Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-10-02 / 39. szám
1976. október 2. SZABAD FÖLDMŰVES, 15 A méhcsaládoknál a készletek kiegészítését már a múlt hónapban véglegesen befejeztük, most már nem nyújtunk a családoknak cukorszörpöt. Ez káros befolyással Is lenne a családok ellenálló képességére, különösen a gyomorvész fellendülésekor a tavasz folyamán. Az etetőket — ha ezt a múlt hónapban nem végeztük el — eltávolítjuk a képtárakból. Alaposan megtisztítjuk, megmossuk s száraz, tiszta helyre teszszük. Hogy por ne lepje, betakarjuk műanyagból, készült lemezzel vagy elhelyezzük a szekrénybe, ládá-. ba. Szükség esetén a jövőben minden további nélkül használhatjuk! Nagy gondot fordítunk a méhcsaládok szigetelésére. Azon tanácsok, hogy a méhcsaládokat alaposan liőszigetelni kell a bekövetkező tél hideg befolyásai mérséklése szempontjából, nem helyesek. Ha a családokat két nemezzel (filccel) takarjuk, úgy a hideg ellen jól védjük. Fontos, hogy a leszűkítés által a kaptárban üres hely ne maradjon. A takaródeszka mögé nél kevésbé legyen megbontva. A megriasztott rágcsáló elmenekül a kijárónyíláson. Azután ezt a fennt említett módon védjük az ismételt behatolás elől. A kijárónyílás szélességét úgy állapítjuk meg, hogy a fészekben télre meghagyott keretekre 1,5 cm szélességet számítunk. Nyolc keretes családnak a kijárónyílása tehát 12 cm legyen (7 mm magasság mellett). Különben is harcoljunk ezen kártevők ellen a kamrában, méhesben, esetleg a vándorkocsiban mérgezett ún. Nerra magvakkal. Egyúttal felállítjuk az egérfogókat is. E hó vége felé, amikor már a téli fürtbe csoportosultak a méhek, alátéteket helyezzünk el a fészekbe a teendők szalmapárnákat, wellitlapokat vagy más alkalmas hőszigetelő anyagot helyezünk úgy, hogy az üres hely be legyen töltve. Tudnunk kell, hogy hideg levegő elsősorban üres helyeken keletkezik, a pára ott csapódik le. minek az a következménye, hogy a szélső keretek penészednek. Az a tanács sem helyes, hogy az üres hé- - lyet mohával, törekkel vagy egyéb hasonló anyaggal töltsük ki. Ennek az anyagnak tavasszal való eltávolítása nagy nehézséggel jár. Így teljesen eleget tettünk a méhcsaládok télre való előkészítésének. A méhcsalád télifürtbe húzódva védekezik a hideg ellen. A tavasz beálltával azonban, amikor a téli fürt feloszlott a családokat amennyire csak lehet hőszigetelni kell. Ha a méhcsaládokat méheskertben tartjuk, akkor a mézkamrákat eltávolítjuk s ezekből a tartaléklépeket a raktárba vagy kamrába helyezzük. Ha méhesben, vagy vándorkocsiban méhészkedőnk, akkor a mézkamrákat a hőszigetelt fészek felett hagyhatjuk. Most fontos a kijárónyílásokat ellenőrizni, hogy télre megfelelő szélesek s magasak legyének. A téli készletek pótlása előtt [cukorszörp féletetései szfikí tettük őket, hogy elejét vegyük a rablásnak. Most azonban, főleg arra kell figyelnünk, hogy ne legyenek magasabbak, mink 7 mm. Ez azért szükséges, hogy a cickányoknak. egereknek, pockoknak a fészekbe való behatolását megakadályozzuk. A rágcsálók behatolva télen a fészekbe, már nem egy családnak okozták pusztulását. Ezek a fészekben mézzel s a méhekkel táplálkoznak, miáltal a méheket téli nyugalmukban zavarják. Bűzük ineerli, nyugtalanítja a méheket. Ha a rágcsálók jelenlétükkel a méhcsaládot nem is teszik tönkre, a folyamatos zavarás nagyon legyengítheti őket. Ha netalán mégis sikerül behatolnia (a kijárónyílás nincs védve), akkor egérfogót állítunk a kijárónyílás elé. Az egérfogóba csalétket teszünk (diót, szalonnát, pirított zsíros kenyeret stb.), melynek Illata a rágcsálót kicsalja a fészekből. Enyhébb napokon, ha az egérfogó nem használt, a méhcsaládot óvatosan keret, keret után felbontjuk, de úgy, hogy a kereteket mindig egvmás mellé helyezzük a fészekben, hogy a fürt mikaptárak alá. Az alátét homokmentes kátránylemez. Oly darabokat vágunk belőle, hogy a kaptáralj szélességébe kényelmesen beférjen s az összes keret alatt elterüljön. Célszerű minden méhcsalád részére két alátétet készíteni s a kaptár számával ellátni. Tél folyamán az alátétre minden esik, ami a télifürtben keletkezik (sejtfedelek, viaszdarabkák, a méhek által a sejtekből kirágott penészes virágporcsomók, elhullott méhek, hibás Hasítás stb.). Tavasz felé, amint a tisztuló kirepülés várható, óvatosan kihúzzuk az alátétet, hogy a méhcsaládot ne zavarjuk s egyúttal helyébe a tiszta alátétet toljuk. Így egyrészt megkíméljük a méhcsaládokat a kaptárfenék tisztításától, másrészt az alátét némi hőszigetelő is a kaptár fenekén. * Hogy mi mindent lehet kiolvasni a kihúzott alátétből, arról majd tavasszal számolunk be. Különben a méheskertben, a kamrában, méhesben, esetleg a vándorkocsiban rendet csinálunk. Minden tárgynak meglegyen az állandó helye, hogy szükség esetén azonnal megtalálhassuk. Ezen elv szerint cselekszünk egész éven át. Készületlenségre. illetve hanyagságra vall az, ha a méhésznek a család felbontása közben szüksége van fogóra, késre, szegre stb., de azt nem tudja, hogy hol keresse s a felbontott családot el kell hagynia s a szükséges tárgyat megkeresnie. Ily gsetben tanácsos először a család keretjeinek a helyretétele és betakarása, míg a szükséges tárgyat megtaláljuk. Ez azonban a család kétszeri zavarásával jár, aminek elejét kell vennünk. Most az ideje annak is, hogy a közelben korhadt fát gyűjtsön a méhész s azt szintén száraz és megszokott helyen tartalékolja szükség esetére. Legmegfelelőbb erre a fűz korhadt ' fája. Svancer L. CL g ZERELfi W 1881. október 10-én Levicén (Láván) gzUletett Kittenberger Kálmán, a híres vadász ás Afrika-kutató. Apja szegény ember volt, így szájától vonta el a falatot, hogy gyormekel tanulhassanak. Idősebb fia, jános tanár lett, öccsének Kálmánnak más hajlamai voltak. Követve bátyja példáját, elvégezte a lévai tanítóképzőt, melyet a diákok egymás között a szegények iskolájának neveztek el. Mér diákkorában is rendkívül szerette a természetet és vonzották őt az ismeretlen tájak. Így írt erről naplójában: „Vidéki kisvárosban nőttem fel s a vidéki városka diákjainak — legalább is a legtöbbjének — más volt a szórakozása, más volt az érdeklődési köre, mint a városi fiúknak. A nagyvárosi fiúk szórakozása helyett kárpótol minket az, hogy szabad óráinkat kint a szabadban töltöttük. Figyeltük a rovarvilágot, a madarakat ás a madár vonulását, közben mindig az egzótikus vidékek leírásán ábrándoztam“. Budapesten gyakran látogatta a Nemzeti Múzeumot. Itt ismerkedett össze Bíró Lajossal, a nagy utazóval. A fiatal Kittenberger csillogó szemekkel hallgatta élménybeszámolóját Új Guineából. Ekkor még azt hitte, hogy sohasem jut el erre a vidékre. A későbbiek során tanítói állást vállalt Bukovinában, ahová természctszeretele, vadászszenvedélye űzte. Itt érte őt a szerencse. Dr. Madarász Gyula afrikai expedíciót szervezett, ahová őt is beajánlotta. így emlékezik vissza: „1901 nyarán már útban voltam Afrika felé, melynek aztán örök vándora maradtam“. Összesen hatszor járt Afrikőban, Afrika őserdőiben vadászott, majd a nagy állatok és madarak életét tanulmányozta. Gyűjteményeinek száma hatvan ezerre tehető. Utazásai befejezésével átvette a Nimród című vadászlap szerkesztését. Értékes szakíró volt. Első könyve: Vadász- és gyüjtőkörútou Kelet-Afrikéban elmen jelent meg, melyet angol és francia nyelvre is lefordítottak. „A megváltozott Afrikában“ című müvében Afrika állatvilágának fejlődéséről ír. A „Kelet-Afrika vadonjaiban“ című értékes földrajzi és topográfiai adatokat is tartalmaz. Utolsó könyve „A Kilimandzsárótól Nagymarosig“. Ezenkívül több szakcikket is írt, gyűjteményeiből több kiállítást rendeztek, melyből sokat juttatott a ievicei múzeumnak is. Többek között elefántlábat, az oroszlán fejet, a félméteres kelyhö óriási tengeri gombát. Ezenkívül kagylókat, tengeri rákokat stb., melyék ma is díszítik a Ievicei múzeumot. 1958. január negyedikén halt meg. Mártonvölgyi László Ä fekete hollók életéről A fekete holló élettere igen nagy. Ё1 egész Európában és Ázsiában, néhány félszigetet kivéve. Szívesen lakja Atrika északi felét, Nyugat- és Közép-Szíbériát. Hazánkban a második világháború kitöréséig szép számban fészkeltek, főleg a Kárpátokban és a Vihurláton. A későbbi évek során elfoglalták egész Kelet-Szlovákiát, a pelsőci és a murányi fensíkot. Feltűntek a Magas- Tátrában, a Liptói Tátrában is, ahol már harminc éve fészkelnek. A vonulási irány tovább tart délnyugati irányban, mely valószínűleg a Kis-Kárpátokban fog befejeződni. Hírek érkeztek arról is, hogy láthatók voltak a gerencsei erdők felett is. Hazánkban a fekete holló szigorúan védett madár. Hosszú életű, elél százötven évet is. Táplálék után néha kétszáz kilométer utat is megtesz. A varjúfélék legnagyobb tagja, inteligéns, okos madár. Szereti az öreg erdőket, nehezen megközelíthető sziklafalakat, a csendes helyeket. A párzás a tél folyamán kezdődik. Ekkor kezdik meg a fészekrakást is, sziklarepedésekbe, magas fákba. Érdekes. a fészket csak a nőstény építi, a hím segít, hordja a hozzávalót. Nagy gonddal épül a fészek, először erősebb és nagyobb gallyakat raknak le, majd vékonyabbak kerülnek a fészekbe, s azontúl már csak fűszál. Ezt követően szőrrel béleli ki a fészket a leendő mama. Figyelemre méltó látvány a lakodalmi repülés. A hímek repülés közben összezárják szárnyaikat és Így forognak a saját testük meghosszabbított tengelye körül, vagy a szárnyaikat különös módon emelgetik. Ha a him ül, nyakát összehúzza és hangokat hallat. A tojáson csak a nőstény ül. A hím eteti őt, mindig a részek közelében tartózkodik, hogy ha kell segítségére siethessen a párjának. A nőstény négy vagy hat tojást tojik. Színe zöld. barna foltokkal. A kicsinyek három hét múlva kikelnek, gondozásukban mindkét szülő részt vesz. A fiókák nevelése kb. negyven napig tart. A fiókák csak két év elteltével lesznek ivarérettek. A holló szigorúan énynejű, tehát párosán él és hűsége példás. Étlapja változatos. Főként a húst szereti, de tipikusan mindenevő. Megeszi a magút, gyümölcsöt, stb., de szereti a csigákat. gilisztákat is. Nem veti meg a madárfészkek kirablását sem, élő madárkák megfogását és kisebb gerinceseket. A fészket több éven át is használják. Ezért lehet jól álcázott helyről figyelni a fészkelés folyamatát és a bennlakók életét. Érdekes volt néhányszor elnézni, amikor a fiókák kint ülnek a fészek körül és az öregek egyenként lökdösték le a szikla repedésből a mélységbe, hogy már végre kezdjék meg a repülés tanulását. Ebben igazán nem volt semmi rosszindnlat. A fészekből kirepülő fiókákat azonnal körülvették a szülők és bizony sok gondjukba került, míg végre megtanították őket repülni. J. M. H a b r o v s k ý A közvélemény nem tartja nagy becsben a horgászok családját. Zsinór a zsinóron, bot és a bot végén egy naplopó — szól a tréfás mondás. A csúfolódó anekdotáknak se szeri se száma. Szó ami szó, néha elvetik a súlykot a kollégák s különösen az esti két-három deci bornál csodás nagyságú csukák és harcsák Jelennek meg a füstös levegőben. örvendetes azonban, hogy a sporthorgászok száma az utóbbi időben egyre növekszik. A heti munka után, a víznél pihenést és szórakozást talál a horgász, sőt megvan az a kiváltsága is, hogy kirándulásának két-Csukahorgászat szer örül. Először, amikor a vízhez megy, másodszor, amikor hazafelé indul nehéz hátizsákjával. Ne ijedjünk meg, vállát nem a fogott halak súlya nyomja, hanem a halászfelszerelésé, amely bizony néha 15 kilogrammot is nyom. Horgászlehetőség bőven akad. A Duna mellékágai, holtmedrei, szigeti 'nádasai a vérbeli horgászok paradicsoma. Beköszöntött az ősz. A Duna habját szél borzsolgatja. Nemsokára beállnak az éjjeli fagyok, megkezdődik a csukahorgászati Idény. Eredményes horgászatunk érdekében ismerkedjünk meg a csuka természetrajzával. Tehát: színe Igen változatos, alkalmazkodik a környezetéhez. Az olajoszöldtől kezdve a vörössárga és az ezüstös színig minden árnyalatban található. A hal életmódját, tartózkodási helyét főlég két tényező: a táplálékszerzés és a védelem határozza meg. Csuka a legfalánkabb ragadozóhalunk. Erős gyomornedvé gyorsan megemészti a táplálékot minek következtében gyorsan nő és rabol. Nagysága elérheti a két métert, a súlya pedig a huszonöt kilogrammot is. Minden, nála kisebb élőlényt megtámad, de olykor nagyobb halaknak Is nekirohan. Az első fagy után az apró halak téli búvóhelyükre vonulnak, tehát vadászik a zsákmányra. Falánkan kap minden után, amit tápláléknak vél. Ez vezette rá a horgászokat, hogy apróhal helyett sárga vagy ezüstös halalakú fémdarabra, az úgynevezett vlllantóra, horgásznyelven bunkerre akasszák a horgot. Legjobb eredményt a bunkerre akasztott hármashoroggal, az ún drilinggel értek el. Ez gyorsan beakad a csuka szájába s nagyobb sebzés nélkül kivehető. A csuka rabló természetéből következik, hogy búvóhelyéről les áldozatára. A folyóvíz a meder külső kanyarvonalánál mélyebben mossa alá a partot, a parti fák gyökerei mélyén nyúl: nak a vízbe. Itt a nádasok, hínárosok szélén kell ke resnünk a leselkedő rablót. A bünkért nem szükséges messzire dobni, mert a meder közepén csupán vált a csuka, viszont a part mentén könnyen horogra akad. Türelmesen kell megkísérelni a leakasztást. A türelmetlen horgászt elveszett villantójáért és horgáért csak kevés esetben kárpótolja az, hogy az akasztó» gyökér az esti elbeszélésben mint 10 kilós csuka fog szerepelni. Az alkalmasnak játszó Helyeken kétszer-háromszor dobjuk be a bünkért. Azután akár van eredmény akár nincs, menjünk tovább, mert azzal Is számolnunk kell, hogy a csuka Irigy ragadozó, leshelye körül más csukát nem tflr még. A horgászat így lesz Igazán edző sport és a botot tartő naplopóről szóló mondást Is megcáfoljuk. Dr. M. t. Kiss jános ptrukšat (szirénfalvai) lakos szabad idejét másfél évtizede a horgászásnak szenteli. Kizárólag a horoggal való halászatnak a híve, ellenzi a különféle hálóval és más eszközzel a halak tanyájának, nyugalmának zavarását. Mint vasúti munkás ebben az évben nyugdíjba ment. így a korareggeli időszakot a horgászatnak szenteli, majd a házkörüli munkát, a kerti növények, gyümölcsfák gondozását, ápolását végzi. A halászatról beszélgetve azt is megtudtam, hogy Kiss János minden alkalommal kifog valamit. A legnagyobb szerencse a múlt hónap egyik reggelén köszöntött rá, amikor egy 8,1U kg súlyú süllő akadt a horgára, amit nyomban le Is fényképeztem. Kiss János már több mint tíz éve a hnb-i képviselő, illetve tanácstag A becsületes helytállás érdeméül újból a Nemzeti Front képviselőjelöltje. Jakab Sándor
