Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-10-16 / 41. szám

i 1976. október 16. , SZABAD FOLDMOVES Az idei cukorgyári kampányt minden második gyárunk szeptember 28—30 között kezdte meg. A har­­monogramok szerint november 10-ig minden cukorrépa kikerül a földből és ezt a gyárak legkésőbb december végéig feldolgozzák. Idén, az évtized egyik leggyengébb cukorrépa termése elé nézünk. Becs lés szerint Szlovákiában - a tervezett 80 ezer helyett elvetett 58 830 hektáron - hozzávetőleg 300 má­zsás, a statisztikai jelentések szerint pedig 308 mázsás átlagos hektárhozam várható. Az idei száraz­ság sajnos, megtette a magáét. A hiányosan kikelt répaterületek 11-12 százalékán másodszor Is vetni kellett mert helyenként még fagykár is jelentkezett. Abban az Időszakban, amikor a répa a legtöbb vizet kívánja, szárazság és hőség uralkodott. Ezt még tetőzte a máktok-barké okozta levélsárgulás elterjedése is. A cukorgyári kampány kezdetén megtartott, immár hagyományos saj­tóértekezleten a cukorgyárak vezér­igazgatójától S a k á 6 Alexandertől, a MÉM képviseletében pedig Kula­­š i к Jozeftől és további szakembe­rektől megtudtuk, Hogy a cukorrépa mennyiségére ható tényezőktől elte­kintve, a szeptember eleji vizsgála­tok 14,6 százalékos cukortartalmat mutattak, amely aoznban a szeptem­ber 9-én bekövetkezett esőzés után 12—13 százalékra csökkent, ugyanis a levélzet fejlődése ismét megindult. A cukorrépa növényzet niányos, ki­egyenlítetlen s a hektáronkénti egyedszám 40—90 ezer között inga­dozik. Képletesen azt szokták mondani, hogy a cukrot három helyen terme­lik, a földeken, a gyűjtőhelyen és a gyárban. Sajnos, a nagyobb termés érdekében a földekén ma már semmit sem tehetünk, azonban az emberi leleményességen és szervezőképessé­gen múlik, hogy minden kitermelt répa használható állapotban jusson a gyárba. Elsőként a hibásnak Ítélt tételeket takarítsuk be és gondos­kodjunk gyors cukorgyárba juttatá­sukról. mielőtt romlani kezdenének. Utolsóként a későbbi, második ve­tésből származó répát takarítsuk be. A hatsoros répabetakarító gépek pl. a Kalnái Efsz Horný Ďur-í részlegén a cukorrépa 22—25 százalékát fejelte ie, egy részét pedig nem szántotta ki, s így a veszteséget 30 százalékos- méter magas prizmák képzésére' al-ПО ЬпОГч'И+ЙЬ- Aíflunl nnnlr A 1,; 1. - 1 , ..... ra becsülték. Mivel ezek a gépek ki egyenlített növényzetet és pontos ré­pa széthelyezést, s a kopirozó szer­kezet könnyű irányíthatósága miatt gyommentes területet kívánnak, aján­latos a gépek áthelyezése olyan gaz­daságba, ahol ezek a feltételek adva vannak. Inkább a régi háromsoros megoldású répabetakarító gépeket al­kalmazzuk, mintsem hogy kárt okoz­zunk. Idén fontosnak mutatkozik a betakarítás után utószedést végezni. A hagyományos betakarítás veszte­ségeit valamikor 8 százalékra, később a gépi betakarítás veszteségeit 16 százalékra becsülték, amit okvetlenül csökkenteni kell. A gyűjtőhelyeken a cukorrépa oly­kor egy hónapig, sőt hosszabh ideig is várja további sorsát. Itt azzal lehet csökkenteni a veszteségét, hogy mi­nőség szerint, megkülönböztetve vé­gezzük a tárolást és a mechanikai­lag sérült vagy egészségileg gyengébb répát, amelynél fönnáll a rothadás ve­szélye, hamarább elszállítjuk. Egyéb­ként idén a cukoripar hét új gyűjtő­helyet létesített. Szlovákia tíz cukor­gyárának tehát jelenleg 28 un. szi­lárdított terepű répagyűjtő helye van, amelyek számát rövidesen 33—35-re növelik. A gyűjtőhelyeket fokozatosan a legkorszerűbb rakodógépekkel lát­ják el. Pillanatnyilag már 16 szovjet gyártmányú, nagy teljesítményű ra­kodószerkezet működik, amely öt kalmas. Ezeken kívül idén 140 HON emelőgép és 49 báger tevékenykedik elsajátítható. IlySn felszerelés műkö­dik például a Dunajská Streda-1 cu­korgyárban Is. A korszerűsítés a veszteségek csökkentése érdekében igen sokat tehet. Ezért Is szerelnek fel a gyárakban új szűrőállomásokat, szeparátorokat, préseket, usztatókat stb. Azért, hogy a régi és az új be­rendezések működését az un. meleg próba alkalmával leellenőrizték és üzemképesnek találták, az egyes gyá­rak igazgatói idén írásban is felelős­séget vállaltak. A Hradec Královéban gyártő cég sajnos, nem látja él cukorgyárainkat a szükséges mennyiségű pótalkatré­szekkel, s mivel ezek behozatala a gyűjtőhelyeken. Idén 4869 személy jelentkezett a cukorgyáraknál idény­munkára, akiknek 60 százaléka nyug­díjas. Harmadik hely, ahol takarékoskod­ni lehet, maga a cukorgyár. Az itt összegyűjtött cukorrépát annak álla­potától függően megkülönböztetve kell a feldolgozásra besorolni. A cu­korrépa főzéshez igen nagy gyakor­lat kell és nagyon sok függ az em­beri tényezőtől. Hogy ennek esetle­ges tévedését a lehető legkisebb mér­tékre csökkentsék automatikus, un. robot főzőberendezéseket alkalmaz­nak, amelyek kezelése egy hét alatt Lengyelország vagy az NDK-ból elég bonyolult, ezért a vlőkovcei gépfej­lesztő műhely funkcióját fokozato­san alkatrész gyártással bővítik, je­lenleg igen sokat segítenek a pótal­katrész ellátás tekintetében az egyes gép- és traktorállomások, amit a cukorgyárak igen értékelnek, hiszen idén a szükséges pótalkatrészek 60 százaléka hiányzott! A kampány indullsához szükséges ötnapos, vagyis 94 ezer tonna cukor­répa készlet mindössze 45 ezer ton­na mennyiségben gyűlt össze, ezért csak minden második egymáshoz kö­zel eső cukorgyárat állítottak üzembe szeptember végén. Így szükség ese­tén lehetségessé válik a répa gyors átszállítása. A mezőgazdaság részé­ről nem mutatkozik cukorrépa be­takarítással és szállítással szembeni Ellenszegülés, de az egy időre eső vetési és takarmánysllózásl munkák a traktorok és az emberek csúcstel­jesítményét igénylik. A gyárakban sajnos, idén nem lesz több répasze­let sajtoló gép, mert az NDK-ból nem sikerült ilyen további gépet besze­rezni. Idén nagyon fontos a cukor­répa-szelet haladéktalan elszállítása a gyárból, nehogy a nagy mennyiség torlódást és munkaütem csökkenést okozzon. A gyárak kapacitását Idén egyébként is nagyobb mértékben leg­alább 95 százalékos arányban szeret* nék kihasználni. Mind a tíz cukorgyárnak van fel­szerelése a tisztátalanság százaléká­nak megállapítására. Három gyárban rendeztek be laboratóriumot a cukor­­tartalom megállapítására, a többi gyár ide küldi majd be a répamin­tákat. Az államvasűtak és állami, teher­forgalmi vállalat szintén jól felké­szült a kampányra, de bizonyos prob­lémát okoz, hogy a teherautók szom* baton és vasárnak nem közlekednek. A jövő évi répatermés cukortartal­mának előfeltétele, hogy a szükséges foszfor- és kálium adag kétharmada még az őszi talajelőkészftés alkal­mával kerüljön a földbe. Mivel ke­vés magunk termett, ezért bizonyos mennyiségű vetőmag behozatalával is számolnunk kell. A problémák el­lenére is kivitelre jut Szlovákiából a tervezett cukormennyiség, a szom­szédos Csehországban pedig szoká­sosan jó cukorrépa termés várható. A cukorrépa-betakarítás, tárolás és feldolgozás minden munkahelyén napjainkban az legyen a főszempont, hogy egyetlen répa se vesszen kárba, mert mint tudjuk minden répafejben átlagosan hét kocka cukor rejtőzik. KUCSERA SZILÁRD Jól rajtoltak Szlovákia legnagyobb cukorgyárában ф jobb a cukortartalom, mint tavaly ilyenkor • A termelőtől egyenesen a gyárba ф Még mindig vannak fel­tárást sürgető tartalékok ф Megkezd­ték a répaszelet szárító részleg építé­sét • Csökkenthető a betakarítási veszteség. Az utóbbi napokban a köz- és a vasutak forgalma megsokszorozódott. Kezdetét vette a cukorrépának a gyűjtőhelyekre, vagy egyenesen a gyárakba való szállítása. Szlovákia legnagyobb cukorgyárá­nak — a Dunajská Streda-inak (du­­naszerdahelyinek) — terv szerint idén több mint 360 ezer tonna répát kellene feldolgoznia. Úgy néz ki azonban, hogy a termés a feltétele­zettnél valamivel kisebb lesz. A tel­jes üzemelést szeptember 29-én kezd­ték. Az első napon több mint 2900 tonna tiszta cukrot termeltek és mintegy 3—4 napra van szükség ah­hoz, hogy kihasználják a teljes kapa­citás adta lehetőséget. Szeptember 30-án mintegy 17 500 tonna répakész­lettel rendelkeztek, mely mennyiség három-négy napra elegendő. A cukorgyár agronómusainak szep­tember 9-i felméréséből kitűnik, hogy akkoriban a répa cukortartalma 14,46 százalék volt. A mostani adatok azon­ban 12,69 százalék cukortartalmat .mutattak, vagyis a múlt év hasonló időszakához képest 0,53 százalékkal jobbat s a zöld növényzettel való szennyezettség tíz százalékkal volt kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Amint Karol Huba igazgató meg­jegyezte, alaposan felkészülnek arra, hogy a jövő években, tömegesen tisz­taság szerint vehessék át a répát. Erre a célra máris rendelkezésükre áll egy NDK gyártmányú berendezés, mely lehetővé teszi a répa tisztasá­gának pontos meghatározását. Van azonban egy további berendezésük Is, mely módot nyújt a cukortartalom megbízható megállapítására. Ezt a be­rendezést előreláthatólag a hetedik ötéves tervidőszaktól kezdve veszik igénybe. A gyár a feldolgozáshoz szükséges cukorrépának 60 százalékát a Dunaj­ská Streda-i járásból kapja. Ez nagy előny, mert szükségtelen a nyers­anyagnak távoli gyűjtőhelyeken való felhalmozása. A megfigyelések' azt mutatták, hogy a járás mezőgazdasági üzemeiben az egy hektárra jutő egySdszám megle­hetősen eltérő. Ebben a tekintetben a legjobbak közé tartozik a őalovoi fnagymegyeri) Nagyhizlalda n. v., a­­hol 510 hektáron termesztettek cu­korrépát és hektáronként 101 ezer, továbbá a Gabčíkovoí (bősi) Állami Gazdaság (286 ha) hektáronként 100 ezer 200 egyedet értek el. A járásban tíz olyan gazdaság van, ahcrt hektá­ronként 100 ezren felüli az egy hek­tárra jutó egyedszám. Külön érdemes említeni a lúči szövetkezetét, ahol az idei kegyetlen szárazság ellenére, ön­tözési lehetőség nélkül 82 ezer répa­­égyedet értek el hektáronként. A fentiekkel szemben a jurovái szövetkezetben csak 65, a derčikai­­ban 54, a Velká Paka-iban pedig csak 45 ezer az egy hektárra jutó répa­egyed szám. Ez arra figyelmeztet, hogy még mindig vannak kiaknázást sürgető tartalékok, hiszen az utóbbi gazdaságban csak fele annyi egyed­­számot mutatnak ki, mint a legjob­­bakban. Említést érdemel az is, hogy a Dunajská Streda-i járásban a 35 répatermesztő gazdaságban az átla­gos egyedszám 81100 volt hektáron­ként, ezzel szemben a komárnot já­rásban csak 70 090 egyedet számlál­tak. A cukorgyárban ez év októberében megkezdték a mintegy 50 milliós be­ruházási költségét igénylő répaszelet­szárító részleg építését. A gépi be­rendezéseknek nagy része az NDK- ból már megérkezett. Előreláthatólag az üzemelést 1978-ban kezdik. A szá­rító részleg évi átlagban mintegy 2400 tonna mennyiségű száraz anya­got gyárthat, részben a járásban épülő 7600-as szarvasmarha hizlalda, részben pedig a mezőgazdasági üze­mek állattenyésztése részére. A nagy­hizlalda ellátásában a cukorgyár is érdekelt, hiszen két millió koronával társult be annak kivitelezésébe. Az adatok azt mutatják, hogy a nyersszéletnek korszerű szárítással való feldolgozása mintegy 50 száza­lékkal kevesebb költséget igényel, mint a régi, kezdetleges cukorgyári szárítókban, ahol egy mázsa répasze­let feldolgozása 120 koronába került. A korszerű szárítóban lehetőség nyí­lik arra is, hogy a szeletet melasszal vagy más takarmánykomponenásel dúsítsák. A cukorgyár agronómlal szolgálatá­nak szeptember 16-1 vizsgálata alap-A Dunajská Streda-i cukorgyár jói felkészült a munkára, Így most zavar­talanul és teljes ütőmben folyik a nyersanyag fölvásárlása és földolgo­zása. A tervek szerint, idén 42,5 ezer tonna cukrot termel az üzem, mel­léktermékként pedig mintegy 21 ezer tonna melaszt és 242 ezer tonna répasxeletet bocsájt a répatermesztd nagyüzemek rendelkezésére. Foto: —dek Ján a Dunajská Streda-i járásban a tervezett mennyiséghez képSst lehe­tőség nyílik mintegy 84—85 százalé­kos cukorrépa termés elérésére, a tervben azonban 15 százalékos vesz­teséggel számoltak. Ismeretes, hogy a Rohovcei (szar­vai) Állami Gazdaság ez év február 24-én a Piešfanyban megtartott cu­korrépa termesztési értekezleten olyan felhívást tett közzé, melyben a betakarítási veszteség 8 százalékra való csökkentésért ösztönözte a ter­melőket. Amennyiben ezt a felhívást a járás cukorrépa termesztői magu­kévá teszik, akkor az értékesítési fel­adatot 90 százalékon felül teljesíthe­tik. Ugyanez Szlovákia összes répa* termesztő gazdaságára vonatkozik, hiszen a betakarítási veszteség csök­kentésével kedvezőbb helyzet követ­kezne be, egyrészt a nyersanyag készletben, másrészt a cukor — s nem utolsó sorban a takarmányozás­ban nélkülözhetetlen melléktermék nyeredékében. Ez azért is esedékes, mert a múltban számos gazdaságban bebizonyították, hogy a gépek oksze­rű hasznosításával jelentősen csök­kenthető a betakarítási veszteség. A- hol a gépekre ho'zzáértő embereket helyeztek, jól megszervezték a be­gyűjtést, ott a veszteség még az öt százalékot sem érte el, ami figyelem­re méltó. A Dunajská Streda-i járásban azzal is számolnak, hogy a tanulóifjúság bevonásával összegyűjtsék azt a ré* pát is, amely a gépek után kis meny­­nyiségben bár, de a földeken maradt. Ezzel Is a veszteség csökkentésére törekednék. A kampány zavarmentes lefolyásá­ban nagy segítségül szolgál a begyűj­tést és a szállítást felölelő politikai* szervezési terv. Minden egyes gazda* sággal megegyeztek abban, mikor ássa és szállítsa a répát s ugyanügy kapja a szilázsoláshoz szükséges nyersszeletet. Hoksza István Elégedett a dohányipar A Csehszlovák Dohányipar komár­­noi (komáromi) üzeme részére a Du­najská Streda-i (dunaszerdahelyi) és a komárnoi járás állami gazdaságai és egységes földművesszövetkezetei mintegy 110 hektárnyi területen ter­mesztenek virginiai dohányfajtákat. Ezekhez tartozik a Cocker 411, a Vir­gínia 21 és a Virgínia 9 fajta is, me­lyek levelűit a Magyar Népköztársa­ságból behozott TDO 60-as típusú, korszerű kivitelezésű és technológiá­jú berendezés szárítja. Az eddigi ta­pasztalatok alapján e dohányfajták nagyon szép eredményeket nyújtanak mennyiségileg és minőségileg egy­aránt, ezért termesztésük kifizetődő. A dohánygyár a jelenlegi időszak­ban vásárolja fel a felfűzött, bioló­giailag érett levelet a mezőgazdasági üzemektől, amelyek átlagosan 18 mázsás hozamot értek el hektáron­ként. Legjobb eredményeket a komár­noi járásbap a Bajč-t Állami Gazda­ság, a Bohatá-i (Bagotai), a Vojnicei (Bátorkeszi-i), a Cičovt és a Tráv­­níky-i (Füssi) Efsz dolgozói; a Dunaj­ská Streda-i járásban pedig a Gabčí­­kovoi (Bősi) Állami Gazdaság, a No­vý Život-t (Illésházai), a Holicei (Gel­­lei), az Orechová Potôň-i (Dióspato­nyi) és a Dolný Bar-i (Alhári) Efsz dolgozói, értek el. A laboratóriumi vizsgálatok során a szakemberek megállapították, hogy a két járás területén termesztett vir­giniai dohányfajták cukortartalma az első osztályú dohány esetében eléri a 16—18, a második minőségi osztály­ban pedig a 7—8 százalékot. Érdekes, hogy az említett két járásban régeb­ben termesztett dohányfajták cukor­­tartalma csak 3—4 százalékos volt. Az újfajták fehérjetartalma elérte a 0,65—1,00 százalékot. Az említett do­hányfajták e két tulajdonsága rend­kívül nagy jelentőségű, mert a két járásban termesztett virginiai dohány az első minőségi osztályú, hazai gyártmányú cigarettákba kerül, bele­értve a dohányzók legkedvesebb ciga­rettáját, a Spartát is. A dohányipar elégedettségét a mezőgazdasági üzé* mek dolgozóinak munkájával szem* ben jó felvásárlási árral fejezi ki. Kolozsi Ernő (Komárno) A dohány törését a legtöbb gazdaságban még kézierővel végzik, de helyenként már kombájn vette át az emberek szerepét. (Foto: Matts P.)

Next

/
Thumbnails
Contents