Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-10-09 / 40. szám

1976 október Я. SZABAD FÖLDMŰVES ti Hatékonyan kihasználják a termálvíz energiát elején erő* lehűlés ven, de utána még hosszt ideig — néha még no­vember végéig is — a paprikater­mesztésre megfeleld időjárás van. Egy négyzetméter termőterületről 1,5—2 kg paprikát értékesítenek, ami körülbelül 20 forint értéknek felel meg. HIDEG FÓLIA A hideg fóliákba március elején ültetik ki a Szentesi korai káposzta- Fajtát (a szabadföldbe csak március végén, április elején ültethető), amit már május elején és közepén szed­hetnek, kihasználva a kedvező piaci lehetőségeket. A káposzta után lé­nyegében szántóföldi termesztés kö­vetkezik, s ilyenkor a 12 méteres egységekből álló fóliát áttelepítik. E területeken is elsősorban a cecei paprikát termesztik. Magyarországon a Szentesi „Arpád“ zöldségtermelő szövetkezet egyike a­­zoknak a tsz-eknek, ahol hatékonyan kihasználják a termálvíz energiáját. A szövetkezet 2900 hektár szántó­­területen gazdálkodik, s fő termelési ágazata a kertészet. Bakó László kertészmérnökkel, a kertészet telep­vezetőjével a zöldségtermesztésről beszélgettem. A termelőszövetkezet­nek 8,2 hektár kiterjedésű üvegház, 20 hektár talajfűtött- és 10 hektár hideg fólia terület áll rendelkezé­sére. Az üvegházak (az első még 1966- ban épült) és a fóliák építését lénye­gében a termálvíz-források kiakná­zása segítette elő, mert ezek haté­kony kihasználásával nagymértékben csökkenthették a termelési költsége­ket, bevezethették a nagyüzemi zöld­ségtermesztési technológiát és jó munkafeltételeket biztosíthattak az ott dolgozóknak. Jelenleg 4 kútból nyerik a 87 fok Celsius hőmérsékletű vizét, melyek percenkénti kapacitása eléri a 6 ezer litert. Viszonylag nagy előnynek számit az is, hogy a cső­vezetékekben nem fordul elő sólera­kódás. Ezt lényegében a víz folya­matos hűtésével érik el, mert ezáltal kicsapatják a sókat. A négy kútból egy központba vezetik a termálvizet, majd innen a víz az üvegházakba ke­rül. Míg eljut odáig, körülbelül 50— 55 fok Celsius hőmérsékletűre hűl le, s lényegében ilyen meleg vizet hasz­nálnak az üvegházak fűtésére. Innen a víz a talajfűtött fóliákba kerül, ahol általában 25—28 fok Celsiusra hűl le, majd a víz egy hűtőtóba ke­rül, ahonnan teljes lehűlése után csatornahálózattal vezetik el. Sajnos, a kutak már nem adják azt a meny­­nyiséget, amennyire szükség volna, így keményebb téli időjárás esetében olajfűtésre működő termoventillátoro­­kat is alkalmaznak. Az ‘btóbbi évek­ben azonban ezek igénybevételére csak ritkán került sor. Bakó László kertészmérnök, a kerté­szet telepvezetője elégedett az őszi hasznosítású paradicsom fejlődésével. SOKOLDAL0 az üvegha?ak hasznosítása A palántanevelés évente mintegy 2 hektár kiterjedésű üvegházban tör­ténik, majd utána ezeken a területe­ken különféle jellegű utóhasznosítást végeznek. A többi Uvegházban — fő hasznosításban — háromféle zöldsé­get termesztenek: elsősorban a fehér húsú és csíkmentes cecei paprikát (kisebb területen a tétényi paprikát), a holland Primszet paradicsomfajtát, valamint a kígyó típusú és a folyton­­növő holland és nyugat-német ubor­kafajtákat, mint pl. a Prezident, Tos­­ca, stb. A paradicsomot tavasszal ál­talában a szántóföldi termesztés meg­kezdéséig termelik, mert ezáltal job­ban kihasználják a felvásárló árakat. Az üvegházakban — utóhasznosítás keretében — ősszel elsősorban a pa­radicsomot, kisebb területen pedig az erős paprikát termesztik. Az őszi hasznosítású paradicsomot általában október elejétől január végéig, feb­ruár elejéig termesztik. A MELEG FÓLIA KETTŐS HASZNOSITÄSÜ A talajfűtött fóliákban tél végén és kora tavasszal termelik a zöldség­féléket. Ezek termesztését a retekkel kezdik január elején, ami már a márciusi bónap közepén értékesíthe­tő. A fejes salátát február elején te­lepítik és március végén szállítják. A kalarábét február közepén ültetik és április 10—15-e között értékesítik. A legkésőbbi időpontban — február végén — a káposztát telepítik, amit az áprilisi és májusi hónapokban ér­tékesítenek, viszonylag kedvező fel­vásárló árakon. E zöldségfélék után mőlegigényes növényeket termeszte­nek. Közülük is elsősorban — mint­egy 90 százalékban — a cecei pap­rikát, kisebb mértékben pedig a PCL és az erős (hegyes) paprikát, vala­mint a paradicsomot termesztik. A talajfűtött fóliákban ugyan őszi utó­­hasznosítás nincsen, de mivel a pap­rikára a fagyok beállta előtt felhúz­zák a fóliát, meghosszabbítják a te­­nyészidőt. Ugyanis Szentes környé­kén szeptember végén és október SífiöHlBEIiEQ tapasztalától' Я A termelőszövetkezetben gondolnak a jövőre is. Jelenleg egy 13 hektár kiterjedésű üvegház építése van fo­lyamatban. Egyébként az NDK-beli Weigelt típusú. 12 m fesztávolságú, nagy légterű és szellőztethető, 1 hek­tár kiterjedésű üvegházakkal rendel­keznek. Bakó elvtárs elmondotta azt is, hogy Szentesen már évtizedek óta hagyományai vannak a zöldségfélék termesztésének. Az emberek jól is­merték a fajtákat, termesztési tech­nológiájukat stb. Többségben tájfaj­tákat termesztettek, s a kertészeti kutatóintézet is ezt vette figyelembe a zöldségfélék nemesítésében. így lé­nyegében minden feltétel adott a zöldségfélék nagyüzemi termesztésé­hez. A kedvező zöldségtermesztési teltételeket az is elősegíti, hogy a napsütött órák száma — magyaror­szági viszonylatban — e környéken a legnagyobb, viszont jóval kevesebb a csapadék. Ezért mind az üveghá­zakban és a főiiákban, mind pedig a szántóföldi termesztés esetében gaz­daságosan kihasználják az öntözés adta lehetőségeket, sőt az előbb em­lítettekben még télen is öntöznek 17 fok Celsius hőmérsékletű vízzel. A termelőszövetkezet kertészetében 5 egyetemet és főiskolát végzett szakember, továbbá 80 szak- és 95 betanított munkás dolgozik, ami meg is látszik az elért eredményekben. A női dolgozók keresete általában 2000 —3000, a férfiaké pedig 2500—3500 Ft között ingadozik, a munka nehéz­ségétől és a szakmától függően. A kertészet dolgozói minden elismerést megérdemelnek, hiszen például a múlt évben is mintegy 50 millió Ft árbevételt értek el, s nem lehet cso­dálkozni azon sem, hogy a negyedik ötéves tervidőszak feladatainak túl­teljesítéséért a termelőszövetkezet — • elsősorban a kertészet dolgozóinak jóvoltából — elnyerte a Magyar Szo­cialista Munkáspárt vándorzászlaját. (Termelőszövetkezeti vonalon ezt az elismerést csak két gazdaság kapta’ meg, — a szerk. megjegyzése.) BARA LÁSZLÓ Egy tö őszi hasznosítású paradicso-mon 8 fürt, ezek mindegyikén pedig 5—7, 60—70 mm átmérőjű bogyó érikbe, ami négyzetméterenként körülbe­lül 5—6 kg mennyiségnek felel meg.(A felvételek szeptember 1-én készül­tek). (A szerző felvételei.) Nagyobb teret az újító mozgalom kibontakozásának A Tl/DoMfiMY ViüGA A FENYŐFA KÉRGE EMELI A TALAJ TERMŐKÉPESSÉGÉT A berlini Humboldt Egyetem Kertészeti Kuta­tóintézete a mezőgazdasági üzemekkel együtt­működve éveken át kísérleteket folytatott an­nak megállapítására, hogy a fakéreg hogyan hat a talaj termőképességére. A kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a fakéreg, kü­lönösen a fenyőfa kérge, jelentős mértékben emelt a talaj termőképességét. Különösen a hajtatóházakban értek el jó eredményeket az így feljavítot talajjal. (—T—) NAPENERGIÁVAL MŰKÖDŐ SZIVATTYOK A Szahara öntözésére napenergiával működő szivattyúkkal kísérleteznék. A technikai meg­oldás adott: a szivattyú á nap hőenergiáját közvetlenül mechanikai energiává alakítja át.­­Most folynak a vizsgálatok a rendszer gaz­daságosságára vonatkozóan. Egy-egy ilyen szi­vattyúállomás mintegy ezer nagyméretű állat egyidejű itatását tenné lehitővő a sivatagi kutakból, (Mi T7í „Az utóbbi időben az emberek igen érdekes ötletek megvalósításával igyekeznek megoldani a hiányos ta­karmányalapot, főleg a szalma széle­sebb körű felhasználásával, a széna begyűjtésével a távol eső rétekről, legelőkről stb. Ezeket az új gondo­latokat országszerte meg kell valósí­tani és bevezetni a mindennapos gya­korlatba. Már a múlt év és az idei tavasz ebben a tekintetben komoly előrehaladást Jelentett.. [Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának és köztársaságunk elnö­kének a Nitrai Nemzeti Aratóünne­pélyen elhangzott beszédéből.) Igen, az emberek alkotóképessége már sok mindent megoldott mezőgaz­daságunkban. Hány olyan új ötlet volt. melyek segítségével leküzdöt­tük a gabonafélék betakarításának nehézségeit! Hány gépet, berendezést sikerült üzembe helyezni a javítók jóvoltából olyan esetekben is, amikor hiányos volt a pótalkatrész-ellátási Ezek az ötletek legtöbb esetben újí­tási javaslatok formájában láttak napvilágot, mert a munkakezdemé­nyezés kibontakoztatásáról tanúskod­tak. Mégis a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok, — melyek hatásköré­be úgyszólván az egész mezőgazdasá­gi termelés tartozik —, a múlt évben csak 541 benevezett újítási javaslatot jegyeztek fel! A nyugatszlovákiai ke­rületben 380 közül 120-at a Nové Zámky-i (4rsekújvári), a közép-szlo­­vákáiaiban 130 közül 77-et, a luöeneci (losonci) ésaVeíký Krtíš-i (nagykür­tös'), a kelet-szlovákiaiban pedig 51 közül 36-ot a košicei és a poprádi járás újítói küldték bel A múltban voltak olyan tényezők is, melyek gátolták e mozgalom ki­bontakoztatását. Ezek közé tartozott az érvényben levő előírások helyte­len érvényesítése, az újítási javasla­tok pontatlan nyilvántartása, az újí­tók anyagi és erkölcsi támogatásának elmulasztása stb. Természetesen az ezekből eredő károk legjobban egész társadalmunkat érintették! A mező­gazdaságra különösen jellemző, hogy hasonló tevékenységet több gazda­ságban végeznek és sok üzemben ugyanazokkal a problémákkal birkóz­nak. A kimutatások szerint az idén már némi javulás állt be az újító mozga­lom fellendítésében. A nyugat-szlová­kiai kmi az első félévben 260 beér­kezett újítási javaslatról ad számot. r— 3Ô ÖTLET ---------1 I Hasznos újítás 1 Komoly előrehaladás történt a kelet­szlovákiai kerületben: az első hat hónapban 62 újítási javaslatot küld­tek be az újítók, ami már több a múlt évi valóságnál. A galantai és a komárnoi jmi-ok­­hoz, — melyekben már a múltban is komoly gondot fordítottak az újító­mozgalom kibontakoztatására —, továbbiak csatlakoztak. Például a nitrai járás mezőgazdasági üzemei­ben tavaly a nyilvántartott újítási ja­vaslatok száma csak 12 volt, az idei év első felében már 30-ról adnak számot! A Dunajská Streda-i (duna­­szerdahglyi) járásban különösen a második negyedévben volt pozitív fejlődés e tekintetben: a múlt évi 9 javaslattal szemben az idén január­tól június végéig már 16-ot tartottak nyilván. Szeretném megjegyezni azt is, hogy nem minden jmi követi az előbbiek példáját. !gy pl. a Rimavská Sobota-i (rimaszombati), rožňavai (rozsnyói) és trebišovi (terebélyesi) járás me­zőgazdasági üzemeiből egyetlenegy újítási javaslatot sem küldtek be! E járásokban a statisztikai jelentések inkább az üzemek vezető dolgozóinak hiányos irányításáról tanúskodnakl „Elmaradozók“ azonban nemcsak a jmi-ok vőnalán vannak. Hiszen pl. olyan jelentős üzemekben, mint a Slovenské Darmoty-i és a Veiké Ka puíany-i AG, sem mutatott ki az első félévben beérkezett újítási javaslatot] Ezzel szemben pl. a Trnavai Magne mesítő Állami Gazdaságban a bene vezett javaslatok száma elérte a ki­lencet! Ugyancsak pozitív fejlődés tapasz talható a Palárikovoi Nagyhizlalde esetében. A tavalyi 16-tal szember június végéig már 21-et tartanak nyilván, melyek közül 12-őt már meg­valósítottak. Szlovákiában több olyan mezőgaz­dasági üzem van, melyekben az újíté mozgalom magas színvonalú. Ezek közé többek között a Salai (vágsely lyei), mostovái (hidaskürti), mužlai zemnéi (szímői). Dvory nod Zitavou-i (udvardi), gajaryi, nenincei, poltári tomášovcei, buzicai (bezétei) és e senai szövetkezet, valamint a ma lackyi, öadcai, filakovoi (füleki) éi a valalikyi állami gazdaság tartozik A mezőgazdasági üzemek viszony­latában a legjobb újítók közé többek között František HiveS (nenincei éfsz), Karol Bodnár mérnök (buzicai efsz), Emil Schulz mérnök (udvardi efsz), Pavol Jakabovift [komjaticei efsz), Halász Pál (zemnéi efsz), Ste­fan Zatko (žíhareci efsz), Štefan Var­ga és Imrich Kaprinay mérnökök [mostovái efsz) tartoznak. Az újító mozgalomban elért eddigi eredmények azonban nem kielégítők. Azok a jelentős feladatok, melyek a CSKP XV. kongresszusának határo­zataiból erednek, a dolgozók műsza­ki- és alkotókészségének javulását igénylik. Ezért minden szakaszon ésszerűsíteni kell és hatékonyabbá tenni a munkát, takarékoskodni kell az energiahordozókkal, nyersanya­gokkal és az abraktakarmányokkal, javítani kell a dolgozók munkabiz­tonságán és egészségvédelmén. E fel­adatok megvalósításában nagy jelen­tősége van a kihirdetett tematikus feladatok megoldásának is. Viszonylag nagy előrehaladás ta­pasztalható a Gép- és Traktorállomá­sok, valamint a Mezőgazdasági Gép­javító Üzemek vezérigazgatóságának termelési és gazdasági egységeiben: tavaly, elsősorban a trnavai, topol- Canyi és a krškahy GTÄ-k jóvoltából 100 dolgozóra számítva a benevezett újítási javaslatok száma elérte a 4,8-at, az újítási javaslatok egy év alatti társadalmi haszna pedig a 2 millió 351 ezer koronát! Ugyancsak pozitív fejlődés tapasztalható a Bra­tislava! Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat vezérigazgatóságának termelési és gazdasági egységeiben: a múlt évben 100 dolgozóra számítva az újítási javaslatok száma elérte a 8,1-ét, a társadalmi haszon pedig a 6 millió 890 ezer koronát! Mindkét egységben az idén — a múlt évi va­lósághoz képest — jobb eredmények­ről adnak tanúbizonyságot. Ma már elmondhatjuk, hogy a jmi-ok többségében és az irányítás középső fokozatán kidolgozták -» a hatodik ötéves tervidőszak éveire! — az újító és feltaláló mozgalom fej­lődésének programját. Ezek a prog­ramok több járásban a dolgozók mű­szaki és alkotó kezdeményezésének tervszerű irányítását is jelentik. Az ilyen távlati programokat minden üzemben, szervezetben ki kell dol­gozni. Az újító és feltaláló mozgalom ki­bontakoztatására nagy figyelmet for­dít Szlovákia Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma is. Jelentős lesz ebben a tekintetben a Nitrai „Agrokomplex“ tröszt vezérigazgató­sága mellett működő központ kiala­kítása, amely októbertől a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi tárca újító és feltaláló mozgalmával fog foglal­kozni. E központ dolgozóinak fő fel­adatai közé a bevált újítások, talál­mányok népszerűsítése, tanácsadóig koordinációs és nevelő tevékenység; valamint az egyének és szervezetek versenymozgalmának, a legjobb újí< tők új erkölcsi értékelésének a ki­dolgozása és más tevékenység fog tartozni. Az újító mozgalom kibontakoztatá­sának kulcsa az egyes mezőgazdasá­gi üzemekben, szervezetekben van. Ezért minél hamarabb „zöldet“ kap 8 mozgalom, annál nagyobb hasznot hoz nemcsak mezőgazdaságunknak; hanem egész társadalmunknak. Dr. LEOPOLD FIALA, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium dolgozója.

Next

/
Thumbnails
Contents