Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-13 / 45. szám
-s Ä rendkívül csapadéWK őszi időjárás következtében sokhelyütt rothadásnak indult a szőlő, Így idő előtt és aránylag gyenge cukorfokkal kellett lesziiretelni a termést. Tudjuk, hogy a rothadó szőlőből pré seit mustot szinte kivétel nél kül megtámadják a káros bak tériumok. Tehát az ilyen mustot, később az új bort, fokozott gonddal kell kezelni, hogy elejét vegyük a károsodásnak. Sajnos, erről sokan megfeled keznek. Máris sok kiskertészkedö panaszkodik az újborok gyenge minőségére, barnatörés re való hajlamosságára. Ä fiatal borok kémiai öszszetétele igen változó. Ezt nőm csak a szőlő fajtája befolyásolja, hanem például a termelési körülmények, a szőlő érettségi és egészségi állapota, a bor készítésének és kezelésének mód ja is. A bor fő alkotó részei a víz, az alkohol, a savak és a szénhidrátok, az ásványi , cser ző-, szín-, illat- és zamatanya gok. Legfontosabb közülük az alkohol. Az erjedés folyamán, az élesztőenzimek tevékenysége révén, a mustban levő cukor ból képződik. Az alkoholtartal mat a must cukortartalma és az erjedés lefolyása határozza meg. A bor általában 9—14 százalék alkoholt tartalmaz. A bor egyik -legjellegzetesebb tulajdonsága a savanyúság. A savak közül legfontosabb a borkősav és az almasav. A sé rült bogyókból ecetes rothadás következtében ecetsav is kép ződhet. Az ecétsav jelenléte a borban nem kívánatos! Egy li tér bor általában 5—10 gramm savat tartalmaz, s a savtarta lom jelentős mértékben befő lyásolja a bor minőségét. Mj tehát a tennivaló az új borokkal? Első -,-s legfontosabb dolog, mielőbb lefejteni a rothadt szőlőből préselt, kiforrott és leülepedett bort. Aki a cef rét nem kénezle, most a szőlő volt egészségi állapotának megfelelően 10—30 gramm borként adjon egy hektoliter új borhoz és 10—12 nap múlva végezze el a fejtést. Eleink valaha azt hangoztatták, csak újév táján szabad lefejteni az újbort seprőről. Még ma is so Újborok kan ehhez tartják magukat, s ugyancsak tévednek. A bor seprőben — egyedek között — sok káros anyag is akad, s a legtöbb borhibának és bőrbe tegségnek éppen ezek a káros anyagok az okozói. Ezért a le tisztult bort azonnal fejtsük le! A különféle borhibákról és betegségekről már sok szót ejtettünk e melléklet hasábjain, s megírtuk ázt is, hogyan kell kezelni a bort, hogy elejét ve gyük ezeknek a hibáknak és betegségeknek, illetve meggyó gyítsuk a beteg borokat. Ezért most csupán a leggyakrabban előforduló borhibával, a barna töréssel kívánok foglalkozni annál is inkább, mivel rend szerint a barnatörés jelentkc zésével kezdődik a baj. Ez már figyelmezteti a borászt a bar natörést követő komolyabb be tegségekre. A bor barnatörésre való haj lamosságáról törési próbával győződünk meg. Legegyszerűbb eljárás, hogy a hordóra tiszta poharat állítunk, megtöltjük borra) és 12 óra múlva meg nézzük, miiyen hatást váltott ki a levegővel való érintkezés. Ha a bor bámulni kezd a pohárban, elérkezett a beavatko zás legfőbb ideje, mert borunk barnatörésre hajlamos. A barnatöréses bor sárgás vagy sötétbarna színű, zava ros, ize és szaga kellemetlen égett kenyérbéjra emlékeztető Barnatö'rés leginkább a rothadt kezelése szőlőből nyert újboroknál je lenlkezik. A penészek által tér melt oxidáz nevű enzim idézi elő. A barnatörött borokat — a bámulás mértékétől függően — hektoliterenként 10—30 gramm borkénnel (1—3 tablet ta) kezeljük. Ha a bámulás ezt követően már nem észlelhető 10—14 nap múlva le kell fej leni a bort. Erősebb barnatorés esetén a kénezés nem mindig vezet javuláshoz. Ilyenkor de rítóst végzünk. Száz liter bor hoz 10—20 gramm zselatint és 8—15 gramm csersavat adunk. A kiskertészkedők többsége vo nakodik a derítéstől, mert ne héz, bonyolult munkának tart ja. Pedig igen 'egyszerű. A zse latin és a csersav a borban egyesülve oldhatatlan csapadé kot alkot, amely gyorsan lcüie pedik, de közben megköti és magával viszi, leüieplti a Jjor zavarodását okozó részecské két is. A zselatin tiszta enyv a csersav pedig sárgás színű fanyar izü, finom, könnyű por. A Drogéria szaküzletekben és a gyógyszertárakban szerezhetők be. A zselatint mindig a csersavval együtt adjuk a borhoz, mégpedig a savanyúságának megfelelő arányban. Savanyú borok kezelésekor 2:1, savszegény vagy nyálkás borok kezelésekor 3:2 arányt alkalmazunk. Mindig végezzünk próbaderítést! A derítés folyamata a következő. Kimérjük a derítéshez szükséges zselatint és csersa vat (Tannin), a zselatint bő vizben jól átmossuk, majd 15 — 20 órán át hideg vízben áztatva duzzasztjnk. Ezt követően lassú melegítés és keverés közben kevés vízzel föloldjuk a zselatint, egy másik edényben borban föloldjuk a csersavat. Kiveszünk két kannával a derítendő borból és az egyik kan nába az oldott zselatint, a másikba az oldott csersavat önt jük bele. Egy harmadik kanna bort is ajánlatos kivenni a derítendő bort tartalmazó hordóból, mert a nevezett szerek be öntése erős habképződést idéz elő a hordóban. Először a cser savat tartalmazó kanna bort öntjük vissza a hordóba, de előzőleg jól el kell keverni a bort a kannában. A zselatint tartalmazó bort jó habosra keverjük a kannában, csak azután öntjük a hordóba. Ha van mivel, a hordóban is el kell keverni a bort! Amikor már megszűnt a habzás, a harmadik kannában levő tiszta bort is beöntjük. A derítő anyag — a bor minőségétől függően — 14—20 nap alatt ülepedik le. A letisztult bort mielőbb le kell fejteni! Varga József Kis és nagy téliaraszoló A kis téliaraszoló (Operuph szövedékgubóban bábbá alakultera brumata) lepkéi október- nak. Évente egy nemzedéke tői "ttecemberig rajzanak, főleg fejlődik és károsít, az alkonyati órákban. A jól A nagy téliaraszoló (Erannis repüld, nyúlánk termetű, sár- defoliaria) lepkéi szintén októ gásbarna szárnyú hímek felké- berben kezdenek rajzani. A kis resik és megtermékenyítik a téliaraszolőhoz hasonlóan a talajból elöbújó- s a fák tör- nagy téliaraszolóra is az ivari zsén fölfelé mászó, röpülni kétalakúság jellemző. A hímek nem tudó, csonkaszárnyú, bar- karcsúak, ugyancsak jól repülnásszürké színű nőstényeket, nek, 1,5 cm hosszúak, jól fej- A megtermékenyített nőstények lett szárnyuk sárga színű, sötét folytatják útjukat a fa koroná- sávokkal. Nősténye szárnyalja felé és a rügyek mellé rak- lan, hamuszürke, fekete foltokják almazöld, sejt alakban re- kai. A földből élűbújó nősté céxett felületű tojásaikat. Та- nyék fölmásznak a fák koroná vasszal, sokszor már rügyfakadás előtt kikelnek a hernyók. Ilyenkor a duzzadó rügyeket rágják ki, rügyfakadás után pedig az összeszövött leveleket és az apró termésképződményeket rágcsálják. A hényóknak öt pár lábuk van, ezek segítsé-. gével araszolva haladnak, innen származik az elnevezésük. Színük sárgászöld, hátuk fehé- jára, ahol megtermékenyítésük rSn csíkozott. A fejlett hernyók után a rügyek közelébe rakják 2 cm hosszúak. Májusban sző- áttelelő tojásaikat. Ennek hervedékszálon leereszkednek a nyói valamivel később kelnek, földre, majd 5—10 cm mélyre mint a kis téliaraszolóé, fejlőbefurakodnak a talajba, ahol désük hosszabb időt vesz igénybe. Kártételük abban' kü A szerkesztő megjegyzése: (önbözik a kis téliaraszolóétól, A téliaraszolók sokgazdanövéhogy a károsított növényrésze- nyű kártevők. Hernyóik a rüken nem találunk szövedékszá gyeket, a zsenge hajtásokat, a lakat. virágbimbókat és a virágokat, A nagy téliaraszoló kifejlett később az éretlen gyümölcsöt hernyója 3—4 cm hosszú, sár- károsítják. Tömeges elszaporogás színű, hátán széles vörös- dás esetén az erdei fákon kíbarna csík húzódik végig. Má- vül a gyümölcsfákon is okozjus végén leereszkedik a talaj- hatnak tarrágásos károkat. A ra és befúrja magát 10—15 cm meglepett fákon csak a levélmélyre a földbe. Évente egy erek maradnak meg utánuk. A nemzedéke fejlődik. hernyóenyves övék használata A kis és a nagy téliarasznló jól bevált módszer a nevezett ellen a lepkék rajzása idején, kártevők elleni harcban, de tehát októbertől decemberig csak a magastörzsíi fákon allehet legeredményesebben vé kalmazhatő teljes sikerrel. A dekezni. A fák törzsére helye fölerősített övék alatti törzsxett hernyóenyves övék segítsé részt még ilyen esetekben Is gével összefogdossuk és el tanácsos karbolineumba márpusztítjuk a tojásrakásra indu tott drótkefével letisztogatni ló, a fák törzsén a korona felé egészen a földig, tgy pusztítigyekvő megtermékenyített nős hatók el a már lerakott tojátényeket. a hernyóenyves öve- sok. Az említett kis téliaraket a „Cirine lep na lmusenky“ szoló általában 200—500, a elnevezésű készítmény fclliasz- nagy téliaraszoló pedig mtntnálásával készítjük. Ha ezt az egy 200—850 tojást rak nőstéóvintézkedést elmulasztjuk, ak nyenként. Ismeretes még a kor kora tavasszal a tojásokból szeptembertől januárig rajzó kikelő hernyók ellen kell vegy négypettyes téliaraszoló, az okszeres permetezéssé) védekezni, tóberben és novemberben rajzó E célból rügyfakadáskor a Me aranyos téliaraszoló, valamint tation E—50 elnevezésű szerből a februárban és márciusban készített 0,2 százalékos tö- rajzó szegélyes és vadgeszteménységű permetlével kel! le- nye téliaraszoló. Ellenük ugyanpermetezni a gyümölcsfákat. úgy védekezünk, mint a fen VANEK ARANKA, mérnök tebb tárgyalt „rokonaik“ ellen Kertünk kártevői A fák kopár ágain túl, a völgyben apró falu látható. Neve: Tomášov (Fél). Az aszfaltút két oldalán szebbnél szebb családi házak állnak. Ä villaszerű házak között megbújva, apró, barnaszínű házikó előli zöldrefestett fakerítés és kapu. Ügy tűnik az arrajárónak, mintha senki sem lakná. Egyszerű akárcsak lakófa, Szímeth János bácsi. Mégis beillik ebbe a környezetbe. Nyílnak és ragyognak az őszi virágok, a sárgásbarnaszín legkülönbözőbb árnyalataiban pompáznak. Udvar nincs, csak virágok között egy utacska. A kert virágai átnőtték az apró fakerítést, gazdagon díszítik az utak szegélyét, szirmaikat az ösvény fölé hajtják. Vadidegenként gyönyörködöm hát a kert virágaiban, egyszeresük azt veszem észre, hogy a kert közepén, a hatalmas georginák, krizantémok közül valaki integet. A hetvenöt éves János bácsi térdel az aprócska üvegház mellett. Üvegeit javítgatja, hogy széjjel ,ne essenek, hogy tavasszal újra palántákat nevelhessen benne, erőseket, egészségeseket, melyeket azután kipalántáz az udvarra. Görbebotjára támaszkodva lassan fölállt. — Látja, nem könnyű már nekem az élet. Csak térdre ereszkedve tudok dolgozni. De még ez is jobb a fekvésnél. Mert dolgozni szeretek, de fe A virágok közölt kiidni nem. Akkor pihenek igazán, amikor dolgozom. Ha valaki keres, nem a kocsmában vagy bent a lakásban talál meg, hanem itt a kertben a virágok között. — Ennyire szereti a virágokat? — Mindig is nagyon szerettem. Hiszen olyanok ók, mint a szép asszony és jó feleség. Az én feleségem jó asszony volt. De már tizenhat éve ott nyugszik ni... A szeme meszszire réved, a temető felé. Gye rekeim, unokáim nincsenek. Egyedül élek. A virágoknak szentelem öreg napjaimat, e zekkel beszélgetek. A pázsitos virágokat szeretem. Rengeteg apró munka akad körülöttük. Dolgozom s egyszeresük azt veszem észre, hogy szól a harang. Innen tudom, hogy dél van, ennem is kell valamit. Tegnap még betakargattam a sárga és a piros rózsáimat. Ejnye, ejnye, miért is nem jött korábban? Rózsanyíláskor. Most már búsak ám a rózsafák, lehervadt a virág. De amikor nyílott, csupa tűzpiros rózsa volt a kerítés. Hej, ha látta volna! Aki erre járt, mindenki megcsodálta. Például a kerttől nem messze megállt egy külföldi kocsi. Kiszállt belőle valami úr. En innen, a kertből figyeltem. Hát hirtelen a rózsáimat lefényképezte, azután gyorsan tovatűnt. Bevallom, nem ismerem a virágok szak szerű elnevezését, de gondozni, ápolni tudom őket. Szépek voltak a labdarózsdim, a kardvirágaim is. Most már jó benne vagyunk az őszben. Őszi ró zsáim, krizanténjaim, szegfűim, labdarózsáim elbúcsúztak tőlem. Az ott a menyasszonyi fátyol, látja, ott a sarokban, a kerítés tövénél? Tele van még virággal. Csakúgy büszkélkedik. Mintha onnan integetne felém. — Ne búsulj nagyapó, lesz még kikelet. Hát én nem is búsulóié... Kíváncsian rámnézett.-» Ismeri a Golgotát? — Igen. — Van belőle négy cserép pei. A feleségem nagyon sze rette, hát megőriztem, de meg ám. Meghallottam, hogy a kiskertészkedők kiállítást rendeznek. Azon törtem a fejem, hogy mit is vihetnék én oda, amivel nem vallók szégyent. A Golgotámra gondoltam. De csak bimbó volt rajta. Pedig ha kinyílna és el viném, biztos tetszene a zsűrinek — gondoltam. Mi történt nagy meglepetésemre? A kiállítás előtti napon a Golgotám bimbója kinyílott. A virágja akkora volt, hogy no...! Gyönyörű, hatalmas fehér virág, picikét kékes árnyalattal. Siettem vele a kiállítóterembe. Díjat nyertem. Levélben küldték el az elismerő oklevelet. Ennek is örültem. Azóta is sokan kérnek tőlem hajtást, de a Golgota kényes virág. Nehezen foganik meg. En lehajtva szaporítom. De kérnek tőlem rozmaringot, krizantémot és más virágot is. Egyébként konyhakertészettel is foglalkoztam. Az idén dinnyét, uborkát salátát termesztettem, de csak kis menynyiségben. Néhány évvel ezelőtt még fóliaházam is volt. Fiég sok paprikám termett. Aztán a zöldségféléket kivittem az üzlet elé a piacra. Nem tudtam eladni. Megenni se bírtam mindent egyedül. így hát likvidáltam a fóliaházat. Csak virágokat nevelek. János bácsi egyedül maradt. Éjszakánként feljajdul szívében a múlt. Az ágyban, a párnán fagyos keze egy asszonyt keres. Ezért áldott a napsugár, amely reggel megcsiklandja arcát. Kimegy az udvarra, elgyönyörködik az őszben, a virágok színpompájában s érzi, hogy nincs egyedül. Dolgos kezét virágok simogatják. Nagy Teréz Az idő mind zordabbra fordul és arra kényszerít bennünket, hogy ellenőrizzük az állatszállásokat. Ha kell, javítsuk ki, megfelelően szigeteljük el őket, hogy kellő meleget biztosítsunk kedvenceinknek. Ellen őrizzük és javítsuk ki a tetőzetet, mert a beázás sok kellemetlenséget okozhat. A kifutók ilyenkor már alig hasznosíthatók. A baromfinak elegendő gritet kell biztosítani, hogy jól hasznosítsa a takarmányt. Helyettesíthetjük apró folyami kaviccsal vagy zúgott vakolattal. A menesztett ludakat kiudósabban kell etetni, ezért több zabot adjunk nekik. így gyorsabban kifejlődik az új toll és megvédi az állatokat a hidegtől. Ha a hizlalásra fogott ludak vagy kacsák nem emésztenek megfelelően, először Is a folyami kavics biztosítását kell megoldani. Ezt az ivóvizet tartalmazó edénybe szórva kínáljuk föl az állatoknak. Ha ez sem segít, csökkentsük a napi tömések számát és már örülhetünk a finom liba- vagy kacsapecsenyének. A hízóállatok tömésére a nagyszemű sárga kukorica a legmegfelelőbb, mert sok karotint tartalmaz. A vágónyulaknál is kifejlődött már a téli bunda, kezdhetjük a leölést. A prémet adó nyulak napi adagjához naponta 10 gramm takarmánypogácsát adhatunk, de nem gyapotmagvagy repcemagpogácsát. Ha az ürülék laboratóriumi vizsgálata során kiderült, hogy nyulaink kokcidiózisban szenvednek, két választásunk van: fölszámoljuk a tenyészetet vagy az állatorvos tanácsa szerint hozzálátunk- a gyógykezeléshez. Sokan etetnek nyulaikkal hulladék kenyeret vagy péksüteménye két. Ezeket előbb tökéletesen meg kell szárítani! Penészes kenyeret még véletlenül sem szabad az állatok elé tenni. A kapásokat reszelve és korpával vagy zabdarával keverve ajánlatos etetni a nyulakkal. A galambokat olyan keverék kel etetjük, melynek egyharmada kukorica. Itt sem szabad a nedvesség és a légáram az apróállatok egészségi állapotának legnagyobb ellensége. -Alapelv, hogy kiadósabban kell etetni az állatokat, mert a felvett táplálék egy részét hőenergia képzésére fordítják. Nem árt olykor ellenőrizni a tárolt takarmányt, főlég a szénát, nem ázik-e be. Elég hoszszúk a téli esték, kijavíthatjuk és előkészíthetjük a következő idényre a fiatal állatok neve léséhez szükséges berendezése November a kisállattenyésztésben megfeledkezni a grilről. A röpnyílásokat nfódosltjuk, és úgy állítjuk be, hogy a kártevők ne juthassanak be a galambházba. Az ivóvízbe rendszeresen tegyünk a használatos fertőtlenítő szerek valamelyikéből. Rendszeresen ellenőrizzük az állatok egészségi állapotát és az észlelt külső élősködők ellen azonnal vegyük fel a harcot. A kauáritartók gondosan etessék kedvenceiket és állandó gyakorlással készítsék őket a közelgő ének-versenyre. Az állatszállásokon igyekezzünk száraz környezetet biztosítani. A párás környezetben két és kellékeket. A keltetéssel foglalkozók ellenőrizzék a keltető gépek működését, s ha kell, időben javíttassák ki a meghibásodott keltetőket. Közben dolgozzuk ki a keltétési tervet, szerezzük be a kellő mennyiségű dobozt és egyéb kellékeket, amelyekre föltétlenül szükség van a csirkék keltetés utáni gondozásához, szállításához stb. A Jó keltető nem feledkezik el a keltetési ada tok rögzítésére szolgáló nyom tatványok időbeni beszerzéséről sem. A pulykatenyésztők már meg kezdhetik a „karácsonyi puly kák" hizlalásét. Ma bármely kisállattenyésztő megengedheti magának azt a „fényűzést“, amiť valaha csak a tehetős családoknál alkalmaztak. Próbáljuk meg dióval fölhizlalni az ünnepi asztalra szánt pulykát; A franciák már állítólag a 18. században így bizialták a puly.kút. Sokan mondják, hogy igen finom a húsa. Vékonyhéjú (papírhéjú) diót használjunk, mert ennek etetése könnyebb és észszerűbb. Ezt ugyanis nem kell etetés előtt összetörni, mint a vastaghéjű diót. Az első napon egy, a másodikon kettő, a harmadikon négy, a negyediken 6 diót adunk, s így naponta fokozatosan növeljük az adott mennyiséget egészen addig, amíg el nem érjük a napi 36-* 40 darabos adagot. Ezt az adagolást természetesen függővé kell tenni a diók nagyságától és a hizlalásra fogott pulykák nagyságától, fajtájától is. Hizlalásra legmegfelelőbbek a szélesmellű pulykák. Amikor el* értük az említett határértéket! naponta egy-egy dióval csökkentjük az adagot. A leölés előtti napon már csák egyetlen diót adjunk az állatnak. A hízó állatokat aludttejjel vagy vízzel itatjuk. A hízó pulyka számára elegendő folyami kavicsot vagy szilikátos gritet kell biztosítani. Az ilyen hizlaláshoz 1317—1549 darab» vagyis összesen 11—13 kilogramm dióra van szükségünk. Ha nincs ennyi diónk, egyszerűen zárjuk korlátolt kifutóba az állatot és darakeverékkel, lucernallszttel és aludttejjel etetve hizlaljuk, de a kavicsról vagy grltrőt ekkor se feledkezzünk meg. —dp—
