Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-10-02 / 39. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1976. október í. Életünk és életmódunk nagyarányú pozitív változásai közepette — amelyeket a szocializmus építése történelmi sikereinek köszönhetünk — a zöldség- valamint gyümölcsfogyasztás gazdasági-társadalmi Jelentősége mindinkább növekszik, s így ezen termények létrehozása mezőgazdaságunk egyre fontosabb élemévé válik. A múltban, a klasszikus mezőgazdasági üzemben mindkét ágazat a Jellegzetesen kiegészítő ágazatok kategóriájába tartozott. Feladatuk mindenekelőtt abban állt, hogy a szabad dolgozóknak munkalehetőséget nyújtson, a tavaszi időszakban kiegészítse az üzem pénzbevételét és segítsen a mezőgazdasági termelés Idényjellegének áthidalásában. Mindkét ágazat, csaknem kivétel nélkül kizárólag kétkezi munkán alapult, s alapeszköz- és pénzeszköz-igénye alacsony szintű volt. Hasonlóan mint maga a mezőgazdasági üzem, ezen ágazatok is minél több terményféleség előállítására törekedtek, hogy a vállalkozási kockázat minél jobban elosztódjék. A gyümölcsös a zöldség termesztésének, valamint szervezési felépítésének módja akkor összhangban állt a mezőgazdaság termelési erejének pillanatnyi fejlődési fokával, s kisebb-nagyobb hiányosságokkal teljesítette is népgazdasági, valamint üzemgazdasági küldetését. A jelenleg uralkodó ellentétes nézet a korszerű, összpontosított és szakosított mezőgazdaság kialakításának folyamatában született és fejlődött. Mi hozta magával ezt az átmenetet és miben áll az ellentét? A tudományos-műszaki fejlődés következtében az egyes mezőgazdasági ágazatok mindenekelőtt nagyarányúan önállósultak. A termelési folyamat egyes elemei — a biológiai anyagtól kezdődően, a tápanyagellátáson, a vegyszeres növényvédelmen és a gépesítésen át egészen az emberi tényezőig — eddig n§m látott színvonalat értek el, amely egyetemes alkalmazást és az elemek kölcsönös összhangbahozását kívánja olymódon, hogy azok egységes termelési rendszert alkossanak. Ebbő! eredően a mezőgazdasági vállalat egyes ágazatainak klasszikus fölérendeltségi és alárendeltségi hierarchiája helyett, ma minden ágazat olyan szervezési önállóságot követel, amely azelőtt csupán a kimondottan fő ágazatokat illetté meg. Ez ugyancsak teljes mértékben vonatkozik a zöldség- és a gyümölcstermesztésre, amely a mezőgazdasági üzemek zömében továbbra is megtartotta a kiegészítő ágazat jelleget. Mi jellemzi? Mindenekelőtt a szétaprózott terményválaszték, kisméretű fajtakoncentráciő, a műszaki felszerelés alacsony színvonala, a kétkezi munka túlsúlya és a termelési folyamat egyöntetű alárendeltsége a mezőgazdasági üzem többi ágazatai érdekéinek és lehetőségeinek. A helyzetet még nehezíti, hogy ma már gyakorlatilag nem létezik idényjellegű munkaerőfölösleg sem és a mezei zöldségtermesztéshez mérten állandóan nagyobb a fóliasátras, valamint az üvegházi gazdálkodás részaránya. Főleg azonban, a tudományos-műszaki fejlődés ezen a téren is új lehetőségeket kínál, ezek persze minőségileg magasabb fokozatú feltételeket kívánnak, mégpedig egyetemesen, mind a termelésben, mind a piaci előkészítésben, raktározásban, sőt az értékesítés rendszerében is. A mezőgazdasági üzemeknek a zöldség- és gyümölcstermesztés fokozásával szembeni gyenge érdeklődése a láncreakció következményé. amelyet ezen feltételek hiánya okoz. A fejlődés ilyen menete' Jellemző a Dunajská Streda-i (dunaszerdahélyi) járásra Is, amely 1242 hektár gyümölcsössel, 12 hektár üvegházzal, 55 hektár fóliasátorral és átlagosan 1265 hektár mezei zöldségtermesztési területtel rendelkezik. A járás feladata évente 24 ezer tonna zöldség és 10 ezer tonna gyümölcs piacra juttatása, s így ezen ágazatok színvonalától nem kis mértékben függ az ellátás, de az egyes üzemek ökonómiai helyzete is. Mi a tennivaló? Elsősorban minden zöldség- és gyümölcstermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági vállalatban szükséges ezeket az ágazatokat önálló üzem, vagy legalább részleg formájában olymódon önállósítani, mint ahogyan szervezésiig a többi fő ágazatok önállóak. A vállalat anyagi és egyéb forrásainak leltározása után meg kell határozni, mely munkaerőket és termelési eszközöket lehet állandó szervezési jelleggel ezen üzembe sorolni. A termelési feladatok struktúráját ennek alapján kell megszabni és elérni a termelési folyamat lehető legnagyobb mérvű gépesítését. Minden zöldségféleség termesztése képezzen egyseges rendszert, melynek keretében a biológiai anyag, a tápanyagellá-A ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS PIACI ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK, VALAMINT TÄROLÄSÄNAK NAGYÜZEMI SZERVEZÉSE Az összpontosítás szakosítás útján A CSKP KB határozataiból eredő összpontosítással és szakosítással kapcsolatban júniusban Prievidzán tartott össz-szlovákiai értekezlet következtetései értelmében — az SZLKP KB mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, erc^ő- és vízgazdaságban végzett pártmunka osztályának, valamint az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának ösztönzésére — a Rolnícké noviny és a Szabad Földműves elhatározta, hogy „Az összpontosítás és szakosítás útján“ címmel, az arra leghlvatottabb szerzők tollából cikksorozatot indít. tás, a növényvédelem, a gépesítés, valamint az összes többi elem egymással kölcsönös összhangban áll. Az idények közötti lehető legnagyobb kiegyensúlyozottság elérése okvetlenül megköveteli, hogy a zöldségtermesztő üzemben 3—4 termesztési rendszer létezzen, helyesebben 3—4 zöldségféleséget egymásra való kötődésben termesszünk. Ilyen társításban döntő szempont ugyan a gépek teljesítőképességének kihasználása, azonban tekintettel az egyes zöldségfélék jövedelmezőségére úgy kell intézkedni, hogy a kevésbé kifizetődőket a nyereséggel járók tartsák egyensúlyban. Az egyes zöldségfélék legoptimálisabb összpontosításának mértékét — bár rendelkezésre állnak bizonyos tapasztalatok — állandó jelleggel nem lehet megszabni. Átmeneti időszakban élünk, amikor a gépesítő vonalak még csak kialakulóban vannak és nem tudjuk milyenek lesznek a döntő gépek végleges teljesítményei. Egy azonban már biztos, nevezetesen, hogy az össznontosítás mértékét a döntő jellegű gépek, vagy azok szorzatának teljesítőképessége határozza meg. A jelenlegi színvonalon az öszpontosítás kívánt és indokolt mértéke 5—10 hektárnyi saláta, korai káposzta, kései káposzta és kel, továbbá legfeljebb 5 hektár karfiol vagy uborka, 10 hektár paprika, sárgarépa és petrezselyem, valamint 50 hektár paradicsom. A zöldségtermesztés termelési-ökonómiai sikerének elkerülhetetlen feltétele az üvegházi, a fóliasátras és a mezei módozat helyes összhangja. Az üvegházi gazdálkodással szemben támasztott fő követelmény a palántanevelés. Tekintettel arra, hogy a fajtától nemcsak a minőség függ, de a termesztés egész technológiája is, rendkívül fontos a "palántaelőállítást és elosztást a járás lehetőleg egy központjára bízni. .Mivel járásunkban minden mezőgazdasági vállalat az AGROFRIGOR Zöldség- és Gyümölcstermesztési és Értékesítési Közös Vállalat tagja, ezt a feladatot a közös vállalat tölti be. Ezzel elérheti; hogy az AGROFR1GOR üvegházi előnevelésre a legnagyobb termelékenységű fajtákat szerzi be, s magas színvonalon, állandó Jelleggel gondoskodik a tagvállalatok palántaeltátásáról. A termelés így járási méretben egyöntetű lebet, s könnyen jó áttekintés szerezhető arról, mikor milyen mennyiség szedése, piaci előkészítése és értékesítése várható. A termelési folyamat egyik legfontosabb eleme, a biológiai anyag beszerzése, amelyre így vállalat-közi együttműködésben nagyarányú lehetőség kínálkozik. A másik feltétel, hogy mindén mezőgazdasági vállalat, amelynek zöldség- és gyümölcstermesztési üzeme, vagy üzemrészlege van, magas színvonalon kidolgozott, állandó technológiával, s ehhez jó növényvédőszer és tápanyagellátással rendelkezzen. Fel kell számolni azt a gyakorlatot, hogy a kertészet műtrágyát és növényvédő vegyszert aszerint kap, amennyi marad számára a növénytermesztés szakaszán. Ami a vegyszerek használatát illeti, tekintettel a készítmények bő skálájára és ezek gyors felújítására, szükséges, hogy a növényvédő vegyszerek ellátásának tervezését és végrehajtását járási együttműködésben végezzük. A vegyszeres beavatkozások egy részét — amelyek az időjárás pillanatnyi alakulásától függnek, s ezért végzésük ideje a technológiai tervezetben nem határozható meg — minden üzemnek önállóan kell elvégeznie, amihez szükséges felszereléssel kell rendelkeznie. Azokat a beavatkozásokat, amelyek központi, szervezéssel hatékonyabbak, járási együttműködésben, nagyteljesítményű műszaki felszereléssel kell elvégezni. Ezen kérdésnek természetesen más a tartalma és terjedelme a zöldség- és más a gyümölcstermesztésben. A gépesítést illetően — a munkaerő helyzet folytán ugyanis előnybe helyezzük a leginkább gépesíthető, zöldségféléket — fő célunk a lehető legnagyobb méretű unifikáció és a gépi vonalak egyetemesítése, amit a termesztett zöldségféléségek és fajták különleges igényei szerint hajtunk végre. A nagyteljesítményű, speciális gépeket, amelyeket egy üzemen belül nem lehet kellő műszaki és ökonómiai hatékonysággal alkalmazni, a közös vállalat szerzi be, s ezekkel tagszervezetei részére szerződéses alapon elvégzi a szükséges munkát. Tapasztalat szerint, — a zöldség- és a gyümölcstermesztésben egyaránt — a produkciós folyamat szervezésileg legigényesebb szakasza a terménybetakarltás. A zöldségtermesztésben ezidáig csupán a konzerv-paradicsom és a zöldhagyma kombájnos betakarításához vannak meg a feltételek, egyébként hagyományosan, kézileg történik a begyűjtés. .Ennek üteme azonban jelentősen befolyásolható a göngyöleg gyors helyreszállításával és az áru elvitelével. A oiac telítettségét és a munkaszüneti napok árukiesését a hűtőtárolókban való rövid idejű raktározással lehet sikeresen áthidalni. A járás területén, az AGROFRIGOR 600 vagon kanacitású hűtőtároléján kívül még két efsz-nek van 40, illetőleg 70 vagon kapacitású hűtőtárolója. Mivel tagvállalatainak zöldség- és gyümölcseladását fokozatosan az AGROFRIGOR végzi, a hűtőtárolók szolgálatai teljes mértékben kihasználtak. A gyümölcsbetakarítás terén nagy haladást jelent az alul nyitható szedőkosarak és a konténerek alkalmazása, amelyek növelik a dolgozók munkateljesítményét, megakadályozzák a gyümölcs törődését és gyorsítják a rakomány elszállítását a hűtőtáfolőba, ahol szükség esetén az árut válogatják és osztályozzák. A hűtőtárolók lehetővé teszik, hogy a teljesértékű és friss gyümölcs kerüljön piacra egész évben. Ebből azonban az is következik, hogy a felvásárlási árakat is havonta emelkedő összeggel kellene megszabni, nem pedig egy alkalomra, a szedés időszakára. Ma már a betakarítás ideje nem egyezik az eladás idejével. Ezzel elejét lehetne venni a fölösleges társalgásnak arról, hogy mennyit köteles fizetni a gyümölcsös zöldségforgalmi vállalat a gyümölcs tárolásáért. Egy cikk keretében természetesen nem lehet kimerítően foglalkozni a zöldség és gyümölcs termesztésének, piaci előkészítésének, valamint tárolásának kérdésével. Igyekeztem megvilágítani egyes kérdéseket és ismertetni azokat a módozatokat, amelyekkel járásunk körülményei között igyekszünk elérni a zöldség- és gyümölcstermesztés nagyobb hatékony ságát. Dr. CSEFALVAY GABOR mérnök, a Dunajská Streda-i Járási Termelési Igazgatóság főökonómusa. NliliiHmmimiinnnnnmHnnniMnnHnnmmiinMinii 4ww44HH44»»M4>imiiiHH4«m 4Hi Szlovákia gabonatermesztése nagyobb mint tavaly Az ország minden tájáról egybevont mezőgazdasági küldöttség ez év augusztus tizenkilencedikén köztársaságunk elnökének, dr. Gustáv H u s á к elvtársnak jelentette az idei gabonafelvásárlási állami terv teljesítését. Ez kétségtelenül mezőgazdaságunk nagy sikereként könyvelhető el, mivel a termesztés, valamint a betakarítás igen bonyolult időjárási körülmények közepette zajlott le. A gabona aratása és a velejáró egyéb munkálatok végzése össztársadalmi jelleget öltött, s egész lakosságunk áldozatos munkájának eredménye. Idén a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdászai történelmileg második legnagyobb gabonaterméseredményüket érték ét. Ez az eredmény hektárhozam átlagban 5,7^ mázsával nagyobb, mint tavaly és az 1974. évi rekordtermés mögött is csak mindössze két mázsával maradt vissza. A gabona teljés termésének és hektárhozamának 1976. augusztus 15-én lezárt rendkívüli vizsgálata adatai alapján, melyben nagyszámú szakember vett részt elmondhatjuk, hogy a gabonaprodukciő csaknem 2,9 millió tonnát ért el. Ez egynyolcadával több mint az elmúlt évben. Egy hektárra átlagosan csaknem 40 mázsa gabonatermés jut, miközben a nyugatszlovákiaí kerület ennél a szlovákiai átlagnál 6,7 mázsával nagyobb átlagtermést takarított be. A gabona termésnövekedése egyebeken kívül annak is köszönhető, hogy a múlt évi eredmények alapján a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületben alaposan feltárták a gabonatermesztés technológiájában rejlő hibákat és hiányosságokat, s ezek felszámolására lényeges politikai-szervezési intézkedéseket fogadtak el. Ennek eredményeképpen a gabonafélék együttes hektárhozama a közép-szlovákiai kerületben több mint egynegyedével (6,9 mázsával), a kelet-szlovákiai kerületben pedig csaknem a felével (10,3 mázsával) növekedett. Ez azt Jélenti, hogy a kisebb vetésterület ellenére is a gabona összmennyisége, az előzg évi adatokhoz képest az említett Két kerületben 25,8 %-al, Illetőleg 43,6 °/o-al növekedett. Legjelentősebb termésnövekedést a búza mutatja, főleg a hozamnövekedés, valamint a vetésterület bővülése következtében a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerület járásaiban. A búza idén szlovákiai átlagban hektáronként 43,7 mázsás termést adott, miközben a nyugat-szlovákiai kerületben több mint 48 mázsa, a további két kerületben pedig egynegyedével kisebb volt az átlaghozam. Hasonló irányzat mutatkozott a rozs esetében is, melynek vetésterülete csaknem egynegyedével, terméshozama pedig 16,1 °/o-al növekedett. így a rozs teljes termése 96,2 ezer tonna, s ezzel a mtiltévi színvonalat több mint két ötödével túllépte. jelentős kultúra, főleg a malátatermelés szempontjából az árpa. Vetésterülete produktívabb növények javára egynegyedével csökkent, viszont hektárhozama egyötödével növekedett, s így az egész termésmenynyiség 896 ezer tonna, ami a múltévi színvonal 91,4 százaléka. Hasonló tényezők játszottak közre a zab esetében is, amely a termőterület csökkenése ellenére, a hektárhozam 4,5 mázásás növekedésével a múltévi termésmennyiség szintjére kerüli. ■ Ha a gabona hektárhozamát járásonként értékeljük, úgy a vezető helyet a nyugat-szlovákiai kerület foglalja el. Több mint 50 mázsás átlagos hektárhozamot ért el a Dunajská Streda-i (dunaszerdeheiyi), a galantal (galántai), a komárnoi (komáromi) és a trnavai Járás. Több mint 45 mázsás hektárhozamot tartanak nyilván a Nové Zámky-i (érsekújvári), a topolčany-í és a trenCfnt járás mezőgazdasági üzemei. A bratislavai, a levicei (lévai) és a nitrai (nyítrai) járás mezőgazdái átlagosan 40—45 mázsa közötti hektárhozamot regisztráltak. A vetésterület egy egységére számítva legkisebb gabonatermést a sénícai járásban produkáltak. Az elmúlt évi gabonaterméshez mérten legnagyobb, -hektáronkénti 7,6 mázsás hozamnövekedést a komárnoi járás ért el, amelyet 7,3 mázsával a trenčíni, majd 6,4 mázsával a Dun. Streda-i járás követ. A Nové Zámky-i járás ezzel szemben hektáronkénti 1,2 mázsás hozamcsökkenést mutat, míg a nitrai járás hozzávetőleg a tavalyi szinten marad. ■ A közép-szlovákiai kerületben legnagyobb gabona hektárhozamot, 39,5 mázsát a Rimavská Sobota-i (rimaszombati) és 38,8 mázsát a prievidzai járás javára írtak. A Veľký Krtíš-i (nagykürtös!) járás 33 mázsával olyan eredményt ért el, mint a Považská Bystrica-t, viszont a luöeneci (losonci) járás két mázsával kevesebbet. A 30 mázsás hektáronkénti szint felett van a Banská Bystrica-t, a martini, a zvolení, a Žiar nad Hronom-! járás, a žilinai ezt megközelíti és a Liptovský Mikuláš-i 2,3 mázsával mutat ki kevesebbet. Jelentős mértékben lemarad 14,8 mázsás hektárhozamával a Cadcai és 19,8 mázsájával a Dolný Kubín-í járás, ahol még számottevő arányú a magánszektor és a tavasziak termesztése, amely nem sikerült és feleakkora termést adtak, mint az ősziek. Az elmúlt évihez viszonyítva, ezen kerület összes járásaiban .növekedett a hektárhozam, azonban legnagyobb növekedést 12,8 mázsával a Rimavská Sobota-i (rimaszombati), 10,2 mázsával a lučeneci, 5,9 mázsával a žilinai és 7,3 mázsával a Považská Bystrica-i járás mutatott ki. ■ A kelet-szlovákiai kerület járásai közül idén legnagyobb átlagos gabona hektárhozamot 41,4 mázsával a trebišovi (tőketerebesi), 37,1 mázsával a košicei (kassai) és 37,8 mázsával a michatovcei járás vett nyilvántartásba. Több mint 30 mázsát takarítottak be hektáronként a vranovi, a prešovi, a rožňaval (rozsnyói) és a Spišská Nová Ves-i járásban. Legkisebb gabona hektárhozamot, 21,9 mázsát a Stará Ľubovňa-í járás ért el, ahol a magánszektor még eléggé jelentős szerepet tölt be. A múlt évi szintet ebben a kerületben az összes járás túllépte, közülük hat több mint 10 mázsával. Szlovákia összes járásában a gabona hektárhozamának mérvadó tényezője a búza és részben az árpa. Örvendetes tény, hogy a mezőgazdasági gyakorlatba újabban olyan rozs- és zabfajták kerülnek, amelyek termesztési hatásfoka lehetővé teszi a hozamok alapvető növelését. Hogy a gabonaféléken kívül röviden más fontos terményekről is szóljunk megemlítjük, hogy a burgonya termesztésének idén több figyelmet szenteltek és így a nehéz termesztési körülmények ellenére is összmennyisége megközelítően 35 ezer tonnával meghaladja a tavalyi szintet. A gumőmennyiség megfelelő, azonban nem számottevő a nagynövésű fajták részaránya. A júliusi esőzés megifjította a kultúrát, s ez az apró gumók részarányát növelté. A burgonya növényzetének augusztusi vizsgálata és az abból eredő termésbecslés szerint szlovákiai méretben 124 mázsás hektárhozam várható, miköz ben a közép-szlovákiai kerületben a tavalyinál egynegyedével nagyobb termés, megközelítően a szlovákiai szint erejéig várható. A kelet-szlovákiai kerületben 128 mázsás, vagyis a tavalyinál három mázsával nagyobb burgonya hektárhozamot várnak, mtg a nyugat-szlovákiai kerületben a szárazság következtében a múlt évinél két tonnával kevesebbet. A szárazság legnagyobb mértékben a cukorrépát károsította, mégpedig mindenekelőtt a nyugat-szlovákiai kerületben, amely ennek legfontosabb termelője. Bár ez a kerület szlovákiai viszonylatban idén Is legnagyobb, mégpedig 301 mázsás átlagos hektárhozamot feltételez, a múlt évi szintnek 80 mázsával alatta marad. A közép-szlovákiai kerületben kisméretű hozamnövekedés várható. Szlovákiában előreláthatólag megközelítően 1784 ezer tonnás cukorrépatermés várható. Ez a múlt évi mennyiséghez mérten 18,6 százalékkal kevesebb. Ezt a kiesést nemcsak a szárazság okozta, hanem a máktokbarkó elleni növényvédő vegyszerek hiánya is. Kocian Štefan, mérnök
