Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-10-23 / 42. szám

1976. október 23. SZABAD FÖLDMŰVES 11 ELKEZDŐDÖTT A MÁSODIK ARATÄS A szemes kukorica betakarítása nagy igényességet követel! A napokban ismét zajos a határ a kombájnoktól. Igen, elkezdődött a második aratás. A Nyugat szlovákiai kerületben 130 ezer hektár szemes kukorica betakarítása a feladat, ami az országos termésnek mintegy 76 százaléka. Szeretném előre megje­gyezni, hogy a szemes kukorica beta­karításának előkészítése és a tulaj­donképpeni betakarítás sokkal igé­nyesebb, mint az őszi házáé ivagy a tavaszi árpáé. Hz főleg azzal magya­rázható, hogy a szemes kukoricát 24—35 százalék nedvességtartalom­mal takarítjuk be, azonnal szárítani kell, mégpedig 13—14 százalékos — tárolási — nedvességtartalomra. To­vábbi lényeges eltérés az, hogy a sze­mes kukorica betakarítása gyakran kedvezőtlen időjárási viszonyok kö zepette történik, ami növeli a kom­bájnok és a technika igényességét. A CSKP XV. kongresszusa straté­giai feladatként határozta meg a ga­bonafélékből történő önellátás eléré­sét, s 1 millió tonna szemes kukorica kitermelését. A kukorica ugyanis táp­anyagokban sokkal gazdagabb, mint a búza vagy az árpa. Ezért kell külö­nös figyelmet fordítani a termeszté­sére és betakarítására. Az említett feladat középpontjában a nyugat­szlovákiai kerület áll. A mezőgazda­­sági dolgozók ennek a feladatnak a teljesítésére már tavasz óta felelős­ségteljesen törekednek. A szemes ku­korica vetésterülete az idén — a múlt évi valósághoz viszonyítva — 29 ezer hektárral bővült. Növényzete — az egyes hibridek igényeinek figyelem­­bevételével — jobb állapotban van, mint tavaly. Ez egyik előfeltétele a kedvező terméseredmény elérésének. A hosszantartó szárazság és a nagy hőmérséklet ugyan helyenként ru károsította a növényzetet, de azért jó termésre van kilátás. A kukorica leghatékonyabb kihasz­nálása érdekében a kerületben érté­kelték az összes növényzet fejlődé­sét. Ezzel megállapították, milyen termés várható. A felmérés megmu tatta, hogy ugyan a kukorica ala csony növésű, mégis jó termés vár­hatói A szemes kukorica bizonyos területeit silókukoricaként takarítot­ták be. A növényzetet sokhelyütt fel­szecskázták és lisztté szárították, ami igen jól hasznosítható az állatte­nyésztésben. A szemes kukorica betakarítása ak­kor esedékes, amikor a magvak ned­vességtartalma 35 százalékos. Ez megköveteli a növényzet naponkénti ellenőrzését. Ha betartjuk ezt az alapelvet, a veszteséget minimálisra csökkenthetjük! Ellenben ha egy két héttel később kezdjük a betakarítást, a kukorica szárai eltörnek, a csövek lefelé lógnak és érintésre a földre hullanak. A veszteség ilyen esetben eléri a 15—20 százalékot! A kerületben a szemes kukorica betakarítására több mint ezer adap­ter áll rendelkezésre. Ezek közül már több mint száz hatsoros, s az SZK— 6-os (KOLOSZ) típusú kombájnokra szerelhető. Ezek az adapterek jóval nagyobb teljesítményűek, műszakilag tökéletesebbek és kisebb veszteséget okoznak, mint a régebbi, BRAUD tí­pusú adapterek, A betakarító gépek kapacitása lehetővé teszi azt, hogy a kerületben 30 nap alatt elvégezzük a „második aratást“. Az igen alacsony növésű kukoricában ajánlatos az adapter nélküli kombájn használata. A szemes kukorica betakarításánál döntő tényező a szárítási kapacitás. E probléma megoldása érdekében az idén sor került a szárító gépek átcso­portosítására az északi járásokból (Senica. Trenčín, Topoľčany) a dé liekbe (Dunajská Streda, Komárno, Nitra). Az idén különös figyelmet kell fordítani a szárítók állandó üze­melésére. Ez egyik előfeltétele a fo­lyamatos betakarításnak. A kukorica betakarításához és szá­rításához szorosan kapcsolódik a tá­rolás, megfelelő raktárhelyiségekbe, jelenleg raktárainkat még a búza és az árpa foglalja el. A problémát rész­ben olyan formában oldjuk meg. hogy a kerülteből Csehországba, valamint Közép- és Kelet-Szlovákiába szállít­juk a kukoricát. A szemes kukorica betakarítási vesztesége rendszerint nagyobb, mint a búzáé vagy az ár púé. Célunk az, hogy minden megter­melt szemet megmentsünk! Ezért a mezőgazdasági üzemekben — hason lóan mint a kalászosok aratásánál — figyelni és ellenőrizni kell a veszte­ségeket. Ugyancsak meg kell szervez ni a kombájnok után elmaradó cső vek összegyűjtését is! Az idei szárazság részben csökken tette a takarmányfélék hozamát, első sorban a silókukoricáét. Az állatte­nyésztési feladatok minden szövetke­zetben, állami gazdaságban ismere tesek. Teljesítésük érdekében elegen dő mennyiségű takarmányt kell ké­szíteni. Az elmúlt években a mezőgazdasági üzemek legtöbbjében problémát jelen­tett a kukoricaszár beszántása. Az idén az a feladat, hogy a kukorica­szárat is betakarítsuk tisztán, vagy cukorgyári répaszelettel, leveles ré­pafejjel és 0,5 százalék karbamid ki­egészítésével besilózzuk. Erre főleg azért van szükség, mert az időben betakarított kukoricaszár tápértéke mintegy 60 százalékban megegyezik a kukoricasiló tápértékével. Elkezdődött a második aratás. Több mint ezer kombájn vesz részt a sze mes kukorica betakarításában. A gé­pek és berendezések előkészítése mellett fontos tényező a politikai-szer­vezési intézkedések betartása. Min­dent meg kel] tenni a betakarítás folyamatossága és a veszteségek csökkentése érdekében! Szükség van továbbá a szocialista munkaverseny fellendítésére, s a legjobb eredményt elérő dolgozók és kollektívák értéke­lésére, jutalmazására. A nyugat-szlovákiai kerület mező­­gazdasági dolgozói már többször be­bizonyították, hogy megbirkóznak a legigényesebb feladatokkal is. Remél­jük, így lesz ez az idei ősz folyamán is! jOZEF MUDROCH mérnök, a Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa A TU&0MÁMY ViLiCA ÖNMŰKÖDŐ KORMÁNYZÁS SZANTÖTRAKTOROKON Szovjet kutatók szántótraktorokra önműködő kormányszerkezetet alakítottak ki. Méréseik szerint szántás közben a traktoros óránként 500—1000 alkalommal fordít a kormánykeréken, tehát ezzel tölti munkaidejé­nek csaknem a negyedrészét. Ha viszont fölmentik ettől a feladat­tól, sokkal jobban ügyelhet a munka minőségére és növelheti a műveleti sebességet. E célból olyan automatát szereltek a traktorra, amely az első ba­rázda kézikormányozása után ugyanebben az irányban tartja az erőgépet. Az optikai érzékelők keltette jelek a szántott és szántat­­lan talaj színbeli eltérései alapján hozzák működésbe a Kormányt. A berendezést sikerrel próbálták ki a K—700 típusú traktoron. Meg­állapították, hogy az érzékelők kiváltotta hatás fölfogásáig 0,25— 0,35 másodperc telik el. Kézi kormányzás esetén a traktoros ha­sonló jellegű reakcióideje átlagosan 0.22 másodperc. A különbség tehát elhanyagolható (—) TECHNOLÓGIAI FEJLESZTÉS ÉS AZ t)NTÖZÉS KAPCSOLATA Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési szervezetének (FAO) véle­ménye szerint a technológia jelenlegi helyzetében alig van kilátás arra. hogy az ún. „zöld forradalmat“, az élelmiszertermelés ugrás­szerű növelését ki lehessen terjeszteni a csapadékban szegény, ön­tözésre be nem rendezett területre. Relátható időn belül a világ művelhető területének alig 30 szá­zalékát lehet bevonni a bőtermő növények termesztésébe. A többi mezőgazdasági területen nem a termésmennyiség növelésére, hanem a már elért hozamok megtartására kell törekedni, a talajerő fenn­tartásával, a csapadék és a talajnedvesség megőrzésével, valamint a betakarítási és tárolási veszteségek csökkentésével. Becslések sze­rint egyedül a betakarítás és tárolás hibái, a rágcsálók okozta kár stb. folytán évente 130—260 millió tonna termény megy veszendőbe. (M. T.) Hulladékból fehérje összetevő Termékeny talajra talált az újító mozgalom Korszerű szarvasmarha-istállókat építenek A kolárovoi (gútai) „Szocialista Ifjúsági Szervezet“ szövetkezet nem­csak a komárnoi (komáromi) járás, de egyben hazánk egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme. Dolgozói az el­múlt években mind a növénytermesz­tésben, mind az állattenyésztésben elért eredményeikkel hívták fel ma­gukra a szakemberek és a közvéle­mény figyelmét. A szövetkezetben tevékenykedő újftók és feltalálók is figyelemre méltó eredményeket értek el, ami azt bizonyítja, hogy ötletek ben, ésszerű javaslatokban itt nincs hiány. A dolgozók nem idegenkednek az új termelési eljárások meghonosí­tásától, s a vezetőség is kellő megér­tést tanúsít az újítók munkája iránt. A szövetkezet dolgozói az elmúlt időszakban számos olyan újitó javas latot nyújtottak be, melyeknek hasz nossága és jelentősége messze túl nőtte mind a szövetkezet, mind pedig a komárnoi járás határát. Nem vélet­len, hogy ez év augusztusában itt tartotta meg kibővített ülését az a járási szakbizottság, amely figyelem­mel kíséri és értékeli a szövetkezeti szektorból benyújtott újításokat, ta­lálmányokat és ésszerűsítési javasla­tokat. A tanácskozáson, — melyen számos járás képviselői is jelen vol­tak —, a mezőgazdasági újitók szlo­vákiai versenyének múlt évi eredmé­nyeit is értékelték. A legjobb javas­latok között szerepelt a helyi szövet­kezet három dolgozójának kollektív újítása is, amelyet a szövetkezet el­nöke, Albert Košík mérnök, főállat­­tenyésztöje, juraj Viliin mérnök és beruházási részlegének vezetője, Tóth Géza nyújtott be a múlt évben. Az újítók egy — mind szerkezeté­ben, mind az állatok gondozásának módjában — újszerű szarvasmarba istállót terveztek. Az 500 férőhelyes marhahizlaldát két évvel ezelőtt épí­tették fel. A rövid idő alatt és a vi­szonylag kis beruházási ráfordítással felépült istállóban mélyalmon tartják a hízókat. Albert Košík mérnök a következőképpen summázta újítási javaslatuk lényegét: — A szarvasmarhák mélyalmon tör­ténő tartásának, illetve hizlalásának új módszerét dolgoztuk ki, amely szö­vetkezetünkben már jót bevált. Az istálló szerkezetileg egyszerű, olcsó és könnyen kivitelezhető. A fémszer­kezetet a helyi közszolgáltatási vál­lalat dolgozói készítették, míg a kő­műves- és egyéb szakmunkát saját építőcsoportunk végezte el. Az 1 mil­j------ JÓ ÖTLET ~—J 1 НЯ5Znos ÚJÍTÁS j 116 165 ezer korona beruházást igénylő bikaistállót két és fél hónap alatt építettütk fel! Mindemellett komplex módon megoldottuk az álla­tok takarmányozását, mérését és a nagyüzemi állattartással kapcsolatos egyléb feladatokat. A mélyalmot 2— 2,5 hónaponként takarítjuk ki. Az is­tállóban kiváló a mikroklíma, magas a munkatermelékenység, s így a be­ruházás is gyorsan megtérül. A szövetkezet elnöke a továbbiak­ban azt is elmondotta, hogy míg or­szágos viszonylatban egy szarvasmar ha istállózásának évi átlagos költsé­ge mintegy 12 ezer, náluk ez az ösz­­szeg csak 2370 korona. Az új szerke­zetű és rendszerű istálló iránt or­szágszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. A komárnoi járásban eddig az ižai fizsai) és a nesvadyi (naszvadi) szövetkezetben, valamint a Komárnoi Állami Gazdaságban építettek fel ha­sonló istállót, de más járásokból ts igényelték a tervdokumentációt. A bikaistállónál alkalmazott szer­kezeti és technológiai elveket most egy növendékmarha-istálló építésénél hasznosítják. A szövetkezet csóványo­­sl részlegén Tóth Géza elvtárssa! be­szélgettünk. — A 112,6 méter hosszú és 20,8 mé­ter széles, 600 növendékállat befoga­dására alkalmas istálló építését ez év márciusában kezdtük — mondotta a beruházási részleg vezetője. — Az istálló két oldalán nyolc méteres ki­futókat létesítettünk. Az épület mű­szaki átadását augusztusra terveztük, s már az ősz folyamán megindul ben­ne az állattartás. Az épülő istálló tőszomszédságában négy évvel ezelőtt építettek egy 400 férőhelyes szarvasmarha-istállót. A kettőt egybevonják, s így az ezer nö­vendékállat gondozásához mindössze négy ember szükséges. Az állatte­nyésztésben ezzel megtakarítanak 21 dolgozót! Amikor a szövetkezetben jártunk a kőművesek már átadták helyüket a villany- és vízvezetékszerelőknek. Az építési-szerelési munkálatok terv szerint haladnak, így minden remény meg van arra, hogy még az ősz fo lyamán ebbe az istállóba helyezhes sék el a 600 darab, hathónapos üszőt Amint azt a kolárovoi példa is bi zonyítja, az újitó és feltaláló mozga lom hatékony támogatásával és fel karolásával, ésszerű és körültekintő intézkedések kidolgozásával számos mezőgazdasági szakágazatban lénye gesen csökkenthetjük a termelés ön költségeit, s megsokszorozhatjuk az állati termékek termelését. Reméljük, a kolárovoi újítók példáját a többi mezőgazdalságl üzemben Is követik I NÉMETH ISTVÁN A kutatók korábban azt tanácsol­ták, hogy a burgonyatermesztök szi­­lázsolással, esetleg szárított állapot­ban a szarvasmarhák táplálásában jól hasznosíthatják a borgonyaszárat. A legújabb kutatások azonban azt mu­tatják, hogy a burgonyaszár vegyi úton való feldolgozása mind munka­igényességi, mind pedig állategész­ségügyi szempontból sokszorta jobb módszer az előbbinél. A zöld burgonyaszár felhasználása során legnagyobb probléma az, bogy a benne levő szolanin, mely a feldol­gozás alkalmával többségében kiválik, nem tartalmaz az állatok egészségére ártalmas vegyülataket. A zöld burgonyaszár takarmány­­fehérjévé valé vegyi feldolgozásának a módja: a tiszta, aprőra szecskázott burgonyaszárat először hígított sósav­­oldattal keverik, mégpedig a zöldtö­meg szárazanyagára számított tízsze­res mennyiségben olymódon, hogy a folyadék töménysége ne haladja meg a 0,18 százalékot. Egy óra elteltével ezt az oldatot a kezelésre használt edényből kiengedik, majd a burgo­nyaszárat tiszta vízzel jól kimossák, vagyis teljesen megszabadítják a só­savoldattól. A fehérje összetevőt tulajdonkép­pen a hígított lúgos oldat segítségé­vel nyerik (0,5 N), melyet a zöldtö­meghez tízszeres mennyiségben ke­vernek úgy, hogy a töménység né ha­ladja meg a 0,5 százalékot. A burgo­nyaszár és a lúgos oldat keverékét egy órán át 90 fokon hevítik, vagy pedig 24 őrén át szobamelegen tart­ják, hogy az oldat behatolhasson a növénysejtekbe, mire a benne levő feherjeösszetevő 4,7 pH értéken ki­csapódik belőle. Az így nyert fehér­jét centrifugában besűrítik, majd ta­­karményszárftóban feldolgozzák. A vázolt technolúgiával 1 kg fehér­je összetevőt (31—32 százalék fehér­je töménység) vagy 8,4 kg szárított, esetleg 40 kg zöld (17 százalék szá­razanyag tartalom) burgonyaszárból készíthetnek. A kísérletek során 1 kg fehérje összetevő készítéséhez 0,45 kg 1,19 pecifikus súlyú sósavat és 0.5 kg kristályosított szódalúgot hasz­náltak fel. A feldolgozás során A szó­lania többsége a savanyú oldattal el­távozott az összetevőből. Ha hektáronként burgtmyaszárböl mondjuk 150 mázsával számolunk, akkor a vázolt technolőgíöval a zöld­anyagból 375 kg jó aminósav össze­tételű takarmányfehérjét nyerhetünk, Egy másik módszert zölden össze­zúzott burgonyaszár feldolgozásával próbáltak ki, amelyből kipréselték a növényi nedvet, s azt 80 fokra heví­tették, majd a kicsapódott fehérjét sűrű zsákban vagy pedig szeparátor­ban fogták fel. A hátramaradt fehérje összetevőt nedves állapotban konzer­válták vagy pedig szárítva tartósítot­ták. i A kísérletnél száz kilogramm bur­­gonyaszárbó) átlagban 5,5 kg fehérje összetevőt, illetve 44,14 százalékos proteint készítettek szárazanyagban. Az eredeti szolanin mennyiségből e fehérje összetevőben csapón nyomok­ban maradt valamennyi. A burgonyaszár feldolgozásánál egyike a legfontosabb követelmények­nek a tisztaság. Szükséges, hogy a zöld anyagot enyhén fonnyasztott ál­lapotban gyűjtsük be, s dolgozzuk feL Ott, ahol burgonyaszárból a szokott­nál nagyobb a hektárhozam, a belőle nyert fehérje összetevő is több. Ilyen­kor azonban kevesebb a burgonya termése, ami hazánkban egyenlőre nem engedhető mog. Ezárt úgy kell szervezni a burgonyatermesztést, hogy minél nagyobb gumútermést, S egy­ben a lehető legtöbb fehérje össze­tevőt érjünk el hektáronként, mivel mindkettőre nagy szükségünk van. —hai-e Az áj, hatszáz férőhelyes növendékistállé« rőteddel az üszők betelepítése előtt jLA szerző felvételei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents