Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-10-02 / 39. szám
1978. október 2. SZABAD FÖLDMŰVES ♦ Ésszerű építészeti megoldások a mezőgazdaságban ,,, A mezőgazdaságban is tovább kell fejleszteni az ésszerű és gyors építkezési módokat. E cél elérése érdimegoldására ** ” ,eIePek építésére kell nagy gondot fordítani és az egyes teléprendszerek épületszerkezeti A mezőgazdasági építészetben a teleprendszerek tervezésikor többféle megoldást alkalmazunk Leggyakoribb azonban a pavilonrendszerő épületekből kialakított módszer. Ez azonban sok esetben nem felel meg az ésszerűség követelményeinek, főleg az építéshez szükséges mezőgazdasági földterület-igény, valamint a beruházási es uzemeltetesi költségek szempontjából. Hogy számokkal illusztráljam a beruházási és üzemeltetési költségek aranyát különböző megoldásokon, az alábbi táblázatban foglaltam össze egy 3000 férőhelyes hízőmarhatelep összehasonlítható adatait. Ennél a telepnél a teleprendszer módozatai különbözőek, de egységes a tartóstechnológia. az etetés, a trágyakezelés és az épületszerkezet megoldása. A beruházási költségek értékelése a teleprendezésí terv különböző megoldási módozatai szerint: Teleprendezesiebből index a költségvetés egyes fejezetei szerint beépítési Index II. fej. III. lej. IX. fej. rendszer épített a földa többi objekterülettel kiadás tumok járó jut. Földszintes pavilonos megoldás Földszintes, 6 hajós 1.18 0,94 1,31 1,29 1,15 tömbös megoldás 1,00 1,00 1.00 1.00 1,00 4 db 3 szintes pavilon 1,32 1,12 1,43 0,82 1,54 3 db 4 szintes pavilon 1,28 1,11 1,37 0,72 1,50 2 db В szintes pavilon 1,20 1,08 1.29 0,83- 1,32 4 szintes 3 hajós tömb 1Д7 1,13 1,18 0,66 1,38 в szintes 2 hajós tömb 1,15 1,07 1,18 0,88 1,35 Az özemeltetési költségek értékelése a teleprendezésí terv különböző megoldásai szerint Ebből indexek Teleprendezésí a M-# '« ,§ in ef © N 'S ^ «в '» 'С! О гв Š s я beépítést Index со M —f V-3 § rendszer ô5 2 W «3 Ж 83 О £ 'в í: ■S ®'2 W ‘CC = •* , t 'Я О''" ^ -§£ .2. »_ S ábra'.2. iS n Я •v > сэ Földszintes pavilonos megoldás 0.98 1,31 0,94 0,55 Földszintes 6 hajós tömbös megoldás 1,00 1,00 1,00 1,00 4 db 3 szintes pavilon 1,08 1,43 1,12 1,57 3 db 4 szintes pavilon 1,06 1,37 1,11 1,57 2 db 6 szintes pavilon 1,02 1,29 1,08 2.57 4 szintes 3 hajós tömb. 1,15 1,18 1,13 1,18 в szintes 2 hajós tömb. 1,08 1,18 1,07 0.98 A Bratislava) Gyümölcs- és Zöldségforgalmazó Vállalat hatásköre а ayngat-szlovákiai kerület nyugati felére terjed ki. A vállalat igazgatójától DOLEŽAL FrantiSektöl afelől érdeklődtünk, hogy főleg miben látja vállalatuk Bgyüttmüködési lehetőségeinek kiépftését egyrészt a mezőgazdasági üzemekkel, másrészt az élelmiszerfeldolgozó ipar gazdasági egységeivel. Szerinte reális együttműködési lehetőségek mutatkoznak vállalatuk tevékenységi területén a Cachticei Efsz-el, amely több mint ötszáz hektárnyi területen termeszt gyümölcsöt, továbbá a zohori Záhoran Efsz-el, amely egyesített szövetkezet ötszáz vagonnál is nagyobb mennyiségű gyökérzöldséget kíván évente produkálni, valamint a Vacfovceí Efsz-szel a burgonya piaci előkészítése terén. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahellyi) AGROFRIGOR üzemközi vállalattal ezidáig csupán gazdasági szerződésük van, de a jövőben kooperációs viszonyt szeretnének kialakítani. A szövetkezetekkel és állami gazdaságokkal kialakításra kerülő együttműködés értelmét abban látják, hogy míg a gyümölcs- és zöldségforgalmazó vállalatnak ezidáig nem áll ren-A gyümölcs- és zöldségforgalmazó vállalat kooperációs lehetőségei delkezésére olyan anyagi-műszaki bázis, (nincsen elég tárolóhelye, gépi felszerelése és dolgozója), ami a kívánt mértékben lehetővé tenné az áru piaci előkészítését és hosszantartó raktározását, addig a mezőgazdaságban, főleg télen elég a munkaerő és általában az anyagi lehetőség. Együttműködési viszonyt kívánnak létesíteni a Vadovcén felépülő burgonygtároló közös kihasználására. A szövetkezet dolgozói itt gépi segítséggel végeznék a burgonya válogatását, csomagolását, esetleg részint hámozott formában. A Öachticén felépülő gyümölcs hűtötárolóban például az almát egészen i tavaszi hónapokig tárolnák, majd a szövetkezet dolgozói válogatnák és csomagolnák. A Záhoran Efsz főleg a gyökérzöld>ég piaci előkészítését vállalná. A körösen vásárolt gépek segítségével végeznék a szövetkezeti tagok a zöldség tisztítását, mosását és félkilós, il:etőleg egykilós súlyegységbén való csomagolását. Az AGROFRIGORRAL máris jók a szerződéses kapcsolataik, s ez a válalat kifogástalanul teljesíti gytinölcs- és zöldségellátási kötelezettségeit. zerkézetek és elemek korlátozott lyártási lehetőségeit, szükség van a övő években a hőszigetelt istállók ipításe alkalmával is az acélból és ából készült épületszerkezetekre. A zilikát alapanyagból készült kontrakciókat és elemeket elsősorban a lőszigetelt szarvasmarha- és sertésstállők építése során alkalmazzuk, i korrózió ellen megfelelően védett icélszérkezetekből továbbra is terveünk hőszigetelt istállókat. Az acél- j zerkezéteket, amelyek a korrózió el- í sn megfelelően nem védettek, főleg j z alacsonyabb páratartalmú és nemj gresszív környezetű épületek iétesíésekor kell felhasználni. BODNAR LÄSZLÖ mérnök, a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója Épületszerkezet / típusa leírások + karbantartás %-ban élettartama években az index üzemeltetési index acél (RD-Jeseník) 30 3,3+ 3,0 100 ion vasbeton — JUZO (hullámlemez tető) 66 1,5 +1,5 91 43 vasbeton JUZO. VUZO. HS—UPO (fedél lapok) 66 1,5+ 1,5 102 49 fa (BIOS SedlCany) 30 3,3+ 1,5 85 49 A Bratislavai Gyümölcs- és Zöldségellátó Vállalat a közös létesítmények kialakításához szükséges befektetésre ezidáig sajnos nem kapott engedélyt, amely akadályt remélhetőleg sikerül leküzdeniük. Ehhez persze a pénzügyminisztérium, a földművelésügyi és a kereskedelemügyi minisztérium megegyezésére lenne hamarosan szükség, mivel az együttműködésre kész mezőgazdasági üzemek a közös létesítmények megvalósításához öt-tízmillió koronás integrációs befektetéssel kívánnak hozzájárulni. A kereskedelem állandó munkaerőhiánnyal küzd, ezért a részben integráción alapuló mezőgazdasággal való együttműködés egész társadalmunk javára javítana a pillanatnyi helyzeten. Hasonló megoldást keresnek a közép- és kelet-szlovákiai kerület érintett üzemei és vállalatai is. Előrehaladott tárgyalások folynak ezzel kapcsolatban Rimavská Sobotában (Rimaszombatban), Rožňavában (Rozsnyón), Trebišovban (Tőketerebesen), Prievidzában, Komárnoban (Komáromban), Nové Zámkyban (Érsekújvárott) és máshol, a megoldás azonban sajnos várat magára. Mivel a LIKO vezérigazgatóság konzervipari üzemei részére ugyancsak vásárolt árut a Szlovákia területén működő négy gyömölcs- és zöldségforgalmazó vállalat, az emlftett közös létesítmények kialakításában szükséges az élelmiszeripar részvétele is. Ezenkívül nélkülözhetetlen a JEDNOTA pénzügyi hozzájárulása is, főleg azokban a járásokban, ahol ez a fogyasztási szövetkezet komplett nagykereskedelmi tevékenységet folytat (például a galantai, Dun. Streda-i; trenčíni, komárnoi stb. járásban). Az integrációs, vagy részben integrációs fokozatra emelkedő együttműködés esetén nem kerülne sor nézetelérésekre amiatt, hogy egyszer az állami kereskedelmi vállalat, máskor a szövetkezeti kereskedelmi szervezet vagy a konzervipari üzem nem veszi át a mezőgazdaságban kitermelt árut. A felvásárlás az illetékes körzetben a közösen létesített kereskedelmi üzemen keresztül történhetne. Ennek az lenne az előnye, hogy a kereskedelem és a feldolgozóipar hosszabb időre, öt-tíz évre előre leköthetné az áruátvételt, viszont a mezőgazdaság kellő biztonsággal végezhetne perspektív beruházásokat a nagyüzemi gyümölcs- és zöldségtermesztés gépesítésére (öntözőberendezések, növényvédelmi felszerelések, betakarítógépek stb. beszerzésével). Össztársadalmi szempontból javulna a gyümölcs- és zöldségellátás. mert nem az egyik fé) részére előnyös vagy hátrányos helyzetből mérlegelve történne a termesztés, illetőleg a felvásárlás, hanem az összes résztvevő szükségletéből kiinduló közös megegyezés és döntés alapján. További együttműködésre nyílik lehetőség például egyes zöldségfélék szárítására és esetleges lisztté őrlése terén. Meg kellene vizsgálni annak lehetőségét, hogy milyen gépkiegészítéssel vagy átmeneti átalakítással lehetne a mezőgazdasági üzemekben télen nem használt terményszárító gépeken hagymát, fokhagymát, sár garépát, petrezselymet stb. szárítani, vagy legalábbis előszárltanl. A hagyma- és fokhagymapor, a leveszöldség, a burgonyapüré-por stb. más államokban már igen közkedvelt, s hosz szú ideig, esetenként néhány évig is tárolható élelmiszer-cikk. Ennek hármas előnye lenne. Elsősorban a mezőgazdaság részére, mer! nem lennének eladási nehézségei, _ másodsorban a kereskedelem számára, mivel pénzügyi mérlegét nem veszélyeztetnék a tárolási veszteségek. Például a hagyma hosszantartó tárolás esetén kicsírázik és jelentősen veszít súlyából. A fokhagyma, amenynyiben apró féreggel fertőzött, rövid időn belül teljesen elporlad és használhatatlanná válik. Ezt sínyli meg a mezőgazdaság, mert a kereskedelem minden lehetőt megtesz, hogy ne kelljen átvennie a hagymát és a fokhagymát közvetlenül annak betakaríiását követően. Ennek következménye az irígadoző de főleg csökkentett termelés, ami a hiányos közellátásban nyilvánul meg. A szárított hagyma- és fokhagymapor bevezetésének harmadik előnye így a fogyasztó javát szolgálná. A kooperáció és integráció gondolatának gyakorlati végrehajtására tehát a gyümölcs- és zöldségtermesztés, feldolgozás és ellátás szakaszán Is reális lehetőség nyílik. Ezen lehetőség kihasználását, a jelenleg fennílló akadályok ellenére is erőteljesen végre kell hajtani nemcsak a résztvevő üzemek és vállalatok, de Esősorban egész társadalmunk javára. KUCSERA SZILARD A DZKD —15 jelzésű, karusszel típusú Cejőberendezés, amelynek részletét képünkön bemutatjuk óránként 80—100 tehén fejésére alkalmas. Az egyszerre tizenkét állatot befogadó szerkezet átlója kulméretben tizenkét mé tér. A berendezés, amelyet a pelhfhnovi Agrostroj gyárt, a pŕelouči AGRA kereskedelmi vállalatnál rendelhető meg. A Michalovcoi Gép- és Traktorállomás gyártja a felvételünkön megörökített RT—Velim jelzésű vezérlőpultot, amely korszerű mezőgazdasági épületek villanyáram meghajtású gépi felszereléseinek irányítására szolgál. {—ksz— felvételei) Duuui at. uba^cnabumuasuuí — uc a valóságnak megfelelően számoljul az amortizációs és karbantartási költ ségeket (Igaz, így nincsenek ossz hangban a 76/1976 rendelettel) — látjuk, hogy üzemeltetés szempontjá ból a sorrend: vasbeton, fa és acél Hogy azok az acél szerkezetek, a melyeknél nincs megfelelő tartós kor róziő elleni védelem elérjék a terv nek megfelelő élettartamot — az ag resszív környezetű istállókban (ma gas páratartalom, NoSNH3a CO2 az is tálló levegőjében — gyakran kellene az acélszerkezet mázolását ismételni amit a legtöbb mezőgazdasági üzem ben nem csinálnak. Ezért az ilyen szerkezetek nem a legmegfelelőbbek istálló építéshez, fő leg mivel nem érik el a tervezeti élettartamot. A megfelelő mikroklíma kialakítása szempontjából elengedhetetlen ai épületszerkezetek és elemek értékelése. Az acél és a fa szerkezetekből és könnyű elemekből készült épületek esetében ugyanis nyáron a meleg, télen pedig a hideg levegő aránylag gyorsan (1—2 óra alatt) áramlik be a paneleken keresztül az istállóba, Ez azt jelenti, hogy az előírt belső hőérték megfelelő szintén való tartása szempontjából nyáron nagyon intenzíven kell szellőztetni, télen pedig több állatfajta vonatkozásában szükséges a fűtés. A nehezebb épületekre (beton, kerámia), amelyek akkumulációs adottsága jobb, a külső hőmérséklet nincs olyan nagy befolyással az istálló hőmérsékletére, mivel ez sokkal lassabban jut az épületbe. Ez azt jelenti, hogy ezeknél az épületeknél télen kisebb a hőigény az éjjeli és a nappali hőmérsékleti különbség kiegyenlítésére, nyáron pedig a szellőzőberendezésék működtetéséri kisebb a villanyáram igény. Tekintettel az említett okokra — továbbá alapul véve a jelenleg érvényes közgazdasági mutatókat, a különböző szerkezetek élettartamát, az épület karbantartási és javítási költségeit, morális elhasználódását, valamint megfelelő mikroklímájának kialakítását — a hőszigetelt Istállók szerkezeti megoldása szempontjából a hatodik ötéves tervidőszak folyamán elsősorban a beton, illetőleg a kerámia elemekből kialakított, széles fesztávolságú szerkezetek és elemek mutatkoznak a legmegfelelőbbnek. Előnyük az, hogy: Ш körülbelül ugyanolyan beruházási költséget igényelnek, mint az acélszerkezet, beleértve természetesen a szállítási és szerelési költségeket is, viszont üzemeltetési költségeik jóval kisebbek, mint az acélszerkezetek esetében; ■ leghosszabb az élettartamuk, ami elősegíti az építészeti alap reprodukciójához szükséges pénzügyi eszközök akkumuiálását, mivel a széles fesztávolság lehetővé teszi a belső gépesítés különböző módszereinek az alkalmazását, továbbá kihasználható a szerkezet bosszú élettartalma is; ■ lehetővé teszik az összpontosított építkezést és ezáltal a beruházási költségek csökkenését és a mezőgazdasági földterülettel való takarékoskodást. F;"veiembe véve azonban az egyes Amint a fenti beruházási és üzembefektetési költségek is mutatják a földszintes tömbösített épületekből kialakított telep igényli a legkisebb beruházási költséget, a földszintes pavilonos rendszerű épületekből kialakított telep pedig a legkisebb üzemelési költséget. A földszintes tömbösített rendszerű telep olcsóbb, mivel kevesebb a falfelület, rövidebbek a hálózatok, nevezetesen a víz, csatorna és úthálózat, de kisebb a földterület Is. Ez a rendszer viszont az üzemeltetési költségek szempontjából igényesebb, viszont az üzemeltetési költségek szempontjából főleg a szellőztetéshez szükséges nagyobb villanyáram szükséglet miatt. Az építkezéshez felhasznált földterület nagysága szempontjából — tekintettel a földdel való takarékosság szükségességére — egyértelműen a tömbösített építészeti rendszer az előnyösebb. A mezőgazdasági építészetben nagyon fontos a megfelelő épületszerkezetek és elemek helyes kiválasztása és alkalmazása. Jelenleg főleg betonból és kerámiából, illetőleg acélból és fából készült elemeket és szerkezeteket alkalmaznak. Ha ezekből az anyagokból készült szerkezetek és elemek megfelelőségét vizsgáljuk, főleg a beszerzési és üzemeltetési költségeket kell alapul venni, valamint azt.hogy az előírások szerint mennyiben megfelelő az istállóban kialakított mikroklíma. Ha összehasonlítjuk például az RDJesenik acél, a JUZO és HS—UPO vasbeton, a BIOS Sedlčany faanyag szerkezetű ugyanolyan (12 m) fesztávolságú, azonos nagyságú és azonos 150 Kp/m2 hőterhelésre kalkulált épület beszerzési és üzemeltetési költségeit, az alábbi eredményeket kapjuk:
