Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-20 / 46. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 2 1976. november 20. Hegalakult a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) Kamara egyhangúlag tudomásul vette a jelentést. A Nemzetek Kamarájának képviselői ezután titkos szavazással egyhangúlag Dalibor Hanes elvtársat választották a Nemzetek Kamarájának elnökévé. Elnökhelyettessé Vladimír Vedra képviselőt, az elnökség tagjaivá Karel Bocék, Vladimír Marik, Renczés Sándor és Olga Vaekavá képviselőket választották. A Nemzetek Kamarája ezután meg-i alakította állandó bizottságait, megválasztotta az állandó bizottságok elnökeit, valamint a Szövetségi Gyűlés Elnökségének húsz tagját. Az állandó bizottságok elnökei: alkotmányjogi bizottság: Vladimír Maiik, külügyi bizottság: Viliam Kožik, védelmi és biztonsági bizottság: Vladimír Vedra, terv- és költségvetési bizottság: Drahoslav Krenek, ipari, közlekedési és kereskedelmi bizottság: Anton Blažej, mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottság: René Záhradník, kulturális bizottság: Zdeno Nováček, szociálpolitikai bizottság: Oíga Vacková. A Szövetségi Gyűlés Elnökségének tagjai, a Cseh Szocialista Köztársa- Ságban megválasztott képviselők közül: Helena Čermáková, Evžen Erban, Antonín Himl, Karol Holub, Alois Hnml, Marie Kabrhelová, {ose! Kempný, Jidŕích Poledník, Tomáš Trávnííek és Vladimír Vedra. A Szlovák Szocialista Köztársaságban megválasztott képviselők közül: Anton Blažej, Dalibor Hanes, Irena Horečná, Karol Jiirík, Margita Kondrčíková, Nina Lefflerová, Jozef Polák, Viliam Salgovič, Magdaléna Vojteková és Dezider Zagiba. A képviselők azután megválasztották az állandó bizottságok tagjait és a Nemzetek Kamarája jegyzőkönyvs hitelesítőit. A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KAMARAINAK ELSŐ EGYÜTTES ÜLÉSE A Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája és a Nemzetek Kamarája november 10-én megtartotta első együttes ülését. Napirendjén a Szövetségi Gyűlés elnökének, első elnökhelyettesének és elnökhelyetteseinek megválasztása szerepelt. Vasil Bifak élvtárs bevezető beszéde, a jelenlevők számba vétele és a napirend jóváhagyása után Bilak elvtárs a CSKP Központi Bizottsága és a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága nevében előterjesztette a Szövetségi Gyűlés vezető tisztségei betöltésével kapcsolatos javaslatokat. A Szövetségi Gyűlés elnöki tisztségébe Alois Indra elvtársat, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagját, első elnökhelyettesi tisztségébe Jón Marko elvtársat, a CSKP Központi Bizottságának tagját, elnökhelyettesi tisztségbe Václav David és Dalibor Hanes elvtársakat választották. A Nemzeti Front politikájának megfelelően további elnökhelyettesekké választották Bobuslav KuCerát, a Csehszlovák Szocialista Párt Központi Bizottságának elnökét, Jaroslav Srbot, a Csehszlovák Néppárt Elnökségének tagját és Michal Žákovičot, a Szlovák Szabadságpárt elnökét. Alois Indra elvtárs megköszönte a képviselők bizalmát majd hangoztatta, hogy a Szövetségi Gyűlés nagyon kedvező feltételek között kezdi meg tevékenységét. Bel- és külpolitikánkban éppúgy,- mint a parlament törvényhozó- és ellenőrző tevékenységében világos Útmutatást nyújtanak a CSKP XV. kongresszusának határozatai. A parlament tennivalóinak ismertetése után hangoztatta: „Az előttünk állő ötéves megbízatási időszakban tovább kívánjuk mélyíteni a Szövetségi Gyűlés és a szövetségi kormány, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács hagyományos jő együttműködését. A testvéri cseh és szlovák nemzet sajátos fejlődésének támogatásával, a nemzetiségek egyenjogú helyzetének érvényre juttatásával akarjuk kivenni részünket a föderatív elrendezés elveinek megvalósításából, s ezzel egységes csehszlovák államunk megszilárdításából.“ A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS ELNÖKSÉGÉNEK ELSŐ ÜLÉSÉ A Szövetségi Gyűlés kamaráinak együttes első ülése után megtartotta első ülését a Szövetségi Gyűlés újonnan megválasztott elnöksége is. A tanácskozást Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szövetségi Gyűlés elnöke vezette. Az elnökség úgy határozott, hogy a Népi Kamarának és a Nemzetek Kamarájának 2. együttes ülését december 15-re és 16-ára hívja össze. A tanácskozás fő napirendi pontja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának programnyilatkozata lesz. A Szövetségi Gyűlés kamarái decemberi ülésének napirendjén szerepel még a csehszlovák államszövetség 1977. évi állami költségvetéséről szóló törvény kormányjavaslatának és több nemzetközi egyezménynek a megvitatása. Hivatalba lépett a CSSZSZK új kormánya (Folytatás az 1. oldalról) jesítésétől függ Csehszlovákia népének jóléte és az ország fejlődése, a következő időszakban minden területen maradéktalanul teljesítenünk kell, ahogy azt pártunk XV. kongresszusa kitűzte számunkra.“ A XV. kongresszus határozatával összhangban felelősséggel tartozunk a nemzeti kormányokkal együtt az állam igazgatásáért, az emberek biztonságáért és nyugodt életéért, a Csehszlovák Szocialista -Köztársaság — a csehek, a szlovákok és az ország többi nemzetiségé egységes állama — nemzetközi tekintélyének további szilárdításáért. Strougal elvtárs beszédének befejező részében őszinte megbecsüléssel nyilatkozott arról a segítségről, amelyet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a CSKP Központi Bizottságától és személy szerint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökétől kap, és biztosította Gustáv Husák elvtársat, hogy a kormány tagjai nem kímélik erőiket a fejlett szocialista társadalom továbbépítésével járó igényes feladatok teljesítésében. Általános sztrájk Spanyolországban November 12-én -több mint negyven év után általános sztrájk bénította meg Spanyolország számos ipari központjának életét. A SEAT autógyárban például 26 ezer dolgozó nem lépett munkába. A spanyol rendőrség a november 12-i általános sztrájk mintegy száz szervezőjét tartóztatta le a nagy iparvárosokban. Marcelino Camachot, a sokat zaklatott szakszervezeti vezetőt rendőri felügyelet alá helyezték. A kormányzat több mint százezer rendőrt vetett be a sztrájkoló és tüntető dolgozók ellen. A tüntetők gazdasági követelések mellett politikai követeléseket is hangoztattak. Általános amnesztiát sürgettek a politikai foglyoknak és követelték valamennyi politikai párt, elsősorban a kommunista párt legalizálását.. A rendőrség gumilövedékekkel lőtt a tüntetőkre és több mint 150 személyt letartóztatott. Őrizetbe vette Enrique Lopezt, az SKP Központi Bizottságán nak tagját és Francisco Orrnbiát, az agrárszakszervezet 'egyik vezetőjét azzal a váddal, hogy mindketten részt vettek a tüntetésén, amelyet egyébként a hatóságok engedélyeztek. Az általános sztrájkban mintegy kétmillió dolgozó vett részt. t Marcelino Camacho szakszervézeti vezető az eseményekkel kapcsolatban hangoztatta: „A kormány ügy cselekszik, hogy a munkásosztály váljék a gazdasági válság áldozatává. Nem hagyott nekünk más lehetőséget, minthogy a termelés be-I szüntetésével tiltakozzunk fl politika ellen.“ ___________1 Gustáv Husák köztársasági elnök válaszában szívélyesen gratulált a csehszlovák kormány elnökének, alelnökeinek és tagjainak abból az alkalomból, hogy újonnan kinevezték őket a magas állami tisztségekbe. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszakban igen kedvező eredményeket értünk §1, amelyeket a CSRP XV. kongresszusa felmért, és amelyek mögé a választásokon egész népünk is felsorakozott. Ezeknek az eredményeknek az eléréséből jelentős mértékben kivette részét a csehszlovák kormány is. „Az új csehszlovák kormány — mondotta Husák elvtárs — azonos összetételben kezdi meg munkáját. Ez a politikai kontinuitás az állam stabilitása és mindenekelőtt a CSKP Központi Bizottsága és a Nemzeti Front részéről a kormány, mint egész és egyes tagjai iránti bizalom megnyilvánulása. Ez a bizalom igen jelentős erő további munkájukhoz, s ugyanakkor nagy kötelezettség is a párt és a nép iránt.“ A köztársasági Elnök a továbbiakban hangsúlyozta, hogy népünknek, a két nemzetnek és az összes nemzetiségeknek óriási többsége teljes mértékben támogatja a CSKP XV. kongresszusának politikai irányvonalát, és a kormány munkájában támaszkodhat erre a széles körű bizalomra és támogatásra dolgozóink milliói részéről. Államunknak, mint a szocialista közösség szilárd láncszemének jól és megbízhatóan megalapozott a nemzetközi tekintélye, amelyet tovább fogunk erősíteni. A kormány e tekintetben jó hátországgal rendelkezik munkájához. Hangsúlyozta, Hogy „akárcsak minden területen, a kormány munkájában is sok mindent tökéletesíteni lehet. A problémák hatékonyabb megoldásához főként minőségileg meg kell javítani a munka irányítását és szervezését, s jobban ki keil bontakoztatni dolgozóink miniéinek hatalmas kezdeményezését. Csak Így érünk el még jobb eredményeket a következő években. Meggyőződésem, hogy ez reális és elérhető.“ VégSzetül Gustáv Husák köztársasági Elnök sok sikert kívánt az új kormánynak felelős és nagyon igényes munkájában. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának névsora: Ľubomír Strougal, miniszterelnök, Josef Koröák, miniszterelnök-helyettes, Peter Colotka, miniszterelnök-helyettes, Václav Hűla, miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, Karol Laco, miniszterelnök-helyettes, Matej I.óían, miniszterelnök-helyettes, Rudolf Rohllöek, miniszterelnök-helyettes, Josef Simon, miniszterelnök-helyettes, Jindŕich Záhradník, miniszterelnök-helyettes, Vladimír Blažek, közlekedésügyi miniszter, Leopold Lér, pénzügyminiszter, Zdenék Püfiek, kohó- és nehézipari miniszter, Martin Dzür, nemzetvédelmi miniszter, Vlastimil Ehrenberger, fűtőanyag- és energetikaügyi miniszter, Michal Stancel, munka- és szociálisügyi miniszter, Vlastimil Chalupa, távközlésügyi miniszter, Ladislav Šupka, műszaki- és beruházásfejlésztési miniszter, Jaromír Obzina, belügyminiszter, Pavol Bahyl, általános gépipari miniszter, Andrej Barčák, külkereskedelmi miniszter, Bohuslav Chüoupek, külügyminiszter, Josef Nágr, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Michal Sabnlfiík, miniszter, a Szövetségi Arhivatal elnöke, Vladimír Janza, miniszter, az Állami Tervbizottság alelnöke, František Ondric’n, miniszter, a Csehszlovák Népi Ellenőrző Bizottság elnöke. „Demokráciával a szocializmusért!“ Tanácskozott a Portugál Kommunista Párt Vili. kongresszusa ★ Töretlenül az internacionalizmus útján A baloldali erők és a nép egységében a jobboldali veszéllyel szemben A múlt héten tartotta négynapos VIII. kongresszusát a Portugál Kom]munista Párt, a több mint négy évtizedes fasiszta diktatúra alól felszabadult portugál dolgozó nép vezető ereje. Milyen nagy jelentőséget tulajdonítottak a kongresszus eseményének, az is bizonyítja, hogy 1200 küldött vett részt a kongresszus munkájában, 5000 meghívott és 61 testvérpárt, valamint forradalmi szervezet képviselői figyelték tanácskozásait. A kongresszus tárgyalásának szellemét híven tükrözte a lisszaboni központi vásárcsarnok homlokzatán elhelyezett központi jelszó: „Demokráciával a szocializmusért!“. Valóban erről tárgyaltak több . napon a portugál kommunisták és fogadták el a párt irányvonalát a Jelenlegi bonyolult viszonyok között. A kongresszus küszöbén jelent meg Alvaro Cunhal főtitkár könyve, mely a párt négy évtizedes antifasiszta, illegális harcának történetét adja, s mely nagy érdeklődést keltett. A VIII. kongreszszuson a legutóbbi két és fél év eseményeit, a pártnak a történésben játszott szérepét, politikai irányvonalát értékelték és vitatták meg. FORRADALMI ÜT Cunhal főtitkár beszámolójában a fasiszta rémuralmat megdöntő és a véres gyarmati háborúnak véget vető Portugália példáján mutatott rá, hogy „a forradalmi folyamatoknak hasonló gazdasági és politikai rendszerekben közös jellemvonásaik és objektív törvényeik vannak“. A belső helyzetet értékelve abban látta ennek sajátosságát, hogy „miközben a dolgozó nép, minden demokratikus és haladó erő érdekelt h nyugalom, a rend és a demokrácia megszilárdításában, az ellenforradalom és minden reakciós erő arra törekszik, hogy megakadályozza a stabilitás körülményeinek kialakulását. Arról van ugyanis szó, hogy e stabilitás annak a demokratikus rendszernek a megszilárdulását eredményezné, melyet az 1974 áprilisa óta bekövetkezett szociális, gazdasági és politikai átalakulások jellemeznek. A helyzet ellentmondásossága abban rejlik, hogy miközben a portugál kommunisták a demokrácia, a rend megszilárdítását védelmezik a reakció ellen, fel kell lépniük egyúttal azért is, hogy a demokratikus szabadságjogok érvényesüljenek az ország egész területén. A PKP mindent megtesz azért, hogy a kialakult intézmények keretei között . szilárdítsák meg a demokráciát“. Cunhal a jobboldali veszéllyel kapcsolatban rámutatott a nemzetközi imperializmus és az európai szociáldemokrácia csúnya szerepére, portugáliai beavatkozására, zsarolására is, határozottan amellett foglalt állást, hogy az ország ne csalatkozzék a Közös Piachoz, Pártja közeli célját így foglalta össze: a népi erők öszszefogásával, egységük fejlesztésével lehetséges Portugáliában a demokra tikus fejlődés továbbvitele, a forradalmi vívmányok megvédése és továbbfejlesztése. BALOLDALI EGYSÉGET A legutóbbi szocialista pártkongresszus szélieméből kiindulva sajnálattal nyilatkozott a szocialista párti vezetők magatartásáról, mert képtelenek megérteni, hogy csakis a baloldali kibontakozás útján lehetséges a forradalmi fejlődés vívmányainak védelme. A lehetőségek még mindig megvannak egy olyan széles, a baloldal erőit összefogó kormányra, melyben részt vesznek a kommunisták és amelynek többségé lenne ia parlamentben. Csakis így lehet útját állni eredményesen a reakciós rohamnak. Cunhal a szocialista—kommunista koalíciós összefogásban jelölté meg a fejlődés útját, és ilyen összetételű kormányt javasolt Soares JE- lenlégi kabinetjének helyébe. Am kijelentette: pártja nem fog következetesen ellenzéki magatartást tanúsítani a szocialista kormánnyal szemben. A- szerint ítéli meg lépéseit, hogy azok a dolgozók érdekeit szolgálják-e, vagy szemben állnak velük. Cunhal beszámolójában kidomborította, hogy a portugál kommunisták számára a nemzeti és nemzetközi kötelezettségek elválaszthatatlanok egymástól. Á portugál kommunisták tetteit pedig a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus tettei vezérlik. Ezt méltatta az SZKP Központi Bizottságának üdvözlete is, melyet Borisz Ponomarjov elvtárs, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, a szovjet pártküldöttség vezetője tolmácsolt. „A Portugál Kommunista Párt tapasztalatai meggyőzően tanúsítják, hogy a proletár internacionalizmus elveihez való hűség és a szolidaritás minden olyan néppel. amely igazságos ügyért harcol, erősíti a kommunista mozgalom minden osztagának és a mozgalom egészének pozícióit. A , PKP proletár internacionalizmusának reális megnyilvánulása az a szilárd, kompromiszszum nélküli bare is, amelyet az antikommunizmus és a szovjetellenesség ellen vív, bárhonnan indul is ki az.“ HÍVEN AZ INTERNACIONALIZMUSHOZ , Ponomarjov elvtárs beszédében azt emelte ki, hogy a kommunista és a munkásmozgalom sokéves tapasztalatai igazolták: a munkásmozgalomban működő szervezetek akcióegysége és az összes baloldali demokratikus erők együttműködése biztosan elvezet az elért vívmányok megszilárdulásához, a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás győzelméhez. Azt is igazolják, hogy semmilyen erőfeszítés sem hiábavaló a mindazok egységéért vívott harcban, akik készek együttesen védelmezni a szabadság ügyét. Csehszlovákia Kommunista Pártjának és népének üdvözletét Vasil Bifak elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára, a csehszlovák pártküldöttség vezetője tolmácsolta. Biztosította a portugál elvtársakat, hogy „igazságos harcukban csakúgy, mint a múltban, a jövőben is számíthatnak kommunistáink és egész népünk teljes támogatására. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak érdeke a széles Együttműködés minden portugál haiadő erővel, mert ez a béke és a társadalmi haladás ügyét szolgálná, elősegítené a két ország népei barátságának fejlődését. Pártunk tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a társadalom sikeres fejlődésének egyetlen biztosítéka a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elveinek következetes érvényesítése, a szocialista országok erejének és egységének szilárdítása, az őszinte barátság és együttműködés a Szovjetunióval, a testvért kommunista pártok kölcsönös internacionalista szolidaritása.“ A PKP VIII. kongresszusa november 14-én befejezte munkáját. Egyetértését fejezte ki a . központi bizottság irányvonalával, majd megválasztotta az 54 tagra és 36 póttagra bővített új központi bizottságot, melynek főtitkára ismét Alvaro Cunhál elvtárs lett. Cunhal elvtárs zárszavában kidomborította az egység, az erő, az összetartás és a helyes orientáció fontosságát a párt jövőbeni tevékenységében. A kongresszuson elfogadott terjedelmes határozat összegezi az ország bonyolult és szabálytalan fejlődését a fasizmus utolsó éveitől Egészen napjainkig. Megállapítja, hogy a jelenlegi kisebbségi szocialista párti kormány képtelen a problémák megoldására. A nép viszont eleve szembehelyezkedik bármilyen jobboldali megoldással. A határozat követeli a demokratikus jogok és szabadságjogok szavatolását az állam egész területén, továbbá a fasiszta tevékenység betiltását, a baloldali erők üldözésének beszüntetését. Követeli a kapitalisták fokozottabb megadóztatását, a behozatal korlátozását, a tőke portugáliai és nemzetközi mozgásának ellenőrzését. A létfenntartási kiadások emelkedésének arányában követeli a bérek és nyugdijak emelését. Elutasítja az ország ügyeibe való külföldi beavatkozást, nyomást vagy zsarolást, követeli a békepolitika folytatását, a helsinki határozatqk teljesítését, az új afrikai államok irányában megnyilvánuló neokolonialista tendenciák végleges megszüntetését. L ő r i n c z László