Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-09-25 / 38. szám
1978. szeptember 25. SZABAD FÖLDMŰVES Felújítással bővíthető a férőhely A mezőgazdasági üzemek többségé napjainkban a régi típusú istállók korszerűsítésére törekszik. !gy oldja meg a szüntelenül gyarapodó állatállomány korszerű elhelyezését, a termelékenység tokozását. Olyan istállók átépítését szorgalmazza, amelyekben korábban lekötve tartották a szarvasmarhákat. Ezeknek nagy része az ötvenes és a hatvanas években készült, amikor nagyon kevés technikai eszközt építettek be, ezért az istállók nem telelnek meg a mai tudományostechnikai követelményeknek. Ugyanakkor a rendszeresen karbantartott épületek falai még évtizedekig is kibírják, tehát indokolt a belső berendezés korszerűbbel való felcserélése. Ez fontos feltétele a termelés ésszerűsítésének. Egyben teljesíthető az az alapkövetelmény, hogy a bővítés, illetve a felújítás a lehető legkisebb költséggel történjen. Számottevő az is, hogy javul a dolgozók munkafeltétele, s a munkatermelékenység. Az NDK szakemberei figyelemreméltó tervdokumentációt készítettek a tehénistállók felújítására. Az egyik szövetkezet régi típusú tehénistállóinak a korszerűsítéséről van szó, amelyeknek hossza egyenként 80. szélessége pedig 12,3 méter. Közülük kettőben teheneket, a harmadikban pedig növendékmarhákat tartanak. Istállónként 100—100 állatot helyeztek el, de a negyedik istállóban — amelynek a hossza 51 méter — borjakat neveltek. Az állatok etetése átjárás folyosóról, traktorvontatású pótkocsival történik. A trágyát traktorokkal, illetve mechanikus lapátokkal távolítják el. Fejőshez az Mb 20 típusú berendezést használták. A régi típusú istállók korszerendszert képeztek ki. A belső boxok hossza 2,1, szélessége pádig 1,1 méter. Ugyanakkor a középen levő boxok hossza 2 méter. A pihenő helyiségbe állatcsoportonként három automatikus itatót szereltek fel, hogy az állatok tetszés szerint ihassanak. Etetéskor a szarvasmarhák csoportokban jutnak rűsítésével a dolgozók munkafeltételeinek s az állatok életkörülményeinek a javítására törekedtek. A borjúnevelő meghosszabbításával azt a célt követték, hogy annak két végén felhalmozhassák a takarmányodból beérkező eleséget. A tehénistállók szomszédságában, azaz tőlük délre építik az új takarmányozót. Az istállókból észak felől folyosón hajtják be a tehenekét a fejőházba. A korszerű megoldás és a járulékos épületek kivitelezése lehetővé teszi azt, hogy ugyanazon a területen ahol korábban 300 állat fért el, újabban 600 tehén kapjon kényelmes helyet. Ugyanakkor rendelkezésükre áll egy 120 férőhelyes ellető ás ugyancsak 120 férőhelyes borjúnevelő is. A tehénistállókban négy sorhan boxbe az etető folyosóba. A régi típusú borjúnévelőt északi oldaláról 9, dél felől pedig 30 méterrel megtoldottak. Ezt az istállót az A KOMPLEXUM TERVE: 1 — Tehén-istállók, 2—3 — Allományfelújitó istállók, 4 — Takarmányelőkészítő, 5 —Takarmányos. 8 — Tejgyűjtő, 7 — Öszszekötő folyosó, 8 — Szociális épüiet,9 — Silók, 10 — Hígtrágya, 11 — Elpusztult állatok, 12 — Szivattyúállo-más. METSZET: 1 — Tehénistállók, 2—3—Allományfelújitó istállók, 4 — Takarmányoző folyosó, 5 — Takarmányelőkészítő, 8 — Tej ház és váró, 7 — Áthajtó folyosó, 8 — Állategészségügyi szoba, 9 — Borjúnevelő, 10 — Fejőház, 11 — Konyha, 12 — Szociális berendezés. állomány felújítására szánták. Itt az állások hossza 1,35, szélessége pedig 1,1 méter. A récsozntt fedelű hígtrágya elvezető csatorna szélessége 0.74, mélysége pedig 1 méter. A takarmányozo folyosó szélessége mindössze 1,4 méter, s rajta keresztül az eleség speciális kocsikkal jut az állatokhoz. Az istálló déli fekvésű oldalán a taknrmányuzó kocsi 22 méteren egy, a másik oldalán pedig 44 méteren két alkalommal üríti ki tartalmát. A fejőházat halszálkás rendszerben képezték ki. A teheneket az északi fekvésű folyosón hajtják be a váréba, majd a fejőházba. Fejés után vissza hajtják azokat eredeti helyükre. Az állomány felújítására berendezett istállóban az állásokon fejik a teheneket. Ide csőrendszeres fejőberendezést építettek be. A fent vázolt megoldással egymásra szorosan kapcsolódó termelési folyamatot hoztak létre. A dolgozók az istállókba csak a szociális épületen keresztül jutnak be, ami megfelel a korszerű állategészségügyi követelményeknek is. (zn—75/34) Integrált növényvédelem íparszerü termesztés esetén (III.) Egyéves kultúrák integrált védelme. Az integrált védekezési módszerek kidolgozásában elért eredmények még csak kis mértékben érvényesülnek a vegyi védekezés volumenében, mert a vegyi és egyéb módszerek egyesítését csak egyes területeken dolgozták ki speciális évelő kultúrákra. Az adatok azt bizonyítják, hogy az egyéves kultúrák integrált védelme bonyolultabb, mint az évelőké. A monokultúrás évelő növényeknél az integrált növényvédelem alkalmazásával kapcsolatos megfigyelések azt bizonyítják, hogy a káros tényezők spektruma a monokultúrában szőkébb, mint más jellegű kultúra esetében. A monokultúrában azonban fokozódik a rendszeresen megjelenő káros tényezők hatása és emelkedik a potenciális káros tényezők jelentősége. Éppen ilyen körülmények között elégtelen a vegyi védekezés és ekkor kell hatékony integrált védekezéssel, mint a betegségek, kártevők és gyomnövények elleni komplex védekezési rendszerrel felváltani. Az ilyen rendszer kidolgozása hosszadalmas és meghatározott kritériumok sorának felhasználását igényli, például mint a veszélyességi küszöbérték. A komplex védekezés fontos öszs'zetevője a prognózis és az előrejelzési szolgálat, amely megfelelő eszközökkel rendelkezik a káros tényezők megjelenésére vonatkozó elsődleges adatok gyors feldolgozásához. A veszélyességi küszöbérték meghatározása és alkalmazása. Az Integrált védekezés fontos összetevőinek kidolgozása és alkalmazása nemcsak egyes káros tényezőkre korlátozódik, hanem figyelembe" veszi a termesztés gazdaságosságának követelményeit is. A veszélyességi küszöbérték kritériumát leggyakrabban az állati kártevők vonatkozásában alkalmazzák. Meghatározása és alkalmazása a növényi betegségek tekintetében bonyolultabb, mert a fertőzés mértéké nem mindig szolgál a következő időszakban a kártétel kritériumával. A gyomnövényeknél a veszélyességi küszöbértéket csak egy meghatározott területen található kritikus számokra dolgozták ki. A veszélyességi küszöbérték alkalmazása a növényvédelem gyakorlatában nehézségekbe ütközik, mert a növényszám rendszeres gépesítetlen felvételezése, — ami az ilyen védekezés alapjául szolgál —, sok Időt Igényel, azonkívül nagyobb kockázattal jár az eredményességet illetően, mint a szokásos védekezés. Ez különösen észrevehető az olyan kultúráknál, amelyek termesztésénél fokozottak a termés minősége iránti követelmények. A növényvédelem az egyes kultúrák termesztési technológiájának összetevője, ezért az integrált védekezésnek fokoznia kell a védekezési eljárások gazdaságosságát. Ezért a veszélyességi küszöbértéket ott a legkönnyebb bevezetni a gyakorlatba, ahol a védekezési eljárások alkalmazását a gépesítés korlátozza, vagy ezek az eljárások károsíthatják a vetést, például a lucerna és a szemes kukorica kártevői elleni vegyi védekezés esetén. A veszélyességi küszöbérték alkalmazásának hiányosságait csak az elsődleges anyaggyűjtés és a feldolgozás gépesítése küszöbölheti ki. Az integrált védekezés fő célja w-> a rendszer egyszerűsítése és a hatékony védekezés megbízhatóságának fokozása. Az iparszerü termelésnek nem felél meg a munkaigényes gépesítetlen ellenőrzési és védekezési módok alkalmazása, amelyek károsíthatják a kultúrnövényeket. Intenzív termesztés esetén az integrált védekezés hatékonysága a gyakorlatban csökken annak következményeként, hogy hatása csak hosszú idő eltelte után érvé-NÖVíNYVtDlLÍM nyesül, valamint azáltal, hogy megjelenik a kultúrnövények károsításának kockázata. Ha a gyümölcsösökben a vegyi védekezést hirtelen váltja fel a biológiai védelem, a védekezés hatékonysága csökken, mivél a biológiai szféra nem tud gyorsan reagálni érré a változásra, s egy-két éven keresztül csak gyengén szabályozza a popnlaciót. Ezekben az években ugyanis csökken a védekezés hatékonysága és nagy termésveszteség figyelhető meg. A növényvédelem alapulhat bonyolult eljárásokon is. Az ember minden erőfeszítést megtesz annak érdekében. A Prostéjovi Agrostroj n. v. SPS—420-as típusú magajáró szálastakannány - betakarítógéphez — a KGST-tagállamok együttműködése révén — a Szolnoki MEZŐGÉP gyártja a ŽT—300-as típusú silókukorica adaptert, melynek munkaszélessége 3,0 m és területteljesítménye 80—70 tunna/h. hogy maximális terméseredményeket érjen el, nagy munkatermelékenység mellett. Ilyen környezetben a növényvédelem biológiai elemei gyakrabban semmisíthetők meg a nagyüzemi technológia eszközeivel, mint kémiai védekezéssel. Fontos szerepet játszanak a vegyi védekezésben a szelektív peszticidek; amelyek kevésbé hatnak a biocönózisra. Gazdaságos alkalmazásuk főleg az integrált védekezéssel kapcsolatos,mivel drágák és a megállapított veszélyességi küszöbértéknek, valamint a káros tényező megjelenésére vonatkozó szignalizáciős adatoknak megfelelően keli alkalmazni őket. A szelektív készítmények nem alkalmasak a szokásos megelőző védekezésre, amelyet a naptár szerint szoktak végezni perbe. E kiállítás méltán váltotta ki a mezőgazdasági, élelmiszeripari és az érdekelt vállalatok szakembereinek érdeklődését. A 73 magyarországi kiállító, 9 szocialista kiállító vállalat és 50 tőkés kiállító cég a gyártmányok gzreit mutatta be. E kiállításon összesen 20 ország szerepelt és a kiállított anyag méltán reprezentálta a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépipar gyártmányait. Az egyhetes kiállításnak több mint 80 ezer látogatója volt. Hazánkat a MOTOKOV külkereskedelmi vállalat képviselte a kiállításon, amely az Idén ünnepli fennállásának 25 éves évfordulóját. A kiállításon több olyan gépet mutatott be, amit a szomszédos Magyarországgal kooperációban gyártunk. Ezek közül aranyérmet kapott a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalattal közösen készített Terra kertművelő kisgép. Ugyancsak aranyérmes lett az MF—73-as jelű motoros fűkasza is. A hazai gyártmányokból továbbá a DZKD—15-ös típusú fejőkarusszel ezüst, a PZTF—3-as típusú fekáliakocsi pedig bronzérmet Az Agromasexpo aranyérmese, a szovjet gyártmányú К—701-es, nagyteljesítményű traktor. Motorteljesítménye-' 300 LE, sebességhatárok: 2,9—33,75 km/h. (I.) Élelmiszeripari Gép- és MűszerkláHí-Nemrégiben került sor a Budapesti tás és Vásár megrendezésére. Nemzetközi Vásár központban immár Az Agromasexpo ’76 25 ezer négynegyedik alkalommal az Agromas- zetméter területen 132 kiállító gépét, expo ’76 Nemzetközi Mezőgazdasági, berendezését és gyártmányát mutatta A KGST-tagáUamjk együttműködésével készült az SB —220-as típusú felszedő adu'-ter (Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat), amely az SPS—420-as járvaszecskázóra szerelhető fel. Munkaszélessége 2,2 m, lerületteljesítménye 10—30 tonna Ц. .(A szerző felvételei) kapott. Nagy sikert aratott az idei kiállításon is a 120 LE-s (lóerős) ZETOR 12 045-ös traktor. A MOTOKOV évente több mint 12 millió rubel értékben forgalmaz mezőgazdasági gépeket Magyarországra. A szovjet Traktorexport Külkereskedelmi Össz-szövetségi Egyesülés az Agromasexpo kiállítások szintén állandó résztvevője. Az egyesülés magyar külkereskedelmi vállalatokkal kötött szerződések alapján árucsereforgalmát az elmúlt három év alatt csaknem megkétszerezte. Jelenleg Magyarországon több mint 40 ezer szovjet gyártmányú traktor üzemel. Az idei kiállításon mutatták be többek között a 300 LE-s K—701-es típusú traktort. Ebből az erőgépből, — amely elnyerte az Agromasexpo ’76 aranyérmét —, jövőre kezdik meg a szállításokat. Az AGROMASEXPO-t 1977-ben ismét megrendezik, ezúttal tavasszal, április 15-én nyitja meg kapuit. (bara) metezéssel. Az integrált védekezési rendszert в belterjes növénytermesztésben a kemizálás valamennyi aspektusának és a káros tényezők elleni általános védekezési szempontoknak a figyelembevételével kell értékelni, mivél az agrokemikáliák az intenzív összpontosított növénytermesztés alapjai maradnak és fontos összetevői az integrált védekezésnek. A integrált védekezés fontos elemé a megfelelő műszerezettség és a jó szakemberképzés. Kielégítheti a növényvédelem Iránti magas követélményeket a koncentrálás és szakosítás feltételei között, ha egyesíti az összes védekezési gljárást, vagyis komplex rendszerré válik, amelynek fontos összetevője az ésszerű vegyi védekezés. (Nemzetközi Mezőgazdasági Szemle, 3/1976)
