Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-10-02 / 39. szám

яшмо vObmfflvfs Ш». оШЬег 2. Néhány hét máivá аж urnák elé já­­rulunk, hogy megválasszuk népkép­viseleti szerveink, a nemzeti bizott­ságok. a Szlovák Nemzeti Tanács, > Nemzetek Kamarája és a Szövetségi Gyűlés képviselőit. A Košice-vidáki járás 120. számé választókörzetében a Nemzeti Front jelöltjeinek egyike Vejányi László, a Buzicai (bu­zitól) Május 1 szövetkezet elnöke. A Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjé­nek javasolták. A javaslatot a Szövet­kezeti Földművesek Szövetségének já­rási bizottsága is teljes mértékben támogatta. De miért is ne? Mindany­­nyian ismerik és tudják, hogy tapasz­talt harcos, aki egész eddigi tévé' kenységében következetesen juttatta érvényre a párt vezető szerepét. Ér­demdús tevékenységéért többek kö­zött különböző járási és helyi tiszt­ségekkel bízták meg. és az SZLKP KB Központi Ellenőrző és Revíziós Bizott­ságának tagjává is választották. 1971 éta a Szlovák Nemzeti Taoács kép­viselője. Most a választások előtt né­hány kérdést intéztünk hozzá. — Választókörzetében tni volt a legjelentősebb, amit sikerült létre­­• hoznia? — Nem számítottam arra, hogy vá­lasztóimon kívül, akiknek rendszere­sen beszámolok tevékenységemről, valaki más is érdeklődjék az elmúlt választási időszakban elért eredmé­nyeim iránt. Elég sok az. amit elér­tünk, de még mindig több minden hiányzik választóim teljes megelége­déséhez. Ha azonban már mindent létrehoztunk volna, ami szükséges, mér nem is lenne mit tennünk. Csak néhány számadattal szolgálok. Vá­lasztókörzetemben HraniCná nad Hor­­nádomtól Kysakig, tehát Magyaror­szág határától messze északra terjed. Harminchárom községet ölei fel és elmondhatom, hogy az egyik község szebb mint a másik. Üröm megtekin­teni őket, hiszen e községekben ki­lenc új kultúrház épült, ahol a dolgo­zók szórakozhatnak és művelődhet­nek. E községek között találunk tisz­tán magyar lakosságú, szlovák és ve­gyes lakosságú községeket. Gyerme keink számára két. új 22 tantermes általános iskola épült. Fáradozásunk jutalma az apróságok örömteli arca volt, amikor először ültek be az új iskola padjaiba. Választókörzetemben az üzlethálózatot is jelentősen kibő­vítettük. A községeket portal'anított utak kötik össze. Folyamatos és jó az összeköttetés az egyes városokkal. Az életszínvonalának növeléséhez járult hozzá számos községben a vízveze­tékhálózat megépítése. A falvakban a lakosok igyekezetét dicséri az utak mellett létesített zöldövezet és a ki­ültetett virágok. — Mint mezőgazdasági szakem­bernek, szövetkezeti tagnak tesz­­szük fel a kérdést, milyen változás következett be a mezőgazdaságban? — A már ismert strukturális vál­tozásokon kívül, amit a kisebb szö­vetkezeteknek nagyobb egységekbe összevonása jelentett, politikailag igen fontosnak tartom azt, hogy Vei ká Lodena községben a szocialista mezőgazdaság gondolatának 72 egyé­nileg gazdálkodó földművest nyer­tünk meg. Jómagam is többször be­szélgettem velük és megmagyaráztam a szocialista nagyüzemi mezőgazda­­sági termelés előnyeit. Ma már örül­nek annak, hogy köztünk lehetnek, jelentős figyelmet fordítunk a föld­alap javítására és kibővítésére, mivel e fontos termelőeszközünk 'egyre fogy. Többezer hektárnyi földterüle­ten végzünk talajjavítást, hogy itt is nagyobb terméseredményt érjünk el. — Miben látja a megoldásra váró legkomolyabb problémát? — A nagy, társult szövetkezetek­nek nagyobb teljesítményű gépek kel­lenek. Különösen a betakarítási mun­káknál mutatkozik meg hiányuk. Az alkatrészek kérdése sem rózsás. Hiány mutatkozik a műtrágyákból, és a beszerezhető mennyiséget sem szál­lítják időben. Komoly problémát je­lent az ivóvíz biztosítósa a lakosság számára. Ezzel a kérdéssel a most kezdődő időszakban birkózunk meg. ★ ★ A másik jelölt, akit a SZFSZ járási bizottságának plénuma is javasolt, Soltész László, a bidovcei (bő­­di) székhellyel működő társult szö­vetkezet elnöke, a Ko&ice-vidéki já­rásban. A kerületi nemzeti bizottság képviselője és egyúttal tagja a Ke­let-Szlovákiai Kerületi Nemzeti Bi­zottság Tanácsának. Választókörzeté­ben tizenhárom községet találunk. Arra a kérdésre, mi a legjelen­tősebb, amit körzetében eddig lé­tesítettek, a választókörzetét jól is­merő képviselő szakavatottságával válaszolt: — Az utak, a községek rendezése, járdák és zöldövezetek létesítése, díszcserjék kiültetése, a házak előtti virágágyásukról nem is beszélve. Ez аШЬЫ valahogy mér a polgárok ter­mészetes tevékenységévé vélt. Molda­va nad Bodvonban (Szepsiben) az új TESLA özem felépítése az egyik lég­jelentősebb létesítményünk. Kedve­zően oldja meg a környék lakossá­gának munkahely-problémáját. Büsz kén tekintünk az újonnan felépült iskolákra, az öt új közül egy gim­názium. Szükségünk van képzett fia­talokra, hogy igényes feladatainkat teljesíthessük mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Ezért kellenek az iskolák. — Milyen változás következett be a mezőgazdaságban? — Valóban sarkalatos a változás. A földterületnek csaknem 75 száza­lékát rekultiváltuk Ceőejovcétöl kezd­ve Rožňava (Rozsnyó) határáig. Ez körülbelül 12 ezer hektár. E beavat­kozás első eredményei már megmu­tatkoznak a nagyobb hektárhozamok­ban. Sikerült lecsapolni a - felesleges vizet és most az öntözőrendszerek kiépítése, vízgyűjtők létesítése, vala­mint a rekultivált területek meszezé­­se és trágyázása szükséges. Tehát akad még tennivaló. — Milyen gyakran találkozik vá­lasztóival? — Munkatervem szerint minden hé­ten két községet látogatok meg, részt veszek a nemzeti bizottság szerveinek ülésén, elbeszélgetek a választókkal Nemcsak szülőfalumat ismerem, ha­nem választókörzetem csaknem ösz­­szes polgárát. Szívesen dolgozom ér­tük, mivel aktívan részt vesznek a munkában és értékelik azt, amit el­értünk. Tárgyilagos bírálatukkal se­gítenek abban, hogy az illetékes szer­vek figyelmét a legégetőbb problé­mák megoldására irányítsuk. — Melyek a pillanatnyi problé­mák? — A mezőgazdaság szakaszán a legidőszerűbbeket említem, amelyeke! a szövetkezetek vezetői és tagjai szinte naponta megemlítenek. Sörár­pából meglepően jó terméseredményt értünk el, de nincs aki átvegye és így szakszerűtlen tárolással veszít ér­tékéből. Csupán a tiaflai szövetkezet­nek 70 vagonnyi sörárpája van! Ha­sonló a helyzet a gyümölcs esetében, sőt nincs is aki leszedje. Emellett tudjuk, hogy van hazánkban olyan körzet, ahol gyümölcsöt alig látnak, Az őszi betakarítási munkák elvégzé­séhez hiányoznak a gépek. Üjra sok élőmunkát kell majd erre fordítás nunk. Ezáltal megnövekszenek a költ­ségek. Járásunkban sántikál a tejter­melés. Ezért a SZFSZ járási bizottsá­ga helyesen irányozza a versenyt e gyengébb pontokra és pénzjutalom­ban részesíti a legjobb fejőgulyáso­kat. Probléma mindig akad, amit igyekszünk is megoldani, amennyire erűnkből telik. Az új választási prog­ram teljesítésének legfontosabb felté­tele, hogy sikeresen teljesítsük fel­adatainkat az őstermelésben. így kel­lő mennyiségű pénzeszközt halmozha­tunk fel bölcsődék, óvodák, iskolák, üzletek, sportpályák, stb. építésére. Ezt a feladatot közös erőfeszítéssel sikeresen megoldjuk a következő vá­lasztási időszakban is. Mindkét képviselőjelölt eddig vég­zett 'becsületes munkájával kiérde­melte, hogy körzetük polgárai rájuk szavazzanak. JUDr. MICHAL ŰDRDIAK Д SZFSZ hatékonyan segíti az őszi munkákat Mezőgazdászainkat mindén év­szak próbára teszi. Az igényes feladatok felelősségtudatot és ko­moly hozzáállást követelnek veze­tőktől, dolgozóktól egyaránt. Nyil­vánvaló ez, hiszen á termelés olyan, mint egy bonyolult gépezet, melyben minden egyes alkatrész fontos szerepet tölt be. Ha ezek közül valamelyik megkopik, meg­hibásodik, az egész hasznavehe­tetlenné válik, orvoslásra szorul. Ha a mezőgazdaság valamelyik munkafolyamatát elhanyagolnánk, bizony hiábavaló lenne egész évi munkánk, hiszen a föld, az álla­tok csak akkor szolgálnak minkét, ha gondjukat viseljük. Egy szó mint száz, fontos a lelkiismeretes munka. Tudatosították ezt a SZFSZ Dunajská Streda-i (donaszérdahe­­lyi) járási bizottságán is. Gdnvin­­né mérnöknő, a Szövetség járási titkára elmondta, hogy a járási mezőgazdasági igazgatósággal kar öltve alaposan megszervezték az őszi munkákat. — A mi feladatunk volt a kü­lönböző versenyek szervezése — tájékoztatott a mérnöknő. — Fo­kozott figyelmet fordítunk a vesz­teségmentes betakarításra, első­sorban a silózásra, a tömegtakar­­mányokra, valamint a kukorica és a cukorrépa betakarítására. Az aratási utáni aktívaértekezleten, melyen mintegy négyszáz mező­­gazdaság dolgozó vett részt, be­hatóan foglalkoztunk a veszteség­­mentés munka kérdésével. Mivel az aratás alatt kitűnő eredménye­ket értünk el ezen a téren, min­den előfeltétel biztosított ahhoz, hogy az őszi munkák is minimá­lis veszteséggel záruljanak. Ennek érdekében a Szövetkezett Földművesek Szövetségének járási bizottsága több versenyt írt ki. A cukorrépa és a kukorica beta­karítására egyéni és kollektív versenyt szerveztek. A legnagyobb átlaghozamokért az egyes üzemek versenyeznek. Csak ízelítőként említenénk meg. hogy a kukoricabetakarítást végző kombájnosok versenyének első he­lyezettje üzemenként, kétezer ké­rőim Jutalomban részesül. A cukorrépa betakarítása szintén vgrsenyszerüen folyik majd. Min­den mezőgazdasági üzem tíz leg­jobb dolgozóját jutalmazzák. Kü­lön a répakombájnosokat, külön a karajozást végző dolgozókat. Az első díj 1500 korona. — A gabonaszárítók, legjobb ki­használásáért indított verseny a takarmánygondok enyhítését segí­ti. A verseny, fő kritériuma; leg­kevesebb 1900 tonna lucérnallezt előállítása. A legjobb eredménye­ket elérő öt csoport között 18 ezer korona jutalmat osztunk szét — mondta a mérnöknő. — Gondolom az őszt szántást végző dolgozók eredményeit Is fi­gyelemmel kísérik — vetettem közbe. — Természetesen. Versenyt ugyan nem hirdettünk, azonban rendelkezünk olyan mennyiségű pénzösszeggel, hogy a legjobba­kat jutalmazhassuk. Ezek után a járás szövetkezeti dolgozóinak szociális helyzete kg­­rült szóba. Megtudtam, hogy a Szövétség nagy gondot fordít a dolgozókra. Elsősorban a munka­­környezet, valamint a munkakö­rülmények javítását szorgalmaz­zák, a munkabiztonsági techniku­sok révén rendszeresen ellenőr­zik az egyes üzemeket, ezen kívül üdüléseket, szórakozási lehetősé­geket biztosítanak a szövetkezeti dolgozók számára. Mindez szoro­san hozzájárul a jő eredmények eléréséhez. A Szövetség tehát ha­tékonyan támogatja az őszi mun­kák sikeres elvégzését. S hogy milyen eredménnyel? Erre bizo­nyára már a közeljövőben választ kapunk. Barak László A mezőgazdasági kádernevelésről (II) Ésszerűsítő brigád A fajkoví „Felszabadulásunk 30. évfordulója“ szövet­kezetben a negyven tagú komplex ésszerűsítő brigád vezetője Lihnák Ján elvtárs. Ez a brigád a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére 40 ezer korona értékű válla­lást tett. Vállalásuk elsősorban az üzemanyag megtaka­rítására. a javítások költségének csökkentésére és a tár­sadalmi munkában való részvételre irányul. Ez a komplex ésszerűsítő brigád 1975 óta működik a szövetkezel gépesítő központjában. Céljuk azonban nem csak a vállalt kötelezettségek maradéktalan telje­sítése. Különösen a rétek és legelők problémájának megoldása foglalkoztatja őket. Gyakran kijárnak a zöl­dellő rétekre és mindenáron be akarják bizonyítani, hogv elérhető e területekről a nagyobb terméseredmény is, több takarmányt termeszthetnek, amely a szarvas­marha-állomány takarmánvbúzisát képezi. A brigád vezetője, a fiatal ján Uhnák, aprólékosan elemzi a helvzetet. Ügy véli, hogy nagyobb gondot kell fordítaniuk az évelő takarmányokra, a rétekre és a ta­karmányok betakarítását is korszerűsíteni kell. Minden lehetőség Kihasználása szükséges, hogy a betakarítást, a takarmányok utókezelését, a szenázs- és szilázskészí­­tést, valamint a szárítást javítsák. A brigád nagy gon­dot fordít arra, hogv a betakarítás után mielőbb kellő­képpen tartósítsák a takarmányt. Mindenekelőtt a gé­pek hibamentes üzemeléséről gondoskodtak, hiszen két komplex betakarító gépsort és tizenhárom különböző gépet használtak fel a takarmányok tartósításánál és a betakarítás utáni kezelésnél. jelenleg n komplex ésszerűsítő brigád egy komoly kérdés megoldásán dolgozik. Növelni akarják a rétek növényzetének hozamait s ezzel kapcsolatban az öntö­zés tervét is kidolgozzák. Eddig a rétek öntözésére tüzoltófecskendőket használtak. A szövetkezet nemrég sávos öntözőberendezéseket szerzett bg, amelyekkel kö­rülbelül hatvan hektár rétet öntöznek. Ezen a területen eddig ugyan még nem értek el olyan termést, amilyet szeretnének. A rétekről egy-két kaszá­lás nem elegendő. Az első kaszálás mennyiségét rend­szerint szénaként értékesítik, a későbbieket azonban már csak ritkán dolgozzák fel, esetleg nem is kaszál­nak, hanem a növényzetet az állatokkal legeltetik le. A szövetkezetnek Rybník nad Hronom községben továb­bi kilencven hektár kihasználatlan legelője van, amely körülbelül 300 szarvasmarha takarmányozását biztosít­hatja. A brigád most a terep komplex rendezését szor­galmazza és ebben komoly részt vállalt. Igyekezetük­nek két éven belül kellene a jobb terméseredményben megmutatkoznia. Pillanatnyilag nagyon időszerű a szőlőben nyújtott segítségük. Itt e komplex ésszerűsítő brigád háromtagú csoportja dolgozik. Szükség szerint azonban többen is. A fajkovi szövetkezeti tagok egyik fájó problémája a lisztharmat kártétele. A komplex ésszerűsítő brigád a helyzet javítását célozva két nagyszerű permetezőt szerkesztett. E két permetező mellett további 'gépek módosításán is dolgoznak, amellyekkel ^eredményesen harcolhatnak a kártevők ellen. A brigád még jobb eredményeit az elégtelen javító­­térségek és műhelyek hiánya gátolja. Egy régi kihasz­nálatlan szárítónak gépjavító műhellyé való átalakítá­sára benyújtott javaslatuk már a levicei Agrostavnál fekszik. Tehát az építkezési vállalattól függ, mikor végzik el ezt az átalakítást. Ha átvehetik a kész gép­javító műhelyt, úgy a gépek karbantartását a műszak befejezése’ után azonnal elvégezhetik. A brigád nevében vezetőjük a következőképp nyilatkozott: „Azt akarjuk, hogy gépeink és gépi munkaeszközeink a lehető leg­kevesebbet rostokoljanak valamilyen hiba miatt. Sze­retnénk, ha ezeket minél tökéletesebben kihasználhat­nánk a termelés további növelésére. Csak sikerüljön Idejében, mihamarább megvalósítani terveinket, hogy ezáltal közösségünknek, szövetkezetünknek és egész népgazdaságunknak jelentős értékeket takarítsunk meg“. M. Cimmermannová Az Orosz Szovjet Szövetségi Szocia­lista Köztársaság tulai területe me­zőgazdasági vezető kádereinek 92 százaléka közép-, illetve felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik. Ehhez jelentős mértékben hozzájárultak az illetékes párt- és mezőgazdasági szer­vek, amelyek nemcsak a kiválasztá­sukról, hanem továbbképzésükről és széthelyezésükről is gondoskodnak. Az utóbbi Időben számottevő, fejlő­dőképes, kezdeményező és jó szerve­zőképességű, szakmai-politikai okta­táson részt vett dolgozó került a me­zőgazdasági üzemek élére. S termé­szetesen, a tisztség betöltése mellett ts gyarapítják szakismereteiket, poli­tikai tudásukat. A kolhoz- és szov­­hozvezetők a téli időszakban részt vehetnek tanfolyamokon, szak- és tu­dományos előadásokat hallgathatnak, s ugyanakkor tág lehetőségük nyílik a legidőszerűbb politikai kérdések megvitatására is. A szakmai-politikai tudásgyarapí­tásra vonatkozó párthatározat a kol­hoz- és szovhozvezetők száméra kö­telező érvényű, az ezirányú nevelő­­munkát teszi hatékonyabbá. Például a 9. ötéves tervidőszakban a szóban­­forgó terület 167 dolgozója a Rjaza­­nyi Mezőgazdasági Főiskolán szerzett felsőfokú szakképesítést; ezek közül már 75 vezető tisztséget tölt be. Vagy­is, kgyré nagyobb jelentőséget tulaj­donítalak a mezőgazdasági üzemek­ben a mezőgazdságí kádernévelés­­nek. Ezt példázza az is, hogy egy kolhozra hét, egy szovhozra tizen­négy szakember jut átlagban (agro­­nómus, zootechníkus, mechanizátor, stb.), akiknek több mint fele főisko­lai végzettségű. Nemrégiben a tulai terület párt- és mezőp*zdassági szervei olyan intézke­dést foganatosítottak, hogy a telepek, brigádok, osztályok vezetői ugyan­csak szakképzett, s politikailag fejlett dolgozók legyenek, his?en az Igényes tervfeladatok végrehajtása . jócskán függ attól, mennyire szakavatottak, milyen a szervezőképességük, maga­­biztosságuk, politikai felkészültségük. A terület kolhozaiban máris 1100 spe­cialista tölt be kisebb vezető tisztsé­geket. Az illetékes területi párt- és mezőgazdasági szervek mégsem elé­gedettek a helyzettel. Evégből 1974- ben képesítési pröbavizsgákat ren­deltek el a középkáderek részére. E próbavlzsgák tapasztalatai segítsé­gével alaposabban megismerhették a káderek összetételét. Ez az intézke­dés egyben a szakemberek önműve­lését is fokozta, olyannyira, hogy ma már azok 65 százaléka rendszeresen, tervszerűen tanul. Részükre területi szakértekezleteket, termelési tanács­kozásokat, tapasztalatcseréket szer­veznek a terület élenjáró mezőgaz­dasági üzemeiben, termelő-feldolgozó kombinátjaiban, tudományos-, műsza­ki-, valamint oktatási intézményeiben, ahol megismerkedhetnek a leghala­dóbb munkamódszerekkel, termelés­­szervezési és egyéb új eljárásokkal, amelyeket azután széles körben al­kalmazhatnak saját munkaterületük mindennapi gyakorlatában. Amióta a terület kolhozainak és vovhozainak szakemberei továbbkép­zéséről, a termelés továbbfejlesztésé­ről szóló párthatározai megjelent, ez a tMaí terület járási pártbizottságait is serkentette, így azok nagyobb fi­gyelmet fordítanak a mezőgazdasági szakemberek ideológiai nevelésére, azoknak a társadalmi-politikai éleibe (Folytatás az 5. oldalon.) Szövetkezeti földművesek - képviselői elöltek

Next

/
Thumbnails
Contents