Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-10-09 / 40. szám

fk-----------------------------­­сглнап FÖLDMŰVES —... * A kukoricatermesztés nagyüzemi szervezése a nyugat-szlovákiai kerületben A Csehszlovák Szocialista Köztársaság szemestakarmány összprodnkciöjának 29,5 százalékát a nyugat-szlová­kiai kerületben termelik. A kerület a mezőgazdasági össztermelésből 17,5 százalékos arányban veszi ki részét. Mindez hatványozza a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdászainak lakosságunk élelmezésével kapcsolatos fe­lelősségét a hatodik ötéves tervidőszak folyamán. Legnagyobb figyelmet továbbra is a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhang megteremtésére fordítjuk. Kerületi viszonylatban a szemes­termények összprodukciőjáből legna­gyobb részaránya az őszi búzának van, amelynek termesztésében érvé­nyesülnek legelörehaladottabb módon a korszerű tudományos ismeretek. Ez az agrotechnikára, a tápanyagellá­tásra, a gépesítésre, de főként a bio­lógiára vonatkozik. Értékes devizánk, hogy közben kiemelkedő képesítésű szakembereink nevelkedtek, mondhat­nánk a nagy hektárhozamok meste­rei, amit az utóbbi éveben elért ered­mények is igazolnak. A szemesek termelésének további növelése — eltekintve a tartalékok­tól, amelyek a hektárhozamok javítá­sában még mindig léteznek — ok­vetlenül megköveteli a vetésterüle­tek leghatékonyabb összetételének érvényesítését. ÖSSZHANGBAN Ä CSKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottsága értekezletének határozata, a 2,5 millió tonna szemestermény előállítása feladatának kitűzésekor a szemeskukorica beltartalmi értéke kihasználására is figyelmeztet. A CSKP KB 1975. évi októberi plénuma szintén rámutatott a kukoricatermesz­tésben mutatkozó tartalékokra. Kuko ricáből egymillió tonnát kell elérni. A szemes kukorica termesztése így jelenleg az őszi búzával egyidejűleg a kerület kulcsfontosságú feladatává válik. Ezt az is indokolja, hogy a ke­rület szántóterületének 78 százaléka a kukoricatermelési körzetbe tarto­zik. Az őszi búza termesztésében el­ért eddigi eredmények egyöntetűen igazolták, hogy az egyes termények lehetőségéit, s így egyúttal a kukori­cáét is, csakis akkor lehet teljes mér­tékben kihasználni, ha a termelés egyes elemei — a biológiai anyagtól kezdve, a termesztés technológiáján, a tápanyagellátáson, a betakarításon, a betakarítás utáni kezelésen keresz­tül egészen a tárolásig — kölcsönös összhangban vannak, s organikusan egységes technológiai rendszert al­kotnak. A kukorica termesztésé a nyugat­szlovákiai kerületben a déli fekvésű Járásokba összpontosul, ahol az ég­hajlati viszonyok erre a legmegfele­lőbbek. Ezzel egyidejűleg kialakul a lehetőség a termőterületek összpon­tosítására, s a kerület nyolc járásá­ban a mezőgazdasági üzemek szako­sítására. A trenéíni, a topoliianyi és a senicai járáson kívül, amelyekben nem kerül sor a termőterületek nö­velésére, a 159 ezer hektárnyi kuko­ricát gyakorlatilag nyolc járásban termesztik majd. Ebből legnagyobb mértékben a Nové Zámky-i (érsekúj­vári), a komárnoi (komáromi), a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), a galantai (galántai), a trnavai, a levicei (lévai), a nitrai (nyitrai), va­lamint a bratislavai járás veszi ki részét. A kukorícatermesztés éddigi fejlő­dése a kerületben igen változatos, akár termőterület, akár hektárhozam tekintetében. A termőterület 93 ezer és 148 ezer hektár között, a hektár­hozam pedig 21,7 és 60,5 mázsa kö­zött ingadozott. Az 1969-es évtől, amióta új, nagyhozamú hibridkukori­ca vetőmagot hozunk be külföldről, a hektárhozam a kerületben nem csökkent 41 mázsa alá. Többéves át­lagban a kukorica — a búzához vi­szonyítva is, melynek termesztése a kerületben a legdinamikusabb fejlő­dést mutat — kézzelfoghatóan na­gyobb hektárhozamot nyújtott. A PROGRAM MEGVALÖSlTASA A feladat, miszerint a nyugat-szlo­vákiai kerületben a hatodik ötéves tervidőszak végén évente 800—900 ezer tonna szemeskukoricát kell ter­melni, már jelenleg is nagyüzemi szervezési, valamint anyagi-műszaki feltételek megteremtését kívánja. En­nek érdekében már 1975-ben kidolgo­zásra került a kerület „kukoricater­mesztési programja“, amelyet a CSKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságá­nak Elnöksége is jóváhagyott. Ennek realizálása folyamatban van. Termé­szetesen a feladatok megoldása túl­súlyban a nyugat-szlovákiai kerület mezőgazdászaira vár. Rajtuk kívül azonban a program teljesítésében ak­tívan részt kell vennie az iparnak és népgazdaságunk többi ágazatának is. Hiszen a CSSZSZK gazdasági és szo­ciális fejlődésének 1976—1980 közötti évekre szóló irányelvei szintén hang­súlyozzák, hogy „a nagyüzemi mező­­gazdasági termelés növekedése elvá­laszthatatlanul kötődik a fejlett szo­cialista társadalom fellendüléséhez“. A programmal összhangban az 1976-os évre a tervezett vetésterüle­teket rendelkezésre bocsájtottuk és ezeket mezőgazdasági dolgozóink nagyteljesítményű hazai és külföldi biológiai anyaggal vetették be. A ve­tőmag és az agrotechnikai műveletek jó minőségéről meggyőződhettünk a kultúra fejlődésének kezdetén. A komplett növényzet maximális hek­tárhozamok elérésével bíztatott. A szélsőséges időjárási viszonyok azon­ban mély nyomot hagytak és a cu­korrépán kívül éppen a kukorica szenvedett legnagyobb kárt a száraz­ság, valamint a hőség hatásától. A vetésterületek összpontosítása, s ezzel a termelési irányzatban vég­zett szakosítás is megvalósításakor a növénytermesztési termeléssel és a hatékony termeléshez szükséges tech­nológiai vonalak beszerzésével szem­ben nagyobb igény támaszt. Ameny­­nyiben járási viszonylatban a szemes­Az összpontosítás kukorica a termőtalaj 25—30 száza­lékát foglalja majd el és a „szűk­­szakosítású“ mezőgazdasági vállala­tokban részaránya 50 százalékos, sőt még ennél is nagyobb lesz, ez ki­mondottan ipari jellegű szervezési rendszer és termesztés-technológiai intézkedések megtételét kívánja, a talaj előkészítésétől kezdődően egé­szen a terményfeldolgozásig. A ku­koricatermesztésre szakosított mező­­gazdasági vállalatok a kidolgozott program szerint fokozatosan két ve­tésforgó módozatra térnek át, még­pedig a takarmányozásira és a kuko­ricatermesztésire. Ezen vetésforgó­nak semmi esetre sem szabad gyen­gítenie az állattenyésztési termékek előállítását. Ellenkezőleg, itt is jobb teriméstakarmány mérleggel számol­hatunk. A takarmányozási vetésforgó­ban az évelő, illetőleg az egy éves takarmánynövényeken kívül fokoza­tosan a gabonafélék és az ipari nö­vények is helyet kapnak. A monokultúrás kukoricatermeszté­si vetésforgó a takarmányozási vetés­forgóra kötődik, s ezek áthidalása a silókukorica feladata lesz. Attól füg­gően, hogy milyen mértékben bocsájt­­ja rendelkezésre vegyiparunk a her­­bicideket és a szelektív növényvédő szereket, lehet majd egyszerűsíteni a jelenleg ajánlott növények termeszté­sének szervezését. A három, esetleg többezer hektáros földalappal rendel­kező mezőgazdasági vállalatokban a növénytermesztési termelés szervezé­sét néhány év leforgása alatt sikere­sen megoldhatják. A nagyobb kukoricatermés pótolja majd a tavaszi árpát, esetleg a ta­karmánybúzát is. Ezen ténynek már ma is kihatása van a termelt sörárpa mennyiségére, s az elkövetkező évek­ben árpát legfeljebb 70—80 ezer hek­táron termesztünk majd az eddigi 120—130 ezer hektár helyett. A nö­vénytermesztés jellegzetesebb szako­sításának a nyugat-szlovákiat kerület­ben a körzeti szakosításra kellene kötődnie, amely a legközelebbi évek terveiben jutna kifejezésre. A szako­sítással nem csupán a termelés növe­lését követjük, de az ésszerűsítést is, mint a termelés fejlesztésének eszkö­zét, amely persze a munkafolyamatok gépesítésének fokától függ. A KOMPLEX GÉPESÍTÉS JELENTŐSEGE A Rovinkai Mezőgazdasági Technika Kutatóintézetének, a Trnavai Kukori­­catermesztési Kutatóintézetnek, né­hány élenjáró efsz-nek és állami gaz­daságnak, de a külföldi intézmények­nek tapasztalatai is azt mutatják, hogy a sikeres kukoricatermesztés döntő tényezője — a nagy teljesítmé­nyű biológiai anyagon kívül — a komplex gépesítés. Ez a hagyományos technológiával szemben több mint a tízszeresével csökkenti az élő munka­erőszükségletet. A kukoricatermesztés gépesítését jelenleg a felszerelések jelentős általánossága jellemzi, továb­bá a géppark kapacitásának az agro­technikai követelményekkel való hiá­nyos összhangja. Ennek döntő hatá­sa van a szemeskukorica termeszté­sében elért eredményekre. A szerve­sen egységes technológiai rendszer elérése — a talajelőkészítéstől kezdő­dően a vetésen, a növényvédelmen, és a betakarításon keresztül egészen a betakarítás utáni kezelésig és rak­tározásig — nemcsak gépek beszer­zését kívánja, hanem ezek kihaszná­lásának helyes szervezését. A talajelőkészítési munkálatokra a nagy vonóerejü traktorokat, mint amilyen az §T—180, К—700, kombi­­nátorokkal szerelik fel. Ezek száma 1980-ig csak a kukoricatermesztési program teljesítése érdekében 210 da­rabra kell, hogy növekedjék. A je­lentős mennyiségű szerves anyag fel­dolgozása különleges ekéket kíván, a vonó traktoroknak megfelelő szám­ban. A jó minőségű kukoricavelés érdekében a gépet az egyes vetőszek­ciók ellenőrzésére alkalmas monitor­ral keli felszerelni, ami lehetővé te­szi a vetés 7—10 nap alatti elvégzé­sét. A betakarító gépeknek, vagyis az E—516-os és a KOLOS jelzésű és hat­soros adapterrel felszerelt kombáj­noknak olyan mennyiségben kell a szárító berendezéssel összhangban rendelkezésre állniuk, hogy a hibrid­kukorica időrendszerinti betakarítása legfeljebb hét-tíz nap alatt legyen el­végezhető. Ezen kombájnok száma 1980-ig 700 darabra fog emelkedni. Jelenleg nem megnyugtató a takar­mányozási célokra szükséges kuko­­ricakóró utánszedésének megoldása. Reméljük, hogy a batodik ötéves terv­időszak folyamán kifejlesztenek egy olyan gépi felszerelést, amely lehe­tővé teszi a szemeskukorica-termész­­tésbő) eredő szerves anyag legalább 30—50 százalékos értékesítését. Te­kintettel az őszi időjárási viszonyok­ra a kukaricatermelés folyamatában legigényesebb feladat a száritó- és a tárolókapacitás kialakítása. A kuko­ricatermesztési program tartalmazza többek között a zárt technológiai rendszer részére szükséges gépi fel­szerelések és szárítókapacitások számadatait a nyugat-szlovákiai ke­rület vonatkozásában, beleértve a szállítási Igényeket is. egyEbb intézkedések Tekintettel az egyes gépi felszere­lések kihasználásával szerzett eddigi tapasztalatokra, — főként a nagy ösz­­szegű beszerzési árra, a kezelés igé­nyességére stb. — előtérbe lép a munkaszervezés kérdése is, amelytől ez elért eredmények, s ezzel össze­függésben a kukoricatermesztés öko­nómiája is függ. Már 1976-ban is szervezzük az ún. második és har­madik generációba tartozó gépek összpontosítását a létrehozott köz­pontokba, ahogyan ez a levicei (lé­vai) és a Dunajská Streda-i (duna­szerdahelyi) járásban történik. Ezek a központok, (amelyek helyenként az agrokémiai vállalat hatáskörébe tar­toznak) összpontosítják a nagy teher­bírású traktorokat, tehergépkocsikat, nagy teljesítményű kombájnokat, eset­leg a korszerű vetőgépeket. Ezekbe a központokba összpontosítjuk a ku­korica, esetleg a cukorrépa termesz­téséhez való gépek javításához szük­séges alkatrészeket is. Gondolni kell persze a szárítóberendezések üzem­­képességére és ezzel hatékony ki­használására is, esetleg egyes további speciális gépek javítására, amelyekről a GTÄ vagy az Agrotechnika szerviz szolgálata nem gondoskodik. Ezért a Sarai (vágsellyei) mezőgazdasági koo­perációs vállalat körzetében kukorica­termesztési központ létesítését tervez­zük. Ez a központ (10 ezer hektáron) saját kukoricatermesztésének szerve­zésén kívül gondoskodik majd az egész kerületben végzett szervizszol­gálatról is. A szemeskukörica termesztése te­rén kitűzött célok elérése jelentős mértékben függ a növényvédő vegy­szerek elegendő mennyiségétől, ame­lyek igényét a kukoricatermesztési program tartalmazza. Célunk a szer­vezés módját az ipari termelés rend­szeréhez közelebb vinni, ami végered­ményben a termelés növelésén kívül önköltségcsökkenést, munkaerő-meg­takarítást stb. jelent. A kukoricaprogram sikeres teljesí­tése a nyugat-szlovákiai kerületben nemcsak nagyobb és olcsóbb terme­lést jelent. Tág teret nyit az állat­­tenyésztési termelés hatékonyságának további növelésére és ezzel az állati eredetű élelmiszerek termelésének növelésére. JAROMlR ALGAYER mérnök, a KMI igazgatója 1978. október 9. Az őszi napok sem látszanak már olyan mozgalmasnak a Kráf. Chlmec-i (királyhelmeci) Állami Gazdaságban, mint mondjuk öt évvel ezelőtt. Hosszú kilométere­ket kocsikázhat szeptember végén október elején a határjáró, amig munkacsoporttal találkozik. GEPEK ES EMBEREK А V. Trakany-i (nagytórkányi) részlegen a községtől 2—3 kilo­méternyi távolságban egy hatal­mas kiterjedésű parcellán 9 siló összehangolt terv alapján, jól szervezetten, zömében csoportosan dolgoznak a nagyteljesítményű és a hagyományos gépek. A kukorica, a cukorrépa és a burgonya zömét a gépek takarítják be. Az állami gazdaság vezetői ért hetően mindenekelőtt arra ügyel nek, hogy a gépek munkája — amelyekből náluk ma már több mint száz működik — folyamatos, zavartalan legyen. Itt nem elég elkészíteni a munkák ütemtervét, meghatározni a betakarítás sor rendjét, előteremteni a gépeket és kombájn messzéhangzúan duru i zsolva vágja a silókukoricát, mi­közben a szállító 14 traktor után­futóval óramű pontossággal váltja egymást. Pásztor István, Tóth Fe renc, Varga Ferenc és Szencsák Mihály a silógödörben munkálkod­nak. Itt találjuk К о 1 e s z á r Já­nos főagronómust is, aki a minő­séget ellenőrzi. — Gazdaságunkban idén 800 hektáron termesztettünk silókuko­ricát és terv szerint 1440 vagon szilázst kellett volna előállíta­nunk. Már több mint 1500 vagon­a kiszolgálásukhoz szükséges em bori munkaerőt, hanem naponta, sőt óráról órára gondoskodni kell az üzemeltetés feltételeiről, mint amilyen a karbantartás, az üzem anyagellátás, az alkatrészutánpót­lás. Sokszor éppen ezek teszik próbára az akaraterőt, a leiemé nyességet és a szervezőképessé get. TAKARÉKOSAN A folyamatos üzemanyag ellátás ról az állami gazdaságban több­féle módon is gondoskodnak. Min MUNKÁK nal készítettünk — újságolja a főagronómus. Koieszár elvtárstól megtudtuk, hogy naponta 75 va­gon silótakarniányt készítenek. Valamikor ilyen mennyiség elké­szítése hetekig eltartott. —• A minőséggel elégedett va­gyok — mondja. — Soha nem volt ennyi sziiázsunk, nem kell fél­nünk az állatok átteieltetésétől, s ha az időjárás továbbra is ked­vez, akkor három nap alatt vég­zünk a munkával. A helmeci gazdasági részleg ha­tárában is szorgos munka folyik. denékelőtt jól feltöltötták saját tartályaikat, s rendszeresen pólói ják az elhasznált mennyiséget. Ál­landó figyelmet szentelnek az üzemanyag-takarékosságra, s nem ok nélkül. A mezőgazdasági nagy üzemekben a takarékosság érvé nyesftésánek egyik kínálkozó le hetősége az üzemanyag-felhaszná lás terén jelentkezik, s az őszi időszak erre különösen jó alkai mat nyújt. A bronzérmes ifjúsági gépesftett brigád munkaverseny vállalásaiban szerepel az iizem anyaggal való takarékosság is. Та-IDEJÉN Nyolc gép az istállőtrágyázást végzi. Két Kirovec traktor szánt. Már a tavasziak alá készítik a ta­lajt. Kísérőnk Koieszár János el­mondja, hogy idén gazdaságukban 922 hektárt istállétrágyáznak. Már 450 hektáron elvégezték a szer­vestrágyázást, továbbá 100 hektá­ron a rozs, 160 hektáron a ta­karmánykeverék és 80 hektáron az őszi repce vetését. A tervezett 2000 hektárnyi őszi búza vetésére jól felkészültek. Altunk a csatornaparton és fi­gyeljük a gépekét. A két K-700 as szovjet gyártmányú traktorra fi­gyelünk fel. Gyorsan, kellő se­bességgel dolgoznak, percek alatt veszik a fordulót. — Kincset érő traktor — mond­ja a főagronómus — műszakon­ként egy traktor ötven hektárnyi terület tárcsázását tudja elvégez­ni. Szántási normája műszakon­ként 20—25 hektár, ami napi 40 hektárt jelent, mert két műszak­ban dolgoztatjuk. Három héttel ezelőtt nem gondoltuk, hogy ilyen jól állunk majd a munkával, igaz sok még az élvégezni való, mert 1350 hektáron az őszi mélyszán­tást is el kell végezni, de én de­­rűlótó vagyok, mert ez a 32 tagú gépesített ifjúsági szocialista mun­kabrigád, amely az őszi munkák zömét végzi sokra képes. Egy egész napot töltöttünk a Királyhelmeci Állami Gazdaság határában. Ha a régihez mérten elhagyatottabbnak tűnik is az őszi határ, mégis nagy erővel folyik az idei termés mielőbbi veszteség­­mentes betakarítása. Az egyes gaz­dasági részlegek területén vi­szonylag szétszórtan, egymástól meglehetősen távol, de egységes, valy több mint százezer korona értékű üzemanyagot takarítottak meg. A gépek minden munkára alkalmas napon dolgoznak és a nagyobb teljesítményű gépeket két műszakban üzemeltetik. A száraz nyár következtében kevés a jóminőségü széna, mely­nek pótlására, kiegészítésére a korábbinál nagyobb gondot fordí­tanak a leveles répafej és a ku koricaszár betakarításával, siló­zásával, szakszerű hasznosításá­val. OTT ÉLNEK A HATÁRBAN ... Az igazgatósághoz tartozó gaz­dasági részlegek belső élete, s az őszi határ tehát a látszat ellenére is mozgalmas. Ha nem is mozgó sítanak minden esetben nagy tö­megeket, ha nincs is tele minden hol emberekkel a répa- vagy a kukoricaföld — a gazdaságok ve­zetői és gépesítési dolgozói ott vannak, élnek a határban. Az ot tani feladatok jó megoldása köti le erejüket; tudásukat, veszi igénybe kora reggeltől késő estig napjukat, akár a kétkezi munká­kat végző emberekét. Mert az elmúlt időszakhoz ké­pest bármennyire is gépesftett az állami gazdaság, aránylag sok em­bert foglalkoztat. Az őszi termény betakarítás idején a zöldségről dön, a szőlőben, a gyümölcsösben, elsősorban rájuk számítanak, de gyakran kell izomerejük a kapás növényekben is. Ezért a gazdaság ban továbbra is gond az emberi munkaerő előteremtése. Kell a se­gítség, hiszen az őszi munkák si keres el?égzése, még jó időjárás esetén is igén nagy feladat! Illés Bertalan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents