Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-10-09 / 40. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. október 9. 14 Egy szövetkezet hústermelési tapasztalatai Ellátogattunk az Orechová Potőö-i fdióspatonyi) szövetkezetbe, hogy meggyőződjünk arról, hogyan teljesítik a hústermelési feladatokat. A szövetkezet évi terve 113 vagon mennyiségű hús felvásárlásával számol. Ebből a sertéshús 84, a marhahús 26, a baromfihús pedig 3 vagon mennyiségű. A sertés- és a baromfihústermelés teljesítésére, sőt túlszárnyalására is adottak a feltételek. Előreláthatólag 240 mázsával több sertéshúst és 150 mázsával több baromfihúst adnak közellátásunknak, mint ahogy azt a terv előírta. A túlteljesítésre nagy szükség lesz a szövetkezetben, mert saját állományforgóból képtelenek a marhahüstérmelés teljes fedezésére, ezért a különbözetet részben sertéshússal, részben pedig baromfihússal pótolják. serteshOstermelEs Jelenleg a szövetkezet vieskal (kisfalud!) gazdaságában 350 kocát tartanak, melyek számát a jövő évben 500-ra gyarapítják, s lényegében ezt a gazdaságot sertéstenyésztésre szakosítják. A múlt évben 18,5 malacot választottak el égy kocától, ami a megnövekedett hústermelési feladatok teljesítéséhez nem minden esetben elegendő, s gyakran malacvásárlásra is szükség volt. Az idei terv szintén 18,5 malacelválasztással számol. Az első félévi eredmények biztatóak, hiszen teljesítették az évi terv 50 százalékát. Már három éve a tetra fajtát tenyésztik. Az idén a kocaállományt 60 tenyészsüldővel újítják fel, s 40 átmeneti kocát is tenyésztésbe állítanak. A vérfelfrissítés céljából landrace és szlovák fehér hússertés kanokat vásárolnak. A szövetkezetben egyébként elismert a hústípusú sertések tenyésztése, hizlalása, aminek keretében a hízókat 120 kg-os élősúlyban ' értékesíthetik, de kedvező felvásárlási áron csak abban az esetben. ha megfelelő a hízók szalonnavastagsága. A hízókat élősúly szerint vásárolják fel a szövetkezetből, aminek pontosságáról, helyességéről gyakran próbavágásokkal kell megmeggyőződni. Az elválasztott malacokat júliustól kétszintes, ketreces istállóban nevelik, melynek egyszeri kapacitása 1600 darab. Az új tartástechnológia bevezetése lehetővé tette a kedvező állathigiéniai követelmények betartását, a munkatermelékenység fokozását és a gondozók munkakörülményeinek a javítását. Lényegében csak öblítést alkalmaznak, ahonnan a víz az ürülékkel együtt egy tárolómedencébe kerül, majd innen szippantókocsikkal szállítják el. Az automatikus vezérlésű maiacneveldében két gondozó dolgozik két műszakban. Általában 30—35 kg-os élősúlyig tartják a malacokat a neveidében. A kezdeti eredmények, a 0,32—0,34 kg-os átlagos napi súlygyarapodás, biztatóak. Különösen annak van nagy jelentősége, hogy a neveidéből egyenletesen tud(IV.) A hítgrágya kémiai fertőtlenítése. Viszonylag kis folyadékmennyiségek esetén •jöhet szóba. Motz szerint 3 kg formaldehid (kb. 9 liter formalin) ggy köbméter hígtrágyában 6 órás homogenizálással és 72 óra elteltével a száj- és körömfájás, a sertéspestis vírusát, a brucellákat, a coliform-csírákat és a szalmonellákat megbízhatóan elpusztítja. A klóros fertőtlenítőkből igen sokat kellene erre felhasználni a hígtrágya fertőtlenítéséhez. (Pl. a 10 százalék szárazanyag tartalmú hígtrágyában a szükséges aktív klőrkoncentráció sertés esetében 0,9, szarvasmarha esetében pedig 0,7 %. (Egy köbméter sertéshígtrágyához 27 kg klőros meszet vagy 99 liter klórlügot kellene adni.) Megkísérelhető a pH csökkentése is. A Szovjetunióban kénsavat, az NDK-ban foszforsavat ajánlanak. Köbméterenként 17 kg foszforsav 24 őrá alatt a hígtrágya pH-ját 4-re csökkenti. A pH növelésére Strauch egy köbméter hígtrágyához hatvan liter sűrű mésztej (20 kg frissen oltott mészhez 60 liter vír:), vagy 20 kg mésznitrogén feloldását ajánlja; hét nap elteltével az így kezelt hígtrágya nem tartalmaz kórokozókat. Szentmiklóssy szerint harminc kilogramm mészhidrát a sertéshígtrágya egy köbméterében a pH-t 7,9-ről 11,2-re emelte. A száj- és körömfájás vírusa már pH 10—10,5 esetén rövid idő alatt elpusztul. Az utóbbi pH-n elpusztul a klasszikus sertéspestis vírusa Is. Hogy fertőzött hígtrágya ne kerülják feltölteni a hizlaldát egyforma korú ás súlyú sertésekkel. Ez megköveteli a kocák csoportos búgatását, de lehetővé teszi az állatszállások alapos fertőtlenítését. Egyébként a malacokat háromhetes korban választják el. Az anyaszállásokon és a maiacneveldében száraz tápot etetnek. Az ivóvizet önitatók „kínálják“. A jövőre nézve a tervezett feladatok teljesítése érdekében meg kell oldani az anyák számának a gyarapítását és a hízókapacitás mintegy ezer darabbal történő növelését. A szövetkezet két automatikus vezérlésű, 1330-as hizlaldával rendelkezik, melyekben egy-egy dolgozó dolgozik. A kezdeti Agárd típusú, padlós etetést felszámolták, s jelenleg önetetőket alkalmaznak, ami elősegítette az átlagos napi súlygyarapodás 5 dkg-al történő növelését és az abrakfogyasztás (egy kg húsra számítva) 0,30 kg-os csökkenését. Az átlagos napi súlygyarapodás jelenleg 0.56—0,58 kg között ingadozik, s egy kg sertéshúst 3,67 kg abraktakarmányból termelnek. A hizlalás azonban még nem teljesen megoldott. Mintegy ezer hízót hagyományos tartástechnológia közepette, nedves eleséggel etetnek, ami igen munkaigényes és nehéz eleget tenni az állategészségügyi követelményeknek. A jövő évben folytatják a régi hizlaldák felújítását. Az anyasertések tekintetében Csiba László, Bódis János és Bódis Arpád gondozók érdemlik a legnagyobb elismerést, akik már évek óta jó munkát végeznek. Erről tanúskodik az is, hogy átlagosan 21 malacot választanak el egy kocától. A hét anyaszállás mindegyikében egy-egy gondozó van. Sajnos, a gondozók között nagy a különbség. A leggyengébbek csak 15—16 malacot választattak el anyánként! Ez még további kiaknázatlan termelés-fejlesztési lehetőségekre utal. Ezek felszámolásával növelhető a kocák hasznossága. A jövőben — figyelembe véve az igényes sertéshústermelési ' feladatokat — az elmaradozók ösztönzésével elősegítik a búgatási, malacozási és takarmányozási ismeretek javítását. Tekintettel arra, hogy az új hizlaldákban csak két hónapja vannak sertések, pontos eredményekről és a gondozók munkájáról még nehéz beszélni. A nedves táplálékot hasznosító hizladákban Vígh Sándor és Hervai József érik el a legjobb eredményeket. A szövetkezet vezetőségének célja a sertéstenyésztés terén az. hogy jő munkafeltételeket biztosítson a gondozók számára és javítsa a munkatermelékenységet s a végeredményt. Az elképzelések, tervek adottak mind az állatok létszámának gyarapítása, mind pedig a megfelelő tartástechnológia és a gondozók szociális feltételeinek kialakítása tekintetében. MARHAHÜSTÉRMELÉS A marhahústermelés tekintetében A hígtrágya kezelésének és felhasználásának állategészségügyi kérdései (III.) jön az állattartó telepről az öntözendő területre, az NDK előírásai szerint négy, magyarországi irányelvek szerint hét napig kell a telepen visszatartani. Ha a visszatartás ideje alatt a telep állományában nem jelentkezik járványos betegség, akkor az vagy nincs a telepen, vagy a lappangási időnek olyan szakaszában van, hogy a hígtrágya még nem fertőződött, tehát kiöntözhető. Fertőtlenítőszer az istállók fertőtlenítése során is juthat a hígtrágyába. Az időszakos preventív istállófertőtlenítés és a járvánýlekázdés során alkalmazott fertőtlenítőszerek ugyan nem szoktak olyan mennyiségben a hígtrágyába kerülni, hogy azt fertőtlenítsék, de gátolhatják a biológiai tisztításban használatos eleveniszap életműködését, a növényekre kiöntözött hígtrágyát pedig fitotoxikussá tehetik. Motz szerint a formalin a hígtrágya aminóvégyületeivel a növényekre közömbös hexametiléntetraminná alakul. A klór és jód tartalmú fertőtlenítőszerek a hígtrágya redukáló hatású szerves anyagaiban kötődnek meg. A fűfélék, köztük a kukorica, öntözése ilyen esetben jól végezhető, mivel e növények kloridtűrők. A többi fertőtlenímár komoly problémái vannak a szövetkezetnek, mert előreláthatólag a tervezett 26 vagon mennyiségből csak 23-at teljesítenek. A különbözetet sertés- és baromfihússal pótolják. A hiány lényegében abból adódik, hogy a szövetkezet saját állományforgójából képtelen az ilyen mennyiségű vágómarha kitermelésére. Ezért évente vásárlásra kényszerülnek. Az idén is 150 db szarvasmarha vásárlását tervezték, Ígéretet is kaptak a szállításra, de végül maradt az ígéret, jelenleg a tehenek átlagszáma 540. Az elválasztott bikaborjak a neveidébe kerülnek, ahol kb. 100 kg-os élősúlyig különféle tejpótlókkal takarmányozzák. Kezdetben a borjak árpadarát, borjútápot és szénát, később pedig lucerna és silókukorica granulátumot, majd kukoricasilót kapnak. A bikaborjak a neveidében 150— 200 kg-os élősúlyig vannak, majd átcsoportosítják azokat a 176 férőhelyes hizlaldába. A hizlalás általában 500—550 kg-os élősúlyig történik. A takarmányadag 25 kg kukoricasilóból, 1 kg melaszból és 2 kg erőtakarmányból áll. Gyakran szemes kukoricát is darálnak a hízók számára, különösen a hizlalás utolsó fázisában. A hízómarháknál csak a takarmányozás gépesített, a többi munkát kézi erővel végzik. Az idén 1,10 kg-os átlagos napi súlygyarapodás elérésével számolnak, amihez adottak az előfeltételek. A borjúneveidében Domonkos István és Bódis Sándor gondozók szintén becsületesen végzik munkájukat. A hizlaldában a legnagyobb elismerést Szilvássi Tibor és kollektívája érdemli. BAROMFIHÜSTERMELES A szövetkezetben broiler csirkék hizlalásával foglalkoznak. Évente kb. háromszor-négyszer „forgatják" az állományt. Általában egyszerre tízezer csirkét hizlalnak. A csirkék ellátásáról két női munkaerő gondoskodik. A csirketenyésztés sem problémamentes, főleg szállítása tekintetében nem. Augusztusban kellett volna kapniuk 10 ezer napos csirkét, de ezt szeptember elejére sem kapták meg. Ügy hírlik, hogy a Komárnoi Állami Gazdaság keltetőjéből kapják a csirkéket. Ezek íelhízásával mintegy 150 mázsával túlszárnyalhatják a baromfihús tervezett feladatát. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy az Orechová Potôň-i szövetkezetben sok problémával birkóznak a hústermelés tekintetében. A termelés növelését elősegítő elképzelések jók, most már csakis ezek minél előbbi megvalósításán múlik minden. Reméljük, ebben a szövetkezetben is sikeresen kiküszöbölik a nehézségeket, hozzájárulva ezzel lakosságunk jobb ellátásához! (b a r a) tőszerből a hígtrágyában keletkező mészvegyületek, foszfátok, szulfátok a növényzetre általában kedvező hatásúak. A HlGTRÄGYA FELHASZNÄLÄSA A hígtrágyának a már említett, takarmányként vagy öblítővízként való felhasználásán kívül a halastavi és az öntözéses elhelyezés vagy hasznosítás során többféleképpen lehet az állategészségügyi feltételeket kielégíteni. A sertéstrágya halastavi hasznosítása. Ennek során elsőrendű követelmény, hogy a hígtrágya ne tartalmazzon a halakra mérgező anyagokat (túlzottan sok N-vegyületet, fémionokat, detergenseket, aktív klórt stb.). Élelmiszer-higiéniai szempontból jelentős kórokozók, mint a szalmonellák és a sertésorbánc-bacillus hordozói is lehetnek a halak, ha a trágya útján fertőződtek, ezért a piaci halakat lehalászás előtt ilyen kórokozókkal való fertőzöttségre meg kell vizsgálni. Fertőzöttség esetén a halakat csak konzervipari feldolgozásra szabad elszállítani. Az Itt alkalmazott hőkezelés hatására ugyanis elpusztul nak a szalmonellák, s a bennük levő hőállő toxinok sem tudnak az ember szervezetébe behatolni. Az olyan halastavakat, amelyeken kacsákat is nevelnek, nem szabad trágyázni, mért a kacsatrágya mellett ez hamarosan anaerob körülményeket teremt a tóban, amely a halak elpusztulása mellett anaerob spórás baktériumok, köztük kórokozó clostridiumok elszaporodását teszi lehetővé. Ezek — esetleg a toxikus kékalgák is — a kacsák ún. toxikus tavi bénulását okozhatják. Az öntözéses elhelyezés vagy hasznosítás. Állategészségügyi szempontból az öntözési eljárásokat aszerint értékeljük, hogy a takarmányozási célra használatos növényi részekkel a hígtrágya érintkezik-e vagy sem. (Folytatjuk.) AGROMASEXPO 76 (in VU típusú uborkabetakarítógép. Műszaki adatok: munkaszélesség 1120 mm, a betakarító sorok száma égy, vagy íkersor, üzemi sebesség 1,5 km/h, területteljesítmény 1,9—3,3 ha/10 ó. 11 tonna befogadóképességű, tehergépkocsira szerelt műtrágyaszőrő (TORNÁDÓ—11). Műszaki adatok: a tartály térfogata 9,48 m3, munkaszélesség 11—18 m (műtrágyától függően), a géppel kiszórható műtrágya mennyisége 200—3200 kg/ha. T—150K típusú, négykerékhajtású traktor. Sebességváltóműve 16 előmeneti és 4 hátrameneti fokozottal rendelkezik. Vezetőfülkéjű zárt, kondicionált. Motorteljesítménye 165 LE. Sebességhatárok 1,8—29.1 km/h. Gyártja a Harkovi Traktorgyár (Szovjetunió). Az SZKT2 paradicsombetakarítő gép hordozó egysége az SZK—5 jelű gabonakombájn. A gép főbb műszaki jellemzői: munkaszélesség 1.6 m. területteljesítmény 0.8—1,5 he/mfl«rak. Az FKA—602-es típusú kuküricabetakarítö adapter E—516-os gabonakombájnra szerelhető. Teljesítménye 700—1000 mázsa/nap. Az adapter a KGST-tagállamok együttműködésével készült. Gyártja a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat. Kép és szöveg: — blm-*
