Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-10-23 / 42. szám

1 i to SZABAD FÖLDMŰVES 1978. október 23. Tömör bajuszé szemrevaló férfi. Húszegynéhány évvel ezelőtt amikor először találkoztunk olyan vékony volt, hogy féltet­tem a széltől. Azóta felsze­dett néhány kilót, de még most is fess ember JANDA IVÄN. A népszerű pedagógus több mint negyed százada a feltörő nemzedék nevelője. Ott volt a bölcsőnél, a fel­­szabadulás utáni magyar pedagógus­­képzésnél és az elsők között állt ka­tedrára, mint jól felkészült oktató. Azidő tájt a Duna utcai pedagógiai gimnázium „nevet“ jelentett, s való­jában onnan kerültek ki legtöbben, akik tollat ragadtak, versben, prózá­ban fejlesztették tovább a szlovákiai magyar irodalmat. A lelkes tanáram bér ott volt köztük s tettekre buzdí­totta őket. Már huszonkét esztendeje az álta­lános iskola és gimnázium igazgatója. Ötven pedagógust, közel félszáz al­kalmazottat irányít, ellenőriz s ter­mészetesen tanit is. A jónevű iskolá­ból kikerültek közül — amely tavaly ünnepelte fennnállásának 25. évfor­dulóját — sokan végezték el a főis­kolát, egyetemet, akik mérnökként, orvosként, tanárként tevékenykednek. De a felnőttek is otthonra találtak az iskolában. Sokan végeztek derese­dé fejjel a Duna utcai iskolában, akik közül jónéhányan jelentős funkció­kat töltenek be napjainkban is. Az ódon falak közötti iskolai étkez dében mintegy ezer diák kosztol. Említésre méltó, hogy a legjobb is­kolai étkezdének tartják Bratislava ban. A gyerekek délutánonként nap­közi otthonban tanulnak, szórakoz­nak s a gyengébb előmenetelűek ré szére egy jól felszerelt klubot létesí­tettek. A Duna utcai tudás házát próba gimáziumnak is nevezik. Valójában az, mert négy. esztendővel ezelőtt ott alakították meg az első matematikai osztályt, amelyből jelenleg három van az iskolában. Meglepő és örvendetes, hogy a matematikai osztályban érett­ségiző fiatalok a szabadon válasz­tott tantárgyak közül, a régebben mu­musként emlegetett fizikát, kémiát válasszák. A népszerű igazgató örül annak, hogy tavaly is az alapiskola diákjai egy-két kivétellel a továbbtanulást választották. A diákok ötven száza­léka közép-, a másik fele pedig szak­­tanintézetben folytatja tanulmányait. De talán még örvendetesebb, hogy a gimnáziumban végzett nyolcvan ta­nuló 93,8 százaléka egyetemen, főis­kolán tanul tovább. A minap részt vettem a gimnázium I. A osztályának szülői értekezletén. Nem akartam hinni a fülemnek, atni­­kor az osztályfőnök fölolvasta a hu­szonhárom tanuló további sorsát. Va­lamennyien tovább akarnak tanulni. Vegyészmérnökök, tanárok, orvosok szeretnének lenni. Dávid Béla, az ősz tályfőnök találóan jegyezte meg: „Ezek a gyerekek megkóstolták a tu­dás izét, amely részükre nagyon kel­lemes volt“. A tavalyi eredmények és a végző­sök nagy érdeklődése alapján méltán lehet büszke a tanári kar. Az is lé nyeges, hogy az utóbbi években egyr re több elsőosztályos iratkozik be az iskolába. De a feltöltéshez ez nem lenne elegendő, hiszen háromszáz­negyvenhárom tanuló Jár a gimná­ziumba. A vidéki szülők, főleg a szlo­vák nyelv és a reál tantárgyak mé­lyebb elsajátítása végett küldik Szlo­vákia fővárosába gyermekeiket. Nem csalatkoznak, mert Bratislavában — jobban mondva az iskolában — rend­szerint sikerül a nyelvet elsajátítani, s amellett a technikailag jól felsze­relt iskolában legkorszerűbb techni­kai ismereteket sajátítják el. Janda elvtárs a szülői értekezleten nemcsak a tanulmányi eredmények­ről, hanem másról is szólt: — Az esztétikai nevelés területén e tanulók szépérzékét kívánják csi­szolni. Azért, hogy a feltörő nemze­dék a megjelenésével, kulturált fellé­pésében szóban és írásban magas színvonalat ér jen el, fontos tájékozott­ságuk az irodalomban, a képzőművé­szetben, a zenében és a főváros törté­nelmi nevezetességeinek megismeré­sében. A testnevelés — amely az igazgató hobbyja —, illetve az eredmények szintén öregbítik a tudás hajlékának hírnevét. Kiváló sportolók kerültek ki a Duna utcai iskolából, akik országos szinten is élen járnak: Fő cél: a tö­megsport szeretetére nevelés és a ta­nulók egészsége, jó erőnléte. Azzal is törődnek, hogy minden végzős gim­nazista kezében ott legyen a hajtási jogosítvány, s ha szükséges, bármikor a volán mögé ülhetnek. A munkásmozgalmi hagyományok ápolása elmélyült az iskolában. Nem véletlen, hogy a pionírszervezet я mártír Steiner Gábor nevét viseli, a SZISZ-szervezet pedig Major Istvá nét. Ezek a nevek köteleznek. A diá­kok, a tanári testület közreműködő sávéi rendszeresen megrendezik a munkásmozgalom kiváló harcosainak emlék-évfordulóját. A CSKP XV. kongresszusa határo­zatainak szellemében nagy gondot fordítanak a tudományos világnézetre és a szocialista hazafiasságra való nevelésre. Ez már hagyomány az is­kolában. S nem véletlen, hogy jó'né­­hányan külföldön tanulják — magas szinten — a marzista-leninista elme letet. Most is a végzős osztályból töb­ben járnak külföldre a készülő diá­kokat előkészítő iskolába. Az ezernyi tennivaló mellett arra is jut idejük a diákoknak, hogy az éltető földdel, a mezőgazdasággal is­merkedjenek. A Bratislavai Állami Gazdaságban s a főrévi szövetkezet ben szívesen várják a szorgos kezű ifjakat, akik mindig becsülettel helyt­állnak a munkában. Különben is a Slovnaft üzem mel lett a jónevű nagylácsi (Dun. Streda i járás) szövetkezet vállalt védnöksé­get az iskola felett, amelynek áldását mind technikai felszerelésben, mind kirándulások, tanulmányutak terén élvezik az iskola tanulói. Az érettségizettek a következő napokban „már felnőtt emberként“ az úrnák elé járulnak. Természe tescn az iskola hírnevéhez méltóan kivették részüket a választások elő­készítéséből is. Az iskola műkedvelői csoportjai több esetben felléptek az agitációs központokban, a jelölteket bemutató közgyűléseken s emellett a választási bizottságok munkáját is sokoldalúan segítették. Ezt nemcsak azért tették, mert hazafias köteles­ségüknek tartják a választások sikerét, hanem az igazgató iránti tisz­teletből is. A közkedvelt janda Iván mór az elmúlt választási időszakban is képviselője volt a főváros I. ke­rülete nemzeti bizottságának, jó munkáját igazolja, hogy újból jelölték a fontos képviseleti szervbe. Pedig az elmúlt választási időszakban nem volt könnyű a feladata. Az ideológiai tevékenység mellett a zenekultúrát kellett elősegítenie, ellenőrizni a Bra­tislava szívében levő szórakozó helye­ken. Igaz, janda elvtársnak test­hez álló ez a tevékenység. A jó marxista felkészüléshez párosult a zene, az énekkultúra szeretető. A képviselőjelölt nemcsak körzete kulturális életének zeneszakértője, hanem a Csehszlovákiai Magyar Taní­tók Központi Énekkarának karnagya is. Az ezernyi tennivaló mellett szer­vezi, vezényli énekkultúránk legkivá­lóbb együttesét, melynek tagjai kü­lönben falvainkon levő énekkarok, énekcsoportok vezetői. Otvenegynéhány év röppent el már janda Iván fölött. A barázdák már mélyednek derűs homlokán, de a lel­kes kultúrmunkás ezt észre sem ve szí. Nincs rá ideje. Várja az ezernyi tennivaló, amelyet fiatalos hévvel, hozzáértéssel végez. ТЙТН DEZSŐ Az elmúlt választási időszakban korszerű családi házak egész sora épült országszerte. De a .községek, járások irányitói azzal is tö­rődtek, hogy emlékműveket állítsanak azok tiszteletére, akik szabadságunkért életüket ál­dozták. ◄ Velký KrttS-ben (NagykürtösönI a szabadságunkért elesett hősöknek állítottak emléket. Minden igénynek megfelelő családi házak épülnek az Ipoly mentén. Foto: — tt— ▼ ADÁSHIВ A BESZÁMOLÓ EGY JÁTÉKOS JÁTÉKRÓL Szakonyi Károly: Adáshibá-ja egy banális helyzetet, éppen a szokvány oldaláról ismertét. Emberközelbe hozza nagyonis időszerű mondanivalóját. Ha úgy tetszik a képernyő és a négy fal közé zárja szereplőit és‘ a nézőt rákényszeríti, hogy önmagára ismerjen. S míg látszólag a gond vagy éppen az elidegenedés világképei villognak előtte, vakon és süketen zárkózik bn saját világába, figyelmen kívül hagyva mindent, ami a családot családdá tehetné. Mert mit Is cselekszünk naponta, amikor benyomjuk a televízió kap­csológombját és átadjuk magunkat a „házi mozi“ össznépi vezérletének?. Ott ülünk, szinte tétlenül bőrfoteleinkben, szomszédainkat pukkasztó fan­táziabútorok között a vibráló gépezet kékes sugarába rögzítődve. Eszünk­be sem jut, hogy a készüléket könnyebb bekapcsolni, mint kikapcsolni, pe­dig megtehetnénk. A hiba tehát bennünk van és nem a képernyőben. Ke­vésbé élünk, amióta a televízió létezik. Bizony riasztó ez, s ezért kell szólni róla. Mert nem a hallgatás, az elkendőzés, az óvatos mellébeszélés a gyógyír. Ezt Szakonyi Károly is jól tudja. Meri vállalni a diagnózist vitathatatla­nul szocialista fejlődésünk érdekében. A szoba, amelyet feltár előttünk,­­az újgazdag, kispolgári életmód majmolásának szférájában mutatja meg korunk, szinte már egyetemes érvényű emberi problémáit. jó szolgálatot tett színházkultúránknak, amikor több melléfogás után,­­idény-nyitó darabjának éppen az Adáshibát választotta. Szakonyi a kispolgárság teljes világképét tárja elénk művében. Szeren­csés kézzel és tehetséggel hántja le a külső és a lényeget fedő rétegeket a hasznos és a haszontalan emberekről, jóltipizált szereplőiről. Epés­­gúnyoros pillanatfelvételeket tár elénk: alacsony horizontú életeket, tuda­tos és ösztönös viszonyok, figyelmen kívül hagyott emberi lehetőségek szatirikus rajzát ismerteti céltudatos következetességgel. Remek, már-már. tragikomikus helyzeteket mutat, sajnálatra méltón, de annál ostorozóbb,­­igazibb megfigyelésével. Témáját egy mikrovilágra szűkíti. Televíziónézésre összpontosítja meseszövését, hogy a néző, a színész vagy a rendező ebből a perspektívából, a színpadi ábrázolásnak ebből a határtávlatából lássa önmagát, láttassa szomszédját és ehhez igazítsa további magatartását is. Веке Sándor rendezése, jó tempóérzékkel tálalja a játékot. Nevetünk,­­felszisszenünk és „várjuk a csodát“, amely ha lelkiismeretünk képernyő­jén be is következik, a Bódog-családban már azt sem veszik észre (Imru­­son, és a" „bűnbánó-magdolnás“ Vandán kívül), hogy Chrisztosz, azaz Er» berfi jár köztünk és csodákat művel. Веке mestere a jelképes ábrázolás nak, szereti az erkölcsi célzatú példázatokat. A humort leginkább gro­teszkre fokozza, méginkább ha ostorozni akar. Ez az ábrázolásmód a mű­vészetek történetében kezdettől fogva ismeretes. De mindig akkor kapott nagyobb szerepet, amikor a szerző, a rendező valami érthetetlen, riasztó és még le nem győzhető divathóborttal, társadalmi ficammal próbált szembe nézni. így lett Béke rendezésé parabolajellegü, így lett társalko­­tőja az Adáshibának, mert jól mérte fel az állandó helyzet- és játék lehe­tőségeket; pontosan és mértékkel adagolt, gondosan szerkesztett és hang­súlyozott. Cs. Tátlí Erzsébet kedvesen játszadozik el Sacl szerepével. Egyre több színészi erényt csillogtat meg. Szinte minden színárnyalatra alkalmas a tehetsége. Dekoratív egyéniségének varázslata van. Kiváló grimaszai, ere­deti mozdulatai a szerep előnyére válnak, főleg amikor a líra az iróniával váltakozik. Összetett egyéniséget formál Vanda alakjából Tamás Jolán. Magában hordja a mártírt, olyan hiteles biztonsággal, amilyet1 csak a helyes szerep értelmezése adhat. Jelenetei feszültséggel telítettek. Őszintén és keserű szókimondással vall környezetéről. Szavaiban egy elrontott élet feletti ítélkezése hangzik erőteljesen. De felcsillan a szép emberi élet utáni vá­gyódása is. Szellemi- társadalmi kielégületlénsége átfogó jellemrajzot ad idegileg is megcsömörlött önmagáról. Tetszett Boráros Imre jellemfígurája Is. Meggyőzően formálta meg Dönci alakját. Beletörődött humorával, irritáló kitöréseivel kitűnő hármast alkot Sacival és Vandával. Ojabb bizonyíték, hogy ezekkel a gondosan megokolt színpadi helyzetekkel, iényegretörő párbeszédekkel lehet a nézőre hatni és tartalmasán figyelmeztetni. Csendes túsz ló, természetes modorban alakította Emberfit. Nyugodt pátosza fokozatosan keserű lemondássá ham­vad az észlelt közönbősség miatt. Igazi szerep: konkrét és nem szenvelgő — nyilván a szerző töprengő önvallomását is jelzi. kengyel Ferenc megértette a rátarti szomszéd szerepét. Csavaros ész­járása, érzelmeinek borba és szitokba fojtása, megérteti a nézővel típust­­jelöiő helyét. Néhány kiválóan megoldott részlete is tanúskodik, hogy színész és rendező hasznosan buzgólkodott ezen a szerepen is. Bódogné fontos cselekményösszetartó szerepét szimpatikusán formálta meg Szabó Rózsi. Imrus alakja szinte megemelkedik Horváth Lajos át­­szellemültségében. Megformálása természetes könnyedségtől, általános ér­vényűvé növekszik: típus felfedező, játéka tehetséges színészetre utal. Gyurkovies Mihály játéka is jó, mégis korábbi szerepeire emlékeztetve formálja meg Bódog alakját. Főleg hanghordozása és járása utal erre. Inkább illusztrálja a kisembert; előtérbe hozza külsejét, de belső tartal­mat nemigen tud adni. Két rövidke jelenetben láttuk László Géza jelleg­zetes alakját is egy szerelő szerepében. Végül dicsérjük meg a kitűnő koreográfiát és az értőn alkalmazott hang- és zenei hatásokat. František Gomolčák aláfestő effektusa* ötleteik. Balogh Ági jellemző ruhái, Kopócs Tibor jellegzetes színpadképe a kis­polgári giccset és a dívatozást tükröző, idegességet és lírai ellágyultságot ötvöző, összhatásukban a szerzőt is kitünően támogatják. A siker bizonyára mindenütt jelen lesz. Nemcsak azéírt, mert kitűnő író fémjelzi, jó a rendezése és nagyszerű az előadás, hanem azért is, mert újíent bebizonyítja, hogy színvonal és igazi játékosság nélkül nem lehet Igazi színházat játszani. SZUCHY EMIL, Komárno Fiatalos lendülettel

Next

/
Thumbnails
Contents