Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-09-25 / 38. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. szeptember 25. 14 AZ IDŐNKÉNTI csillogásért kameniCnAn sem jár elismerési Anyagi ösztönzők a termelésfejlesztés szolgálatában Emlékszem, egy évvel ezelőtt a kameničnái földművesszövetkezet vezető dolgozói bizony nem szívesen folytatták a beszélegtést, ha véletlenül a tejtermelés fejlesztésével kapcsolatos kérdésekre terelődött a szó. Megvolt rá az okuk — tejtermelés tekintetében a „gyengélkedők“ között emlegették e gazdaságot. Augusztusban Jártam utoljára KameniCnán. Az csak természetes, hogy a Steiner Gábor Efsz-be is ellátogattam. Varga Kálmán elnök, Halmo Antal közgazdász és Holtai Gyula növénytermesztő örömtől sugárzó arccal számoltak be a gabonatermesztésben elért ez évi kiváló eredményekről. Húsz vagon gabonájuk termett terven felül, ami az időjárás kedvezőtlenségét figyelembe véve, ugyancsak elég ok az örömre. Hirtelen rákérdeztem a tejtermelési eredményekre. Legnagyobb örömömre nem hervadt le a vezetők arcáról a mosoly, mint egy évnek előtte. Szinte egyszerre szóltak — az elsők közé tartozunk a járásban! Azután már csak a tejről beszélgettünk. Pontosabban az útról és a módszerekről, amelyek lehetővé tették, hogy a sor végén kullogó gazdaság a járás legjobb tejtermelőinek élcsapatába zárkózzon fel. Ügy mondják a helyi vezetők, megelégelték már a múlt évi gyengébb eredményekért kapott bírálatot, derekasan munkához láttak, és — elérték céljukat. Félévi tejeladási kötelezettségeiknek maradéktalanul eleget tettek. Hat hónap alatt 1590 literes egyedenkénti tejhasznosságot értek el, ami jóval fölötte volt az 1452 literes járási átlagnak. A ranglétrán a Zemianska Olča-i és a búd szövetkezet, a bajéi Állami Gazdaság, valamint a sokolcei szövetkezet után az ötödik helyet szerezték meg. Később megkerestem Szabó János állattenyésztőt. О a júliusvégi helyzet ismertetésével kezdte. Nem véletlenül — itt derült ki, a tejeladás időszaki tervének teljesítésében a helyi egyesült szövetkezet jár az élen a komárnoi járásban. A hetedik hónap végéig 1 millió 124 ezer liter tejet értékesítettek, ami az eladási kötelezettségeik 113 százalékos teljesítését jelentette. Amikor a kiváló sikereket eredményező módszerek iránt tudakozódtam, Varga Kálmán elnök így válaszolt: — Ninős ebben semmi furfang vagy titkolnivaló. A siker kulcsa mindig az emberek kezében van. Vagyis — a szakszerű tenyészmunkán és az ésszerű takarmányozáson kívül jelentős szerepet játszik az emberi hozzáállás is. És e téren szövetkezetünkben kedvező változás állt be az utóbbi néhány hónapban. Az állattenyésztő bólogatva helyeselte az elnök szavait, majd hozzáfűzte: — Tagadhatatlan, hogy a következetes tervezés és a tervfegyelem betartása is kedvező hatással volt és van az állattenyésztés, főleg a tehéntartás fejlődésére. A tervezés során alaposan összehangoltuk az állattenyésztés és a növénytermesztés feladatait és a feladatok teljesítését feltételező igényeket. A múlt évinél kedvezőbb feltételeket teremtettünk a szarvasmarhák, főleg a tehenek számára. A tenyésztői munka színvonalasabbá tétele mellett a takarraányalap kialakítására fordítottuk a legnagyobb gondot. Örömmel mondhatom — sikerrel. A'növény termesztő, ezzel kapcsolatban kijelentette, az 'elkövetkezőkben is legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy a szemesek termelése mellett elsősorban a takarmánytermesztést fejlesszék. Az idén a nagy szárazságok idején egy 55 hektáros parcellán állandóan locsolták a lucernát, minek következtében folyamatos volt a tehenek zöldtakarmánnyal való ellátása. Szépek a silókukoricák és az aratást követő napokban elvetett tarlókeverék is szépen fejlődik. Tehát a takarmányellátás terén aligha merülhet föl hiányosság. Mármint mennyiségi szempontból. S hogy a minőséggel se legyen baj — de sok állattenyésztő panaszkodott a téli hónapokban a bekészített takarmányok minőségére, a növénytermesztésben dolgozók hanyag munkájáral — effelől jórészt az elkövetkező napokban kell határozni. ___ Tény, hogy az idén valóban kitűnően sikerült biztosítani a zöld futószalagot és a mennyiség mellett a minőség is megfelelt a követelményeknek — szólt ismét az állattenyésztő. — Jórészt ennek tudható be, hogy az idén hét hónap alatt 9,8 százalékkal termeltünk több tejet, mint a múlt év hasonló Időszakában. További pozitívum — a jó zöldtakarmány-ellátás jóvoltából mindöszsze 0,26 kg erőtakarmányt fogyasztottunk égy liter tej kiprodukélásához. A járási átlag 4 dekával volt több. Augusztus folyamán pedig alig 19 deka abrakot fogyasztottak a tehenek a kitermelt tej litereként. Az egyedenkénti tejhasznosság tekintetében még nem tudunk az élre törni, de egyre javuló eredményeink igazolják, nem véletlen Szerencsé folytán kerültünk az élvonalba.. Hét hónap átlagában 9,6 liter tejet fejtünk naponta és tehenenként. Az emberi hozzáállás jelentőségéről szóltunk már néhányszor. A kameničnái szövetkezet tejtermelési eredményei kapcsán most ismét felsorakoztathatnám az érvek tömegét, de nem teszem. Inkább azt mondom el, hogyan használják fel az anyagi ösztönzőket és a szocialista versenymozgalom különböző változatait az egyéni kezdeményezőkészség és tenniakarás fokozására. Azzal kezdeném, a vezetők mindent elkövetnek, hogy a tehenészetben dolgozók valamennyien aktívan részt vegyenek a tejtermelés fejlesztése céljából indított járási versenymozgalomban. Az igyekezet immár meghozta első eredményét: a mozgalom félévi eredményeinek értékelését követően a járási vezetőség 2500 koronát utalt át a kameničnái szövetkezet számlájára, hogy abból jutalmazzák meg az öt legjobb fejőgulyást. A megérdemelt jutalmat Farkas Jenő, Viszovszky János, Bese Gusztáv, Kuczman László ás Kovács János kapták. Farkas Jenő ez idő szerint az egyesült szövetkezet legjobb fejőgulyása. A gondjaira bízott tehenek napi és darabonkénti átlagban 11,48 liter tejet termeltek hat hónap alatt! A részlegek közötti versenyt a čaloveciek nyerték 8,9 literes átlaggal. Az öt jutalomra érdemesített gulyás közül három ezen a részlegen fejt ki érdemdús tevékenységet. E részleg vezetőjét, Földes Lászlót ugyancsak jutalomban részesítette a közös vezetősége. — Attól eltekintve, hogy bekapcsolódunk a járási méretű mozgalomba, belüzemi szocialista,versenymozgalmat is kibontakoztattunk — tájékoztatott Halmo Antal közgazdász. — Ennek célja ugyancsak a tejtermelés fokozása, ami érthető, hiszen járásunk ugyancsak elmaradt az élenjáróktól az utóbbi öt évben. A versenyt havonta értékeljük, esetenként öt-öt kiváló eredményt felmutató állatgondozót jutalmazunk 100—300 koronával. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az értékeléskor nem csupán az elvégzett munka minőségét és az adott hónapban elért eredményt veszik figyelembe, hanem még valamit. Történetesen azt, hogy a szóban forgó dolgozó milyen becsületesen végezte munkáját az év más hónapjaiban. Szigorúan kikötötték: csakis az kaphat jutalmat, az részesülhet erkölcsi és anyagi elismerésben egy-egy hónapban elért kiváló eredményeiért, aki az év elejétől számított átlagban eléri vagy túlhaladja a nyolcliteres napi fejési átlagot! Az értékelés sok papírmunkát igényel ugyan, de a másik oldalon következetesen rávezeti az embereket, hogy egész évben becsületes munkát végezzenek. Mert — mint ahogy a közös elnöke is mondta: „A kameničnái szövetkezetben időnkénti • csillogásért nem jár sem erkölcsi, sem anyagi elismerés!“. A szövetkezet vezetői megegyeznek abban, hogy ez a módszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hozzájárult a tehenészetben dolgozók munkájának javulásához, a tejtermelés növekedéséhez. Persze nem mindenkire hat egyformán ez az értékelés. Most is vannak, akik fennen hangoztatják, nem érdemes néhány zöldhasúért egész évben „nyomni a gombot“. Stanko János például együtt dolgozik Bese Gyulával a čaloveci részlegen, de a tejhasznosságban mutatkozó csaknem három literes különbség nem arra vall, hogy igyekszik követni munkában élenjáró társa példáját. Szépe és Viszovszky elvtárs „standja“ szomszédos az istállóban, az állatok is azonos képességekkel rendelkeznek, de ezt Viszovszky János sokkal jobban kihasználja. Társa 7,77 literes átlagával szemben 10,23 tejet fejt egyedenkénti és napi átlagban az első hat hónapban. Folytathatnám a sort, de minek. A kameničnái szövetkezetben — és persze másutt is — mindenki tudja, kik az élenjáró, példaképül állítható dolgozók, és kik azok, akik csak keveset vagy egyáltalán semmit sem tesznek az előbbrelépésért, viszont zúgolódnak és fájlalják vagy helytelenítik, ha az arra érdemeseket erkölcsi és anyagi elismerésben részesítik. Pedig ha őszintén nekigyürkőznének, szövetkezetük is többre vinné, ők meg évente legalább egyszer szintén oda állhatnának jutalmat átvevő társaik közé. Nemde, ezen érdemes gondolkozni egy kicsit?! KÄDEK GABOR A hígtrágya kezelésének és felhasználásának állategészségügyi kérdései (Ili.) A KÖROKOZÖK Ártalmatlanná tétele Anaerob tárolás. Azokban a legalább 1,5 m mély, fóliabélésű földmedencékben, amelyekben a hígtrágyát tárolják, a kialakult anearob viszonyok között az aerob kórokozók lassan elpusztulnak. Külföldi szerzők szerint a brucellák a szarvasmarha-hígtrágyában általában 30, a szalmonellák 286, szennyvízzel kezelve 112, a borjúhígtrágyában 34, a sertéshígtrágyában pedig 150—180 nap alatt pusztulnak el. A leptospirák élettartama 13—22 C°-on 1 nap. Az aerob biológiai tisztitás. Ennek során a szerves anyagok az aerob baktériumok élettevékenységének felgyorsulása következtében ásványi anyagokká alakulnak át, ami a csíraszám jelentős csökkenésével, erősebb hatásfok esetében pedig a kórokozók elpusztulásával jár. A legegyszerűbb aerob tisztítási eljárás a homogenizálás, amelynek kövekeztében nem ülepszik a hígtrágya és csökken a szenynyező flóra. Az Alfa-Llcom szétválasztásos eljárás legegyszerűbb változatában a jellemző trégyaszag eltűnik, csupán ammóniaszag érezhető az aminovegyületek hasítása következtében. Hasonló hatásfokkal működik a következő fokozatban egy magyarországi rendszer (VIDUSMÉLYÉPTERV), amelynek során olyan mértékű mechanikai-biológiai-kémiai tisztítás érhető el, hogy a hígfázis szalmonellákat, coliformokat, eriterococcusokat és clostridiumokat egyáltalán nem tartalmaz, összcsíraszáma pedig nem haladja meg a 10—5/ ml-t. Az ilyen hígfázis visszaforgatva padozat alatti öblítővízként használható. Az Alfa- Licom rendszer legnagyobb hatékonyságú fokozata a hőszigetelt tartályokban végzett Fuchsféle levegőkomposztálási eljá,rás, amelyben Strauch vizsgálatai szerint a szalmonellák elpusztulnak, ha a sertéshígtrégya 10 órás levegőztetés után 8,5 pH mellett 40 C°-ot vagy 8 óra levegőztetés után 8,5 pH mellett 45 CM, a szarvasmarha-hígtrágya pedig 48 óra levegőztetés után 8,7 pH mellett 45 C°-ot, 2 óra levegőztetés után 9 pH mellett 50 C°-ot ér el. A legutóbbi vizsgálatok szerint a rendszer alkalmas a száj- és körömfájás vírusának és a gömőbacillusok elpusztítására is, de az ellentmondó külföldi üzemi tapasztalatok miatt a megépült eléggé költséges fenti berendezések mikrobiológiai teljesítőképességét konkrét vizsgálatokkal még ellenőrizni kell. A szilárd rész füllesztáse. A trágyakezelő telepen történő manipulációk közül a szétválasztásos eljárás annyiban kedvező állategészségügyi szempontból, hogy a szilárd fázisban a kórokozók nagy része felfogható és szalmával vagy egyéb komposztáló anyaggal — az almostrágyához hasonlóan — fülleszthető. A meleg erjedés során keletkező minimális 80 C°-os hőmérséklet a kórokozókat 3 nap alatt elpusztítja; ennek elérésére a leföldelt halmot 3 hétig megbontani nem szabad. A szilárd rész hőkezelésé. Az előzőekben ismertetett közvetett hőkezeléssel szemben a közvetlen hőkezelés is az ártalmatlanná tétel egyik módszere lehet. Az NDK sertéshigiéniai irányelvei szerint a sertéshígtrágya hőkezelése esetén 55 C°-on 5 nap, 60 C°-on 4 óra, 70 C°-on 20 perc, 90 C°-on pedig 1 perc szükséges a legfontosabb kórokozók elpusztításához. Flachowsky és munkatársai hízómarháknál ártalom nélkül etettek magas hőfokon (200—400 °C) szárított sertéstrágyát, amelyen a kórokozókkal együtt az antibiotikumok (oxitetraciklin, neomycin, cinkbacitracin) is elbomlanak. Mivel a szárítás során hiányzik a baktériumspórákat elpusztító nagy nyomás (amit pl. a hullafeldolgozás során alkalmaznak], csak olyan állatfajok és csoportok hígtrágyája esetén lehet szó a hőkezelésről, amelyekben lépfene, gázödémás és más spórás baktériumok okozta betegség nem fordulhat elő. Gazdaságossági okokból, csak a legsűrűbb konzisztenciájú hígtrágyák, illetőleg a szilárd fázis esetében számíthatunk ennék az eljárásnak a terjedésére.' A hígtrágya sugárkezelése. Az ionizáló sugárzás által végzett kísérletekben bebizonyosodott, hpgy a ragadós száj- és körömfájás vírusa 177 ezer egységnyi mennyiségben 1,2 Mrad sugáradaggal elpusztítható, tizedanynyi vírusmennyiség viszont már 0,8 Mrad hatására tönkremegy. Tömény szuszpenzióban a sertéspestis vírusa 1,2 Mrad-dal sem ölhető meg. A Mycobacterium bovis 1,2, a clostridíumok vegetatís és spórás alakjai 0,8, a sertésorbánc-baktérium 0,6, az aerob és anaerob összcsíraszámot adó szaprofiták, a gombák, az aerob spórások és a Salmonella anatum 0,4, az enterrococcusok 0,2, a lactobacillusok pedig 0,1 Mrad hatására pusztulnak él. s, (Folytatjuk)’ A sertéstenyésztés fellendítésére törekednek Ä sertéshizlaldák sikere és maximális kihasználása a szopós .malacok megfelelő számának biztosításától függ. Ezt teljes mértékben reálissá teszik az eddigi tapasztalatok, amelyek azt igazolják, hogy mezőgazdasági üzemeink a már kiépített nagyhizlaldák szopósmalac igényeit nem tudják teljes mértékben kielégíteni. Ezért kell megteremteni a termelési ciklus minden láncszemét, a saját forrásokból származó szopósmalacok termelésétől kezdve, az előhizlaláson át egészen a tulajdonképpeni hizlalásig. Az ismertetett szempontok gyakorlati megvalósításának egyik példás kivitelezője és iránymutatója a Hubicei (gombai) Állami Gazdaság, ahol a szopósmalacok eredményes termelése közvetlenül kapcsolódik a hizlalásra. A malacnevelés» gyakorlati feltételeiről és az erre vonatkozó termelési tapasztalatokról az állami gazdaság igazgatója, Sipos Emil elvtárs tájékoztatott bennünket. — Tenyésztői munkánkat — élelmiszeriparunk célkitűzéseivel összhangban és a fogyasztók igényeinek megfelelően — a hústípusú sertések tenyésztése határozza meg. Az alapany. got (anyaállatokat, tenyészsüldőkea keresztezéssel foglalkozó központoi ból vásároljuk. Anyaállományunk landrace és a berkshire fajtákból ál Szopósmalac-termelésünk sikerének megalapozója sertésistállóink korsze rüsítése, felújítása volt. Istállóinkat saját elképzeléseink szerint és önerőből alakítottuk át. Elképzeléseink helyességét konkrét eredmények igazolják. Sertéstenyésztésünket egyébként három csoportra osztottuk: malacnevelésre (5 hetes korig), süldőnevelésre (20 kg-os élősúlyig) és a hizlalásra (20 kg-os élősúlytól kezdve). — A malacnevelés kiindulópontját a pároztatás képezi, melynek gazdaságunkban jól bevált formája az ún. turnusos pároztatás. Ezalatt azt a módszert értjük, amikor néhány nap folyamán nagyobb kocacsoportot egyszerre búgatunk be. A turnusos fia lás azután lehetővé teszi az egykorú és az azonos élősúlyú süldők tömeges beállítását az előhizlalásra, valamint a takarmányozási technika leegyszerűsítését. — A kocákat vemhességük ideje A Hubicei Állami bazdasag anyaseríés telepén tevékenykedő munkabrigád tagjai (A szerző felvétele) alatt kifutókban tartjuk, még télen is. Takarmányozásuknál az erőtakarmányok 30—35 százalékos megtakarítására törekedünk, amit nyáron a silókukorica és a zöldlucerna, a téli időszakban pedig a lucernaliszt és a takarmányrépa etetésével érünk el. A vemhes kocák a várható fialás előtt egy hónappal kerülnek a fiaztatóba, ahol kutrícákba vannak elkülönítve. A szopósmalacok részére fenntartott területet elláttuk önetetővel, önitatőval és melegítővel, önetetőkből a malacok már egyhetes koruktól fogyaszthatják a COS—I-es abraktakarmányt. A malacok elválasztása öthetes korban történik, s ezzel összhangban fokozzuk a kocák térmelőképességét, szaporaságát. A malacelválasztás időtartamának csökkentésével elértük, hogy a kocák erőállapota megfelelő marad, s a Hálást követő 5.-6. héten újra pároztatunk, kondíciónövelő takarmányozás nélkül. Ezzel egyúttal azt is biztosítottuk, hogy a kocák Hálásának a száma kétéves időtartam alatt elérje az ötöt. — A malacelválasztás tervét az idén egy anyára számítva 19 darabra növeltük. Az első félév eredményei (16,36 malac egy kocára) azt bizonyítják, hogy az eléggé igényes terv teljesíthető. — A hubicei részlegre összpontosított 240 anyasertés gondozásáról egy nyolctagú kollektíva tagjai gondoskodnak, akik Szabó Lajos vezetésével versenyben vannak a szocialista munkabrigád megtisztelő cím megszerzéséért. AZ ÄG vezetősége tisztában van azzal, hogy a kollektíva tagjainak felelősségteljes és odaadó munkája pozitívan hozzájárult az elért eredményekhez, ezért ezt a hozzáállást az anyagi juttatáson túlmenően erkölcsi megbecsüléssel és a szociális feltételek maximális biztosításával honorálja. Ez utóbbiak közül gondolom elegendő egy példát említeni: a nyolctagú kollektíva tagjai közül egy mindig szabadnapos. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy a Hubicei Állami Gazdaságban, — ahol nagyrészt önerőből és intenzív fokon alkalmazzák az állattenyésztés összpontosításának rendszerét —, a legnagyobb és leghatékonyabb munkatermelékenység elérésére törekednek Csiba László
