Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-10-23 / 42. szám
14 .SZABAD FÖLDMŰVES 1976. október 23. Pathó Károly elvtérsnak, a Szabad Földműves főszerkesztőjének idézett írása óta az aratást sikeresen befejeztük. A sajtó híradásaiból megnyugvással vettük tudomásul a mezőgazdasági dolgozók munkásságát, de egyes intézmények, szervezetek dolgozóinak a szalma betakarításánál kifejtett jelentős segítségét is. Végre! A szalmát legalább már nem égetjük el! Elejét vettük a múltban különböző okokból keletkező, mérhetetlen anyagi károknak. Hosszú évek után rájöttünk arra, hogy a szalmát a takarmányfélék pótlására is felhasználhatjuk. Nagy kár, hogy az erre vonatkozó tudományos megállapítások, előmegfeledkezni arról, hogy a szalma alászántása legalább is olyan fontos a bő termés biztosítása érdekében, mint a szalmával történő takarmányozás kényszermegoldása. Ezért a jövőben nemcsak érdemes, hanem kell is ezzel foglalkozni. Ma már mindenkinek tudnia kellene, hogy ha a talajba szerves anyag (tarlómaradvány, zöldtrágya,, szalma) kerül, akkor a baktériumok működése révén megkezdődik ezen anyagok korhadása, felbomlása, amit tudományosan „oxidációnak“ nevezünk. Már régebben kimutatták, hogy egy köbcentiméter talajban több millió baktérium van. Minél jobb minőségű a A TUDOMÁNYNAK vannak írott törvényei is Nemcsak takarmányozásra kell felhasználni шкаяаашяшшяшшшяааяшшяшашшшшяяшшвввяятшвашасяиш a begyűjtött szalmát! rélátó javaslatok, figyelmeztetések ellenére, a gyakorlati megvalósítására csak most, a szélsőséges időjárás következtében beállott szárazság kényszerített bennünket. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a szalmának a takarmányozásban való hasznosítása csak „kényszermegoldás“ lehet! Mint tudjuk, van a szalma felhasználásának több módja is. Nem hiába tartották ősapáink is a talaj humusztartalmát növényi tápláléknak. Ma már tudjuk, hogy a földek termőképességének foka összefüggésben van a talaj szervesanyag tartalmával. E nélkül, mint ahogy azt jó magam is éveken át tartó kutatómunkámmal tapasztaltam — elsősorban a könnyű talajokon — még a műtrágyák sem hatásosak egymagukban. Azonnal jobb volt az eredmény, ha egyúttal istálló- vagy zöldtrágyát, komposztot vagy szalmát juttattunk a talajba, mert így a baktériumflóra segiiségfével a műtrágyák hatása is gazdaságosan érvényesül. Rámutatott erre a lap egyik további szerkesztőjének az istállótrágya hasznosításával kapcsolatos „SOS“-ként megírt, „Nagy tartalékok a tápanyag-gazdálkodásban“ című írása is. Sajnos, az egyéb, a szalma begyűjtésével kapcsolatos írásokból az istállótrágya felhasználásáról, szükségszerű pótlásáról keveset olvashattunk. Ezek az alapelvek elsősorban a homokos sivár, szikes vagy kavicsos talajaink termővétételére vonatkoznak, melyekből hazánkban igen nagy terület van. Az ilyen szervesanyag tartalom nélküli talaj nem tarthatja meg, nem használhatja fel az éltető vizet és a nem kis költségbe kerülő műtrágyákat sem. Erre gondoltam, amikor — hála a sajtónak — a ma már közhellyé lett, szalmabegyüjtési sikerekről hozott írásokat olvastam. Ma, amikor a talaj életére, biológiájára a tudományos intézmények egyre nagyobb figyelmet fordítanak, amikor tudjuk, hogy a külföldi kutatók erre a kérdésre helyezik a fősúlyt, nem volna szabad talaj, annál több a benne található baktérium is. Ennek alapján osztjuk fel a talajokat: a tápanyagokban sovány (1), a közepesen gazdag (2—6) és a tápanyagokban gazdag talajra. Az utóbbi 10 millió baktériumot tartalmaz egy köbcentiméter mennyiségben. A növénytermesztőnek tehát nemcsak érdeke, de kötelessége is, hogy a baktériumok munkáját előse gítse, s ezáltal azokból ismét növényi tápanyagokat formálhasson. A szerves anyagok korhadása közben, de főként a végleges élkorhadásuk előtt képződik a talajban a sötétbarna színű televény (humusz), amely különféle összetételű lehet. A korhadás fontos kelléke az oxigén bőséges jelenléte. Ezt a talaj porhanyításával magunk is elvégezhetjük. Nem tudjuk azonban a talaj hőfokát vagy nedvességtartalmát különösen befolyásolni, amelyeknek nagy szerepe van a talaj szerves anyagainak felbomlásánál. A baktériumok ugyanis az életműködéshez a talajnak bizonyos nedvességtartalmát feltétlenül megkívánják. Száraz talajban a baktériumok működése' lelassul, sőt teljesen megszűnhet. íme, az öntözés fontossága! Bizony, igaz az, ahogyan Pathó elvtárs írta: „ ... öntözni kell sajnos még akkor is, ha netalán kiadós csapadékot kapunk. A kiszáradt föld ugyanis olyan, mint a pap zsákja, telhetetlen“. Hozzátenném, hogy sokszor magunk hibájából, mert elfelejtjük, a terméseredményt nemcsak az évi vízmennyiség, hanem ennek, a növénynek egyes fejlődési szakaszaira való elosztása is befolyásolja. Ha a növény a virágzás előtti időszakban szomjazni kénytelen, akkor kevesebb lesz a szalma- és a pelyvatermés, ha viszont virágzáskor szomjazik, akkor a magtermés lesz kisebb. Az elmondottakból kitűnik, hogy a növénytermesztőnek érdeke ellátni a talajt szerves anyagokkal és elősegíteni azok korliadását. KMOSKÖ LÄSZLÖ, mérnök A hígtrágya kezelésének és felhasználásának állategészségügyi kérdései (IV.) A KOROKOZÓK ELPUSZTÍTÁSA a növényzeten A napsugárzás. Csíraölő hatása körülbelül hetven napsütéses őrá alatt érvényesül megfelelő mértékben, ami nyáron 1—3, ősztől tavaszig pedig 6 hét alatt telik el. Több szerző szerint ennyi türelmi időt kell tartani az ún. normái hígtrágya kiöntözésének befejezése és a legeltetés vagy a takarmánynövény begyűjtésének megkezdése között. Ennyi időn után válik a trágyával öntözött növényzet mikrobiológiai képe a kontrolihoz hasonlóvá, s válnak negatívvá a kórokozó-kimutatási eljárások. A kiszáradás. A parazitás fertőzöttség bizonyos mértékig csökkenthető, ha a hígtrágyával öntözött legelő első sarjadékát nem legeltetjük, hanem lekaszáljuk, s a szénát hosszú tárolás után etetjük. Az orsóféregpeték ugyanis 8 C°-onl 85 napig, az érett petéket tartalmazó galandférgek 75 napig, a Fasciola hepatica metacercariái 4—8 hónpig is életben maradnak. Az élő növényzet fertőtlenítése. Erre akkor kerülhet sor, ha az 1. osztályba sorolt fertőzött hígtrágyát a járványos állatbetegség megállapítása előtt öntözték ki. Ilyenkor az öntözött terület azonnal zárlat alá kerül, vagyis arra fogékony állatokat felhajtani nem szabad, de fertőtleníteni 1s kell, mert a fogékony vadon élő állatok járványterjesztő hatása miatt nem szabad várni a napsugárzás csíraölő hatásának viszonylag hosszan tartó terjedéséig. (Az őz, a szarvasok, a vadsertés a száj- és körömfájás iránt, a vadsertés a klasszikus és az afrikai sertéspestis iránt, a fácán a klaszszikus baromfipestis és a Newcastle-betegség iránt fogékony.] A jelentkező ■járványos betegség kórokozójára hatásos, célzott fertőtlenítésre csak olyan kemikáliák használhatók, amelyek az élő növényeket nem károsítják. A ragadós száj- és körömfájás vírusával fertőzött gyepek és lucerna fertőtlenítésére használható oldatok közül a 3 %-os nátriummetaszilikát és a 10 %-os szuperfoszfátoldat nem fítotoxikus. Jelentéktelen a 3 %-os klórlúg növénykárosító hatása, de már tetemes a nátronlúg és a formalin károsító hatása. (Folytatjuk.) No a tehenek hasznosságának fokozása A Nový Zivot-i szövetkezet legjobb teheneinek egyike. Foto: —dek— Több mezőgazdasági özemben figyé- lanypásztorral történik. Általában egy lemre méltó eredményeket érnek el területen 2 napig legeltetnek. Az első a szarvasmarhák nemesítésében. így legeltetés után 80 kg nitrogént adavan ez a Nový Zivot-i és a Zlaté goinak, melynek mennyiségét fokoza- Klasy-i szövetkezetben is, ahol annak tosan — a további legeltetések után ellenére, hogy a nemesítés még jó _ 20 kg-ra csökkentik. Ha kévés a néhány évig eltart, nagy lépést tettek csapadék, öntöznek. Évente öt alkaelőre a tehenek hasznosságának fo- lommal legeltetnek ugyanazon a tokozása tekintetében. Ezt legjobban az rületen. A legelőket a szövetkezetben előbb említett szövetkezet tejterme- még az 1988—89-es években létesítetlésí eredményei bizonyítják. A tehe- ték, mint here-füves keveréket. A lenek (átlagban 480 darab) évi teje- gelő növényzete manapság már csak lékenysége az 1986-os évben 2659, fűfélékbő! áll. tavaly pedig már 4130 liter volt. Előreláthatólag az idén túlszárnyalják a TAKARMÄNYOZÄS 4300 literes határt is! Ilyen pozitív fejlődéssel — tizenegy év távlatában д Nový Zivot-i szövetkezetben nyá— a tehenek hasznosságának fokozó- r0n a legeltetés mellett a tehenek tagéban kevés mezőgazdasági üzem di- karmányadagja 10 kg zöldtakarmánycsekedhet. bél és 4,2 kg erőtakarmányból áll. A téli takarmányadag 15 kg silóból, A NEMESÍTÉS KEZDETE 25—30 kg leveles répafejből (siló), 4,2 kg erőtakarmányból és 1,5 kg Szeretném előre megjegyezni, hogy lucernalisztből tevődik össze. A szala szarvasmarhák nemesítésének cél- mát télen-nyáron „ad libidum“ adakitűzései és megvalósítási formái, — golják. melyet a Nitrai Állattenyésztési Ku д szomszédos szövetkezetben nyátatóintézet szakemberei dolgoztak ron a legeltetés mellett 4 kg erőtaki —, mindkét -szövetkezetben azono- karmányi és 2 kg lucernalisztet adasak. Azt lehet mondani, hogy az goinak tehenenként. A téli takar- 1967-'es évben kezdődő fajtaátalakító mányadag répafejsilóból (25—30 kg), keresztezés alkalmazásában a két me erőtakarmányból (6 kg) és lucerna zőgazdasági üzem jelenleg is azonos lisztből (4 kg) áll. szinten van. A keresztezés megkezdő- д két szomszédos szövetkezet a se előtt azonban fel kellett számolni kooperációs viszony keretében (előrea gümőkórt és a fertőző elvetélést, láthatólag a jövőben társulnak) egy E két betegség annak idején a tehén- mGF—OB forrólevegős szárítót épí állomány több mint évi 20 százalékos Elsősorban here- és fűfélékből selejtezését követelte! A betegségek készítenek takarmánylisztet, melyet a felszámolása komoly feladat elé állí- szarvasmarha-tenyésztésben hasznosította a szövetkézét vezetőségét és tanak. tagságát, akik sikeresen megbirkóz рсуПмтопСч tak e feladattal. Pajger Tibor mér- USZONEVELES nők, a Nový Život-i „Csehszlovák— , , mongol baráság“ szövetkezet főállat- Mmdké szövetkezetben csak üsző tenyésztője, már 15 éve szervezi és neveléssel foglalkoznak A hikaborja irányítja az állattenyésztést, s nagy kát elválasztás után értékesítik A érdemei vannak az említett betegsé- Novy Život i szövetkezetben a boriak gek felszámolásában és a nemesítés l°,nap.g vannak együtt a tehenek valóraváltásáhan. Elmondotta azt is, kel. majd ■ bor,úneveldébe kerülnek, hogy az utolsó hét év folyamán alkalmaznak különféle egyetlenegy gümőkóros állatot sem eipótlokkal A boriak kéthónapos fedeztek fel az állományban. kor'J! e*yedl !zá,l*sba" T/""ak,' TM J A hazai szlovák tarka marha neme- ■ 350 kg-os élősúly eléréséig lekötik sítése kezdetben a nyugat-európai fe- okét. Innen az úszók átkerülnek egy kete tarka lapály marhával történt. J1“? e* f^kiénistálloba. Itt történik a Az Ft es generáció (50-50 százalék íedeztetes kh a 380 kg-os élősúly vérarány) leszármazottjai jó húster- elérésekor, Ebben az istállóban mamelőképességgel rendelkeztek, sőt radnak a vemhesség 4-5 1^"apjáig, még a szlovák tarka ilyen irányú átkerülnek az elsobor,as .stáb eredményeit is túlszárnyalták. A tehe- «Ьа. A leborjazás után a tehenek nek hasznosságának fokozásában a kaza kaľuI"ek . .. .. .. keresztezés egy tehén átlagában évi A Zlaté Klasy-, szövetkezetben a 300 liter tejtb?bbletet hozott. Mivel az borjak 14 napos kong vannak együtt említett két szövetkezetben a neme- ■ tehenekkel A bor úneveldeben sítés célja egy olyan típusú tehén ketreces tartás) szoptatják őket Koelőállítása volt, amely alkalmas a gé- »outran és Laktosen te,pótlókkal. Kepi fejésre, az ezirányú keresztezést sobb az üszőket lekötik, s további 1971 ben befejezték és még abban az »«elésük, fedeztetésük egy másik évben elkezdődött a szarvasmarhák istállóban történik. Az üszők takar további nemesítése az alföldi (első mányadagja télen nyáron 10-15 kg sorban kanadai) fekete tarka lapály ^ 1,85 kg erdtakarmányból, vamarhával. A keresztezést, - amely a 1 kg lucernaüsztbol tevődik főállattenyésztő szavai szerint még °“ze- ká . jk s,övetke. további tíz évig is eltart —, olyan Nagykár. hogy egyik szövetne formában végzik, hogy végtermékként fa‘ba" sem tartiák az üszőket lege a fekete tarka marha véraránya 62,5, ugyanis még belterjesebbe szlovák tarkáé pedig 37,5 százaié- tehetnek az uszdnevelest, s későbbén kos legyen. a tejtermelést is! Jelenleg már több olyan tehenük , Egyébként az előbb említett szdvetvan, melyekben a fekete tarka marha kezeiben a múlt évben száz tehénre véraránya 50-87,5 százalék között “Ámítva 101 borjút választottak el. Ingadozik. A széles skálájú vérarány A* idén előre áthatólag elérik a alakulását az idézte elő, hogy né <jarabo*f Az e'hul,as * hányszor nem állt rendelkezésre meg- «I» körül ingadozik A szövetkezetfelelő vérarányú apaállat. Van azon- ben arra törekednek, hogy a tehenek ban már a Nový Život i szövetkezet kb. 75 százaléka má,..s vegére lebor ben 50 darab tehén, melyeknél a fe- .kihasználva ezek lehető legkete tarka marha véraránya meg- í°bb .f?]L«me^ké„Pe!S„!?!ľ. egyezik a „végtermékkel“ (62,5 százalék). LEGELÖGAZDÄLKODÄS ÄLLATGONDOZÖK, FEJŐK Az utóbbi szövetkezetben ugyan a borjúszületés száz tehénre számítva eléri a 100-at, de ebből a múlt évben 20 darab elpusztult. Mindkét szövetkezetben évente kb. 115—120 üszőt Mindkét szövetkezetben különös ti- c.snportositanak át - saját nevelés gyeimet fordítanak a tehenek lege be« ~ a *ehenek s°^ba. lön való tartására. A Nový Zivot-i szövetkezetben a szántóföldi legelők telepítését még az 1967-es évben kezdték. Jelenleg 22 hektár régebbi A keresztezés a legelőgazdálkodás (mezei komócsin, réti csenkesz, cső a takarmányozás és az uszonevelés mós ebír, olasz perje, aranyzab és a szarvaskerep keveréke), 20 hektár múlt évi (olasz perje, réti csenkesz és a csomós ebír keveréke) és 68 hektár idei (elsősorban csomós ebír) telepítésű legelő áll rendelkezésükre. A teheneket április 4-től október vé géig — szakaszos, villanypásztoros — legelőn tartják. A szövetkezetben úgy számítják, hogy egy hektár legelő olyan mennyiségű zöldtakarmányt te rém, ami kielégíti nyolc tehén egész évi igényeit. Évi átlagban egy hektár legelő 800—1000 mázsa zöldtömegei ad! Azokról a területekről, amelyeken nem legeltetnek, a termést felaprít ják és lisztté dolgozzák fel. Az istái lók közelében létesített legelőkön jól kihasználják az öntözés adta lehető ségeket. A lelegeltetett területre 90 kg nitrogént adagolnak hektáronként, s ha szükséges, akkor öntöznek. A Zlaté Klasy-i szövetkezetben 74 hektár szántóföldi legelővel rendel keznek. A tehenek legeltetése április 15-től október végéig ugyancsak vilmellett szólni kell a gondozók, fejők munkájáról is, hiszen ők nagymértékben befolyásolhatják az eredmények alakulását. A Nový Život-i szövetkezetben havonként értékelik a legjobb gondozókat, fejőket. A múlt évi versengésből id. Farkas Ernő került ki győztesen, aki 15 tehén átlagában (minden gondozónak ennyi van) 4818 liter tejet ért él egyedenként, ami napi átlagban 13,2 liternek felel meg. A második helyen Horony Gyula (12,51 1), a harmadikon pedig Szabó Ernő (12,23 1) végzett. Idén januártól augusztus végéig a legjobb eredményt Holnbiczky János érte el, aki egy tehénre és napra számítva 14,68 liter tejet fejt. A második helyen a múlt évi győztes végzett 14,59 (augusztusban 19,58 liter!), a harmadikon pedig Király László 14,53 literrel. A szövetkezetben azonban a kiváló eredmények mellett vannak különbségek mind a gondozók, mind pedig a gazdaságok között, ami még további ki aknázatlan termelés-fejlesztési lehetőségekre utal. Itt szeretném megje gyezni, hogy tavaly a szövetkezet két gondozója, id. és ifj. Farkas Ernő, a MÉM kiváló dolgozója érdemrendet kapott. A Zlaté Klasy-i szövetkezetben a múlt évben a legjobb eredményeket Mikóczi Béla (12,25 1), Szelepcsényi Arpád (12,19 1) és Horváth Lajos (12,12 1) érték el. Nagy tartalékok vannak ebben az üzemben is, mert pl. Mészáros László csak 8,77, Kuterma jer Ferenc pedig csak 9,11 liter tejet fejt egy tehénre és napra számítva! Míg a Cenkovcei gazdaságban az évi tejelékenység 4113 literes volt, addig a leggyengébb gazdaságban (rasticei) csak 3478 liter! A TERVEZETT FELADATOK TELJESÍTÉSE A Nový Život-i szövetkezetben a tehenek átlagszáma 450 darab. Év vé gére elérik a tervezett állományi (480 db). Előreláthatólag 300 literre! túlszárnyalják a 40GO literes évi tejelékenységet! Ez lehetőséget ad arra, hogy a tervezett 1 millió 680 ezer li teres tejfelvásárlási feladatot mint egy 200 ezer literrel túlszárnyalják! Augusztus végével már több mint 1 millió 310 ezer liter tejet értéke sítettek, ami az évi feladatnak mint egy. 78 százaléka. A Zlaté Klasy-i szövetkezetben ugyancsak minden feltétel adott a tervezett évvégi tehénállomány (460 darab) megtartására. Tavaly tehenen ként 3800 literes évi tejelékenységet terveztek, s a valóság 4029 liter volt 450 tehén átlagában. Az idén ismét 3800 literes (!) tejelékenységgel szá mólnak, amit szintén szerelnének túl szdHiyalni. Az évi tejeladási tervük 1 millió 600 ezer liter. Augusztus vé gével az időtervet 138 ezer literrel szárnyalták túl, ami egyik előfeltétele az idei jó eredménynek! JÖVŐBENI ELKÉPZELÉSEK Elképzelések vannak arról, hogy a jövőben sorrakerülő egyesülés után egy ezres tehénistállót építenek, melynek megkezdésére az 1978-as évben kerül sor. Erre nagy szükség volna, mert a gondozók a régi elavult istállókban a fejésen kívül min den munkát kézi erővel végeznek. Az elmondottakból arra követkéz telhetünk, hogy mind a Nový Zivot-i, mind a Zlaté Klasy-i szövetkezetben nagy lépést tettek előre a tehenek hasznosságának fokozása, a tervezett darabszám megtartása és a kitűzött feladatok maradéktalan teljesítése ér dekében. Reméljük, az ezirányú tö rekvéseik a jövőben még tovább fo kozzák állattenyésztési termelésüket! Fara László, mérnök i G 1 I I c f t 1 i 1 i 1 i i < 1 t i 1 i t 1 i i i 1 1 1 ! I ] I i
