Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-20 / 46. szám
1976. NOVEMBER 2a XXVII. évfolyam. 46. szám. ' • Ära: 1.— Kés Lapunk tartalmából: A haladó tapasztalatok iskolájának tananyaga Kinek ragyogjon az ezüst? • Szüret utáni gondok Megalakult a CSSZSZK Szövetségi Gyűlése Üjból ALOIS INDRA elvtárs lett a Szövetségi Gyűlés elnöke A Népi Kamara elnöke VACLAV DAVID, a Nemzetek Kamarájának elnöke DALI BOR HANES elvtárs. Az újonnan megválasztott Szövetségi Gyűlés két kamarája, a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája november 10-én megtartotta alakuló ülését. Az ülésen Ľubomír Strongal miniszterelnök vezetésével részt vettek a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének és Titkárságának a tagjai. Štrougal elvtárs beszéde után a képviselők az elnöklő Alois Indra elvtárs kezébe letették az alkotmányban előírt fogadalmat, majd jóváhagyólag tudomásul vették a Szövetségi Gyűlés elnökségének a parlament legutóbbi ülésszaka óta kifejtett tevékenységéről előterjesztett jelentést. A Népi Kamara és a Szövetségi Gyűlés vezető szerveinek titkos szavazással történő megválasztását szabályozó ügyrend jóváhagyása után a Népi Kamara elnökének, elnökhelyetteseinek és elnökségi tagjainak megválasztását előkészítő hattagú bizottságot hagytak jóvá. Utána megválasztották a mandétumvizsgáló és mentelmi bizottságot, melynek elnöke Lőrincz Gyula, a CSKP Központi Bizottságának tagja lett. Jelentésében megállapította, hogy a Népi Kamara valamennyi képviselőjét a törvényeknek megfelelő szabályok szerint választották meg, valamennyien megkapták az érvényes szavazatok többségét. Ezután a CSKP Központi Bizottságának és a Nemzeti Front Központi Bizottságának javaslatára Václav David elvtársat, a Népi Kamara elnökévé választották. ' David elvtárs rövid székfoglaló beszéde után Alois Hüla és Richard Nejezchleb képviselőket a Népi Kamara elnökhelyettesévé választották. A Népi Kamara Elnökségébe ugyancsak egyhangúlag beválasztották Vladimír Hajkót, Bohuslav Laštovičkát és Marié Tvrzníkovát. A Népi Kamara állandó bizottságai élére a következő képviselőket választották: alkotmányjogi bizottság — Zdenék Češka, külügyi bizottság — Bohuslav Laštovička, védelmi és biztonsági bizottság — Richard Nejez chleb, ipari, közlekedési és kereskedelmi bizottság — Alois Hűla, terv- és költségvetési bizottság — jozef Belko, mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottság — Imrich Janec, kulturális bizottság — Anna Rozsypalová, szociálpolitikai bizottság — Vlasta Kohontová. A Népi Kamara a Szövetségi Gyűlés Elnökségébe az alábbi húsz képviselőt választotta: Jan Baryl, Vasil Bifak, Václav David, Karel Hoffmann, Alois Hüla, Alois Indra, Dana Kančírová, Bohuslav Kučera, Václava Ku želová, Jozef Lenárt, Lőripcz Gyula, Vlasta Malíková, Ján Marko, Richard Nejezchleb, Jaroslav Srb, Elena Svehlová, Dobromila Vávrová, Marie Tvrzniková, Zdenék Zuska és Michal Zákovič. A* vezető szervek megválasztása után a Népi Kamara egyhangúlag megválasztotta az egyes bizottságok tagjaij. A NEMZETEK KAMARAJÄNAK ALAKULÓ ÜLÉSE A Nemzetek Kamarájának alakuló ülésén, melyet a Szövetségi Gyűlés Elnökségének megbízásából Josef Kempný elvtárs vezetett, a napirend jóváhagyása után a megválasztott képviselők letették az alkotmányban előírt fogadalmát A Nemzetek Kamarája ezután tudomásul vette a Szövetségi Gyűlés eddigi elnökségének tevékenységéről szóló jelentést, a tisztségviselők és szervek titkos szavazással történő megválasztását szabályozó Ügyrendet, majd hattagú választó bizottságot jelölt ki. Ezt követően Helena Cermáková képviselőt a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság elnökévé választotta. Ezután megválasztották a 11 tagú mandátumvizsgáló és mentelmi bizottságot. A bizottság jelentését Helena Cermáková terjesztette a képviselők elé. A Népi (Folytatás a 2. oldalon.) Gustáv H u s á к köztársasági elnök beszédet intéz az új kormány tagjaihoz. (ČSTK feivetele.) Hivatalba lépett a CSSZSZK új kormánya ISMÉT ĽUBOMÍR ŠTROUGAL ELVTÄRS A MINISZTERELNÖK • ÜNNEPÉLYES FOGADALOMTÉTEL A PRÄGAI VÄRBAN % A szövetségi kormányelnök, a csehszlovák szövetségi államjogi elrendezésről szóló alkotmánytörvény 71. cikkelyében foglaltaknak megfelelően, az újonnan megválasztott Szövetségi Gyűlés alakulóülése után bejelentette a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának lemondását. Gustáv Husák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke a lemondást 1976. november 1-én elfogadta, s Lubomir Strougalnak, a lemondott kormány elnökének és valamennyi tagjának köszönetét mondott eddigi munkájukért. A köztársasági elnök a csehszlovák szövetségi államjogi elrendezésről szőlő alkotmánytörvény 61. cikkelyének megfelelően a CSKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának javaslatára egyúttal kinevezte a Csehszlovák Szocialista Köztársaság új kormányát. A kormány tagjai még ugyanazon a napon a prágai várban a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének kezébe letették az alkotmányban előirt fogadalmat. Ennek letétele után Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök beszédet mondott. A kormány nevében köszönetét mondott Gustáv Husák köztársasági elnöknek a nagy bizalomért Egyszersmind hangsúlyozta, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya teljes tudatában van a párt, a köztársasági elnök és az egész csehszlovák nép iránti felelősségének. „A CSKP XV. kongresszusa óta sok minden sikerült nekünk — mondotta a továbbiakban Štrougal elvtárs. — jelentős eredményeket érünk el, de tudatában vagyunk a gyenge pontoknak is, amelyek még előfordulnak. A CSKP XV kongresszusán kitűzött célok reális és derűlátó perspektívát adnak népünknek. Tudjuk, hogy feladataink nagyon igényesek. Teljesítésük során nem elegendők csak az eddigi módszerek, növelni kell az irányítómunka hatékonyságát. A feladatokat, amelyek tel(Folytatás a 2. oldalon) A munkásmozgalom élharcosa Ä szocializmust építő nemzedékek példaképe ■Nyolcvan esztendeje, 1896. novembér 23-án született Klement Gottwald, a csehszlovákiai és a nemzetközi munkásmozgalom kiváló egyénisége. Közel negyed évszázadon keresztül volt Csehszlovákia Kommu nista Pártjának elnöke. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a párt bolsevizálásában, a kapitalista kizsákmányolás elleni harcban, a német fasizmus és a .hazai kiszolgálói elleni nemzeti ellenállás megszervezésében, majd a munkásosztály, illetve a dolgozó nép 1S48 Februári Győzelmének kivívásé ban. A munkásosztály történelmi győzelme után Klement Gottwald volt a Csehszlovák Köztársaság első munkás-elnöke és váratlan haláláig, 1953. márciusáig államférfiúi bölcsességgel irányította a szocialista társadalom építésének folyamatát. Klement Gottwald már serdülő korában elkötelezte magát a munkásmozgalomnak. Mint harcedzett fórra dalniár kezdetben a szakszervezetben, majd a pártapparátusban dolgozott. Rendkívüli jelentőséget tulajdonított többek között a sajtónak is. Mint politikai funkcionárius és újságíró ren dületlenüi hirdette az elnyomott nép tömegek igazát, következetesen síkra szállt a kapitalista kizsákmányolás minden formája ellen, féradhatatla nul harcolt a marxizmust meghami sitó opportunista áramlatok maradéktalan felszámolásáért. Klement Gottwald már a Csehszlovák Köztársaság m ;galakulása előtti és utána következő időszakban is a Szociáldemokrata Párt balszárnyának egyik legjelentősebb erőssége volt. Határozottan harcolt egy valóban for radalmi párt, a marxizmus-leninizmus alapeiveihéz hű kommunista párt megalakításáért. Nem véletlen tehát, hogy neve ott szerepel Csehszlovákia Kommunista Pártja alapítói között. A Központi Bizottság tagjává 1925-ben választották és egyben a prágai pártszervezet propaganda osztályának vezetője lett. Harcolt a párt forradalmi, tehát egészséges magvának szilárd összefogásáért, a bolseviki irányzat győzelméért, mely harc a CSKP V. kongresszusán az opportunisták feletti fölényes győzelemhez vezetett. Ezen a kongresszuson választották meg Kle ment Gottwaldot a Központi Bizottság ginekévé. Vezetésével lépett pártunk az opportunista passzivitásból a bol seviki aktivitás útjára. A mindjobban élesedő osztályharcot, a nyomorral és munkanélküliséggel párosuló kibékíthetetlen osztályellentéteket a gottwaldi irányzatú kommunista púrt sikerrel aknázta ki a forradalmi erők szüntelen tömüritésére, a gazdasági és politikai sztrájkokkal, tüntetések kel párosuló forradalmi mozgalom fejlesztésére. Klement Gottwald a burzsoá paria mentben is harcedzett kommunistaként szállt síkra a munkásosztály és a társadalom további kizsákmányolt rétegeinek érdekeiért. Fáradhatatlanul érvelt, vagyis a bizonyítékok sokaságát sikeresen kihasználta c burzsoázia népellenos mesterkedéseinek le'eplozésére. Ezerkiiencszázhuszonkiicnchen, például az egyik parlamenti beszédében a következőket mondotta: „Mi, kommunisták könyörtelen harcot hirdetünk önök és a szociáifasisztc '(ormányuk ellen. E harcot folytatni fogjuk tekintet nélkül az áldozatokra, céltudatosan ás szivúsan mindaddig, míg az önük uralmát el nem söpörjük". De nemcsak beszédeiben, hanem a sajtóban megjelent cikkeiben is élesen elítélte a demokrácia jelszavai mögé bújt kizsákmányoló rendszert. A harcos helytállás természetesen nem volt ínyére a burzsoáziának. S a gyakori üldöztetés miatt Klement Gottwald illegalitásba kényszerült. 1934-től 1936-ig a Szovjetunióban tartózkodott s mint a Kommintern VII. kongresszusán megválasztott titkárság tagja gyümölcsöztette gazdag forradalmi munkásmozgalmi tapasztalatait a világ kommunista, munkásmozgalmának fejlesztésében. Ebben az időben már egyértelművé, vagyis teljesen világossá vált, hogy a hitleri fasizmus Európa és az egész világ békéjének megzavarására, a második világháború kirobbantására, a szabad és demokratikus nemzetek leigázására készül. Klement Gottwald, mint a Kommintern titkárságának tagja — a nemzetközi kommunista mozgalom központjának Irányvonalával összhangban — következetesen sikraszállt a fasizmus elleni védelmi szövetség, vagyis a népfront létrehozásáért. Hazatérte után, a CSKP VII. kongresszusán a legfőbb veszélyt a fasizmus agresszivitásában látta. Ezért a Kommunisták fő feladatául a fasizmus elleni népfront kialakítását és szüntelen szilárdítását jelölté meg, mely gottwaldi irányvonallal a kongresszus és az egész párt azonosította magát. A CSKP gottwaldi vezetése ebben az időben több tervet dolgozott ki a köztársaság védelmére. A kommunista párt által szervezett tömeggyűléseken, ahol leleplezték a fasizmus világuralmi terveit, valamint az irredentizmus és a revizianizmus köztár saeágelienes mesterkedéseit, a dolgozók széles tömegei sorakoztak a haza védelmét őszintén hirdető kommunista párt zászlaja alá. A nyugati kapitalista országokkal szövetkezett csehszlovák burzsoázia azonban elárulta a nemzeti érdekeket s hazánkat kiszolgáltatta az idegen fasiszta elnyomóknak. Klement Gottwald s persze a párt is illegalitásba kényszerült. A CSKP elnöke Moszk véből irányitotta a párt tevékenységét, szervezte a német fasizmus eile ni össznépi ellenállást, amely a dicső Szlovák Nemzeti Felkeléshez és a Cseh Népi Felkeléshez vezetett. A gottwaldi vezetés Csehszlovákia jövőjének alakulásával kapcsolatos terveket is Moszkvában dolgozta ki és ott irta aló 1943 decemberében a csehszlovák—szovjet barátsági, sző vetségi és háború utáni együttműkö dési szerződést. Hazánk Szovjet Hadsereg általi felszabadítása után Klement Gattwald a Nemzeti Front kormányának alelnöke lett és elképzelései, javaslatai képezték a Kassai Kormányprogram alapját, mely program gyakorlati megvalósítása a kommunista párt tekintélyének növekedéséhez, az átmeneti időszak forradalmi jellegének kidomborodásához, az 1946. évi választások kommunista győzelméhez vezetett. A választások után alakított új kormány elnöke Klement Gottwald lett. Ez egyben jelképezte azt is, hogy a kommunista pártnak a társadalomban betöltött vezető szerepe megszilárdult és közeledik a megosztott 'hatalom teljes felszámolásának, a munkásosztály és az egész dolgozó nép dicső győzelmének ideje. S mint az ismeretes, az 1948. februárjában bekövetkezett s a győzelem kivívásában Klement Gottwald elévülhetetlen érdemeket szerzett. Az emlftett győzelem volt az előfeltétele annak, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártjának IX. kongreszszusa kidolgozhatta a szocialista társadalom építésének programját. Azt a programot, melynek megvalósítása hazánk népeit a fejlett szocialista társadalom építésének "'orszakához vezette. Klement Gottwald mindenkor hú volt a proletár nemzetköziség szelleméhez. Fáradhatatlanul ápolta a világ első szocialista országához, a Szovjetunióhoz és a világ forradalmi erőihez fűződő internacionalista kapcsolatainkat. Meggyőződésből vallotta, hogy a szocialista társadalmat csak a Szovjetunióhoz fűződő osztályszövetségünk és örök érvényű barátságunk fejlesztésével, a szovjet nép tapasztalatainak alkotó alkalmazásával tudjuk felépiteni. Az idő Klement Gottwaldot igazolta. Ezért lett örök érvényű jelszavunk a gottwaldi jelszó: örök időkre a Szovjetunióval! Tóth Dezső
