Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-10 / 27. szám
6 SZABAD PÖtUWOVDS 1Э7В. }6Uus 1Ö. Mezőgazdasági üzemeink vezetői és dolgozói gyakran tárgyalják meg egymás között az idei aratás hogyanját, mikéntjét. Ez érthető, hiszen július elejét mutatja a naptár. Már csak napok kérdése és a gépek nekivágnak a hatalmas tábláknak, hogy néhány nap alatt „felfalják“ az idei termést. A gyors és sikeres aratás azokban az üzemekben valósitható meg, ahol időben felkészültek erre. remélhetőleg azok a mezőgazdasági üzemek is behozták a lemaradást, ahol késlekedtek az aratást megelőző munkálatokkal. A kombájnosok, traktoristák, gépkocsivezetők stb. az utolsó simításokat végzik gépeiken. A Soporőai (gaiantai járás) Győzelmes Február efsz-ben ilyen szempontból nyugalomnak kéne lenni, merthiszen a javitási-karbantartási munkálatokat még június közepén be fejezték. Minden rendben, mégis nagy az izgalom a nagy „kenyércsata“ előtt. A mezőgazdászokat főleg az időjárás nyugtalanítja. Ez ne szeszé- Iveskedjen. legalább egy tíz napig, akkor időben magtárban lesz a gabona. — Különös fontosságot tulajdonítottunk annak, hogy a gépeket lehetőleg csoportosan üzemeltetve használjuk ki — tájékoztatott Kölnik Jozef mérnök, a gazdaság főgépesítője. Arról is gondoskodtunk, hogy a gabonát folyamatosan szállítsuk a magtárakba, tároló helyiségekbe: kombánjaink. szalmaprések és fűjók. szalmafelszedök, szállítóeszközök stb. állnak rendelkezésünkre. — A felkészülés sok gonddal-bajjal járt — szólt közbe Piršek Rudolf helyettes. — Igazán sokat kellett futkosni, hogy a főbb pótalkatrészeket időben be tudjuk szerezni. Az volt a szerencsénk, hogy egyfajta (zömében E—512-es) típusú kombájnunk van, így csak ehhez kellettek a szükséges alkatrészek. A javításokat még márciusban elkezdték a fiúk. — Azért mondom, hogy fiúk, mert fiatalok, a műhely dolgozói, harminc éven aluliak. Közülük többen párttagok — t éldäul Pleso Miroslav, Nachádsky tefan, Baran Štefan, Brodanský Ján. Olyan párttagok, akik példával bizonyítanak: a javítási-karbantartási munkálatokat is úgy szervezték meg, hogy mindenki a saját gépét javította. Ügyesen és szorgalmasan dolgoztak. maradéktalanul átnéztek mindent. Saját érdeküknek tekintették: ki hogyan készítette el a gépet, olyannal arat! Egy kis kiesés is, időveszteség. nekik viszont minden perc drága, versenyben állnak egymással és járási viszonylatban is. Nem csak a gépeiket készítették elő, hanem ma guk is felkészültek. Még a tél folyamán Iskolázáson vettek részt. Fiatal koruk ellenére többéves tapasztalat tál, gyakorlattal rendelkeznek. Meg van tehát a kezesség, hogy kombájnjaik a lehető legkisebb kieséssel és szemveszteséggel dolgozzanak. Mozgóműhely áll a rendelkezésükre, hogy az előforduló hibákat azonnal eltávolíthassák. S arra az esetre is, ha hosszabb ideig tartós esős napok lennének, mert a gépeket ellátták kalászemelőkkel. — Az aratási munkálatokban hét saját és tíz brigádkombájnos (Vygkov na Morave i járásból), valamint a Rovinkai Gép- és Traktorállomás vesz részt — folytatja a beszélgetést Kölnik elvtárs. A gépek nagyteljesitményűek, mint amilyenek az E—512, SZK szovjet kombájnok. Kidolgozták a nyári munkálatok po litikai-szervezési kerettervét, amelyben saját feltételeikből indultak ki és minden dolgozó számára meghatározták kötelességét, felelősségét. A tervek szerint magveszteségmentes, gyors aratást szeretnének végezni. Az alkalmas időben (július 8—10 között) teljes ütemben kezdik betakarítani az 1342 hektáron termesztett gabonát. A Výčapy—Opatovce-i „Zobor“ nevet viselő efsz (nitrai járás) tizenkilenc kombájnnal rendelkezik. E—512, SZK—4, Kolosz és Nyiva típusúakkal. A javítási munkálatokat egy hónappal későbben kezdték, mint a fent említett efsz-ben. A gazdaság ez év január elsejével egyesült. így még nincs közös gépparkjuk. A javítási munkákat négy részlegen: a podhoranyi, lefantovcei, ŕ.akajovcei és a Výčapy—Opatovce-i részlegen végzik. Azért írom, hogy végzik, mert június elején, amikor ott jártam, a gépek hetven százalékban voltak kijavítva. Eleget bosszankodott Bajla Ľudovít főgépesítő és persze a műhely dolgozói. Hiszen 2570 hektár területről kell betakarítaniuk a gabonát. — Dehát az alkatrészek hiánya .. . mondta kedvetlenül Bajla elvtárs. A késedelmet az ékszíjhiány stb. okozta. A čakajovcei részlegen még mindig akadnak szétszedett gépek. A gépjavítók amit tudtak megcsináltak, átalakítottak. Például fogaskerekeket, rostokat, pelyvarázót, tokokat. De amit nem lehet, azt nem lehet — vonta össze szemöldökét idegesen a gépesítő. „Nyugalom, emberek, nyugalom! Még teljes hónapunk van hátra!“ mondták maguk között. „Addig ha kell újat is szerkesztünk, csak legyen miből!“ Derűlátó emberek. Ebben a körzetben az aratás július 15—20. között kezdődik. Lehet, hogy azóta már ők is készek vagy az utolsó simításokat végzik gépeiken. Az aratási munkák végzéséhez még tizennégy darab kisegítő érkezik Frý dek Mist ékből; a szállításhoz teherkocsikat a Kvasicei Efsz bői kapnak. Egy gépre átlagosan hetvenkét hektár termésének a betakarítása jut. A gépek csoportos bevetésével tíz-tizenkét nap alatt szeretnék elvégezni. Az idén is versenyt indítanak a kombájnosok és a traktorosok között. Nemcsak a jó hektárhozam elérése a cél: a ver seny, a gyors munka jó minőségére irányul, arra, hogy a szemveszteség ne legyen több két három százaléknál. Andrásko Ferenc, a Nevericei Egyetértés Efsz főgépesítője vidám természetű ember. Ügy beszélt az aratás előtti munkákról, mintha más nem is érdekelné. Az idén először aratnak a közös gazdaság földjein. — Azt gondolja, hogy lemaradtunk a javításokkal? Téved! Kret Vilmos, Hudec Mihály, Supej Imre mezőgépjavítók ügyes szakemberek. Maguk készítettek tengelyeket, csapokat, átdolgoztak egy kirakodó szalagot, a főbb alkatrészeket beszereztük. Olyan emberek ők, akikre mindig lehet szá mítani. A gépek javítását időhöz kötötték. Aki a meghatározott időben elvégezte; jutalmat kapott. így hát gépeink készen állnak a nagy csatára. — Mennyi a gabonafélék összterülete? — 1568 hektár búza és 917 hektár árpa. — Hogyan tervezték az aratást? <— A gépek csoportos bevetésével: azaz tizenegy E—512, hat SZK—4 és Niva kombájnokkal. Ezenkívül nyolc a Tŕebíč-i Gép- és Traktorállomásról is kisegít bennünket. — Mikor lesz a start? — Július 15—20 között. — Hány napot vesz igénybe az aratás? — Tíz-tizenkettőt. — Van erre valami biztosítékuk? — Igen. A múlt évihez hasonlóan, most is alakítottunk mozgó gépjavító csoportokat, amelyek a hibákat azonnal eltávolítják. Valamennyi csoport szocialista munkaversenyben áll egymással. A győzteseket a teljesítmény mennyisége és a minőség szerint értékeljük. A múlt évinél egy-két mázsával több gabonát szeretnénk elérni. A terv szerint átlagosan 45,6 mázsát. Az időjárás megzavarhat bennünket, de ha napsütés lesz, akkor biztos a siker. NAGY TEREZ A tavaszi szárazság és hűvös időjárás következményeként Idén a kenyércsata a szokottnál valamivel később veszi kezdetét. Iványi Vince mérnök, a Galantat Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa a helyzet legújabb alakulása szerint úgyvélt, hogy náluk zömében Július 15-tke körül állnak rajthoz a gabonakombájnok. A 306 hektárnyi repce aratását, amely bevezetőnek, előzetes erőpróbának számít június végén, Július elején kezdték meg, s ezt a napokban be Is fejezik. Búzát és árpát viszont 25 500 hektáron termesztenek, így a vele való gond arányosan nagyobb lesz. Ez a terület 2500 hektárral kisebb, mint az elmúlt évben. Ezt a területet a 3500 hektárral megnövekedett kukorica vetésterület Javára fordították. A Száva búzafajta Jó hozamáért, valamint azért, mert az valamivel hamarább érik, náluk Is terjedőben van. Az elmúlt esztendőben búzából 47,53, árpából pedig 42,ЭС mázsás átlagos hektárhozamot értek el. Az árpa a kora tavasz! szárazság végett, sajnos nem Jól bokrosodott és ez a terméseredményen is megmutatkozott. Idén árpából hektáronkénti átlagban 4—5 métermázsával többet várnak. Tavaly a búzaállomány aratás előtt Igen szép volt, de az átvonuló zivatarok ledöntötték és a kalász zömében „beégett“. Idén erősebb a növényzet, ezért szélsőséges időjárás esetén sem dőlne meg túlságosan a búza. Azzal számolnak, hogy búzából a tavalyinál jobb hektárhozamot érnek el. Az aratás lebonyolításához kereken 400 gabonakombájnnal számolnak, amelyek darabonkénti átlagtelejsítménye 63,8 hektár lesz. Saját kombájnjainknak száma 222, további 123 kombájnt a cseh- és morva kerületekből, 15-öt a közép-szlovákiai, 39-et pedig a nyugat-Mielőtt fejét hajtja a kalász szlovákiai kerület más Járásaiból hívtak segítségül. Típus tekintetében a mezőgazdasági üzemek az eddigi SZK—4-es gabonakombájnok elhasználódása végett felújították a gépparkot. így Idén 160 SZK— 4-es, 28 SZK-5-Niva, 26 SZK-6-Kolos és 186 E—512-es, vagyis nagyobbrészt újabb típusú, részint pedig nagyobb teljesítményű kombájn áll rajthoz. Az aratási munkálatok megkezdésében 5—6 napos eltolódás szokásos, mivel a Járás legdélibb fekvésű községei, pl. Vlčany (Farkasd), Neded (Negyed) és Selice (Sókszelőce) kötött talajokkal rendelkeznek, ahol lassúbb a növények fejlődése. Viszont a Král'ovái pri Senci-i (Szenckirályfai), Veiké Olany-i (Nagyfödémesi), Abrahámi stb. efsz-ek néhány nappal hamarabb kezdhetik a gabonafélék aratását. Ez azután lehetőséget nyújt a kombájnok járáson belüli átcsoportosítására is. A sávszerűén végigfutó esetleges nyári zápor operatív, községek közötti kombájn kisegítésre nyújthatnak módot, akár félnapi időtartamra is. A gépek felkészülésének ellenőrzése megtörtént, melynek eredménye kielégítő, csupán az E—512-es kombájnok javításához hiányzik számos alkatrész. A gépesítők számára nagy gondot okoz az akumulátor hiány, továbbá a szalmasajtolö gépek üzemeltetéséhez kevés a bálakötő spárga. A helyzetet az Is nehezíti, hogy az NTVS és a HORAL típusú önfelszedő szalmaszállító kocsik javításához is kevés az alkatrész. Járásukban nagyon Igyekeznek megszüntetni azt az állapotot, hogy a traktorok kilométernyi sora álljon a terményfelvásárló üzem előtt. Ezen a téren már némi tapasztalatuk van, mivel az elmúlt évben is harmonogramot dolgoztak ki, hogy bizonyos napon és órában melyik mezőgazdasági üzem mennyi gabonát adhat át. Hasonló harmonogramot készítenek idén is, hogy a szállító eszközök munkáját folyamatossá tegyék és minimálisra csökkentsék a várakozással töltött „holt“ időt. A naponta betakarításra kerülő 1500 vagon mennyiségű gabonának csupán 60 százalékát képesek a felvásárlók átvenni, ezért a mezőgazdasági üzemekben minden átmeneti gabonaraktározási lehetőséget kénytelenek kihasználni. Az aratás megkezdése utáni első három napon szeretnének a terményraktározásban „előrelendülni“ ezért a járás 19 lucerna- és terményszárító berendezését gabonaszárításra vennék igénybe. Eddig ezeket a gépeket csupán esőzés alkalmával használták ki erre a célra. Idén azonban a gabona biológiai érésének kezdetén látnak munkához, amikor a betakarított gabona még 20—22 százalék nedvességet tartalmaz. Ezzel csökkentik azt az időszakot, amikor fennáll a szempergés veszélye. Mivel a felvásárló üzem tároló kapacitása nem képes 10 nap alatt átvenni a begyűjtött gabonamennyiséget, ezért tavaly a mezőgazdasági üzemek 9 nyitott hangárt építettek a Járásban. A betonpadozaton, amelyet 1,5—2 méter magas tégla- vagy betonfa) vesz körül, átmenetileg nagyon Jól tárolható a gabona. Idén néhány további ilyen hangárt adnak át rendeltetésének a mezőgazdasági üzemek. Már csak néhány nap kérdése, hogy beigazolódjék, mennyire gondos volt efsz-eink felkészülése az idei „kenyércsatára“, melynek jelentősége továbbra Is elsőrendű fontosságú. KUCSERA SZILÁRD A helyi adottságok racionális kihasználásával Vártunk XV. kongresszusának népgazdaság-fejlesztési irányelvei arra ösztönzik mezőgazdasági üzemeink dolgozóit, hogy a gabonafélék, továbbá a terimés takarmányok hozamainak a növelésével és minőségének szüntelen javításával teremtsék meg az önellátás előfeltételeit. Nagyon igényes, tökéletesített belüzemi szervezést és díjazást követelő feladt ez, mely körültekintő politikai és szakmai felkészültséget, a helyi adottságok racionális kihasználását követeli meg. Ilyen adottsággal manapság — a tudományostechnikai haladás, a korszerű termelés időszakában — minden vezető' dolgozónak rendelkeznie kell! Hogyan oldják meg az össztársadalmi érdekeket érintő, igényes feladatokat a búcsi szövetkezetben? A kérdésre Retkes Lajos elvtárstól, a jó ideje kiváló eredményeket elérő közös gazdaság kormányosától, az SZNT képviselőjétől kaptam kimerítő, mások részére is tanüságos magyarázatot. Elöljáróban el kell mondanom, hogy ebben a szövetkezetben mind szemes, mind pedig terimés takarmányokból régebbtől önellátók, ami azt bizonyítja, hogy a termelés kérdéseit Illetően is távlatokban gondolkodnak s főleg a gyakorlatban aszerint cselekednek. Növénytermesztésükben évek óta nagyon fontos szerepet tölt be a szemes kukorica, a lucerna, a cukorrépa és az egynyári takarmánynövények termesztése. Idén szemeskukoricát 450, silókukoricát pedig 60 hektáron termesztenek. A lucerna vetésterülete 320 hektár, melynek első kaszálásából 40 vagon mennyiségű, fehérjében gazdag takarmánylisztet s további 40 vagon szénát készítettek. Az utóbbit főleg a növendék marha részére, mert részükre nem mindegy, hogyan készítik elő a fiatal állatokat a takarmányok értékesítésére s ezen keresztül a tejtermelésre. Minősítéssel megállapították, hogy a bekészített terimés takarmányok kitűnő tápértékűek. Ezzel lehetőségük nyílik Jelentős mennyiségű abrak megtakarításárai Szarvasmarháikkal korán tavasszal 30 hektár őszi keverék termését etették, miszerint Jelentős mennyiségű takarmányfehérjét magában foglaló lucernát takaríthattak meg, ami ugyancsak jó gazdára vall. A takarmányalapban komoly tételnek számit a 70 hektár cukorrépa melléktermék mennyisége, továbbá a gabonák és a korán lekerülő növények talajába másodveteményként kerülő 40 hektárnyi kukorica csalamádé is. Az abrakpótló terimés takarmányok kitűnő minőségéről tanúskodik az a tény, hogy egy liter tej termeléséhez — a tervezett 31-el szemben — csak 24 dg abrakot használtak fel. A múlt év hasonló időszakához képest, ezzel az idei tejátlag lényegesen Javult. Napjainkban egy tehén átlagában (naponta) 11,6 liter tejet fejnek, míg a múlt évben, ugyanebben az időszakban 10 literes volt a tejátlag! A lényeg tehát abban van, hogy naponta jelenleg 500 literrel adnak több tejet a társadalmi alapba, mint tavaly ilyenkor. Ezzel a szövetkezet a tejtermelés tekintetében — a nálánál lényegesen Jobb feltételekkel rendelkező gazdaságokat is megelőzve — élvonalba került a komárnoi (komáromi) járásban. Elsőbbségének stabilitását jő politikai érzékkel, nagy szakmai hozzáértéssel párosuló takarmánytermesztéssel alapozta meg. Így a szövetkezet azon gazdaságok egyikévé vált, amelyek a CSKP XV. kongresszusa népgazdaság-fejlesztési irányelveiből rájuk háruló feladatokat a termelés helyi feltételeinek gyakorlatban való kihasználásával váltják valóra. Vagyis a termelés mennyiségi tényezőiről — annak állandósított tartásával és fokozásával — a termékek lényegesen jobb minőségére törekednek. Ezzel mindenekelőtt szemesterményeket takarítanak meg, csökkentik az anyagi természetű költségeket, ami más gazdaságokban is nagyon időszerű feladat. Alapjában véve hasonló törekvések tapasztalhatók a szövetkezet tojástermelésében is, ahol egy tojás termeléséhez a terv 19 dkg abrakfogyasztást irányoz elő. Az év elejétől azonban mindössze 16,5 dkg az egy tojásra jutó abrakfogyasztás. Ezzel a tojástermelés, búcsi viszonylatokban egyike a legjövedelmezőbb állattenyésztési ágazatoknak! Hogyan tovább a takarmányok minőségének tartása és fokozása tekintetében? A kérdésre nagyon egyszerű a felelet, hiszen az ember eszes, gondolkodó iény s ha képességeit a rábízott munkaszakaszon jól hasznosítja, lépést tart a kor követelményeivel, feltétlenül nagy értékek létrehozására képes. Búcson ez így is van, mert mindent a maga idejében készítenek elő és végeznek el, ügyelve arra, hogy a minőség is meglegyen. Ezzel szemben sok helyen gondolkodnak, — minden előkészület nélkül — hogy begyűjtés után mit kellene tenniük- a szemes kukoricával, amelynek minden csöppje — gépi begyűjtés esetén — szárításra szorul. Ebben a szövetkezetben, a kukorica aratása sem okoz különösebb gondot, mert tudva azt, hogy termesztése hosszú távra szóló. így szárító kapacitás tekintetében is felkészültek erre. Van egy BS—6-os terményszárítójuk, mely egyebekközt a normálnál nagyobb nedvességtartalmú szemes kukorica szárítására is alkalmas. Végezetül talán még annyit, hogy az évek során belüzemi rendszerré beidegződött következetesség tette lehetővé azt, hogy a takarmányok minden fajtájából önellátókká váltak s ezzel nagyban hozzájárultak a társadalmi alapok kiváló minőségű termékekkel való feltöltéséhez. Ha a lemaradozó gazdaságok is ilyen következetesen járnának el a termelés helyi feltételeinek a kihasználása tekintetében, akkor társadalmunkban hamarosan valóra válhatna a gabonával és az alapvető élelmiszerekkel való önellátás elérése. Ez természetesen olyan feladat, amely kötelező, ezért a megvalósítás során legcélszerűbb a minél rövidebb út megválasztása. Olyan staféta ez, melyben csak az igazán jó futók lesznek képesek beérni a célhoz, utat mutatva másoknak is. Ezt teszi napjainkban a búcsi szövetkezeti HOKSZA ISTVÁN
