgazdasági üzemek

jogi viszonya. Már sokhelyütt megoldották az agráripari komplexumokban a jogi önállóságot és áttértek az üzemen belüli önátlő elszámolási rendszerre.

A Bolgár Kommunista Párt XI. kongresszusán foglalkoztak a nagy területegységek létrehozásának eredményeivel, s azt pozitívan értékelték.

De azt is megállapították, hogy a vertikális kapcsolatok még nem kielégítőek. Ezért a közeljövő legfontosabb feladatai közé tartozik, az üzemközi kapcsolatok létrehozása. Minél előbb meg kell oldani a mezőgazdasági üzemek közötti tudományosan irányított és szakosított termelés, valamint az egyes ágazatokban a közös földolgozás problémáit, s fokozatosan teljesen kiküszöbölni az állami felvásárlást, sőt az integrációs kapcsolatokon keresztül megoldani az áru exportálását is.

A mezőgazdasági termelés fejlesztését illetően a legkorszerűbb gépek bevetése mellett , nagy lehetőség nyílott az öntözéses gazdálkodásra. Igaz, az eddig öntözött terület még alig haladja meg a mezőgazdasági terület 21 százalékát, de az össztermésnek közel a fele máris ezekről a terülőtekről van. Az agráripari komplexumokban nem sajnálják a befektetést és a legkorszerűbb öntözési berendezéseket, eszközöket — külföldről béhozottakat is — használják, a mezőgazdasági üzemekben.

Bulgáriában nagy gondot fordítanak a szakemberképzésre. Az ötvenes évek végétő! megkétszereződött a mérnökök, technikusok száma. Napjainkban 22 ezer mérnök és több mint 28 ezer technikus szorgoskodik az agráripari komplexumokban. A mérnököknek az egyharmada, a középfokú végzettségűeknek pedig több mint a fele a szép nemét képviseli. Sokat törődnek a szakmunkásképzéssel Is.

Vajon mit hozott a mezőgazdasági üzemek összpontosítása és szakosítása a termelési eredmények tükrében?

Az 1961—65-ös években a termésátlag búzából 18, kukoricából 25, cukorrépából pedig 205 mázsa volt hektáronként. A következő tervidőszakban (1966—1970J a búza 27,4, a kukorica 36,5, a cukorrépa pedig 322 mázsát adott hektáronként. Az idén a rendkívüli időjárás ellenére is 3435 mázsás átlaghozamot vártak bűzéből. Kukoricából (60—70 mázsás)' rekordtermésre számítanak, s az előzetes becslések alapján cukorrépából is elérik a 400 mázsás hozamátlagot.

Az állatok hasznossága az utóbbi években megduplázódott és minden lehetőség megvan arra, hogy felzárkózzanak a legjobb eredményeket elérő KGST-országok mögé.

Gyümölcs- és zöldségtermelésben Bulgária élenjáró a szocialista országok közösségében. Exporttermékeiket szerte Európában ismerik és örömmel vásárolják a fogyasztók.

A szimpatikus titkár, — aki készséggel állt rendelkezésünkre, s aktív részese volt a mezőgazdasági átszervezésnek — nagy bizalommal tekint a jövőbe. Bízik abban, hogy merész elképzeléseik meghozzzák a várt eredményt, a mezőgazdasági termelés és a feldolgozóipar fejlesztése terén példaképül szolgálnak más országok-T