Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-10-02 / 39. szám

m gyümölcsösben. Az idôjá ** rás kedvezett a gyű mölcs érésének, így a szoká­sosnál valamivel korábban kell sort keríteni a szüretelésre Éretlen gyümölcsöt azonban ne szedjünk, mert az kevésbé tá­rolható. A gyümölcs érettségé­ről színezettsége, illata, ujjal történő kopogtatásra adott hangja, a gyümölcshús rugal­massága, magvainak színe és a gyümölcshullás nagysága sze­rint győződünk meg. A szépen kiszíneződött, jellegzetes Illatú, kopogtatásra tiszta hangot adó, nyomásra rugalmasan reagáló az ágról könnyen elváló gyű mölcs biztosan érett. Ha az érett gyümölcsöt gredeti hely­zetéből 180 fokos szögben el­fordítjuk, a kezünkben marad. Ha a gyümölcsöt kettévágjuk és benne sárga, barna vagy fe­kete színű magvakat találunk, az Is az érettség jele. A gyümölcsöt, főleg a nyo­másra érzékeny fajtákat (On­tario), gyümölcsszedő kosarak­ba, rekeszekbe szedjük, s ne rakjunk bele sokat. Ha az időnk engedi, azonnal válogas­suk ki a gyümölcsöt, hogy ne kelljen sok ízben kézbevenni a terméseket. A gyümölcsöt tisz­ta, gombabetegségek és kárte­vők ellen fertőtlenített, hideg, jól szellőztetett helyiségben, polcokon vagy tároló rekeszek­ben raktározzuk. Lehetőleg min­den fajtát külön tároljunk, hogy eltarthatósági sorrendben fo gyaszthassuk őket. Műanyag zacskókban is tárol hatjuk az almát. Sok kisker­tészkedő véleménye, hogy így tartható el a gyümölcs legto­vább egészségesen, fonnyadás, súlyveszteség nélkül Minél ki­sebb tasakokat használunk, an nái jobb, mert a zacskók gya kori nyitogatása nem tesz jót a gyümölcsnek. A központifűtéses lakásokban az erkélyen tárolható a gyü­mölcs. Minden gyümölcsöt pa­pírba csomagolunk, kartondo­bozba teszünk, a dobozt ismét újságpapírba csomagoljuk, vé­gül a dobozokat nagyobb hide­gek ellen szigetölt ládákba rak­juk. így még mínusz 10 °C hi­deg esetén is károsodás nélkül tartható az erkélyen a gyü­mölcs. \ A sérült gyümölcsöt azonnal dolgozzuk fel: almát és körtét száríthatjuk, készítünk belőle kompótot, mustot, eltehetjük reszelve, sőt úgy is mint az uborkát. Húsételekhez kitűnői Szüret után vágjuk Ш a fák sérült, beteg vagy száraz ágait, a rákos vagy moníliás, esetleg kártevők által megtámadott fá­kat jelöljük meg, hogy a téli hónapokban nagyobb gondot fordíthassunk a tisztogatásuk­ra, ápolásukra. A moníliás és atkák által meglepett fák lomb­ját égessük el. Ha vértetűt ész­lelünk, akkor a gyökerek elága­zása környékén 0,4 %-os Meta­­tionnal vagy 5 %-os kálium­szulfáttal (kénsavas kálium) öntözzük meg a talajt. Esetleg fahamuval is felszórhatjuk a fa környékét. A nagyon beteg (rák, vírusbetegségek) fákat inkább_ vágjuk ki és égessük el. Az ilyen fák helyére Csak ak­kor ültethetünk ugyanolyan gyümölcsfát, ha 2,5 X 2,5 XI mé­tergs körzetben teljesen kiese réltük a földet, mert a régi fa az új csemetére károsan ható anyagokat hagy hátra. Ellenőrizzük a hernyófogó öveket, a talált kártevőket pusztítsuk el. A fák téli pihenőre készü­lődnek, de a legtöbb esetben a gyökerek télen is vesznek fel tápanyagot a földtől. Ezért az őszi talajporhanyításkor juttat­juk ki az évi nitrogénadag egy­­harniadát. Legegyszerűbb, ha négyzetméterenként 15 dkg Ce­­reritet dolgozunk be a földbe Csak végső esetben használ­junk NPK-műtrágyát, mert az a Cereritben levő 3 százalék klór helyett 38 százaléknyit tártál máz, ami károsan hat a fákra; főleg akkor, ha kevés téli csa padék hull és kevés klór mosó dik ki a talajból. Október második felében hoz záláthatunk a telepítéshez. A komposztot, a múlt évihez for­gatás közben keverjünk trágya­levet, foszfor- és káliumtrágyát. A zöldségesben. Október elé jén befejezzük a vörös- és fok­hagyma duggatását, a téli salá­ta, a petrezselyem és a sárga­répa vetését. Szedjük a zöldsé­get. A szépen fejlett zöldpara dicsomot tegyük tálcára és fagymentes helyiségben utőér­­leljük. Kitéphetjük az egész nö vényt és gyökerével fölfelé föl­függeszthetjük melegebb, szellős helyiségben, ahol beérleli gyű mölcseit. A káposztafélékét gyökerestől betelepíthetjük a megüresedett üvegházba vagy melegágyba. Egy ideig még a fólia is védelmet nyújt a növé­nyeknek. hideg helyiségben hagyjuk a cserepet. A szőlőben. Szüretelünk. Ha lehet, a Rajna rizlinget, a Szür­kebarátot és a Fehér burgundit tovább hagyjuk a tőkén. Akár november elején is szüretelhet­jük, ha a körülmények enge­dik. A beteg szőlőt külön edény­be szedjük és külön dolgozzuk feli Szüret után istállótrágyával vagy Vitahummal trágyázzuk, takarjuk a szőlőt, 70 cm mé­lyen végzett talajforgatással készítjük elő a talajt -az új te­lepítéshez. Rendszeres megfi­gyelés alatt tartjuk a beiskolá­zott oltványokat. Ha elhullatják leveleiket, azonnal kiássuk és kötegelve, meleg helyiségben,-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------^ Időszerű tennivalók _______J fiatal csemetéknek sok táp­anyag kell, viszont a foszfor és a kálium nehezen jut Öl a gyö­kerekig. Ezért ültetéskor te­gyünk a gödör fenekére 5 de­kát ezen trágyák keverékéből, erre 10 cm föld, majd újabb 5 deka keverék és ismét 10 cm föld kerüljön a fák alá. Vigyá­­zatl Az ültetést követő évben a csemeték gyökerei véletlenül se kerüljenek érintkezésbe a műtrágyával, mért megkárosod nak. Az odahaza nevelt cseme­tét gödörből gödörbé, a faisko­lából vásároltat pedig 8—12 órai áztatás után ültetjük. A gyökereket minden esetben vissza kell metszeni. A szamóca földjét porhanyít­­suk és trágyázzuk Cerérittel, a fenyőgallyakkal vagy repce­­szalmával. Gabonaszalmát ne használjunk, mert búvóhelyet nyújt a pockoknakl A sorközö­ket takarás előtt szórjuk meg komposzttal. , Most készítsük elő a talajt a ribiszke, köszmété és málna számára. Két héttel ültetés előtt 6—10 kg érett komposz­tot dolgozzunk be a földbe. A savanyú kémhatást nehéz tala jokon 2—3 kg égetett mésszgl, könnyű talajokon pedig 4—6 kg őrölt mészkővel csökkent­jük. Folyami homokba rétegezzük a tavaszi ültetésre szánt kajszi- és őszibarackmagvakat, a ládát nedves pincébe tesszük. Forgas­suk és öntözzük meg az idei A zöldséget tiszta, fertőtlení­tett, fagymentes pincében vagy más helyiségben tároljuk. A gyökérzöldséget homokba vagy nedves tőzegbe ágyazva, meg­felelő helyiség hiányában mű­anyag tasakokban vagy ötlite­res üvegekben tároljuk. Táro­láshoz az 5 CC hőmérséklet a legmegfelelőbb. A kerti ver­mekben tárolt zöldségét védeni kell a fagytól és a pockoktól. A földön maradt hulladékot komposztáljuk, a beteg vagy kártevőktől fertőzött növényi részeket égessük fii. Trágyázás után azonnal ássuk fel az ágyást. Hagyma alá nem szabad istállótrágyát adni. Ha friss is­tállótrágyával trágyázzuk a kertet, nem szabad meszeznünk az év folyamán a talajt. A rebarbara és a torma föld fölötti részét vágjuk le és kom­posztáljuk. A téli fogyasztásra szánt tormát is most szedjük föl: az 1 cm-nél vastagabb gyö­kereket kötegelve megjelölt helyre ássuk el vagy homokba dugva a pincében tároljuk. A tavaszi ültetésre szánt véko­nyabb gyökereket szintén így tároljuk. Virágcsérépbe ültessünk haj­tatásra szánt metélőhagymát és petrezselymet', dg a fagyok be­álltáig a szabadban vagy sötét, homokba ágyazva tároljuk vagy azonnal állandó helyre ültetjük az oltványokat. A virágoskertben. Befejezzük a tűlevelűek és örökzöldek ül­tetését. Most kell ültetni a ko­rán nyíló cserjéket és a rózsát, vetni a kétéves Virágokat. Fe­jezzük be a tulipán, a sáfrány, a nárcisz, a jácint stb. ülteté­sét. Utoljára kaszáljuk a füvet, de nitrogénnel már nem trá­gyázzuk csak szuperfoszfáttal és kénsavas káliummal, kálisó­val. A fahamu szintén megfelel a pázsit téli trágyázására. Gyűjtsük össze a kanna, a be­gónia, a dália, a tigridia, a sprekelía, az acidantéra és a csipkevirág (freesia) hagymáit, gumóit, s száraz, fagymentes helyiségben rekeszekben tárol­juk. Vessük el azon évelők magvait, amelyek igénylik az átfagyást (zergeboglár, kökör­csin, ibolya, eremurus). Az egy­­nyáriak magvait szárítás után bádogdobozban, üvegpohárban tároljuk, s egy papírszeletre felírjuk, melyik dobozba milyen magot tettünk. A hidegre érzékeny dísznövé­nyeket időben csavarjuk be va lamivel (papír, szövet), nehogy a fagyok kárt tegyenek bennük. A hangarózsát és az azáleát er­jesztett baromfitrágya-oldatta) kell megöntözni, majd véko­nyan megszórni a földjét tő­zeggel és szárazság esetén még jól beöntözni. A bokorrózsát kupacoljuk föl úgy, hogy a gyökérnyak mintegy 35 cm-es földréteggel legyen védve a hi­degtől. A rózsafák hajtásait kis­sé bekurtítjuk, a fát bekötöz­zük, óvatosan meghajlítjuk és koronáját az elkészített árokba hajtva rögzítjük, majd elföldel­jük. Szalmás trágyával Is so­kan takarják a rózsákat, arány­lag jó eredménnyel. Cvíčela Alexej ■ • r r • járási A „Csallóköz Gyümölcse ’76“ gyümölcs-, zöldség- és virágkiállításról Az idén ismét megrendezték Dunajská Stredán (Dunaszerda­­heiyen) a „Csallóköz Gyümöl­cse“ elnevezésű, sorrendben im­már negyedik járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítást. A ki­állítást, a CSKP XV. kongresz­­szusa határozataiból eredő fel­adatok teljesítését szorgalmaz­va, a Gyümölcsészek és Kisker­­tészkedűk Szlovákiái Szövetsé­gének Dunajská Streda-i járási Bizottsága, valamint városi alap­szervezete rendezte meg, szoro­san együttműködve a járási Me­zőgazdasági Igazgatósággal, a Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége járási Bizottságával és a járási Népművelési Központ­tal. Az idei rendezvény minden eddiginél jobban sikerült, öt és fél nap alatt mintegy hatezren, tehát napi átlagban több mint ezren látogatták meg. Mi is megtekintettük a bemutatott szebbnél szebb terményeket majd felkértük Belucz jános mérnököt, a GYKSZSZ járási bi­zottságának elnökét, értékelje a kiállítást. — A múlt évinél nagyobb si­kernek több oka van — mondot­ta Belucz elvtárs. — Először is az, hogy kedvezőbb föltételek közepetté mutathattuk be ter­mékeinket, mint egy évnek előt­­té. Nagyobb helyiségünk, több helyünk volt, már saját polcok­kal, asztalokkal rendelkezünk, jobban, tetszetősebben helyez­hettük el a különféle gyümöl­csöket, zöldségféléket és a lé­nyegében csak diszítő elemként alkalmazott virágokat. A kiállítás színvonalasabbá té­teléhez nagy mértékben hozzá­járult az a tény is, hogy tíz nappal korábban nyitottuk meg a kiállítást, mint tavaly. A múlt évben ugyanis nagyon sok volt a gyümölcs. Szép volt, de az ér­deklődők túlsúlyban csak almát láthattak, mert a zöldségfélék­ből bizony kevés érkezett a szeptember végi bemutatóra. Az őszibarackról már nem is be­szélve. Pedig égy ilyen rendez­vény akkor érdekes és értékes, ha minden termelőnek és érdek­lődőnek lehetőséget nyújt rá, hogy bemutassa termékeit, meg­tekintse az őt érdeklő terméke­ket. A rendezők elgondolása he­lyesnek bizonyult, mert a szo­­kásosonál korábban megrende­zett kiállítás iránt ugyancsak megnőtt a termelők és a látó , gatók érdeklődése. Csupán egy számadat: tavaly 350, az idén pedig összesen 470 különféle ki­állítási tárgyat, terméket mutat­tak be a rendezvényen. És a zöldségtermesztés iránt érdek­lődőknek is volt miben gyönyör­ködni! — A legtöbb kiállító az idén is gyümölcsféleséggel jelentke­zett — folytatta Belucz mérnök. — Már valamivel kevesebb volt az alma, de — legnagyobb örö­münkre — a múlt évinél jóval több körtét, szilváf, sőt birset és gyönyörű kései őszibarackot is láthattunk a polcokon. A sző­lőtermesztők ugyancsak gazdag választékkal jelentkeztek, jelen­tősen megnövekedett a bemuta­tott zöldségfélék mennyisége és választéka. Többféle és fajta paprikát, paradicsomot és ubor­kát láthattak a látogatók. Ezen kívül néhány rekesz hagymát, burgonyát, sárgarépát, petre­zselymet, zellert, karalábét, tö­köt, dinnyét, káposztát, sőt ki sebb mennyiségben tojásgyümöl­­csöt (törökparadicsom, padli­zsán), patizónt és dísztököt is bemutattak termelőink. Annak különösen örülünk, hogy a já­rásunkban alig ismert, termelt és fogyasztott zöldségfélék nép­szerűsítéséért is tehettünk vala­mit. — Hány kiállító járult hozzá a bemutató eredményeihez? — járásunkban összesen 33 alapszervezete van a GYKSZSZ- nek, ezekben ezerhatszáz aktív tagot tartunk nyilván. A kiállí­tás megrendezéséhez 25 alap­szervezet legeredményesebb kis­­kertészkedői járultak hozzá. A legtöbb termékkel járásunk legnagyobb szervezete, a Du­najská Streda-i vett részt a b§­­mutatón. Tagjai összesen 109 kiállítási tárgyat mutattak be. Ha az égy szervezeti tagra szá­mított részvételt vesszük, ak­kor a dvorníkyi alapszervezé­­tet kell kiemelnünk. Meg is ju­talmaztuk. Az Orechová Po­­tőn-i, a jahodnái és a čalovoi alapszervezet szintén sokat tett a kiállítás sikeréért. — járási méretű rendezvény­ről volt sző, miért nem támo­gatták a többi szervezetek is? — Mert nem akarták, vagy élkéstek. Több kiskertészkedő a kiállítás megnyitásának napján hozta bemutatni termékeit. Per­sze már későn, el kellett őket tanácsolnunk. Több alapszérve­­zet egyszerűen nem reagált a kiállítással kapcsolatos felhívá­sunkra, sőt megtekinteni sem jöttek él a bemutatót. A šamo­­ríni alapszervezet a múlt őszön saját erőből önnálló körzeti ki­állítást rendezett, az idén meg arra sem futotta erejükből, hogy legalább néhány termék­kel képviseltették volna magu­kat a járási rendezvényen! Ohrady kiskertészkedőiben u­­gyancsak csalatkoztunk. Tud­juk, hogy szorgalmasan dolgoz­nak, évente sok-sok gyümölcsöt értékesítenek a Slovlik nemzeti vállalat helyi üzemében, és je­lentős pluszjövedelemre tesz­nek szert a Szövetség jóvoltá­ból. Arra azonban nem gondol­nak, hogy valamit nyújtaniuk is kellene a társadalomnak, a Szövetségnek azért, mert ilyen kedvező föltételeket teremt számukra. Adott esetben a ki­állítás eredményesebbé tételé­hez való hozzájárulás jelentette volna azt a „valamit“. Ugyanez érvényes lényegében Kostolné Kračany és Kráfovičové Kra čany, valamint más községek kiskertészkedőire is. — Amint láttam, a nagyüze­mek termékei is helyet kaptak a kiállításon. — Természetesen. Ogy vél­jük, a nagyüzemek voltak és ma is ők a korszerű gyümölcs- és zöldségtérmesztési úttörői, tehát rendszeresen népszerűsí­teni kell az eredményeiket, ta­pasztalataikat. Persze Sivárjuk, hogy maguk az üzemek Is na­gyobb érdeklődést tanúsítsanak é rendezvény iránt. Gondolom, előbb vagy utóbb a nagyüze­mek vezetői is rádöbbennek, mennyire fontos és szükségsze­rű a fogyasztók és a kisker­­tészkedők rendszeres tájékoz­tatása, az eredmények és a hasznos tapasztalatok közre­adása. — Talán szóljunk néhány szót az érmekért folytatott ver­sengés eredményeiről is. — Az értékelő bizottság dön tésé alapján összesen 19 arany­érmet, ugyanannyi ezüst- és bronzérmet ítéltünk oda a leg­több pontot szerzett terméke­kért. Ebből a kiskertészkédők 13 aranyat, ugyanannyi ezüstöt és bronzot nyertek el. Átad­tunk hat dicsérő és 34 elismerő oklevelet is. Valamennyi díjnyertes kiállí­tó nevének, vagy éremmel és oklevéllel Jutalmazott termény felsorolása hosszadalmas és ta­lán unalmas is volna. Ezért csak a legjobbak névét emlí­tem. Azzal kezdeném, hogy a szer­vezetek, közül a Dunajská Stre­da-i alapszervezet nyilvánult a legeredményesebbnek: tagjai összesen 4 aranyérmet, 3 ezüs­töt és egy bronzérmet, vala­mint egy dicsérő oklevelét nyertek termékeikkel. Második helyen a marti, harmadikon a čalovoi alapszervezet végzett. Most pedig lássuk a legered­ményesebb kiskertészkedőket. Az almatermeléssel foglalkozók közül például a topoloveci Mik­lós Gáspár Starkíng almáját és a čalovoi Kovács Károly Golden delicious fajtájú almáját jutal­mazták aranyéremmel. A Dunaj­ská Streda-i Soós József I. H. Hale őszibarackjával, a topoí­­níkyi Németh Zoltán Pannónia kincse szőlőfajtával nyert a­­ranyérmet. Varga Jenő (Galo­vo) Hardy vajkörtéjét ugyan­csak első díjjal jutalmazta az értékelő bizottság. A zöldségtermesztők közül szintén sokan nyertek értékes díjat. Az ofdzai Sidl Alojz által bemutatott paradicsomot egy­hangúlag aranyéremre érdeme^ sítette a bizottság. A madi An­­talics Mihály többfajta papri­­kát^ és egyéb zöldségféléket mutatott bg a kiállításon. Vše­­tatská vöröshagymája arany­érmét nyert. A mezőgazdasági nagyüze'­­mek közül a topofnfkyi és_a Trhové Mýto-i földművesszövet­kezet almakollekciója, a mlieč­­noi Kék Duna Efsz Elberta őszibarackja, a hublcei Állami Gazdaság és a čalovoi sertés­­nagyhizlalda szőlőkolekciója, valamint a Csilizköz egyesült szövetkezet zöldségkollekciója nyert aranyérmet. Végezetül még ide kívánko­zik egy megjegyzés. A külön­féle problémák ellenére a „Csallóköz Gyümölcse ’78“ já­rási gyümölcs-, zöldség- és vi­rágkiállítás teljesítette külde­tését. Persze jó volna, ha a tel­jes siker érdekében az elkövet’ kéző években mind a kisker­­tészkedők és a GYKSZSZ alap­szervezetei, mind pedig a mező­­gazdasági nagyüzemek még na­gyobb érdeklődést tanúsítaná­nak a szóban forgó és az ehhez hasonló helyi, járási vagy akár országos méretű rendezvények iránt, s a lehető legmesszebb­menőkig támogatnák, segítenék a szervező bizottság egyébként sem könnyű munkáját) KADEK GABOR

Next

/
Thumbnails
Contents