Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-13 / 45. szám
1978. november 13. SZABAD FftT.DMOVEC 15 1 A világ méhészszervezeteit össze fogja és tevékenységüket irányítja az „APJMONDIA“, vagyis a méhészek nemzetközi szervezete. Ez rendezi meg a nemzetközi kongresszusokat és szimpéziumokat, amelyen olyan fontos kérdésekre adnak választ az illetékes szakemberek, hogy hogyan lehet a méheket gazdaságosan ki használni az emberiség javára. Ilyen nagy jelentőségű kongresszust tartót tak Prágában 1963-ban, majd Bratislavában szimpóziumot 1976 ban a propoliszról. E szervezet XVII. kongresszusán 1959 ben Rómában született meg az a gondolat, hogy a nagyközönséget meg kell ismertetni a méhészet jelentőségével, ezért az év egy hetét a méhészet nemzetközi ünnepévé nyíl vánították. Ez a gondolat nemcsak azért született meg, hogy az embere két a méhészet tevékenységéről, a méz jelentőségéről tájékoztassuk, ha nem azért is, hogy a világ népeinek nemes együttműködését szolgálja, hozzájáruljon Földünk valamennyi lakójának helyes táplálkozásához. A méhészek nemzetközi ünnepi hetét egyes országokban, fgy nálunk is rendszeresen megszervezik. Az idén a. Szlovákiai Méhészszövetség KB nak 'döntése alapján november 6- tól november 13-ig tartjuk. Az ünnepi hét a „Vüelár“ című folyóirat kibővített szerkesztőségi tanácskozásé val nyílt meg, ahol egyben megemlékeztünk e folyóirat 50. évfordulójáról. A méhészet hetét Ružomberokfaan fejezzük be „A méhészeti kutatásban szerzett ismeretek alkalmazása“ elnevezésű értekezleten. A méhészhét jelentősége abban van, hogy ebben az időszakban a Szlovákiai Méhészszövetség helyi szervezetei több nyilvános, népművelő, kulturális és szakmai tanácskozást szerveznek. Ezeken a rendezvényeken a résztvevők megismerkedhetnek a méhészet népgazdasági és a beporzás jelentőségével, a nem méhészkedők pedig a méhészetből származó értékekkel. Azzal, hogy méhészeink mennyi mézet, pempőt, virágport, propoliszt termelnek, valamint azzal, milyen nagy ezeknek a jelentősége az emberi táp lálkozásban. Rámutatnak arra is, hogy a természet- és életkörnyezet védelmében milyen szerepet töltenek be a méhek: időben jelzik a légkör vegyszerekkel történt fertőzését, továbbá rámutatnak a méhészet társadalmi jelentőségére, a szabad idő helyes kihasználására s az aktív pihenésre. Végh János, a Szlovákiai Méhészszövetség galántai szervezetének aktív tagja. A környékbeliek nemcsak jó méhészként, hanem újítóként is ismerik, gyakran felkeresik és tanácsot kérnek tőle. Időnként szakelőadáson ismerteti a gyakorlatban szerzett legújabb észrevételeit, tapasztalatait. — Közel fél évszázada méhészkedem. Sokáig a helybeli efsz méheit , kezeltem. Az évek sorún bizonyo1 fokú gyakorlati és elméleti tudást szereztem. Ekkor kezdtem nagyobb mértékben méhészkedni. Korábban negyven-ötven, sőt nyolcvan családom is volt. Mindig1 arra törekedtem, hogy a lehető legjobb eredményt érjem el. Véleményem szerint az a jó mé hész, aki nem „kapásból“ méhészkedik. Arra törekszik, hogy minél job ban megismerje a méhek életét, életmódját. A jó méhész tud alkalmazkodni áz adott- feltételekhez, nem bízza méheit kimondottan a „természetre“. A mai viszonyok között okvetlenül szükség van mesterséges beavatkozásra. Ahhoz, hogy helyesen tudjunk beavatkozni, nemcsak gyakorlati, hanem bizonyos fokú elméleti tudást Is el kell sajátítanunk. Ahhoz, hogy munkánk eredményes legyen, a következőkre van szükség: jó inéhlegelőre, vagyis mézet és virágport adó virágokra, kedvező időjárásra, jó anyára és méhre, alkalmas méhlakásra — kaptárra, a vándoroltatáshoz, valamint pörgetéshez szükséges kellékekre. Jelenleg hatvan méhcsaládom van. Méheimet tavasztól őszig vándoroltatom; fűzre, akácra, repcére, herefélékre, ősszel pedig tarlóvirágra. A környéken felkeresem a méhlegelőket s oda szállítom ki a méheket. A kaplárakat, a vándoroltatáshoz szükséges kellékeket magam készítettem. Nem igaz az a tetszetős mondás, hogy minden kaptár jó, ha a legelő kedvező. Nem a kaptár mézel, hanem a virágok, de a kaptár segíti vagy gátolja a méhcsaládok fejlődését. Nekem rakodó képtáram van, felső röplyukkal tizenegy kerettel. A fészekkeretméret (költőtér) 30X35 cm belméret, 35X17,5 cm a mézüreg, 4 cm széles „Balogh“ méret. A rakodáshoz kétlépcsős rakodót készítettem. Ez a rakodó őt perc alatt szétszedhető, összerakható és bármilyen talajon használható. Formára és méretre a kaptárhoz igazodik. A kaptárak két oldalán fogantyúk vannak, így kéz ■f A méhészet a mezőgazdaság elválaszthatatlan része, az erdőgazdálkodásban s a gyümölcstermelésben jelentősége mindenekelőtt a beporzásban van. A méhészetnek eme tevékenységéből származó haszna meghaladja a 400 millió koronát. A beporzási tevékenységen kívül a méhek közvetlen hasznot is hoznak: méz, pempő, viasz, virágpor és propolisz formájában mintegy 100 millió korona értékben. Csupán a méz haszonértéke — mivel évente 2000—3000 tonnát vásárolnak fel belőle — 45— 65 millió koronát tesz ki, azaz a mé hek teljes hasznának 10 százalékát. Ez év kezdetén hazánkban a mé hészszervezeteknek 39 ezer tagja volt 368 ezer méhcsaláddal. Ez a gondos szervezésnek az eredménye, ami le hetővé tette azt, hogy a Szlovákiai Méhészszövetség tagja lett az „APIMONDIA“ szervezetnek. A világon 45—50 millió méhcsaládot tartanak, amelyek évenként 600 —700 ezer tonna, vagy ennél több mézet termelnek. A mézhordás lehetőségei még távolról sincsenek kihasználva. így a méztermelés lehetne sokkal több is. Tartalékok elsősorban a fejlődő országokban van nak. Hazánk, így Csehszlovákia is a legjobban beméhesített országok közé tartozik: egy négyzetkilométerre nyolc méhcsalád jut, mfg Lengyeior szágban egy négyzetkilométerre négy, Bulgáriában és Romániában hat, az ben meg lehet fogni és minden nehézség nélkül rá lehet helyezni a szállító járműre. Igen nagy jelentőséget tulajdonítok a méhek etetésének. Ezen nagyon sok múlik. Csak ismerni kell az etetés módját. Mint ismeretes: ahhoz •hogy egy méhcsalád saját magát fönntartsa 50—60 kg mézre van szüksége évente, jó eredményt úgy érhetünk el, ha ennek a mennyiségnek 40—50 százalékát kicseréljük, vagyis elvesszük a mézet, de a hiányzó mennyiséget azonnal mesterséges etetéssel pótoljuk, a gondosan és pontosan előkészített cukorszörppel. Az adagoknál mindig ügyelek arra, hogy a méz ne veszítsen minőségéből. Véleményem szerint egy család napi adagja 1—1,5 liter szörp 1:1 arányban. Ha rosszul etetünk, többet ártunk magunknak, mint használunk! Ha elérjük célunkat az anyagi ráfordítás megtérül, jövedelemhez jutunk azáltal, hogy a méz minősége jó. Ezenkívül a cukorszörppel való etetés egészségesebb, mint a méz. Az idén két ízben etettem: akácvlrégzás után, majd augusztusban (téli etetés). Sok méhész panaszkodik az időjárásra. A hűvös időjárás következtében nem volt hordás és sok méhecske elpusztult. Nos, én pont az ellenkezőjét értem el. Hatvan családomból egy sem pusztult el, pedig az előírások szerint öt százalék megengedhető. A mézhozamra sem panaszkodhatott!. Egy méhcsaládtól hatvan kg mézet pergettem ki, és első osztályban vette át a Galantat NDK ban öt méhcsalád jut egy négy zetkilométerre. A kapitalista orszá gokban a helyzet rosszabb. Például Belgiumban egy négyzetkilométerre 2, ÜSA-ban 1,9, Ausztráliában 0,6 s Kanadában csak 0,003 méhcsalád jut. A méh legismertebb terméke a méz. Azt nektárból és növényi nedvekből termelik enzimek hozzáadásé val ágy, hogy a nehezen emészthető cukrot egyszerűbbekre bontják, ezáltal a méz könnyen emészthető élei miszer. A propoliszt eddig még nem becsülik eléggé,, holott az iparon kfvttii felhasználásának nagy távlatai vannak az ember- és állatgyógyászatban. A szovjet állatorvosok bebizonyították, hogy a propolisznak baktérium pusztító hatása van. Tíz százalék hozzáadásával kenőcsöt készítettek belőle a szarvasmarhák gyulladásos bőrbetegségének gyógyítására. A sztomatológusok érzéstelenítő szert ké szítettek belőle. A foggyógyászatban is sikerrel használják, igen jó eredményeket értek el a légzöszervi megbetegedések gyógyításában propoli szos inhalációvjal. Az orvosok, a kutatók és más szak emberek figyelmét az egész világon a pempő köti le. Nálunk a pempő használatát több orvos mézbe keverve tanácsolta, a hörgők, asztmás, főleg fertőzéses eredetű gyulladások ellen. De jó eredményeket értek el az idő előtt elöregedett bőr- és a bőr hámlással járó betegségek gyógyftá sában is. A szlovák gyógyszeripar (Slovako farma) Vita-apinol néven 1965. ja nuár elsejétől drazsé és kenőcs for májában készít gyógyszert a pempő bői. A Vita apinol drazsé az eddigi tapasztalatok szerint jól bevált a hörgők fertőzéses jellegű, magas vérnyo mással járó asztmás gyulladásos gyógyításában. A mézet és a virágport a piac szá mára vásárolják és dolgozzák fel. A propoliszt a Galantai „MEDOS“ válla lat külföldre szállftja. Ma a MEDOS a hazai piacra pempővel, virágporral dúsított mézet ad. A mézet jelenleg új csomagolásban adják, mégpedig 30 százalékos természetes virágporral, C vitaminnal, kamillával dú sítva. Juraj F e r e n e í k, mérnök, a SZMSZ KB titkárságának vezetője. MEDOS. Ezenkívül 110 kg virágport és 7 kg propoliszt gyűjtöttem össze. Itt megjegyzem: sokan félnek a virágpor szedésétől. Attól tartanak, hogyha a méhektől elszedik a virágport, kevés lesz a fiasítás és a méhek gyengén fejlődnek. Nekem az a tapasztalatom, abban az esetben ha a méhek megkapják azt amire szükségük van, bizonyos mennyiségű virágport lehet gyűjteni. Két ízben szedtem virágport, mégpedig tavaszszal akác előtt és ősszel kukoricavirágzáskor. Egy családtól 10—15 dkg-öt. A méhészetben ha sikert akarunk elérni, az anyaneveiés igényli a legszigorúbb pontosságot, időbeosztást és a legnagyobb tudást. Anyanevelésre a legjobb családokat választom ki. A rajállapotba helyezett családot és az érett anyabölcsöket kalitkázva keltetem, majd párnatartókba helyezem szét őkét. Július végéig befejezem az anyák nevelését. Két évnél tovább nem tartok anyát. Rendszeresen gondoskodom az utánpótlásról, fgy mindig fiatal anyák állnak rendelkezésemre. Az idén például 45 rajom volt; száz százalékos anyakicserélést végeztem. A mi vidékünkön voltak méhészek, akiknek nem volt egy rajuk sem. Én nem félek a méhek rajzásától, mert véleményem szerint ha rajzik a méh azt jelenti, hogy nincs hordás, viszont a család erős, életképes és nem tud dolgozni. Rákényszerítettem tehát méheimet a munkára, azáltal, hogy elszedtem a mézet, a virágport, húsz rajt befogtam lépek építésére. Igen fontos a méhek teleitetése. Ettől függ az, hogy a következő évben erősek avagy gyengék lesznek-e családjaink. A tizenegy keretes kaptárakat 9—10 keretre szűkítettem le. Az üres részt nyírott rongydarabkákkal töltöttem kt. Erre a célra puha anyag felel meg a legjobban, ami jő szigetel és nedvességfelszivó. Felülről a keretet szintén puha anyaggal vontam be. Erre több rétegben újságpapírt borítottam. Bízom abban, hogy így a kaptárak megőrzik a szükséges hőmérsékletet (18 °C). Tél végén (februárban), amikor a méhek fejlődnek okvetlenül szükséges a 35 °C. Ekkor a hőmérséklet megőrzése végett újból puha papírlemezt borítok a kaptárra. Bízom abban, hogy méheim egészségesen áttelelnek, tavaszra erősek, egészségesek lesznek. Nagy Teréz A „VCELÄR“ SZAKLAP 50. ÉVFORDULÓJA ALKALMIBÓL KÖSZÖNTJÜK A SZERKESZTŐSÉG DOLGOZÖIT. SZABAD FÖLDMŰVES szerkesztősége Ha a méhcsaládok sikeres teleléséhez szükséges munkál: a ki járónyílások helyes szűkítését, a méhcsaládok hőszigetelését, valamint a tartalékok kiegészítését cukorszörp feletetésével, lelkiismeretesen elvégeztük, biztosak lehetünk abban, hogy méhcsaládjaink jől fognak telelni. Most még azonban mindent el kell követnünk méhcsaládjaink téli nyugalma érdekében. Tudjuk, a mézelőméh millió és millió év folyamán kellőképpen alkalmazkodott éghajlatunkhoz s így életmódját úgy rendezte be, hogy sikeresen védekezhessen a tél viszontagságai ellen. Télifürtbe tömörülve csak olyan hőmérsékletet fejleszt, hogy ez minél kevesebb mézfogyasztást igényeljen. Ez enyhe időjárást feltételezve 15— 20 °C között van. Amint a kinti hőmérséklet „tetemesen“ süllyedne, úgy & télifürt szorosabbra húzódik, hogy külső területe klssebbedjen s fgy a meleg távozása lassuljon. Közben a méhek a fürt belsejében a hőmérsékletet emelik úgy, hogy szélén sohasem süllyed 9 °C alá. Ezen hőmérsékleten alul a méh dermedni kezd. Telelésre Novemberi legalkalmasabb az egyforma hőmérséklet. A méhek állandóan * kinti hőmérséklethez alkalmazkodnak. Minél ritkábban kell a télifürtnek a kinti hőmérséklet változásaihoz alkalmazkodnia, annál kedvezőbben tele) a méhcsalád. A méhész a kinti hőmérsékletet sajnos, nem tudja befolyásolni. Jól szigetelt kaptár használatával lassíthatja a hőmérséklet süllyedésének, esetleg emelkedésének hatását. Ha pl. a kinti hőmérséklet — télen éjjel — tíz, esetleg több fok alá süllyed (fagypont alá), úgy a lehűlés a célszerűen hőszigetelt kaptárban sokkal későbben hat, mint a kevésbé hőszigetelt kaptárban. így a méhcsaládnak nem teendők kell oly gyorsan és gyakran alkalmazkodni a kinti hőmérséklethez, ami végeredményben jó hatással van a méhcsalád telelésére. De nemcsak a hőmérséklet gyakori változása hat a télifürtbe gyülemlett méhek mézfogyasztására. Minden külső zavar — legyen ez akusztikai vagy rázó jellegű —, zavarja a méheket téli nyugalmukban s azok erre nagyobb mézfogyasztással reagálnak, ami végeredményben káros hatással van szervezetükre. Nagyobb mennytségfi mézfogyasztás következtében több emészthetetlen anyag gyülemlik a méh vastagbelében. Ha az emésztetlen anyagok a méh testsúlyának több mint 60 százalékát meghaladják, a méh kénytelen — természete ellenére is — a léputcába kiürülni, mert a hideg miatt nem repülhet ki. Az ürüléket a szomszédos méhek felfalják s így saját testük vastagbelét is túltelítik. Ez már beteges jelenség, amit a méhész célszerű kezeléssel és intézkedéssel minden áron köteles megelőzni. * Ezért meg keli akadályozni mindent, ami a méhcsaládot a tél folyamán zavarhatná. A zavarások sok félék lehetnek. A madarak rendszerint élelem hiányában felkeresik a méhcsaládokat. A harkályok erős csőrükkel lyukat vésnek a kaptár oldalába, ahol a méhek zümmögését hallják. Hosszú nyelvükkel el-elkapnak egy méhet. Az fgy keletkezett kár nem abban nyilvánul meg, hogy a méhek a látogatás áldozatává esnek, hanem abban, hogy a félelmet előidéző kopogás zavarja a télifürt méheit. így előállhat a fent említett állapot. A harkályok ellen úgy védekezünk, hogy a kaptárak külső falait rendszeresen befestjük olajfestékkel. A harkály elsősorban a korhadásnak Induló fát igyekszik forgácsolni. Jól bevált módszer: a méheskerttől nagyobb távolságban szilva, barack vagy egyéb magvakat elhelyezni, hogy a madarak ezekkel foglalkozzanak. A cinkék a tél folyamán táplálék hiányában gyakran felkeresik a kaptárak kijárónyílésait s kopogásukkal kicsalják és feldarabolják a méheket, háborítják őket téli nyugalmukban. A legnagyobb kár akkor keletkezik, amikor a megzavart méhek a szokottnál nagyobb mennyiségű mézet vesznek fél. Nagy kár jöhet létre azáltal is — különösen télen —, hogy sok megzavart méh elhagyja a téli fürtöt. Megdermed, már nem érheti el a téli fürtöt s a kaptár aljában kimúlik. Sok méhhulla az alátéten. Illetve a kaptár fenekén ily zavarnak az áldozata. A cinkék nem kívánatos látogatása ellen egyszerűen úgy védekezhetünk, hogy a kaptárak elé két-három sorban drótot feszítünk. A cinkék nekirepülnek a drótnak, elijednek s felhagynak a zavarással. Havas télén a tyúkok igen szeretik a száraz kaptáraljakat. Ott megbújnak, és zavarják a méheket. Ezért meg kell akadályozni a szárnyasok méheskertbe jutását. Az egerek, pockok és cickányok ellen való védekezésről már múltkor beszámoltunk. Természetesen meg kell előzni, hogy a gyerekek télen lármájukkal, játszásukkal stb. zavarják a méheket. Favágás, fűrészelés szintén károsan hat a méhek téli nyugalmára. —S. L.— HIRDETÉS \ Zmieni Szövetkezeti Kereskedelmi és Termelő Vállalat MEDOS üzeme Galántán a Szlovákiai Méhészszövetség helyi szervezetein keresztül PROPOLISZT vásárol fel két minőségi osztályban Az I. osztályú prpolisz kilónkénti óra 300 korona — legkevesebb 60 százalék tiszta propoliszt kell tartalmaznia. A II. osztályba sorolt kilogrammjának ára 270 korona — ennek legkevesebb 50 százalék tiszta propoliszt kell tartalmaznia. A propolisz (méhsiurok) nem tartalmazhat elpusztult és egyéb rovarréssekat, vegyi vagy más mérgező anyagokat, stb. A felvásár lás feltételeit elküldtük a Szlovákiai Méhészszövetség helyi szerve zeteinek, és kérésre egyes méhészeknek is. Méhészek! Érdemes kihasználni a méhtermék eladásának új leha tőségeit! i
