Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-11-13 / 45. szám
Fellendülőben a nyúltenyésztés i Nové Zámky ban (Érsekújváron) is eredményesen működik a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szerve zete. Tagjai szorgalmas munkával igyekeznek eredményesebbé és tartalmasabbá tenni munkájukat és a szervezett- életet. E városban a legrégibb és ügyben a legeredményesebb te nyésztési ágazat a galambászat. Az utóbbi években azonban a baromfiak és az egzotikus madarak ^tenyésztésével foglal kozók tábora is egyre népesebb lett. Prémes állatokat az ötvenes évek kézdete óta tenyésztenek a városi szervezet tagjai. Nutriával és nyércekkel kezdték, ma már kékrókát is tenyésztenek. A nyúltenyésztésnek is sokan hódolnak. Ez az ágazat mégis csak az elmúlt évben indult lényegesebb fejlődésnek. Az apróállat tenyésztők többsége kaliforniai fehéret, francia ezüstöt, nagy csincsillát, új-zélandi fehérét vagy vöröset, bécsi fehéret és kéket tart, de egyes tenyészetekben megtalálhatók például á cseh tarkák, a szovjet típusú nagy csincsillák és fehér óriások, a belga óriás nyulak stb. is. Amióta rendszeressé váltak a nitrai Branko szövetkezeti vállalat által nyújtott szolgáltatások — felvásárlás, takarmányellátás és tanácsadó szolgálat —, azóta állandóan nő a nyúltenyésztés iránti érdeklődés. A szervezett kisállattenyésztői tevékenység iránti érdeklődés felkeltéséhez és fokozásához nagy mértékben hozzájárulnak az évente megrendezett országos, járási vagy helyi méretű 'apróállat kiállítások is. Legutóbb Nové Zámkyban lehettünk szemtanúi egy jól sikerült bemutatónak. A látogatók valóban Szép tenyészállatokat láthattak, sőt vásárolhattak is, ezen túlmenően kölcsönösen kicserélhették jó vagy rossz tapasztalataikat, amivel szintén a tenyésztői munka színvonalasabbá téíelét szorgalmazták. Különösen jó érzés volt látni, hogy a látogatók között szép számban akadtak fiatalok, még iskolás 'diákok is, akik ugyancsak érdeklődéssel szemlélték a különféle állatokat — főleg a nyulakat és a madarakat — vagy hallgatták az idősebb, tapasztalt tenyésztők hozzáértésről tanúskodó beszélgetését. Hofer Lajos Ai utóbbi időben világszer ** te mind nagyobb az érdeklődés a csigatényésztés iránt A csigatenyésztésgel foglalkozó szakemberek nemrég Olaszországban tartottak nem zetközi tanácskozást az ered menyek és problémák megvitatására Étcsigatenyésztés ipari méretekben A csigatenyésztésnek több módja van: tenyésztenek a puszta földön, folyosókban, ketrecekben és tenyésztelepe ken. A legmegfelelőbb mód szernek a folyosós tenyésztés bizonyult. Az ipari méretű csigatényésztés követelményeinek leginkább ez a módszer felöl meg. A főidbe vájt folyosókat rovarirtóval kezelt földdel „bé lelik“, oldalt pedig nyionháló-ем«||»ми1»м|»1«мама1|И1——ми«шм11«««м|емиаи»ими|ии|и||—MMMHi Egér itt, egér ott! A házi egér megtalálható földünk minden országában. Mint a neve ts mutatja, elsősorban az ember lakóhelyének, közelében él. Jelenléte Sok gondot, bosszúságot okoz. Tavasszal és nyáron inkább a pajtákban, ólak környékén, hétvégi házakban, kertekben tanyázik. Ilyenkor ősszel meleg, biztonságos télt szállást keresve behúzódik a pincébe, kamrába, padlásra. Sőt, újabban gyakori vendég a többemeletes háztömbök bármely szintjén. Rágcsálásával ‘itt ts, ott is kár*, okoz. Váratlan megjelenése bizonyára sokszor okozott már rémületet. Villámgyorsan előcikkázik a megbolygatott fakormányos zsákok, cserepek, ládák, kukoricacsövek alól, s mire felocsúdunk, már csak a farkincdját pillantjuk meg, amint eltűnik egy általunk hozzáférhetetlen lyukban. Ilyen esetben nem kell rögtön általános hajtóoadásztot indítani, sem a jaj teljes kiirtására esküdni, de az óvatosság sohasem árt. Vigyázzunk, nehogy túlságosan elszaporodjanakI Mert a házi égereknél ugyancsak bőséges a „gyermekáldás"A nőstény évi elléseinek száma átlagosan négu-öt, de épületekben, ahol egész évben megjelelő a környezet, akár tíz Is lehet. Ha meggondoltuk, hogy a fiókák száma vackonként fiatal anyáknál négy-kilenc, az idősebb nőstényeknél pedig esetenként tizennégy, nem nehéz elgondolni, hogyan alakul az egérjárás az elhanyagolt padlásokon, pincékben. Mit tegyünk, ha észrevesszük, hogy szürke bundás hívatlan vendégeink rágcsálják, pusztítják háztáji javainkat? Legjobban bevált módszer a biológiai védekezés. Az egérinvázió megelőzésére leginkább alkalmas egy ügyes macska. Persze nem az agyondédelgetett origóra, sem a tejjel s egyéb ételmaradékkal túltáplált, gömbölyűre hizlalt szobacica, hanem a közönséges, szürke vagy tarka „parlagi“ macska. Ha ezt néhány éjszakára bezárjuk az egérlakta helyre, bizonyos, hogy mindet kifogja. Ne feledjünk ilyen ,esetben kis tálacskába a macska számára vizet is elhelyezni, hogy fenséges lakomája után szomját olthassa. Ahol nem lehet macskát tartani, csapdával kell próbálkozni. Az üzletekben kapható rugós csapdára tűzzünk csalétekként szalonnadarabkát vagy dióbelet. Az egerek nagyon óvatos, félénk kis állatok, ezért a fogót állítsuk a sarokba vagy a fal mellé. Az eredményesen használt Jogót újabb felállítás előtt kicsit füsttöljük- meg, hogy szagát veszítse. Jól bevált módszer a kartonlapra vagy üveg darabra helyezett, féldióoal feltámasztott virág cserép vagy üvegpohár. Fordítsuk befelé a fél dió ehető részét. Így ha a kis dézsmáló harapni akar belőle, a cserép vagy a pohár alá kell bújnia, az pedig nyomban lezuhan, mi helyt megmozdul a dió. Nagyon nehéz kiirtani az egereket a voliérben. A madárszállásra nem engedhetjük be a macskát, mérget sem használhatunk, mert az könynyen az állomány kipusztulásához vezethet. Az egérfogó ínyencfalataira ügyet sem vetnek a kis rágcsálók, mivel találnak elég egyéb táplálékot. Sokan állítják, hogy a napraforgó mag csábításának egyetlen egérke sem tud ellenállni. Szörfünk ei néhány nagyobb szemet a fogó körül, de a fogót takarjuk le olyan ládával vagy ketreccel, esetlecf dróthálóval, amelynek résein csak az egér tud átbújni. Nemrég egy kisállatenyésztönél tett látogatásom alkalmával számomra eddig ismeretlen egér fogási módszerrel ismerkedtem meg. A baromfiak kifutójában ólálkodó egereket földbe süllyesztett beföttes üvegek segítségével eltette rabul. Gondolom, ugyanez a módszer a madárházban ts hasznosítható, csak egy kis leleményesség kell hozzá. Még annytt: amíg mi lépten-nyomon Irtjuk — tegyük hozzá joggal — az egereket, külföldön gyakori a kedvtelésből tartott egértenyészet. Ha nálunk van ilyen, akkor egyetlen célja: a laboratóriumi kutatások szenvedő clanyainak biztosítása vagy más állatok táplálékának kitermelése. (kfmj val kerítik el. As ilyen mód szerrel készült kb. 50 méter hosszú és egy méter széles fo lyosón kétezer anyaállat mint egy százezer utódot szülhet. A csigatényésztés legnagyobb problémája az hogy a fiatat áltatok tömegesen pusztulnak. Ez ellen kizárólag tudományos szakképesítéssel rendelkező te nyésztők tudnak védekezni. A mi az ipari méretű tenyésztési iletti, még csak kísérleti ered ményekről lehet beszélni. Az igények kielégítésére csak ak kor lenne lehetőség, ha meg szerveznék a csigatenyésztők szövetkezetbe tömörülését. A csigahfis magas tápértéke és az a tény, hogy számos eset ben terápiás ételként ajánlja az orvos, mind a tenyésztés fejlesztése mellett szól. A szak emberek véleménye szerint a csiga nemcsak fogyasztásra, hanem magas fehérjetartalma révén állati takarmányozásra Is kiválóan alkalmas. A Szlovákiai Kisállattenyész tők Szövetsége modranyi helyi szervezetének tagsága magáévá tette a CSKP XV. kongresszu sának határozatait. A kisállat tenyésztés szakaszán eddig el ért eredményeik arról tanús kodnak, hogy a vezetőség és a tagság törekvése a Szövetségre háruló feladatok teljesítésére irányul. A helyi szervezet az elmúlt napokban bemutató kiállítást rendezett, hogy a község polgárai megismerkedjenok a tg nyésztett kisállatokkal. A kiál lltáson a helyi szervezet tag ságán kívül részt vettek а ко márnoi, a pribetai és a húrba novoi kisállattenyésztők is. A Csak így tovább! kiállított állomáliy átlagon felüli minőségű volt. Szabó Gábor, a kiállítás fá radhalatlan szervezője elmon dotta: további célkitűzésük a taglétszám növelése és a fajta tiszta aprőállatok tenyésztésében elért eredmények javítása. A kiállítás iránt megnyilnult érdeklődés arra utal, hogy az elkövetkező időszakban számolni lehet a taglétszám növekedésével. Megtekintettem a kiállítást, elbeszélgettem egy-két tenyésztővel. Mindegyikük lelkesedéssel számolt be tenyésztői munkájáról, eredményeiről. És ami örömmel töltött el — tapasztalataikat nem rejtették véka alá! A látottak és hallottak erről győztek meg, hogy az SZKSZ modranyi helyi szervezete helyes úton halad. Bízunk benne, hogy a folytatás is hasonlóan eredményes lesz! Andriskin József 1 A szerves alaptrágyaként használatos istállótrágyából állandóan hiány mutatkozik, a kiskertészkedők közül csak kp vesen. jutnak hozzá a szüksé ges mennyiséghez. Az istálló trágya jól helyettesíthető kom poszttal, amit bárki könnyen elkészíthet. A komposzt kiváló szerves trágya, a kiskertben sokoldalúan hasznosítható a növények re. A komposzt istállótrágyával szembeni előnye abban mutat kozik, hogy benne a tápanyagok a növények számára könynyen hozzáférhető, hasznosítható állapotban vannak jelén. A komposztta! történő trágyázás javítja a talaj szerkezetét, növeli humusztartalmát, amely nélkül elképzelhetetlen a termőképesség növelése. A komposztálást legjobb ősz szel elkezdeni, amikor kellő mennyiségű nyersanyag áll rendelkezésünkre. A termés betakarítása után sok növényi hulladék (szár, gyökérzet, le vetek, gyomok, falomb stb.) marad a kertben. Vigyázat! A baktériumos és vírusbetegségektől megtámadott növényi maradványokat nem szabad komposztálni! Ezeket el kell égetni, hogy ne terjesszék a betegséget. A komposzt telepnek lehető leg árnyékos helyet válasszunk. A prizmát általában a kert fél reeső részében szokás megrakni úgy, hogy a fák árnyékot vessenek rá. A napos helyen levő komposzt nagyon kiszá rád, rosszul érik, s az ilyen prizmái gyakran meglepik a cserebogarak. Mindig akkora prizmát rak junk, amennyi nyersanyagra számítunk ősztől jövő őszig Általában 1,5—2 méter széles, és a nyersanyag mennyiségé nek megfelelő hosszúságú priz mát rakunk. A telepet általa ban 30 cm mélyen szokás ki mélyíteni. A valóban jó kom poszt alapanyagának nem kor* hadt, száraz tőzegnek kellene lenni. Ezen tulajdonságokra azért van szükség, hogy jói magábh szívja a fekáliát és a trágyalét. Komposztáláskor fel használhatjuk továbbá az ősz szes szerves kerti és konyhai hulladékot, a szalmát, a mag vaktól mentes gyomokat, a fü vet, a gazdasági vagy az apró állatok ürülékét, a fekáliát. A szervetlen anyagok közül az elégetett szerves anyagok ham vát, a fahamut, .a barnaszén átrostált hamuját és porát, az utakról és árkokból nyert ka parékot stb. Őrölt dolomii mészkövet és cukorgyári isza pót akkor adunk a komposzt hoz, lia a tőzeg savanyú kém hatásét akarjuk csökkenteni A több mint 1,5 pH-értékfi me KOMPOSZT készítése és kezelése szes talajok trágyázására ké szülő komposztba ne tegyünk mészkövet vagy cukorgyári mésziszapot. A komposzt tápanyagtartalmának kiegészítésé re Thomas salakot vagy őrölt foszfátokat, káliumszulfátot, s a nitrogéntartalom kiegészítése, valamint a komposztált levelek és növényi maradványok fér tőtlenítésére mésznitrogént használunk. A nyersanyagot rétegezve rakjuk prizmákba. Alulra vastagabb, erősebb szárú növénye két, zúzott kórét, burgonyavagy paradicsomszárat stb. te gyünk, erre rétegezzük a többi anyagot. A falombot és a kom posztált zöldségnövényeket mindig meg kell hinteni mész nitrogénnel vagy fahamuval, hogy elpusztítsuk a kártevőket és a betegségek csiráit. Az őrölt égetett mész erre nem a legmegfelelőbb. Tanácsos leg alább egy réteg baromfi vagy nyúltrágyát, esetleg egyéb trágyaféleséget is keverni a kom poszthoz, hogy a fölhalmozott anyagban elszaporodjanak a nitrogénbaktériumok. A trágyát vékony réteg termőfölddel vagy melegágyi földdel takar juk le. Ha tőzeget rétegőzünk, erre mindig adjunk őrölt dolomit mészkövet, amely mészen kívül mintegy 15 százalék magnéziumoxidot is tartalmaz. De adhatunk fahamut is, amely kb. 30 százalék meszet, káliu mot és más tápanyagot is tar talmaz, s jól hat a komposzt érésére. Barnaszén port is te hetünk bele, de csak vékony rétegben. Jövő őszig folyama tosan komposztálhatunk minden e célra megfelelő nyersanyagot. A prizmát legfeljebb 1,5—2 méter magasra rakjuk, végül termőfölddel letakarjuk, hogy a komposzt ki ne száradjon és el nő illanjon belőle a nitrogén. Szárazság idején trá gyeiével, fekáliával vagy egy szerűen vízzel locsolgatjuk a prizmát, hogy gyorsabban érjen a koinposzt. A komposz tálás évében nem kell átforgatni, de a következő évben betetőzés után két-három alkalommal ajánlatos átlapátolni a kuni posztul, közben szükség szerint megnedvesitjük és hozzáadjuk a kiegészítő tápanyagokat. A komposzt a harmadik évben érik meg, s ősszel felhasználható. Kijuttatás előtt ajánlatos átrostálni és az eset leges el nem bomlott részeket újra felhasználni a következő komposztáláskor. Még néhány szót a Vitahum ipari komposztról. A tőzeg ki termelésével és forgalmazásá val foglalkozó üzemek készítik és adják piacra. Alapanyaga tőzeg, istállótrágya, hamu, szénpor, cukorgyári mésziszap, s egyéb szerves és szervetlen anyagok. Mintegy 36 százalék vizet tartalmaz. Igen jó minő ségű trágya, ugyanúgy hasznú síiható mint a saját készítésű komposzt. Tavaszi trágyázásra kevésbé megfelelő. A tavasszal vásárolt Vitahum trágyát in kább hagyjuk rakványban pihenni őszig és akkor használjuk fel. Ugyanúgy kezeljük (öntözés, átlapátolás), mint b saját készítésű komposztot, kijuttatás előtt átrostáljuk és el távolítjuk belőle a köveket, csontokat, és egyéb tisztátalan Ságokat. Hogyan hasznosítsuk a kom posztot? Adjunk belőle a tele pített fák, bokrok, szőlő, sza móca, rózsa aló, trágyázzuk meg az igényes zöldségnövé nyék (uborka, tök, dinnyö, pap rika, tojásgyümiilcs, káposzta félék, zeller) számára kisze melt ágyásokat, keverjük a me ^ legágyi földhöz vagy a fólia sátrak földjéhez, ősszel trá gyázzuk meg vele a törpefákat, a ribiszkét, köszmétét, szőlőt, málnát és a szamócát. KRAMPL ŠTEFAN Az idősebb nemzedék is mindent megtett, hogy a szőlő szüretelését mielőbb befejezzék a Balog nad Iplom-i szövetkezet dolinka! (ľnámi) részlegén. Foto:
