Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-11-13 / 45. szám

A GYÜMÖLCSÖSBEN. Még * lombhullás előtt tüzetesen vizsgáljuk meg a fákat, vágjuk le a száraz vagy beteg és sérült ágakat. A csonthéjasokról távolítsuk el a vízhajtásokat, a koronát sürítő vagy egymást keresztező ágakat. Szedjük le a moníliás gyümölcsöket és a gyümölcsmúmiákat. A komposztálásra kerülő falevelek közül válogassuk ki a beteg gyümölcsöket, ezeket égessük el, ássuk be a földbe vagy főzés után komposztáljuk. Komposztáláskor a faleveleket szórjuk meg aktív mészporral. Az idősebb fák törzsét kéregkaparóval vagy drótkefével kezeljük, majd 15 %-os mésztejjel bemeszeljük.

A hullott falomb eltakarítása után trágyázzuk a gyümölcsöst. Egy árra 6 kg szuperfoszfátot és 8 kg káliumszulfátot vagy 3 kg kálisót adunk. Az utóbbi azonban 38 °/o klórt tartalmaz, s ezt nem minden fa tűri. A savanyú talajokon négyévenként 25 kg őrölt mészkövet kell kiszórni áranként. Istállótrágyából 400 kg-ot adhatunk egy árra, de akkor nem szabad meszezni a talajt. Legjobb, ha előbb komposztáljuk és csak egy év múlva használjuk fel az istállótrágyát úgy, hogy a Jövő nyáron az utolsó forgatáskor már hozzákeverjük a szuperfoszfátot és a kálisót is. A szerves trágyákat legjobb villás talajlazító kapával bedolgozni a földbe, mert így kevesebb hajszálgyökeret károsítunk meg a felső 10—15 cm-es talajrétegben. Bedolgozás után a talaj felszínét nem kell elegyengetni, mert így több nedvesség és levegő jut a földbe. A málnást és szamócást vékonyan szórjuk meg szalmás istállótrágyával, s azt sekélyen kapáljuk a földbe. A ribiszke és a köszméte is hálás az istállótrágyázásért és az azt kővető feltöltögetésért is.

Az előkészített gödrökbe elültetjük m csemetéket. Előbb üssük be a támasztó karót és melléje ültessük, majd nyolcaskötéssel rögzítsük a csemetét. Ültetés utón öntözzük meg a fákat és ellenőrizzük, nem ültettük-e túl mélyre őket. Ha igen, inkább ismételjük meg az ültetést. Ültetéskor gondoljunk rá, hogy a föld mintegy 7—10 cm-t Ulepszik. A csemetéket lássuk el tartós névlappal, sőt a kertről készített rajzunkban is tüntessük föl, hová milyen fajtát ültettünk. Így a legkönynyebb ellenőrizni a fajtaazonosságot.

Ne feledjük, hogy almát, cseresznyét, meggyet és őszibarackot csak 20 év múlva ajánlatos önmaga után ültetni! Cseresznye, meggy és őszibarack helyére öt év után lehet kajszit ültetni. Alma- vagy körtefa helyére csak öt év múlva kerülhet körtefa.

Javítsuk meg a kerítést, mert

a kertbe juló nyulak télen tetemes károkat okozhatnak a fákban, különösen a fiatal csemetékben! A gyümölcs tárolására szolgáló helyiséget úgy szellőztessük, hogy hőmérséklete 5—6 °C, levegőjének nedvességtartalma pedig 85— 90 %-os legyen. A tárolt gyümölcsöt időnként válogassuk át. A különféle kellékeket tisztogassuk és javítsuk meg, konzerváljuk és tegyük száraz helyre. Készítsük elő a madáretetőket.

A fa alakú köszmétét és ribiszkét jól rögzítsük a támasztó karóhoz, mert a hótakaró súlya könnyen kárt tehet bennük. A házilag nevelt alanyokat szedjük föl, tegyük hideg pincébe, s majd februárban vagy márciusban kézben oltás után iskolázzuk be vagy ültessük állandó helyre. Utoljára forgassuk meg a komposztot.

A ZÜLDSÉGESKERTBEN. Fejezzük be a kései zöldségnövények betakaritésát. Egy kevés petrezselymet, paszternákot, feketegyökeret, fodros- és bimbóskelt még kínt hagyhatunk az ágyáson. A fejletlen karfiolt telepítsük át az üvegházba vagy melegágyba, s jól öntözzük meg. Még december végén is lehet friss karfiolunk! Ugyan így meghosszabbíthatjuk a karalábé, a kelkáposzta, a póréhagyma és a fejes télikáposzta tenyészidejét Is. Nagyobb hidegek alkalmával perszé le kell valamivel takarni a melegágy üvegablakait.

Az ágyásokat takarítsuk le, a betakarítás utáni hulladékokat és növényi maradványokat gyűjtsük össze és a gyümölcsészeti részben említett elvek szerint komposztáljuk vagy 20 cm vastagon fölhalmozott növényi maradványokra 5 cm földet kell dobni.

Az elvetett salátát és spenó tot takarjuk le fenyőágakkal.

A káposztafélék, a gyümölcshozó és levélzöldségek száméra kiszemelt területeket talajforgatás előtt áranként 500— 1000 kg istállőtrágyával trágyázzuk meg. Azokat az ágyásokat, ahol vöröshagymát, fokhagymát és a zeller kivételével gyökérzöldséget szándékozunk termelni az elkövetkező évben, nem szabad istállótrágyázni.

A zöldségtároló helyiséget rendszeresen szellőztessük ki, mert másként hamar romlani kezd a tárolt zöldség. Nem'ritkaság, hogy egér kerül a tároló helyiségbe és károsítani kezdi a zöldséget vagy gyümölcsöt. Valamilyen úton-mődon mielőbb „számoljunk le“ a hívatlan vendéggel, mielőtt nagyobb kárt tenne a betárolt terményekben.

Mielőtt befagyna a föld, még elvethetjük a sárgarépát, petrezselymet, feketegyökeret, paszternákot és a vöröshagy mát. Ügy intézzük a vetést, hogy a növények nem kelhetnek ki a hidegek beköszöntéséig. A földben jól áttelelnek, tavasszal korán kelnek, gyorsan fejlődnek és gazdag, korai termést adnak. Kiültethetjük a mogyoróhagymát is.

A SZŐLŐBEN ÉS A BORPINCÉBEN. Szüret után trágyáz zuk a szőlőt. A trágyázás! terv szerint istállótrágyával és műtrágyával (szuperfoszfát és káliumszulfát vagy végszükség esetén kálisó] trágyázzuk, s a trágyákat jó mélyen bedolgozzuk a földbe. Négyévenként magnéziumot tartalmazó műtrágyát is ajánlatos adni a szőlő alá. Készítsük elő a talajt (rigolírozzuk) az új telepítéshez, közben dolgozzuk be a szokásos trágyamennyiséget is. A káli- és foszfortrágyán kívül már a talajelőkészítéskor adjuk a kénsavas ammóniumot is. November második felében hozzáláthatunk a telepítéshez. Az oltványokat azonban most nem szabad úgy békurtítanl, mint a tavaszi telepítéskor; az oltványokat 20 cm hosszú hajtással ültetjük, s amikor már leülepedett a talaj, fölkupacoljuk az oltványokat, nehogy kifagyjanak. A tavaszi kiültetésre váró oltványokat hideg pincében homokba ültetve teleltetjük.

Most már bőven akad tenni való a borospincében is, hiszen — mindannyiunk legnagyobb örömére — Ismét csordultig megteltek a hordók hegylevével. Persze mindez sok munkát is jelent egyben, hiszen sokhelyütt korán rothadásnak indult a szőlő, s abból bizony csak gyenge minőségű, betegségre hajlamos mustot, bort nyerhettek a termelők. .Vágyás, most

fokozott figyelmet kell szentelni az újborok kezelésének. Kísérjük figyelemmel a bor savtartalmát. Ha sok sav van

a borban, a seprű ismételt fölkeverésével igyekszünk mielőbb csökkenteni a savtartalmat. Ha kevés a sav, fejtsük le a seprűről a bort. Ezt leginkább a Müller Thurgau fajtánál kell alkalmazni. Lehetőleg légmentes fejtést végezzünk, a hordókat rendszeresen töltögessük föl.

A VIRAGOSKERTBEN.. Vágjuk le a többévesek elnyílott virágait, földjüket kiadósán trágyázzuk meg jól érett komposzttal. Kiszórhatunk egy kevés Cereritet vagy szuperfoszfátot is (pünkösdi rózsa, lángvirág, szarkaláb).

Meleg ősz 'esetén még egyszer lekaszáljuk és átgereblyézzük a pázsitot, s a jobb áttelelés érdekében fél centiméter vastagon megszórjuk rostált földdel vagy érett komposzttal. Ha van fahamunk, azt is hintsük a gyepre. A savanyú talajt kimondottan kedvelő virágok és más dísznövények kivételével minden virág földjét ajánlatos négyévenként 10—20 kg őrölt mészkővel meghinteni áranként. A rododendronokat, azáleákat, fásszárú pünkösdi rózsákat vastagon szórjuk be falombbal vagy takarjuk be tenyőgallyal, hogy kevesebb nedvességet veszítsenek. Az iszalagot (Clematis) és az örökzöldeket legjobb szintén fenyőgallyal árnyékolni. A nehezen gyökerező díszcserjékről és némely rózsáról (Paul Scarlet, Climber Tausendschön, ]. Guy

sfb.) szintén most kell megszedni és homokba ágyazva hideg pincébe betárolni a gyökereztetésre alkalriias vesszőket.

A Cereritlel, esetleg 6—8 kg szuperfoszfáltal és káliumszulfáttal megtrágyázott rózsák földjét szórjuk meg érett komposzttal, a bokrok hajtásait 35—40 cm-re kurtítsuk be és kupacoljuk föl a töveket. A rózsafákat pedig hajlítsuk meg, koronájukat rögzítsük a kiásott gödörbe, fedjük be fenyőággal és földeljük el. Ha bekurtítjuk a korona hajtásait, a koronát szalmába burkoljuk és papírzsákkal bekötjük, nem muszáj a rózsafát meghajlítani. A műanyag zsákok nem alkalmasak a csomagolásra!

A szobanövényeket — a virágzók kivételével — mind ritkábban és kisebb vízadagokkal öntözzük, de a friss levegőt ne sajnáljuk tőlük. A légáram árt a virágoknak, megsárgul, lehullik a levelük, esetleg az egész növény elpusztul.

S végül: a bosszú őszi téli estéken ne resteljük elővenni a szakkönyveket, az egész év folyamán gondosan félretett szaklapokat. Használjuk ki az időt ismereteink gyarapítására. Az is csak hasznára válna nemes ügyünknek és minden kertbarátnak, ha a tapasztaltnál sokkal többen ragadnának tollat és megírnák, közre ad nák gyakorlati tapasztalataikat.

CVlCÉLA, ALEXEJ

ŕ------------^

Időszerű

tennivalók

____________________________________________У

Hogyan ültessünk gyümölcsfát?

Itt az őszi telepítések ideje. A kezdő kertészkedők gyakran tanácstalanok, hogyan kezdjenek darabka földjük betelepítéséhez. Nem mindegy, hogy csak találomra vagy gondos tervezés alapján ültetjük a fákat. Sokan úgy vélik, a kiültetett fa elegendő tápanyagot talál a talajban. Ez helytelen fülfogás. A kiültetett csemete gyenge gyökérzetü, hajszálgyökerek hiányában nehezen tudja fölvenni a tápanyagokat. Ezért a talajt a nagy igénybe vétel előtt mindig fel kell tölteni tápanyagokkal. Csakis a jó táperőben levő talaj képes az évek során kielégíteni a fák igényeit. A telepítés előtti alaptrágyázás mellett szól az a tény is, hogy csak így lehel mélyebb rétegekbe juttatni a kellő tápanyagokat. Később már csak igen költségesen és sokszor kevés sikerrel lehet nő vélni az altalaj tápanyagtartalmát. Telepítés előtt minél több szerves anyagot juttassunk 60 -=-70 cm mélységbe. Legjobb áranként 0—8 mázsa istállótrágyát vagy jól érett komposztot használni. Ezzel együtt a műtrágyát is dolgozzuk be, mivel a nehezen oldódó foszfor- és káliumtartalmú műtrágyák is csak ekkor juthatnak le a máj dán kifejlődő gyökérzóna mélységébe. Aranként 15—20 kg szuperfoszfátot és 15—16 kg káliműtrágyát (lehetőleg kénsavas káliumot) ajánlatos kijuttatni. A földet forgatőekével, traktorral legjobb meg szántani, rigolozni. Utána könynyebb a gödörásás is. Az új kerttelepeken még a telekrendezés előtt ajánlatos ezt elvé gezni. Kiskertekben nem mindenütt van mód a traktoros szántásra. Ilyenkor a gödröket jóval az októberben és novem berben esedékes telepítés előtt ássuk ki. A fákat nem muszáj mértani pontossággal széthelyezni, de mindegyik fa számá ra biztosítsuk a minimálisan szükséges életteret. Ne fukarkodjunk a gödör nagyságával, még ba fárasztó is a munka. Minél szélesebb gödröt ásnnk, annál jobban fejlődnek majd a fa gyökerei. Inkább szélesebb, mint mély gödröt ássunk, mert így terjednek jobban a gyökerek. Minél kötöttebb a talaj, annál nagyobb gödör kell. Leg megfelelőbb a 120X120 cm-es és 60—70 cm mély gödör. Ásáskor a felső talajréteget az bgyik oldalra, az alsóbb rétegekből származó földet a másik oldalra tegyük, hogy ültetéskor majd megfordítva húz hassuk vissza a gödörbe. így a felső termőréteg kerül majd a gyökerekhez. A kiásott gödröt két-három hétig pihentetjük és hagyjuk jól átázni az alját az esőtől, majd visszahúzzuk a földet.

Sokat vitatott kérdés, kell-e szerves trágyát tenni a gödörbe. A gyümölcsfák évekig élnek egy helyen, közben gyö körzetükkel behálózzák a talajt és sok tápanyagot vonnak ki

belőle. Tehát ott a legjobb a fejlődés, ahol elegendő táp anyag és nedvesség van a ta lajban. A tápanyagokban szegény földet telepítés előtt gazdagon meg kell trágyázni. A gödörből kikerülő földet tanácsos összekeverni érett kom poszttal és fekáltrágyával. Jó az érett istállótrágya is, de a szalmás nem. Egy gödör föld jéhez 10—12 kg szerves anyagot adjunk, esetleg egy részét a fenékre tehetjük úgy, hogy véletlenül se kerüljön közvetlen érintkezésbe a gyökérzettel. Szerves trágyát inkább csak a humuszban szegény ta lajokon adjunk, de műtrágyát mindenütt. Műtrágyából a talajviszonyoktól függetlenül tané esős minden gödör aljára 40— 50 deka szemcsézett szuper foszfátot és ugyanennyi kénsavas káliumot tenni. Mindkét műtrágya tápanyagai nehezen oldódnak és másként csak las san jutnának el a gyökérzóná boz.

A kiásott gödröket csak ak kor temessük be, amikor már közeledik a telepítés ideje. Takaráskor mindig az ásáskor különtett felső talajréteget tegyük a gödör aljára. A frissen bétakart gödör talaja igen laza, ezért legjobb csak 8—10 nap múlva ültetni. Közben a föld megülepszik és a kívánt mélységre ültethetjük a csemetéket.

A csemetéket államilag ellenőrzött faiskolákban állítják elő, nevelik olyan méretűre, hogy kiültetésre alkalmasak legyenek. Evek óta sok gondot okoz a kívánt facsemeték beszerzé se. A helyzet az idén sem jobb.

Mire kell ügyelni a csemeték vásárlásakor? Lehetőleg erőteljes,, de ne túl vastag csemetéket válasszunk. A túl vékony törzsüek nem rendelkeznek megfelelő tápanyag-készlettel, a túl vastag törzsüek pedig ne hezebben erednek meg. Különös gondot fordítsunk a gyökérzetre. Nem fontos, hogy a gyökerek 30—40 cm-nél hoszszabbak legyenek, de minden fának legalább négy-öt sértetlen, erőteljes, világoshéjú és fehér belsejű gyökérága legyen. Ne vegyünk meg olyan csemetéket, amelyeknek megbámulták vagy kiszáradtak a gyökerei! A fáeska törzse legyen egyenes és Srős, rajta megfelelő magasságban háromnégy erőteljes vesszőnek kell lenni, amiből kinevelhetjük a koronát. A csemeték betegségtől mentesek legyenek! Óvakodjunk a jégkárt szenvedett vagy nyúlrágta fácskáktól!

Az' előírások értelmében a faiskolák kötelesek minden eladott fát címkével ellátni, s azon olvashatóan feltüntetni a csemete alanyát, a fajtát, a minőségi osztályt és az előállító faiskola pontos címét. Ez nemcsak tájékoztatás szem pontjából fontos, hanem azért is, hogy a fajtaazonossági eltérésért legyen kit felelősségre vonni.

Gyümölcsöző baráti kapcsolatok

Előfordul, hogy későn kap juk meg a rendelt csemetéket, s nincs módunkban azonnal kitelepíteni őket. Ilyenkor főleg arra ügyeljünk, hogy ki ne szá radjanak vagy meg ne fagyja nak a fácskák. Ha mégis kiszáradt vagy fagykárt szenvedett a csemeténk, akkor legjobb pincében nedves homokba ágyazva tárolni a fát. A kiszáradt csemete fokozatosan nedvességet vesz fel a homokból, a megfagyott fáeska pedig lassan kienged. Ha csak tavasszal keríthetünk sort a telepítésre, akkor a vásárolt csemetéket szabadföldben kell glvermeliíi. ГЕ célból 50—80 cm-^nély árkot ásunk és abban úgy helyezzük el a csemetéket, hogy a téli fagyok ne veszélyeztethessék a gyökérzetüket. Vermeléskor ajánlatos mérgezett búzát szórni a csemeték gyökerei közé, ezzel elejét vehetjük az egérkároknak.

Hogyan készítsük Noő a csemetéket az ültetéshez? Először is fontos visszametszeni a gyökereket. A sérült, ösezeroncsolódott vagy beteg gyökereket közvetlenül a sérülés helye fölött visszametsszük. Metszés közben kézben tartjuk a fácskát, másik kezünkkel a metszőolló metszlapját vágáskor a fa törzsére merőlegesen tart juk. tgy a gyökereken keletkezett metszlapok a talaj felszínével párhuzamosak lesznek és ültetéskor hézagmentesen illeszkednek a gödör aljához. Az oltványok kiszáradása ellen a gyökérzet pépezésével védekezhetünk. Sűrű agyaghabarcsot

készítünk és a csemetéd gyökérzetét gyökérnyakig, pontosabban addig a helyig, amilyen mélyen a csemete a faiskolában el volt ültetve, belemártjuk. Ez az intézkedés különösen a tavaszi ültetéskor fontos, de szárazabb időjárás esetén őszi telepítéskor sem árt meg a fácskának. ^

Most pedig röviden a tulajdonképpeni ültetésről. Az újrakiásott gödörbe belehelyezzük a visszametszett gyökérzetíí csemetét, gyökeréhez porhanyó földet húzunk, miközben a fát néhányszor megrázogatjuk. A- mikor a gödröt már felénél jobban betakartuk, a fa körül óvatosan megtapossuk a földet. Ogy ültessünk, hogy a gyökerek között ne maradjon légüres tér, mert az üreges talajban a gyökérzetet a szárazság és a fagy is károsíthatja. A gödröt teljesen betemetve, a földet újra megtapossuk. Magasabb törzsű fákhoz támasztó karókat teszünk, persze még olyankor^ amikor biztosan tudjuk, hol a gyökere, nehogy kárt tegyünk bennük. A fák körül fölkupacoljuk a földet, hogy megvédjük a csemetét a kiszáradástól és a fagytól. Ha nincs kerítésünk, a fákat papírral vagy sűrű drótszövettel csavarjuk be a nyulak elleni védelem céljából. Ültetés után szedjük le a fákról a faiskolai jelzőcédulátj de a kertről készített rajzunkban pontosan tüntessük föl, hová milyen fát és fajtát telepítettünk, hogy később megejthessük a fajtaazonossági ellenőrzést. (Vaj)

A Gyümölcstermesztők és Kiskertészkedők Szlovákiai Szövetségének Központi Bizottsága nemrég kétnapos iskoláztatást tartott Nové Zámkyban a Szövetség instruktorai számára. Az összegyűlt 45 szakember mégismerkedett a CSKP XV. kongresszusának határozataival és az elkövetkező időszakban a kiskertészkedőkre váró igényes feladatokkal.

A résztvevők másnap magyarországi tanulmányúton vettek részt. A Magyar Kertészek és Kertbarátok Szövetségének pomázi szervezete látta vendégül őket. Itt előbb a helyi szervezet képviselőivel találkoztak és baráti beszélgetés keretében kölcsönösen kicserélték gyakorlati tapasztalataikat, majd meghallgatták Török mérnöknek, a Fundazolt gyártó vegyi üzem szakemberének a már hazánkban is keresetté vált készítményről tartott értékes előadását.

Gyümölcsöző baráti kapcsolatot tart fenn a GYKSZSZ Kráľovský Chlmec-i szervezete a Magyar Kertészek és Kertbarátok Szövetségének dunakeszi (Magyarország) szervezetével. A magyar kertbarátok már jártak hazánkban, most a helmed kiskértésZkedők viszonozták barátaik látogatását. Ez alkalomból megtekintették a debreceni virágkiállítást, elbeszélgettek a dunakeszi kertbarátokkal, majd megtekintették vendéglátóik „birodalmát“. Kiskertészkedőinknek a szépen rendezett kiskertekben a szemmel láthatóan jól gondozott és gazdag termést adó őszibarackosok tetszettek a leginkább. Részt vettek egy számukra rendezett szakelőadáson iSj melynek keretében főleg a gyümölcsfák és a szőlő gondozásáról, trágyázásáról és észszerű vegyszeres védelméről esett szó.

Miko L