Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-10-16 / 41. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1978. október 18. Az Ipari Jellegű, korszerű, szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés nem képzelhető el nagyarányúén összpontosított és szakosított, magas műszaki ás technológiai színvonalat elérő, progresszív munkaszervezést! termékelőállítás nélkül. Ilyen irányban már ezldáig is jelentős sikert értünk 81. „A szakosítás és az összpontosítás legtovább az állattenyésztés egyes ágazataiban, főleg a tojás-, a vágóbaromfi- és a vágósertés-termelés szakaszán haladt előre“, olvashatjuk a „A mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása továbbfejlesztésének elveí“-ben, amelyeket 1975-ben hagyott Jóvá a CSKP KB elnöksége és a CSSZSZK kormányának elnöksége. Nagyüzemi jellegű épületekbe összpontosítottuk a szocialista szektorba tartozó tojótyúkok 76 százalékát, a vágóbaromfi 67 százalékát és a hízósertés mennyiség 39 százalékát. A gazdasági állatok egygs fajainak és kategóriáinak összpontosítására vonatkozóan nálunk továbbra is a CSSZSZK Kormányának 198/ 1972 számú rendelete érvényes, amely a beruházás jellegű mezőgazdasági építkezések koncepcióját tartalmazza 1975-ig és a további évekre vonatkozóan. Eszerint fejőstehénből 500—1000, borjúból 800—1500, növendékmarhá bél 500—1500, anyasertésből 700— 1500, hízósertésből 5000— 10 000, tojótyúkból legalább 120 ezer, növendékcsirkéből leg alább 60 ezer és brojlercsirkéből legalább 100 ezer db össz pontosítását kell elérni. Ezekben az irányelvekben az a célkitűzés szerepel, hogy a sertéstenyésztésben növelni kell az összpontosítást, a szarvasmarhatenyésztésben pedig meggyorsítani az összpontosítást és a szakosítást. Kísérletileg kipróbálásra kerülnek az említett kormányrendeletben feltüntetett állományösszpontosításnál nagyobb szá mű egységek is. Üzemben vannak már 1000 állatot befogadó tehénistállók és kipróbálásra készen állnak 2000 sőt ennél is több tehenet befogadó Istállók. Ez összhangban ál! a KGST. va iamint a többi fejlett mezőgazdasággal rendelkező államok állományösszpontosításának fejlődésével. nagyüzemi Épületterve* A KGST államok állandó állattenyésztési munkacsoportja a tagállamok figyelmébe ajánlja néhány fejőstehén istálló épü lettervét. mégpedig az NDK-ban 1930. valamint a. Szovjetunió ban 1200 állal számára tervezett hekötős rendszerű, valamint az 1200 tehén szabadtartásos nevelésére tervezett változatot. Szarvasmarha nevelésre és hizlalásra ajánlják a 2200, 4300, R500, 8600 és 10 000 állat részére alkalmas istállók tervezetét. Sertéshizlalásra olyan épületek tervrajzait ajánlják megvalósításra, mely istállókban évente 35 734 sertés tartható kocák kai együtt, vagy 54 ezer, esetleg 28—58 ezer sertés hizlalható. A baromfitenyésztés szakaszán olyan épületkomplexum terve két ajánlanak megvalósításra, amelyek évente öt millió brojlercsirke nevelésére, vagy a Szovjetunióban készült terv szerint 200—400 ezer tojótyúk tartására, sőt évi 500 millió — 1 milliárd tojás termelésére lenne alkalmas. A Szovjet delegáció 1972-ben az USA-ban végzett tanulmányának jelentéséből kitűnik, hogy már akkor üzemben voltak 10—20—40 ezer szarvasmarha hizlalására épített farmok. Texas államban a LUBBOCK nevű cégnek egyik farmján 48 ezer szarvasmarha hizlalásáról mindössze 50 személy gondos kodik. Kolorádó államban láttak 100—120 ezer szarvasmarha hizlalására épített farmot. Az Alta. Dana cégnek 9000 szarvasmarhát befogadó farmja van, amely állományból 6500 tehenet 6 db halszálkás elrendezésű fejőházban fejnek. A cég a tejet maga dolgozza fel és juttatja el a kereskedelmi hálózatba. A szarvasmarhák és más gazdasági állatok tenyésztésével az- ilyen nagy állományszámok azt igazolják, hogy ilyen osszpontosítású egységek műszaki és üzemszervezési megoldása lehetséges. Hazai feltételeink között azonban teljes mértékben figyelembe kell venni országunk lakosságának sűrűségét, a 100 hektár mezőgazdasági területre jutó állatállomány sűrűségét, a terepviszonyokat, a vízkészletet, az állategészségügyi szempontokat, a biológiai anyagot, a gazdasági állatok nagyszámú összpontosítása részére alkalmas nagyüzemi gépesítést és technológiát (fejőberendezéseket, az ürülék nagyüzemi feltételek közötti feldolgozását, az etetés korszerűsítését ,stb.J. Az állatállomány nagyarányú összpontosítása nem lehet ön célú. Ezt mindenekelőtt a jobb ökonómiai helyzetnek kell indokolnia, ami az egy termelt egységre jutó kisebb költség ben. az állatok nagyobb termelékenységében, a dolgozók na gyobb munkatermelékenységében és jobb munkaviszonyaiban nyilvánul meg. A beruházási költségek kései visszatérülésének oka nálunk főleg a nagy beruházási igény, valamint gazdasági állataink, főleg teheneink aránylag alacsony szintú termeié kenysége. MAGASFOKÜ MUNKATERMELÉKENYSÉG Az egy istállóban ölhelyézett állatra jutó beruházási költségek áítaIában nem kicsik. A már említett 198/1972 számú kormányrendelet szerint a beruházási költségek felsó határa 1975 után a következő: fejőstehénre 33 ezer. más szarvas marha félére 14 ezer, anyasőrtésre 20 ezer, hízósertésre 3500. tojótyúkra 350. növendékbaromfira a neveidében 250 és a biz falt pecsenyebaromfira 200 korona. Teljesen indokolt a meglevő épületek lehető legnagyobb kihasználása. s azok rekonstrukciójával, megfelelő műszaki meg A jó talajöloké szítás, tápanyag ellátás és vetés előfeltétele a jövő évi kielégítő tér méseredménynek. Ennek tndatában végzik mankójukat az Állandó Orszé ton Mezögazdasagi Kiállítás Gazdasá gának dolgozói az ilekéincni részli gén. (Foto: MátíS P.) az Állattenyésztés korszerűsítésének módja Előtérben a hatásfoknövelés Nagy befogadóképességű tehénistállók # Szakosi tott juhtenyészetek # Együttműködési céltársulások # Hosszúlejáratú kooperációs szerződések # Аз összpontosítás szakosítás útján nldasaval elérni a nagyüzemi technológia bevezetését. A re konstrukció beruházási költségei az új épületek létrehozásának költségeivel szemben megközelítően csak fele akkorák. A gazdasági állatok nagyarányú öszpontosítása sok megoldatlan problémát hoz magával. Ilyen szempontból is nyilvánvalóan helyes, ha az új objektumokat úgy helyezzük el. hogy ezekét fokozatosan továbbiakkal lehessen bővíteni, amennyiben erre a szakosított termelés szervezésének Szempontjából szükség mutatkozik, továbbá ha ezt az ökonómiai helyzet megengedi, s az össztársadalmi érdek is megkívánja. Az épületek elhelyezésekor, technológiájuk és műszaki megoldásuk, valamint állományösszpontosításuk nagyságának eldöntésekor, az eddiginél nagyobb mértékben kell figyelembe venni az állategészségügyi szempontokat. Itt számba kell venni az összpontosított állatállomány egészségi helyzetét, a nagy állatcsoport egészségi helyzetének különleges problémáit, a fokozottabb óvatosságot és a ragályos betegségek behurco lásának és átvitelének megakadályozására tehető intézkedéseket. A gyakorlatban nem értékeljük eléggé ezeket a kérdéseket, ezért meg kell követelni az állattenyésztési, valamint az állategészségügyi szolgálattól, hogy fokozatosan megtegye a szükséges Intézkedéseket. Az állattenyésztési termelés szakosításában legjelentősebb fejlődést a baromfitenyésztés és a sertéstenyésztés szakaszán értünk el. A munkaszervezés és a termelés színvonalával ez a két ágazat közelíti meg leginkább az ipari feltételeket. Ez annak köszönhető, hogy az etetésre alkalmazott takarmány nem köti közvetlenül a helyi földalaphoz, s részükre csaknem százszázalékos értékben a takarmánykeverék gyártó ipar gondoskodik eleségről. Továbbá a baromfi- és a sertéstenyésztés műszaki berendezései is nagyarányú állatösszpontosítást, magas szintú munkatermelékenységet és egyúttal jövedelmezőséget tesz lehetővé. Ez bizonyára azért van így, mivel a mezőgazdasági vállalatok társadalmi szervezési formája megteremtette a feltételeket a nem beruházás jellegű eszközök összpontosítására a tagvállalatokból, ami megindította a nagy termelési összpontosítási!, korszerű vállalatok létesítését. KÖZÖS !NoLAtATO* A baromfitenyésztés szakosítása az egyes .üzemközi mezőgazdasági vállalatokon belül továbbra is elmélyül, mégpedig tojástermelő baromfi, pecsenyebaromfi, pulyka, kacsa és lúd tenyésztésére. Ez az ágazat áli legközelebb az együttműködési és az integrációs kapcsolatok elmélyítéséhez az élelmiszeriparral. ' A sertéstenyésztésben áttérőnk egy-egy farm zárt állományforgójú (anyasertések és hizlalás) összpontosításra. A szopós malacok nevelésében fennálló hiányosságokat úgy kívánják megoldani, hogy bővítik a szopósmalacok gyorsított nevelését emelt rácstagozaton, vagy ketrecekben. Az állattenyésztési termelés szakosításának súlypontja a szarvasmarha tenyésztésen van, egyrészt azért, mert az állat tenyésztési termelésből legjelentősebb arányban veszi ki ré szét. de azért is mivel a szakosítás a szarvasmarha tenyész tés területén terjedt el legkisebb mértékben. „A mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása továbbfejlesztésének elvei“ szerint a vállalatokban, vagy a gazdasági központokon a szakosítást legfeljebb 1—2 állatkategóriára kell értelmezni. Eközben az adott természeti feltételek optimális kihasználásából kell kiindulni azzal, hogy a hegyi és a hegyaljai körzeteket mindenekelőtt a növendékmarhák nevelésére használjuk fel, az alföldi körzeteket pedig a marhahizlalás ra, miközben a fejőstehenek tartásával minden körzetben számolni kell. Persze számolni kell a nagyüzemi szarvasmarha típus állatnemesítési programjára való kötődéssel. Külön gondoskodást kíván a növendékmarhák nevelése. A nevelés eddigi szervezése nem teremtette meg a feltételeket az új, nagykapacitású tehénistállók üszőkkel vagy, tesztelt eiőhasi tehenekkel való folyamatos feltöltésére. At kell értékelni a mindkét nemhez tartozó borjak nevelésének eddigi rendszerét a nagykapacitású borjúneveldékben, valamint ezek hizlaldákba és neveldékbé való szétosztását egészen a tejtáplálék felvételének befejezését, tehát a 180 napos kort követően. Fontosnak mutatkozik a borjúnevelést olymódon szervezni, hogy még a tejtáplálék fogyasztás időszakában, tíz-húsz napos életkor után a borjakat nemek szerint szétválasztjuk és a bikaborjakat már ekkor a szakosított hizlaldába helyezzük, ahonnan vágóhídra kerülnének. TENYÉSZTŐI ÜZEME* vAz üszőborjakat tíz-húsz napos korban átcsoportosítják a nevelőüzemekbe, ahol befejeződik a tejfogyasztási időszak. Az üszőket legelőn tovább nevelik, majd 5—7 hónapos vemhes üszőként, esetleg az első laktációban végzett tesztelés után a nagykapacitású tehénistállókba adnák el. A nevelőüzemeknek aránylag nagymennyiségű üszőt kell összpontosítaniuk, hogy eléggé nagy csordákban lehessen a vemhes üszőket vagy az eiőhasi teheneket a nagy kapacitású tehénistállók részére eladni. A juhtenyésztés szakaszán a jelentősebb szakosítás és a nagyobb összpontosítás kimondottan feltételezi ezeg termelési ágazat iparosítását. A tenyészeteket főleg tej- és húshasznosítás szempontjából szemmeíláthatóan szakosítani kell azzal, hogy ilyen irányt vesz a tenyészmunka is. Különösen a . juhhústermelésre szakosított tenyészetek jelentősege már pillanatnyilag is rendkívül növekedik. A szakosított állattenyésztési termelésnek szorosabban kell kötődnie a feldolgozó ipar szükségleteire. Megfelelő együttműködési és integrációs formák kialakításával egyre szorosabbra kell fűzni a mezőgazdasági őstermelés és a feldolgozó ipar kapcsolatát. Ezzel az ipar elegendő nyersanyagmennyiséget szerezhet, és a gyártás előtti szférában befolyásolhatja a végtermék minőségét. Ilyen módon hatást gyakorolhat a szállítmányok egyenletességére is s ezzel csökkentheti a szezon-kilengéseket. Ennek, az élelmiszeripar alapeszközeinek jobb kihasználása szempontjából rendkívüli jelentősége van. Az ilyen jellegű kapcsolat kialakítására ma már adva vannak a megfelelő formák, mégpedig az üzemközi mezőgazdasági vállalatok létesítésével, együttműködési céltársulások létre hozásával, amelyekben tagságot vállalnak úgy az őstermelő, mint az élelmiszeripari vállalatok. Az őstermelő és a feldolgozó ipari szervezetek közt hosszúlejáratú együttműködési szerződések képezhetik az első magabiztos lépést ezen két termelési ágazat együttműködési és integrációs viszonya kialakításának útján, a mezőgazdasági — ipari komplexum keretében. BUCKO RUDOLF mérnök. az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának főosztályvezetője. Gazdasági feladatok és célkitűzések ' A Hubicei fGombai] Állami Gazdaság vezetői és dolgozói nagy figyelmef szentelnek a növénytermesztési és az állattenyésztési feladatok öszszehangolásának. Földterületük jelentős részén takarmányféleségeket termesztenek. Korszerű technológiával igyekeznek a lehető legmagasabb hozamok elérésére. De nemcsak В növényféleségék mennyiségének növelésére törekednek, hanem a megtermett zöldanyagot ésszerűen konzerválják, illetve tárolják, hogy tápanyagokban gazdag, , vitamindús takarmányt etethessenek állataikkal a téli időszakban is. A takarmányok tápértékének megőrzése érdekében a többéveseket szárították, illetve szénát, szenázst, lucernalisztet, szemestakarmányt, silót stb. készítettek be az állatállománynak megfelelő mennyiségben. Valószínű, hogy ezért is érnek el szép eredményeket az állattenyésztésben. Ezt az alábbi adatok is bizonyítják: terven felül mintegy 4200 kg húst és 96 878 liter tejet adtak a közellátás részére. Ez azért valósult meg, mert jó állatállományuk van és folyamatosan. gondoskodnak a takarmányalap biztosításáról. A jó kondícióban levő állatok meghálálják a róluk való gondoskodást. Ez év utolsó négy hónapjában 9,98 liter tej volt az átlagos napi fejési átlag, de a súlygyarapodás sem lebecsülendő (0,78 kg). Igaz ugyan, hogy az egyes gazdasági részlegek között — tejhasznosság tekintetében — vannak még különbségek, de ezek elenyészöek. Nos ezeket is az elkövetkezendő Időszakban szeretnék kiküszöbölni. Ezért elsőrendű feladatuknak tartják a szarvasmarhák átteleltetését. A vezetőség másik fő célja az irányítási munkák ésszerűsítése, a hatékonyság növelése, mégpedig az érők és eszközök összpontosításával és rugalmassá tételével. E célkitűzés érdekében a gazdasági részlegeket fokozatosan egyesítik. A jelenlegi hat részlegből hármat hoznak létre, majd fokozatosan áttérnek az ágazati irányításra. Az állatállomány átteleltetése, vagyis a termelés gazdaságosabbá tétele, a költségek csökkentése, a munka megkönnyítése és a munkaidő jobb kihasználása érdekében a következő intézkedéseket tették: _ A szemes takarmányokkal való takarékosságért hozott komplex intézkedések alapján következetesen betartják a tej és a hús termelésére szabott takarmányadagokat úgy, hogy a hatodik ötéves tervidőszak végére a takarmánykeverékek szükségletét a felsőbb szervek által kiadott irányvonalnak megfelelően csökkentik, azaz a jelenlegi 0,30 dkg-ról 0,25 dkg-ra. Minden részlegen takarmányozási tervet dolgoztak ki, a nyári és a téli időszakokra vegyeiemzés alapján, ainely a takarmány mérleget, a takarmányozás technikáját — beleértve a takarmányadagokat is — tartalmazza. A fejőstehenek részére az elkövetkezendő időszakban állandó legelőt hoznak létre. Szarvasmarha-állományuk 3375 darab, ebből a fejőstehenek száma 1320. Hogy a tervezett állomány létszámát, valamint a hasznosságot megőrizzék, szükségesnek tartják az állatok fokozatos összpontosítását, jelenleg a hubicei részlegen elkészült egy teljes gépesítéssel ellátott istálló ötszáz fejőstehén részére. A jánoky részlegen folyik az istállók rekonstruálása. Miután az átalakítást befejezik a fejősteheneket e két helyre összpontosítják, természetesen számolnak az állomány létszámának a növelésével is, ami a tervek szerint 1980-ig kb. ötven darabot tesz ki. A darabszám és a hasznosság növelése érdekében továbbra is előtérbe helyezték a szarvasmarha-állomány nemesítését, a Jenyészalap kiválogatását. E tekintetben a szlovák tarka a kiinduló pont, melynek keresztezésénél fekete tarka apaállatot használnak. Komplex technológiával azt is szeretnék elérni, hogy az ötéves tervidőszak végéig a tehenenként évi fejési átlag 3600—3700 liter között stabilizálódjon. S végezetül Brányik György- káderfelelős, az összüzémi pártbizottság elnöke hangsúlyozta; az idei, vala mint a hatodik ötéves tervidőszakra méretezett feladatok, nagyobb igényességet követelnek a gazdaság minden dolgozójától. Következetesen kell érvényesíteniük a termelés intenzív növelésének tényezőit, hogy olcsóbban termeljenek. Ezért mozgósítaniuk kell valamennyi tartalékot, teljes mértékben kihasználni a munkaidőt, halározottabban harcolni a gazdaságtalanság, s a szocialista tulajdon szétlopkodása ellen. Igen fontos feladatnak tartják az irányítás hatékonyságának fokozását Is. A vezető dolgozók, tekintet nélkül arra, hogy párttagok-e vagy sem, teljes felelősséggel valóraváltják a CSKP XV. kongresszu sa által kitűzött feladatokat. NAGY TERÉZ I • I
