Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-13 / 45. szám
Az eredményes nyúlhústermelés legfontosabb feltétele az állat számára megfelelő környezet biztosítása. A környezet minden tényezője: az épület, az épület berendezése, felszerelése, a belső klimatikus viszonyok mind emberi tevékenységgel alakíthatók. Tehát, ha ismertek az igények, ezek kielégítése gazdaságosan megoldható. Hosszú évek során szerzett tapasztalatok szerint a környezeti feltételek fontossági sorrendje a következő: a korcsoportoknak és a tenyésztési célnak megfelelő nyúlketrec, a munkafolyamatok gépesítési lehetőségének a biztosításával; megfelelő istállóhőmérséklet, függőleges és vízszinfes irányban minimális hőfok eltéréssel és kiegyenlített gázkoncentrációval, továbbá a huzatmentesség elérésével. Korszerű az a nyültelep, ahol szűk határok között tartható a levegő relatív nedvességszabályozásának az ingadozása, és a világítás is az igényeknek teljes egészében megfelelő. A korszerű nagyüzemi — kizárólag ny eltartásra szolgáló épület jellemzői a régi épületek átalakítása, illetve? az üzemeltetés során szerzett tapasztalatok alapján alakultak ki. Az épületek tervezésénél a szakemberek érvényesítették a r,könnyűszerkezetes“ építési mód általános alapelveit, amelyek az üzemi előregyárthatóság, a kis súlyú — két ember által mozgatható — elemek, az elemek egymással cserélhetősége, továbbá a rövid felépítési idő és kedvező költségalakulásból tevődik össze. A tervezési alapelvek és a tapasztalatok alapján a szakembereknek sikerült olyan panelépületet kialakítani, amelynek térkihasználása, hőszigetelési paraméterei, építési időtartama és költsége a hagyományos épületeknél sokkal kedvezőbbek. Ez az épület 1,2 méter széles „szendvics“ szerkezetű panelekből szerelhető össze. Tájékoztató adatai: hossza 44,7 m, szélessége 7,6 m, beépített alapterület 340 m2, beépített légtér 920 m3, beépített hasznos alapterület 330 m2, és a be épített hasznos légtér 870 m3. Az épület egyaránt alkalmas Emeletes ketrecek elhelyezésé re sík betonpadlós változatban, padlószint alá süllyesztett trágyacsatornával pedig egyszintes ketrecek elhelyezésére. Az épületek tervezésekor elő nyös a helyszíni kivitelezés munkák „kétütemű“ szervezhe tősége. Az első ütembe tartóz nak a padlószint alatti építé szeti munkák, míg a másodikba az üzemben előregyártott és a helyszínre szállított elemek szerelése és annak üzembe he lyezése. Ez a technológiai eljá rás több KGST országban jól bevált a gyakorlatban. Az istállón belüli klimaviszo nyok — hőmérséklet, páratartalom — szabályozhatósága és szabályozása az eredményes nyűltartás egyik nagyon fon tos feltétele. ^ Ahhoz, hogy a nyúltenyésztésl épületben télen-nyáron közel azonos hőmérsékleti viszo- kor több napon át az éjszanyokat lehessen megteremteni, kai hőmérséklet is 20 °C körül jó hőszigetelő képességű épü- van. letekre, és ezekben megfelelő A napi hőmérséklet-lngaffitésre is szükség van. A nyúl- dozások miatt -- ami elérheti istállókat télen — az időjárás- a 10—15 C°-ot is — célszerű-A nagyüzemi nyúltelepek klímaviszonyainak szabályozása tói függően — fűteni kell, mert "az állatok által termelt hőmennyiség nem elegendő az épület temperálására. siSasSBEEQ fapssztslstob Természetesen a hőingadozások teljes kiküszöbölése — jelenlegi körülmények között.,— a nyúltartő nagyüzemi épületekben nem célkitűzés, mert még a csökkentését is csak jelentős költségek árán lehet elérni. A hizlaló nyúlistállókban 16—18 °C, a tenyészistállókban 18—20 °C hőmérséklet biztosítása szükséges. Télen a szabályozható fűtés révén könnyebb a kívánt értéket megtartani, mint nyári kánikulában, aminek látszik az automatikus fűtő kályha alkalmazása. A kereskedelemben forgalomban lévő „termogenerátornak“ már hőszabályozó automatikája Is van, de ez a berendezés még drága. Az egyik nyúltelepen az épületek szellőztetését elszívásos módon, óránként 5—8 levegőcserével igyekeztek megoldani. Az eredmény azonban nem volt megnyugtató, mivel az épület egy részében „átöblítetlen4 részek maradtak. A zárt falú ketrecek fokozták a szellőztetéssel kapcsolatos problémákat. A pálcás falú új ketrectfpus üzembehelyezésével egyytt megváltoztatták a szellőztetés! rendszert is. A szükséges levegőmennyiséget az olajkályha termoventillátora nyomja be az istállóba, egy 50 cm átmérőjű, perforált falú lágy PVC csövön keresztül. Az ily módon béjutott levegő az épületbe tolva,azt az épület falán oldalt elhelyezett nyílásokon keresztül kipréseli. A nyílások keresztmetszete változtatható és ezzel együtt a kiáramló levegő mennyisége is szabályozható. A szövetkezet dolgozói megfigyelték, hogy a perforált fóliatömlön befújt levegő az épület egész hosszában egyenletesen oszlik el. A levegő felülről lefelé és oldalirányban mozog, így a ketrecekben levő állatok állandóan friss (hideg, meleg) levegőt kapnak. A bejutott levegő mennyiségét a termoventí 1 lator mérete és fordulatszáma, az épület nagysága, az állatok száma, az oldalnyílások elrendezése és nagysága hatátározzák meg. Az eddigi tapasztalatok jók és azt mutatják, hogy ilyen módon egy 4 ezer 500 m3/óra teljesítményű csavartszárnyas „axiál ventillátorral“ az 5*—6-szoros légcsere jól megoldható. A nyulak részére kedvező mikroklíma kialakításában a hosszú, keskeny épületnek és a túlnyomásos szellőzésnek döntő a szerepe. Ezzel a szellőzte'tési móddal biztosítani lehet a 0,1 m/sec levegőmozgást, a passzív levegő oldalt való elvezetésével. A nagyobb levegőmozgásra, a huzatra a nyúl rendkívül érzékeny. A rossz szellőzési rendszer légzőszervi megbetegedéseket is okozhat. A túl nagy légmozgás miatt — főleg fiatal nyulaknál — a mozgási aktivitás minimálisra csökken. A kis légmozgás és a nem kielégítő lévegőcsere viszont a káros gázok elszaporodására vezethet. Legkárosabb a CO2 (széndioxid) és a NH3 (ammónia). Ezek koncentrációja 0,1 %-nál, illetve 0,005 %-nál már káros. A szellőzöttség ellenőrzésé jelenleg még a legtöbb nagyüzemben is „érzékszervi“ úton történik. Objektív műszeres mérésekre lenne szükség a különböző szellőzési és fűtési viszonyokhoz kapcsolódó termelési eredmény összefüggésének, valamint a kettő költségviszonyainak az összehasonlítására. A fűtéssel és a szellőztetéssel együttesen szabályozható a levegő relatív páratartalma. Amíg különféle típusú itatószelepekkel kísérleteztek a gazdaságok — és valamennyinél kisebb-nagyobb csepegés volt tapasztalható — igen nagy probléma volt az ideális relatív páratartalom megteremtése. £z istállótérben kialakult nagy párolgási felületek miatt igen nagy relatív páratartalom jött létre, ami a kórokozó szaporodásához ideális környezetet teremtett. A korszerű itatószelépek beszerzése őta ez a probléma megoldódott. A kívánatos 75 % relatív nedvességtartalomnál magasabb pára naponta — a padozat mosása után — esetenként előfordul, de tartósan csak akkor, ha a külső levegő páratartalma is magasabb' 75 %-nál. A párás levegő káros hatásának kimutatására a konkrét vizsgálatok most vannak folyamatban. Dr. László László Célkitűzés: több szőlőt és zöldséget termeszteni A zöldség- és szőlő termesztésének egyre nagyobb jelentősége van hazánkban. Dolgozóink napjainkban már jól tudják, milyen fontos a vitamindús zöldségfélék fogyasztása, s ezért nem sajnálják érte a pénzt. Az idén nemcsak az időjárás okozta, hogy esetenként az egyes zöldségfélékből kevés volt a piacokon, hanem a lakosság egyre növekvő Igényei Is. Szintén közismert, hogy aránylag kevés a szőlőtelepítés hazánkban, és ezért jelentős mennyiségű szőlőt és bort importálunk. Ez arra késztet, hogy főleg a gyenge minőségű talajon bővítsük a szőlőtelepítést s ezáltal csökkentsük a bor behozatalát, s a jövőben csemegeszőlővel Is jobban kielégítsük a lakosság igényét. Zöldségfélékből is elég sok a behozatal, s ennek csökkentése szintén jelentős lenne népgazdaságunk számára. Az ipolymentl vezető dolgozókkal beszélgettünk az idei terméseredményekről és a jövőbeni elképzelésekről. Kecskés Károly mérnök, a áahyi (ipolysági) központból irányított Vörös Zászló egyesült szövetkezet elnöke, az említett szempontból a következőket mondotta: — Szövetkezetünkben száz hektáron termesztünk zöldséget. Bizony ebben az esztendőben eléggé mostoha volt az időjárás s ezért a zöldségfélék későn kerültek a piacra. Fűszerpaprikánk, amelyet 35 hektáron termesztünk, még most sincs leszedve egészen. Persze' az eléggé rapszódikus időjárás mellett a munkaerő-kérdés is elég komoly gondot okoz. Még szerencse, hogy a helyi gimnáziumok, a szakiskola és a szomszéd községek diákjai nagy segítséget nyújtottak a zöldségfélék szedésénél és a szőlő szüretelésénél Is. A szüretnél és a zöldség betakarításánál sokezer órát dolgoztak le az iskolások. Szőlő 45 hektáron terem sző-V .■ щЩЩ vetkezetünkben. Sajnos, a szőlőben is volt fagykár és az őszi esőzések után penészedni, rothadni kezdett a termés. Idő előtt kellett szüretelni, ezért alacsony volt a must cukorfoka és jóval kevesebb a bevételünk, mint amennyire számítottunk. Pedig az idén jől el voltunk látva vegyszerrel, mégsem sikerült úgy a szőlőtermesztés, mint ahogy elképzeltük. — Ezek szerint nem bővítik a zöldségtermesztést? — Mi jelentősen hozzájárulunk Banská Bystrica zöldségellátásához. Három üzletben árulják zöldségféléinket. Teherautóink reggel halkor már Közép-Szlovák ia „fővárosában“ vannak a friss áruval, s így a vásárlók elégedettek. Banská Bystrica ellátása arra is kötelez bennünket, hogy sokféle zöldséget termesszünk. A sokoldalú ellátás érdekében jelen tősen növeljük a fólia alatti zöldségtermesztést is. Több mint hét hektár területre tervezzük a fóliaházakat, amelyeket meleg vízzel fűtünk. Gondolom, ha sikerül a tervünket megvalósítani, jelentős menynyiségü primőrárut szállíthatunk Besztercebányára, és ez a szövetkezetünknek is szép‘bevételt jelent majd. Bodonyi János mérnök, a Balog nad Ipfom i (ipolybalogi) Efsz elnöke a következőket említette: — 52 hektár a termőszőlő területünk. Az idén 80 mázsás hektáronkénti átlaghozamot értünk el, s a tervezett 35 vagon helyett 42 vagonnal adtunk el. Jó termést adott a Zöld veitelini és a Szürkebarát. Persze, azért nem vagyunk elégedettek, mert a cukorfok egyes fajtáknál alacsony volt. Zöldségféléket 40 hektáron termesztünk. Sokféle zöldséggel foglalkozunk. Ebben az esztendőben talán a paprika termesztése volt a legkifizetődőbb. A zöldség egy részét Ipolyságon értékesítjük, a többit pedig a lučeneci és a Rimavská Sobotai konzervBngyi István, a szövetkezet vincellére. gyárakba szállítottuk. Eddig az 1 millió 400 ezer koronás tervünkből már több mint 1 millió 300 ezret teljesítettünk. Szerencse, hogy aránylag jó az időjárás és a hiányzó összegért még eladhatunk árut. — Nem akarják bővíteni a kertészetet? — Ez nem olyan egyszerű, s elsősorban munkaerő kérdése. Mint már említettem, jelentős a szőlőtelepítésünk. Emellett 140 hektáron termesztünk cukorrépát. S bizony a rendkívüli időjárás miatt az idén meg kellett kapálni. De az öntözés is gondot okozna, ha bővítenénk a zöldségkertészetet. Az Ipoly még mindig rakoncátlankodik. Amint látja, most is elöntötte a réteket. Az idén is 500 hektáron csinált kárt, és 70 hektárról elvitte a sarjút. A rétek, Idgelök elöntése nagy kárt okoz az állattenyésztés hasznosságában. Van idő viszont, hogy annyira kiszárad a folyó, hogy öntözni sem lehet belőle. Persze azért nincs kizárva, hogy a jövőben bővítjük a kertészetet. Balázik elvtórsuak, a járási pártbizottság titkárának véle ménye: — A Veíký Krtís-i (nagykürtösi} járásban mindössze 250 hektáron termesztünk zöldséget. Tudjuk, ez nagyon kevés, mert a zöldségfogyasztás jelentősen növekedett az utolsó években. A távlati tervek szerint 1100 hektáron termesztünk majd zöldségét a járásban, és egy 20 hektáros „fóliavárost“ is létesítünk. Előbb meg kell oldanunk a rendszeres öntözési lehetőséget. Elegendő víz nélkül a zöldségtermesztés nem sokat ér. Szőlő 1100 hektáron van kitelepítve a járásban s ebbből 864 hektár a termő. A mi járásunkban jók a hektárhozamok — és a minőség —, ezért az elkövetkező években 2000—2200 hektárra bővítjük a szőlő területét. Az eddigi tapasztalatok szerint legjobb termőfajtánk a Frankovka, a Rizling, a Burgundi és ezért ezekbő! telepítünk majd a legtöbbet. Az oltványokat járásunkban állítjuk elő. Sajnos, egyenlőre még nincs elég oltvány és ez akadályozza a gyorsabb ütemű telepítést. Természetesen gondoltunk a bor raktározására is. A járás székhelyén már üzemel egy 305 vagonos feldolgozó és bortároló üzem. Most van épülőfélben egy 400 vagonos, ahol a tájjelegű borokat palackozzák is. A járás irányítói tehát gondolnak a jövőre, mind a zöldségellátás, mind a szőlő termesztése szempontjából. A jövőben az a lényeges, hogy a mezőgazdasági üzemek vezetői tegyék magukévá a járási elképzeléseket és oldják meg a zöldség- és szőlőtermesztés jelentős bővítését. TÖTH DEZSŐ alábbiakban agy cső korra való érdekes, a mindennapi kiskertésxkeddi gyakorlatban jól hasznosítható üllőiét ismertetünk olvasóinkkal. Jó volna, ha az elkövetkezőkben maguk a kertbarátok írnák meg különleges módszé reiket, hasznos tapasztalataikat és kipróbált ötleteiket, s így elősegítenék a kiskertészkedés fejlesztését.-4- A falusi kertekben ma már nem számít újdonságnak a fólia alagút, a kisebb vagy nagyobb fóliaház és egyéb fóliával borított zöldségtermesztő berendezés. Ifjabb TALIGA Sán Tanuljunk egymástól dór Mýlno Ludany i kiskertész kedő mást gondolt ki. A gépi megművelésre is alkalmas újtelepítésű szőlőjének sorközeiben fólia alagút alatt hajtatott fejes salátát termelt. Vagyis a lehető legésszerűbben haszno sítja a rendelkezésére álló földterületet. • SZOCSAK Ferenc koriba rát kertjének nagyobb részéu szóló díszük. Összesen harminc félő csemege és borszőlő fajtát termel. A termést dézsmáló seregélyek, rigók és darazsak sok gundot okoztak neki. A védőhálót a madarak megszokták, alárepülve látogatták a csábító fürtöket. Az idén kiskertészkedű társa tanácsára irodai lyukasztógéppel kilyug gátolt műanyag zsákot húzott karós művelésű szőlőtőkéire. A módszer bevált, a termés kár mentesen megmaradt és jobban beérett, mint a tüllborítás alatt. ■ MAJOROS András gemeri kiskertészkedö almafája min den évben üveges gyümölcsű kel termett. Már már kimondta fölötte a végső ítéletet, ám az utolsó évben fordult a kocka — minden gyümölcs makk egészséges volt. Mitől? Az elő ző télen összegyűlt fahamut el szórta a kertben. A kérdéses almafa alá is jutott belőle bőven. A változás valószínűleg annak köszönhető, hogy a nit rogénnel túltrágyázott talaj ép pen a fahamn kiszórása révén jutott a hiányzó foszforhoz és káliumhoz. A fahamn ugyanis 6—10 százalék K’O-t és 2,5—3,5 százalék P2O3 öt tartalmaz. ká —
