Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-07-17 / 28. szám

1976. JÜLIUS 17. XXVII. évfolyam. 28. szám. Ага: 1,— Kčs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: ♦ Szlovákiai aratási aktíva ♦ 40 évvel ezelőtt történt ♦ Miért fontos a jó szemléltető agitáció? A CSKP KB és a szövetségi kormány aratási felhívása Mezőgazdasági dolgozóink ezekben a napokban kez­dik meg az aratási munkákat. Az aratás sikeres elvég­zése és a közélelmezés biztosítása érdekében az őszi és a'tavaszi hónapokban már nagy munkát végeztek és megteremtették a jó termés előfeltételeit. Az utóbbi he­tekben csakúgy, mint Európa legnagyobb részén, ha­zánkban is rendkívül meleg és száraz az időjárás; ez kedvezőtlenül befolyásolta a növények vegetációját és komoly igényeket támaszt mezőgazdaságunkkal szemben. Emiatt lényegesen növekedett a fő minőségű aratás és betakarítás követelménye. A kalászosok betakarításán kivül a tömegtakarmányok termesztésének is nagy fi­gyelmet kell szentelni. A lehető legnagyobb gondot kell fordítani más termények, főképp a cukorrépa, a burgo­nya, a zöldség- és gyümölcsfélék, valamint a komló ter­mesztésére is. A termésnek minél kisebb veszteséggel való betakarí­tása elsődleges feladat, erre kel) összpontosítanunk az összes meglevő mezőgazdasági eszközt, sőt szükség sze­rint más ágazatok eszközeit is. A mezőgazdasági válla­latoknak a mostani körülményeket tekintetbe véve át kell dolgozniuk, vagy konkretizálniuk kell az aratási munkák tervét és szükség esetén pótlagos intézkedése­ket kell foganatosftaniuk. Az igényes feladatok sikeres teljesítését elősegítő döntő tényezőknek a következőket tartjuk; 1. Biztosítani kell a tömegtakarmányok minél nagyobb mennyiségben való begyűjtését, helyes feldolgozását és raktározását. Ehhez az összes tartalékot és lehetőséget ki kell használni. Fokozott gondot kell fordítani a ré­tekre. a legelőkre és a többi füves területre. Minden községben sürgősen meg kell szervezni a tömegtakarmá­nyok begyűjtését az összes földterületről, beleértve a szétforgácsolt, a gépi begyűjtésre alkalmatlan földeket, az árokpartokat, a vasúti töltések melletti földeket, az erdei réteket, a gyárakhoz tartozó területeket és a többi ilyen területet. Brigádok, különösen az ifjúsági brigádok segítségével biztosftani kell a tömegtakarmányok be­gyűjtését a rétekről és a legelőkről a hegyi és a hegy­aljai vidékeken, főképp a Cseh Erdőben, a Cseh Érc­­hegységben. az Öriáshegységben. a Beskidekben, a Jese­­níkyben, az Alacsony -és a Magas-Tátrában és másutt. A mezőgazdasági vállalatokkal összefogva a nemzeti bi­zottságok és a Nemzeti Front szervezetei bohtakóztassa­­nak ki széleskörű brigádmozgalmat a betakarítás meg­gyorsítására. 2. A szárazság negatív következményeinek csökken­tése érdekében ki kell használni az összes lehetőséget az öntözésre, elsősorban az intenzív termények öntözé­sére; a meglevő öntözőberendezések teljes kihasználásán kivül azokon a helyeken, ahol megfelelő mennyiségű víztartalék van, az öntözés más módszereit is érvénye­síteni kell. Erre a célra fel kell használni a nem mező­­gazdasági jellegű szervezetek öntözésére alkalmas szi­vattyúberendezéseit is. Az egyes járásokon belül a víz­tartalékok szerint kell áthelyezni a szállítható öntöző­berendezéseket. Brigádokat kell szervezni az éjszakai öntözés biztosítására. 3. A kalászosok jó minőségi szinten való learatása ér­dekében nagy súlyt kell helyezni a gépek teljes és haté­kony kihasználására, beleértve a kombájnok kooperációs átirányítását és a gépek műszaki állapotáról való gon­doskodás növelését. Az aratókombájnok bevetése és ki­használása során teljes mértékben alkalmazkodni keli az idei év feltételeihez, amelyek kategorikusan megkövete­lik a minimális veszteséggel való termésbetakarítást. Az aratásban és a növénytermesztésben dolgozók anya?) ösztönzése a minőség javítását és a veszteségek csők kentését célozza. A munkakezdeményezés és szocialista munkaverseny fejlesztésének is figyelmet kell szen­telni. 4. Az aratás során nagy gondot kell fordítani a szalma betakarítására, elraktározására, és felhasználására is, mivel a helyesen felhasznált és feldolgozott szalma nagy érték és megkönnyítheti a takarmányproblémák megol­dását. Ezért törődni kell azzal, hogy ne maradjon túl magas tarló, a szalmát ne égessék el és ne szántsák be. 5. A közélelmezés és a mezőgazdaság fejlesztésének érdekei megkívánják, hogy már a betakarítástól kezdve jól gazdálkodjunk a gabonával. Különösen az idén kell elsőrendű társadalmi és politikai feladatunknak tartani a gabonafelvásárlási terv teljesítését. A szövetkezeti ta­goknak szövetkezetük és a társadalom érdekében az ala­pok elosztása során előnyben kell részesíteniük a társa­dalmi szükségleteket és a közös termelést szolgáló ta­karmányalapot. 6. Sürgősen tökéletesíteni keli a takarmánnyal való gazdálkodást a kidolgozót tervek alapján. Gondot kell fordítani arra. hogy megtartsuk a fogyasztási előíráso­kat, különösen ami a szemes takarmányokat illeti. Haté­konyan ki kell használni az összes alaptakarmányt. A balalszttakarmányok jobb értékesítése érdekében készí­tésük során széles körben fel kell használni a bevált műszaki eljárásokat. Egyidejűleg kezdeményezöen fel kell tárni és ki kell használni a feldolgozóipar és a ház­tartások hulladékai összegyűjtésének és feldolgozásának további lehetőségéit. 7. Az aratás idején sem szabad megfeledkezni az áliat­­tenyésztéről. Arra kell törekedni, hogy az állatok hasz­nossága összhangban legyen a takarmányadagokkal, rendszeresen küzdeni kell az állattenyésztés veszteségei­nek csökkentéséért. Meg kell szervezni, hogy a vállala­tok és a járások kölcsönösen kisegítsék egymást takar­mányok tekintetében; biztosíttani keli, hogy a szárazság által legnagyobb mértékben sújtott vállalatok szarvas­­marháit a hegyi legelőkre hajtsák. A CSKP Központi Bizottsága és a szövetségi kormány ezért a szövetkezeti földművesekhez, valamint az állami és más mezőgazdasági szervezetek dolgozóihoz fordul, (Folytatás a 2. oldalon.) Az Ipoly mentén sem a legrózsá­­sabb a helyzet a mezőgazda­ságban. Sokhelyütt rosszul kelt a cu­korrépa, az aszály miatt a kukorica táblák sem „ékeskednek“, alacsonyak a hozamok korai burgonyából, s a ga­bonák az egyes táblákon a változó talajviszonyok miatt, nem érnek egy­szerre. Az ürömbe öröm is vegyült. Az el­múlt években ugyanis nem sikerült a szénát betakarítani időben és jelentős mennyiségben tönkrement. Az idén a jó minőségű szénát részben lesilózták, másrészt kazlazták, tehát sikerült idő­ben elvégezni a fontos munkát. Sokan csak a jó régen tartó száraz, napos időnek tulajdonítják, hogy a fontos takarmány időben a rendelte­tési helyére került. Tény, ez jelentő­sen elősegítette a széna betakarítását. Valójában azonban a jó szervezés, az emberek szorgalma volt a döntő. Az idén nem késlekedtek és még a csa­padékos júniusi napokban hozzáláttak a széna kaszálásához s a lehetőségek­hez képest silőzták vagy takarmány­­lisztet készítettek belőle. Csak az esős idő megszűntével került sor a réti szárításra. 9 , Gabonából jó termés Ígérkezett, a kacskaringós folyó mentén. Sajnos, az aszály kissé szertefoszlatta a remé­nyeket, s alacsonyabb lesz a hektár­­hozam, mint ahogyan várták. Persze ez által nagyobb felelősség vár a leg­fontosabb tényezőre, az emberre. A kalászban megtermett és a rak­tárba került gabona Végeredményben nem ugyanaz. Igaz a termés minősé­gében és mennyiségében „beleszól­hat“ az Időjárás, de a betakarítást napjainkban már nem a természet, hanem a munkát irányító, végző em­ber dönti el. És éppen azért, mert az időjárás mostoha volt, mindent el kell követni, hogy a lehető legkisebb le­gyen a szemveszteség, s a takarmány­­hiány miatt az előző évekkel szem-Fő tényező az ember bén nagyobb gondot kell fordítani a szalma gyors betakarítására és táro­lására. Az aratás fő eszközé a kombájn, a. traktor, a teherautó, a magtisztító, a szemestermény-szárító, a szalmahú­zó, a bálázó, a bálafelszedőgép, s e­­mellett lényegesen fontos a megfelelő raktárhelyiség. Híves György mérnökkel a V. Krtis-l (nagykürtös!) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság mechanizátorával az ara­tásra való felkészülésről, a gépek mennyiségéről és minőségéről váltot­tunk szót a közelmúlt napokban. A járás mezőgazdasági üzemeiben több mint 15 ezer hektár gabonát aratnak le. A jó szervezés, irányítás, a szakszerű munka és a szemveszte­ség elkerüléséről a mezőgazdasági igazgatóság már többször tanácsko­zott a szövetkezetek, állami gazdasá­gok és további üzemek vezetőivel. Mivel a járásban eltérők a talaj- és éghajlati viszonyok, az aratást 24 nap­ra tervezik. Az aratás elvégzésére 121 saját és 86 vendégkombájn áll rendelkezésre. Tehát elegendő ahljoz, hogy a tervezett időben minőségileg elvégezzék az aratást. Szalmaprésböl, felszedő-kocsiból, szecskázóból sincs különösebb hiány. Gondot okoz a rak­tározás, mert a naponta learatott ga­bonának csak a 60 százalékát tudják szakszerűen tárolni, s a többi elhelye­zése a mezőgazdasági üzemekre vár. Gondolnak az esetleg megváltozó — várva várt — csapadékos Időjárás­ra is, a rendsorolókkal való aratásra, a kombájnokhoz mellékkerekekre, ka­szaemelőkre. A mezőgazdasági Igazgatóság és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé szocialista munkaverseny keretében jutalmazza a kombájnosokat, szalma­­betakarítókat és a szántást végző traktorosokat. A versenyben a leg­fontosabb a minőség mutató lesz. Nemcsak a gyors munka a lényeg, hanem a legkisebb szemveszteség, a­­melynek ellenőrzésére nagy figyelmet szentelnek. Az idén »különös gondot fordítanak a raktározásra és a tűzkár elkerülésére. A gabona és a szalma hőmérsékletét naponta mérik. A ha­tárban állandó szolgálatosok lesznek, akik figyelmeztetik az előírás ellen vétőket. A felkészülés valóban sokoldalú a fiatal járásban és remélhető, hogy a jó szervezés és irányítás, mindenek­előtt pedig a dolgozók szorgalma, hoz­záállása és összefogása méltó válasz lesz a CSKP KB és a szövetségi kor­mány felhívására. —tt A szlovákiai aratási aktívaértekezleten résztvevő párt- és kormányküldött­ség ellátogatott a voderadyi székhelyű Szovjet Hadsereg Efsz-be. Felvételün­kön a küldöttség néhány tagja látható a búza érési fokának megállapítása közben. Foto: Baréák Az egesz nép ügye a veszteségmentes betakarítás Szlovákiai központi aratási aktíva Jaslovské Bohunicén 9 Mozgósítsunk minden erőt és tartalékot a termés megmentéséért 9 Napjaink fő köve­telménye: áldozatkészség és fegyelem 9 Az idén alapozzuk meg a jövő évi jó termést 9 Csütörtökön, július 8-án szlovákiai viszonylatban fontos politikai aftíva­­ülés színhelye volt Jaslovské Bohunic.e község a trnavai járásban. A község művelődési házában találkoztak a párt, a Szlovák SZK kormánya képvi­selői, a kerületi és járási nemzeti bi­zottságok elnökei, illetve alelnökei, a kerülrtíi és járási mezőgazdasági igaz­gatóságok vezetői a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok ve­zérigazgatói és igazgatói, egyes kisze­melt termelési-gazdasági egységek képviselői. Az aktívaülést, mely pártunk és kormányunk aratási felhívásának je­gyében tanácskozott, Ján janovic, a Szlovák SZK mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztere nyitotta meg. Az aktíva fő szónoka dr. Peter Co­­lotka. az SZLKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZSZK minisz­terelnöke volt. Átfogó beszámolójában jellemezte a mezőgazdasági termelés­re döntően kiható időjárás terén az idén Európa-szerte uralkodó aszályos állapotokat, melyek valamennyi or­szágot sújtanak. Természetesen, a rendkívüli időjárási viszonyok rend­kívüli intézkedéseket is követelnek. Európa tökésországaiban az aszály okozta mezőgazdasági nehézségeket méginkább fokozzák a tőkés rendszer általános elmélyülő válságának a ki­hatásai. Ott a magára maradt mező­gazdasági termelő szinte tehetetlen. A szocialista országokban viszont az egész társadalom összefog, hogy egy­ségesen felvéve a harcot a természet­tel, minél többet mentsen meg az em­beri munka gyümölcseiből. Az idei év döntő jelentőségű a XV. pártkongresszuson megerősített gabo­naprogramunk teljesítése szempontjá­ból. Mindinkább önerőre kell támasz­kodnunk és feltétlenül el kell érnünk a gabonatermelési önellátottságot. A kormányfő dicsérettel illette mező­gazdasági dolgozóinkat, mert az idén igen felelősségteljesen láttak hozzá e feladat teljesítéséhez. Éppen ezért most az a feladat, hogy az aratás során rendkívül gondosan, lelkiismeretesen, nagy szaktudással, kényelemszeretetet mellőzve odahas­sunk, hogy az, amitt a természettől kiharcoltunk, maradéktalanul,. veszte­ség nélkül mielőbb tető alá kerüljön,, a rendes' és rögtönzött raktárhelyi­ségben szakszerűen tárolják a begyűj­tött gabonát. A számítások szerint eb­ben az esetben az áldozatos munka eredményeként enyhülhetnek az idő­járás okozta veszteségeink, ha nem is tudjuk elérni a tavalyihoz képest várt sokkal nagyobb eredményeket. A mi­niszterelnök figyelmeztetett, hogy az aszály különösen a könnyű talajon termő gabonára hatott ki s éppen eze­ken a tájakon van szükség a legna­gyobb segítségre. Ennek kapcsán említette Colotka elvtárs a brigádok segítségét. Nagy szerepet kell játszaniuk e téren a véd­nöki üzemeknek, hogy emberrel, gépi eszközökkel siessenek az aratók se­gítségére. A segítség megszervezése terén természetesen nagy feladat vár a tömegszervezetekre, elsősorban a SZISZ-re, a Nőszövetségre, a szak­­szervezetekre. A kormány kész rend­kívüli intézkedéseket is foganatosíta­ni, mint például ipari üzemek szállí­tóeszközeinek a termésbetakarítás szolgálatába állítását. A kormány to­vábbi rendkívüli intézkedése volt, hogy a gabonaszárítók, öntözőrend­szerek folyamatos működtetése érde­kében feloldotta az energiakorláto­zási intézkedéseket. A miniszterelnök beszédében ki­emelte a kombájnok és egyéb föld­művelő gépek csoportos bevetésének nagy jelentőségét, mert új elemet visznek a talajművelésbe és különö­sen nagy jelentőségük van abban, hogy a betakarítással egyidejűleg a jövő évi termés megalapozásához szükséges munkálatokat is elvégzik. Figyelmeztetett arra, hogy az aszályos időjárás negatív hatása ellen véde­kezve,: használják ki a napenergiából származó előnyt a gabona természe­tes szárítására. Colotka elvtárs a továbbiakban a fegyelem kérdéseiről beszélt, nyoma­tékosan hangsúlyozva a felvásárolt gabona szigorú nyilvántartásának és elszámolásának fontosságát, a szocia­lista tulajdon védelmét és lelkiisme­retes óvását például az olyan jelleg­zetes veszélytől, mint napjainkban a tűzesetek. Ezen a téren is meg kell tenni minden szükséges intézkedést a káuok elhárítására. Miniszterelnökünk még egy fontos mozzanatra mutatott rá: Az idén a ipúlttal szemben feltétlenül értékesít­jük a .síalmát, mely a szálas takarmá­nyok fontos kiegészítő részeként fog szerepelni. A kerületek és járások képviselői­nek kiegészítő beszámolói, a szolgál­tató üzemek képviselőinek jelentései után Ján Janik elvtárs, az SZLKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja, a KB titkára mondott zárszót. A feladatokat határozottan felvázo­ló, derűlátó hangvételű beszédében Janik elvtárs kidomborított egy fontos politikai követelményt dolgozóinknak a mezőgazdaság problémáihoz való hozzáállásában: félre kell tennie min­denféle lokálpatrióta érdeket, mert az egész mezőgazdaság, az egész nép, az egész társadalom ügyéről van szó. s a problémák csak egységes össze­fogással, szemlélettel és koordinált cselekvéssel oldhatók meg. Lőrincz László

Next

/
Thumbnails
Contents