Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-07-10 / 27. szám

1976. július 10.

SZABAD FOLDMOVES

Indulásra készen

A Holicei Gép- és Traktorélloméson — Mi lesz később, a munka dandár- Wiederman Károly mérnöktől az iránt jában?

érdeklődtem, milyen mértékben veszi ki részét az idei gabonatermés betakarításából és hogyan készült fel erre a feladatra az üzem.

A többi között megtudtam, hogy a gtá főleg a kemlzációs munkálatokra szakosította tevékenységét, tehát elsősorban a növények tápanyagpőtlásával, gyomirtásával, a betegségek és kártevők elleni védekezéssel kapcsolatban nyújt hasznos szolgáltatásokat a járás mezőgazdasági üzemeinek. Ennek ellenére az aratási njunkákból is kiveszik a részüket. Persze nem olyan mértékben, mint korábban, hiszen az üzem gépparkja — a szakosításnak megfelelően — jelentősen megcsappant.

— Csakis a gabona learatásánál, kícsépelésénél és a szem elszállításánál tudunk segíteni a termelőknek — tájékoztatott beszélgetőtársam —, a szalma begyűjtését és a tarlószántást már maguknak kell elvégezniük. Tizenhat kombájnunk van, ebből 11 darab E—512-es, 4 darab Kolosz, és van még egy régen kiszolgált, de hozzáértő kezelőjével évek óta országosan elismert sikereket, kiváló eredményeket nyújtó SZK—4-es szovjet kombájnunk is.

A főpróbát a repce aratása jelenti a gépek és kezelőik számára. A szövetkezetek és az állami gazdaságok azonban nem nagy érdeklődést tanúsítanak ezen szolgáltatás iránt. Talán kedvezőtlen tapasztalatokat szereztek a múltban? Vagy egyszerűen a saját gépeiket szeretnék kipróbálni? Tény, hogy az előzetes bejelentések szerint mindössze 150 hektár repce termésének begyűjtésére kérték fel a gtá-t.

— A kombájnok felkészítése aránylag sok gondot okozott számunkra — vallja Wiederman mérnök. — Lehet, az utóbbi időben mi is egyre kevesebbet panaszkodunk, de ez még korántsem Jelenti azt, hogy minden rendben van az alkatrész-ellátás terén. Különösen a német gépek javítása okozott problémát, mert azokhoz a legnehezebb beszerezni a szükséges alkatrészeket.

— A kombájnok munkaképesek, a kezelő személyzet hozzáértő, szakképzett dolgozókból áll, remélhetőleg nem lesz nagyobb probléma. A kombájnosok több éves gyakorlattal rendelkező, képzett traktorosok, segédeik pedig többnyire a védnökségi ipari üzemek és a gtá elszármazott, több komoly aratásban részt vett dolgozói sorából kerülnek ki. Számítunk még a Samoríni gépjavító szaktanintézet másodéves és végzős diákjaival, akik minden évben derekas munkát végeznek, és egyben ízelítőt kapnak a mindennapi gyakorlatból. Ilyen személyzettel jobban kihasználhatók a gépek és az esetleges hibák könnyebben orvosolhatók.

— javító szolgálat létesítésén nem gondolkoznak?

— Az Is lesz. Két szerelő kocsi áll készenlétben a megfelelő személyzettel. Csakhogy a kocsik felszerelése és a legszükségesebb alkatrészekkel való ellátottsága sok kívánnivalót hagy maga után. A javító szolgálat tagjai többnyire csak szerelni segítenek. Tengelyeket, tárcsákat meg más esztergálható alkatrészeket magunk is tudunk készíteni, agregátokat, villamos berendezéseket, végszükség esetén néhány megjavított motrot is tudunk adni a meghibásodottak helyébe. És vannak külső és belső gumijaink is, ha netán szükség lenne rá aratás közben. Hangsúlyozom, nem csak a saját gépeinket, hanem a mezőgazdasági üzemekét és a vendégkombájnok orvoslását is szívesen elvégzi javító szolgálatunk.

— Vendégkombájnokkal is rendelkeznek?

— A Cseh Szocialista Köztársasággal való együttműködés keretén belül 16 kombájn érkezik a kroméŕíží járás morkoviceí egyesült szövetkezetéből, illetve kooperációs körzetéből. Reméljük, hogy a šumperki és a bruntáli járásból is megérkezik Időben a beígért hat-nyolc kisegítő gép.

A gtá a saját kombájnjaival és az együttműködés keretén belül érkező csehországi gépekkel összesen 3500

Jó gazdákhoz méltóan

KITÜNTETETT KOLHOZÉPÍTÖK A SZARATOVI TERÜLETEN

A gyűlés jelképesen az élenjáró dolgozóknak a kilencedik ötéves terv feladatainak teljesítésében elért sikerekért adományozott magas kitüntetések átadásával kezdődött. A kitüntetettek között volt N. V. Kotyenko, az engelszi, A. K. Oancsenko, a balasovi, j. P. Resetnyikov, a jersovi, N. V. Lobanov, a novoburaszki helyi mezőgazdasági építővállalat brigádvezetője, összesen ötven személy. Méltóképpen hozzájárultak a közös sikerekhez — az előző ötéves tervben teljesen gépesített állattenyésztési komplexumokat, marha- és baromfitenyésztési épületeket, a falusi dolgozók számára lakóházakat, iskolákat, kórházakat, művelődési otthonokat építettek, olyasmit alkottak, ami elősegíti a város és a falu közötti határvonal elmosódását.

Kik ők, a kolhozépítés vezéralakjai?

N. V. Kotyenko, a Lenin-rend lovagja. a Kujblsev Kolhozban már 15 éve az engelszki kerület egyik legjobb építőbrigádjának a vezetője. Kollektívája nagyon igényes szocialista vállalást tett: határidő előtt, június helyett áprilisban három lakóházat adtak át a kolhozparasztoknak.

V. P. Svejkin, a Munka Vörös László Érdemrendjének lovagja, a novouzenszki építők ácsbrigádjának vezetője, szaktudásuk és mesterségük állandó tökéletesítésére készteti kollektíváját. Köztük 14-en a kommunista munka rohammunkásai, magas színvonalú a termelési és technológiai fegyelmük, jó minőségű munkát végeznek.

F. P. Kabernyik, a Tisztelet Jele rend lovagja, a balakovoi építők komplex brigádjának vezetője, a terület kolhozépítői között N. Zlobin egyik első követője. Az ötéves tervben nagyfokú munkatermelékenységet ért el — a tervezettnél 52 százalékkal nagyobbat, 10—40 nappal csökkentette az építés időtartamát minden egyes létesítményen.

A kolhozépítők területi egyesülésében tízével vannak ilyen kezdeményező, hozzáértő, igyekvő szakemberek, a szakma igazi mesterei.

Hogyan tovább, hogyan teljesítsék az SZÉP XXV. kongresszusa értelmében a falusi építők előtt álló nagy feladatokat? Erről szólott beszámolójában I. V. Celik, a területi egyesülés elnöke.

A falusi építők tanácskozása A. K. Dancsenkónak, a Munka Vörös László Érdemrenje lovagjának a felszólalásával kezdődött, amelyben a Zlobinmódszer alkalmazásával kapcsolatban szerzett munkatapasztalataikról számolt be. Meggyőzően hangzottak a növekedésre vonatkozó számadatok — a munkatermelékenység 157 százalékkal fokozódott, a létesítmények építési határideje 10—30 nappal megrövidült.

Megjegyzendő, hogy a brigádok önelszámolási rendszere mindinkább tőrt hódít a kolhozépítkezéseken. Az előző ötéves tervben az egyesülés 235 hozraszcsot kollektívája 338 kiváló minőségű létesítményt adott át rendeltetésének, 16 millió rubel költségvetési értékben. Minden létesítmény építési határidejét átlag 25 nappal lerövidítették, egy-egy munkás teljesítménye 35—40 százalékkal volt nagyobb az egyesülésben elért átlagnál. Az egyesülés azt a feladatot tűzte ki, hogy az idén tömegjelenséggé kell tenni ezt a kezdeményezést, a kolhozlétesítmények 30 százalékára ki kell terjeszteni.

V. V. Picsurin, a pugacsovi brigádvezető, N. N. Muhtarov kallnyint tanácselnök-helyettes, N. A. Gyenyiszov rtyiscsevoi brigádvezető felszólalásában különböző oldaláról világította meg a kérdést. Mindegyik véleménye megegyezett abban, hogy az N. Zlobin módszere szerinti gazdasági elszámolási rendszer az építkezés szervezésében és irányításában megnyilvánuló minden fogyatékosságot feltár.

N. A. Gyenyiszov főként a munka egyenlőtlen üteméről, a rohammunkáról beszélt, melyeknek okai sokszor már a feladatokban rejlenek. Szerződéses alapon vállalt munka esetén megengedhetetlen az építők átdobása egyik létesítményről a másikra, de a

hektárrról tervezi learatni a gabonát. A Dunajské Streda-1 járásban 74 hektár aratnivaló Jut egy átlagkombájn ra, a gtá viszont gépenkénti átlagban 110—120 hektár termésének begyűjtését vállalta. Helyénvaló és elisme résre méltó ez a kezdeményezés, hiszen a járásban még igen sok a régi, kiszolgált „masina“, s ezek bizony aligha vehetik fel a versenyt a korszerű, nagy munkaszélességű és idénvteljesítményű szovjet és NDK-bell kombájnokkal.

— A munkaszervezéssel kapcsolatban annyit említenék meg, hogy a gépkihasználás érdekében csoportos bevetést alkalmazunk. Pár éve az üzemek egy-két gépet kértek, ma legszívesebben mindenütt húszat indítanának neki a gabonának egyszerre. A gépcsoportokat úgy szervezzük, hogy a nagyobb táblákon legalább négy-hat azonos típusú kombájn dolgozzon. A vendégkombájnokat főleg azokba az üzemekbe irányítjuk, amelyekben sok a gabona, de többnyire csak öreg kombájnokkal rendelkeznek. A cseh elvtársak korszerű gépeket küldenek és olyanokat Is kérnek. Ezen igények alapján néhány itteni mezőgazdasági üzem aligha számíthatna segítségre. Segítünk nekik: oda küldjük a vendégkombájnokat, azután majd a gtá gépeit küldjük el az üzeméi helyett Csehországba segíteni.

— Minden évben gondot okoz a munka minőségi javítása, főleg a betakarítási veszteség minimálisra csökkentése. Mit tesznek a helyzet javítása érdekében?

— Ezidáig is nagy gondot fordítottunk a szemveszteség korlátozására. Idén további intézkedést foganatosítottunk: elektromos Jelzőberendezést szereltünk fel az NDK-gyártmányú kombájnokra, amelynek az a küldetése, hogy figyelmeztesse a gépkezelőt a helytelen beállításra, az üzemzavarra, a minimálisan megengedettnél nagyobb szemveszteségre. A csoportok és egyének közötti szocialista munkaverseny kibontakoztatásával is azt a célt szolgáljuk, hogy a mennyiség mellett minden egyes dolgozó megkülönböztetett figyelmet szenteljen az elvégzett munka minőségének javítására. Nemcsak a termelő üzemek érdeke és kötelessége a gabonatermelési eredmények javítása, mi is szeretnénk — legalább ilyen szolgáltatások formájában — kivenni részünket a gabona-önellátottságunk növeléséből. —dek—

vállalat vezetőségének gyakran nincs más kivezető útja a helyzetből: az egyesülés keretében gyakorlatilag nem csökken a befejezetlen építkezések arányszáma s a következő években a kolhozépítőknek még több mint hatvan állattenyésztési létesítmény építkezésén kell „betömniük a lyukakat“.

Az egyesülésen belül nem fordítanak kellő figyelmet a legjobb munkaközösségek tapasztalatainak széles körű népszerűsítésére, nem teremtettek feltételeket arra, hogy pályázatokat hirdessenek a legjobb brigádvezető cím elnyeréséért, nem értékelik a szocialista verseny eredményeit a vállalatok összes brigádjai körében.

E bírálatokra sajátos reagálásként hangzott A. Sz. Misutyinna tatyiscsevol brigádvezető felszólalása. Azzal kezdte, hogy az év eleje óta különféle vállalatok hét brigádja, köztük A. K. Dancsenko balasovi, V. L. Jovlev rtyiscsevoi, I. V. Alfergyi engelszi brigádja megállapodást kötött egymással, hogy az Októberi Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére versenybe lépnek legnagyobb teljesítmények és természetbeni mutatók eléréséért, a munka termelékenységének öt év alatt 40—45 százalékkal való növeléséért. Elhatározták, hogy az ötéves tervet négy év alatt teljesítik. Vállalásuk fontos pontja, hogy a tizedik ötéves -tervben minden létesítményt kizárólag szerződéses brigádalapon építenek.

E kezdeményezés is fontos tényező a termelés- és munkaszervezés új formájának terjesztésében a kolhozépítkezéseken. Feltétlenül meg kell tenni a második lépést Is — ót kell térni a technológiai láncszem szerinti versenyzésre, bevonva a brigád megrendeléses munkaformájába a szállítók, az alszállítók és a járművezetők együtthatására épülő szerződések kötését. Jelenlegi érdektelenségük a létesítményeknek „kulcsra“ való átadásában csökkenti a „zlobinista“ brigádok munkájának hatékonyságát. A. M. Kuznyecov, a szaratovi ZSBI armatúraszerelője és A. Sz. Bukanov, a Szpecsztrojmontazs tröszt szállító vállalatának gépkocsivezetője is megerősítette felszólalásában, hogy lehetséges az építők ilyen szövetsége.

A gyűlés Tészvevől felhívással fordultak a területi építőipari egyesülés összes dolgozóihoz.

A. I. JASIN

A korszerű kereskedelem érdekében

Vajon kiszámította-e már valaki, hogy életében mennyi időt tölt el bevásárlással? Nem gondolok itt a bútor, a ruhanemű megvételével eltöltött órákra, hanem arra az időre, amelyet a háziasszonynak — esetleg a háztartásba besegítő férjnek — a naponta szükséges kenyér, tej, zöldség, hús és egyebek bevásárlására kell fordítania.

Nem túlzók, ha átlag napi félórát számitok fel az üzletekben eltöltött időre. Fz a napi félóra pedig — 16 órás ébrenlétünkből — harminckét év alatt egy kerek esztendőt vesz el. Természetesen csak akkor, ha minden jól megy s nem kell valamelyik árúcikkért külön még fél órát, vagy egészet sorban állni. Minden várakozás növeli a napi időveszteség átlagát és lerövidíti azt az időt, amelyet a dolgozó ember olvasásra, művelődésre, szórakozásra fordíthat.

Ebből a szempontból kell vizsgálnunk a kereskedelem munkáját, mert a programmal túlzsúfolt mai világban minden percnek megvan a maga szerepe, beosztása, s ha több időt töltünk az egyikkel, az a másik rovására megy. Amikor valamelyik üzletben soromra várok, mindig az jár az eszemben, hogy ehelyett mivel foglalkozhatnék, ml marad el a tennivalóimból.

Vajon milyen a jó kereskedelem? Mi szükséges a jó kiszolgáláshoz?

Kérdésemre Juraj Piecka elvtárs, a trebišovi Jednota fogyasztási szövetkezet járási elnöke válaszol:

„Ezt mindenekelőtt a megfelelő árukészlet, a gazdag áruválaszték jellemzi. Nem mondom, hogy az áru beszerzése nem kívánja meg a kereskedők előrelátását, hozzáértését, de éppen a legutóbbi párthatározatok mutatták meg, milyen döntő szerepet játszik ebben a mezőgazdaság és az ipar. Én a megfelelő árukészlet alatt azt is értem, hogy az üzletek azt folyamatosan töltsék fel és gondoskodjanak az állandó áruválasztékról. Ezzel kapcsolatosan szeretnék kitérni a cukor-, ecet- és a befőzőpor ellátásában mutatkozó tavalyi zökkenőre a trebišovi járásban, aminek a folyamatos ellátás hiánya volt az oka. Ilyen esetben a fogyasztó halmozni kezd, ami felborítja a lakosság rendes ellátását, elferdíti a tényleges kereslet képét. Bármilyen készletek legyenek is azután raktáron, a kereskedelem már nem tud eleget tenni az elszabadult vásárlókedvnek. Mellesleg jegyzem meg, hogy bizonyos fokig az említett árufélék a idénycikkek közé tartoznak, amelyekből az őszi befőzés idején sokkal nagyobb mennyiséget vásárolnak a vevők, mint különben. A jó kereskedelemnek, a folyamatos áruellátás céljából mindig igazodnia kell a kereslet Idényszerinti hullámzásához“.

Az árukészleten és folyamatos ellátáson kívül az üzletek száma és elhelyezése játszik még nagy szerepet a lakosság kielégítő ellátáséban. Szaknyelven ezt úgy nevezik, hogy „a hasznos kereskedelmi felület a lakosság számához mért aránya“. Nos, itt közeledünk a lényeghez, mert kezdünk magyarázatot találni a bevásárlással eltöltött időre.

Ha a trebišovi járást vesszük szemügyre,^ láthatjuk, hogy az élelmiszerellátás szakaszán örömteli fejlődés mutatkozik a biológiailag értékesebb élelmiszerek, főleg a tej, a tejföl, a vaj és más tejtermékek fogyasztásában. Tavaly ezen a téren az 1974-es évvel szemben 104,7 százalékos növekedést mutat az index. Az utóbbi három évben a beruházás jellegű építkezés szakaszán a járás területén 8830 négyzetméternyi új üzletteret, 0247 raktárieret, 1B21 vendéglátóipari területet és 88 szállodai helyet állítottak üzembe.

A járás lakosságának vásárlóereje az 1970-es évhez viszonyítva tavaly 254 millió koronával növekedett.

A járás kereskedelmi felületének megítéléséhez nem elég a járás tényleges lakosságát alapul venni, ehhez hozzá kell számítani az ingajáraté, utazó dolgozókat is. így aztán még nagyobb az eltolódás a kereskedelmi felület és az ellátásra váró lakosság száma között.

A korszerű kereskedelem régivel összeegyeztethető minőségi mércéje a kiszolgálásban alkalmazott módszerek szintje, mindaz ami meggyorsítja a vevő kiszolgálását: az előrecsomagolt áru, a „vevőválasztós" módszer, az önkiszolgálás stb. A kereskedelmi felületet egyik napról a másikra növelni, vagy több elárusítót alkalmazni nem lehet. Gyorsan lehet azonban javítani a helyzeten a kiszolgálási mód korszerűsítésével és ésszerűsítésével. Faluhelyen is minél több üzletbe be kell vezetni az önkiszolgálást és az előrecsomagolt áru eladását. Ahol nincsen lehetőség az önkiszolgálás megvalósítására, ott legalább a csúcsforgalom idején több kiszolgáló munkába állítására kell irányítani a figyelmet.

Például a rožhavai (rozsnyói) járásban a falusi élelmiszerüzletekben is bevezették a rendeléses módszert. Ez abból áll, hogy munkába menet az asszonyok megrendelik az árut és munkából hazatérőben becsomagolva, sorban állás nélkül megkapják tele szatyrukat. Ezzel a bevásárlási időt a minimumra sikerült csökkenteni.

A reggeli órákban száz és száz dolgozó vásárolja meg az élelmiszerüzletekben a napi tízórairavalót. A košicei (kassai) járásban már faluhelyen is a gyakorlatban leginkább vásárolt 10 dekás tízórás adagokat előre zacskózzák.

Gyakran találkozom azzal az esettel, hogy az önkiszolgáló üzletben a pénztárnál hosszú sor keletkezik, míg az áruval megrakott pultok között két-három felügyelő is sétálgat. A vásárlás csúcsidején több pénztárat kellene működtetni, ami hozzájárulna a bevásárlási idő csökkentéséhez.

Kimeríthetetlen azoknak a lehetőségeknek a száma, amelyekkel javítani lehetne a vevők kiszolgálását. Sajnos, a trebišovi járásban a kereskedelem alkalmazottait olykor az árukészlet beszerzésének gondja köti le, s emellett elsikkad a kiszolgálás javítása. Több időt kell fordítani a szervezési kérdések rendezésére, hogy a vásárlónak több ideje szabaduljon fel abból, amelyet eddig naponta a bevásárlásra fordított. ILLÉS BERTALAN