Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-10 / 27. szám
1978. Júliu« 10. SZÖVETSÉGI SZEMLE A GABONABETAKARItAS IDŐSZAKÁBAN: Miért fontos a jó szemléltető agitáció? Az utóbbi évek megannyi értékes tapasztalata, tanulsága bizonyítja, Igenis, érdemes a szemléltető agitációt sokrétűvé és a lehető leghatékonyabbá tenni, irányítását szakmailag és politikailag egyaránt fejlett dolgozóra bízni. Olyan egyénre, aki felelősségteljesen, lelkiismeretesen és hozzáértően végzi a reá háruló ebbéli feladatokat. Miért ennyire lényegesek ezek az emberi adottságok, tulajdonságok?! Egyszerűen azért, mert a helyesen irányított, hatékony szemléltető agitáció számottevően hozzájárulhat nemcsak a gabonatermés gyors és jó minőségű betakarításához, a gabonaeladási terv teljesítéséhez és túlszárnyalásához, hanem a dolgozó tömegek széles körű tájékozottságához, s ezen túlmenően szocialista tudatformálásukhoz, hazafias érzületük, haladó szemléletmódjuk kialakításához, a kritikai igényesség megszokásához is. Tehát, lényegbevágó politikei kérdésről van szól Az a vezető, vagy tisztségviselő, aki ezt fölényes kézlegyintéssel, vagy nyegle vállrándítással igyekszik tudomásul venni, esetleg csak tessékliesék módra, ímmel-ámmal tesz eleget ebbéli kötelessségének, valójában a fő célt téveszti szem elől, s joggal illethető a politikai vakság, — vagy szűklátókörűség — vádjával. MIT IS ÉRTSÜNK a szemléltető agitáció fogalma alatt? Minden olyan tevékenységet, amely a tervfeladatokat, azok teljesítését, a szocialista munkaverseny élenjáróinak, vagy győzteseinek jól bevált munkamódszereit, termelési-szervezési eredményeinek népszerűsítését segítheti elő. Sőt, széles körű elterjesztésükhöz nyújthat támpontot, további ötletekre, újabb kezdeményezésekre késztethet, százezres, vagy milliós értékek megtakarításához, találmányok, újítások, ésszerűsítések közismertté válásához, s gyakorlati alkalmazásához vezethet. Így tehető az okos elgondolás, a szellemi érték — közkinccsé. A SZEMLÉLTETÉS ESZKÖZEI Kétségkívül, századunk egyik leghatékonyabb szemléltetö-nevolő eszköze: a televízió. Hiszen egyugyanazon minutumban milliókhoz képes szólni, a szemléltetés sajátos módszerével, kifejüezésmódjával oktat, nevel, tájékoztat „testközelbe hoz“ személyeket, tárgyakat, tájakat, távoli földrészeket. Meggyőző erővel hat a nézőre hallgatóra. Node, a tévét követő többi tömegtájékoztatási eszköz (sajtó, rádió) is jelentős szerepet tölthet — és tölt is — be, mint szemléltető, népszerűsítő, tömegszervezö és ismeretgazdagitó eszköz. Igenám, de a mezőgazdasági üzemek szántára jóval könnyebben elérhető és igénybe vehető szemléltető eszközök is vannak, amelyek úgymond saját házuk táján is elkészíthetők: pl. üzemi újság, röplap, tisztelettábla, faliújság, versenytábla, vezetékes rádió, hangosbeszélő, stb. S természetesen, a járási vagy a kerületi újság Is az eredmények népszerűsítését, a hibák, fogyatékosságok feltárását teszi lehetővé, ugyanakkor az építő jellegű bírálat is érvényesülhet. MILYEN SZEMLÉLTETŐ ESZKÖZT ajánlunk? Csakis az eddigi legjobban beváltakat. Jó hasznát látják a többezer hektáros mezőgazdasági üzemekben az üzemi újságnak. Főleg ott, ahol ehhez már megteremtették az anyagi-műszaki, szervezési és személyi előfeltételeket. Ilyen szövetkezetek ma már tucatjával találhatók, amelyek saját üzemi újságot jelentetnek meg, rendszeresen — nem csupán az aratás időszakában. Még több azoknak a száma, amelyek úgynevezett Aratási Híradót adnak ki, két-három naponként, vagy hetente. Ezenkívül, szinte vala menyi járásban — rendszerint a járási mezőgazdasági igazgatóság, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága és a járási népművelési központ közreműködésével megjelentet járási jellegű Aratási Híradót. Ez utóbiak közül jó példaként említhető a Dun. Streda i (dunaszerdahelyi), amely amellett, hogy műszakilag jól kivitelezett, színes, tartalomgazdag, a cikekk időszerűsége és tömegmozgósító szerepe is jól érvényesül. Csakis dicsérhető a jó, lelkiismeretes szerkesztői, kivitelezési munka. Az üzemi újságok közül mindezidáig keveset juttatnak el szerkesztő ségünkbe. Márpedig szívesen — és bérmentesen — nyújtanánk tanácsot, segítséget. Ezt a múlt években már praktizáltuk, s most is készséggel teszünk eleget, hogy a szerkesztési, anyagfeldolgozási vagy más jellegű tapasztaltainkat megosztjuk velük. A sinnái (abaújszinnai) szövetkezet például — attól függetlenül, hogy nem kértük, — rendszeresen küldi üzemi újságját. S néhány példányt más szövetkezettől is kaptunk az elmúlt években. ... Node, ne rekedjünk meg az üzemi újságoknál! A faliújsággal találkozunk a legtöbb helyütt. Sajnos, az időszerűség az, amely a leginkább számonkérhető. Bár kevés az üresen ásítoző faliújság, vagy versenytábla, de lustaságra, érzéketlenségre vall, ha például az ide-A Dun. Streda i járás Aratási Híradója. LELEMÉNYESSÉG, HELYI ADOTTSÁGOK jétmúlt tavaszi vetésről tudósító, fakult cikkecskék, vagy fényképek hivalkodnak a népszerűsítő eszközön, most az aratás elején. S aránylag kevés községben élnek a hangosbeszélő nyújtotta lehetőségekkel, holott ennek az eszköznek a tömegmozgósítónevelő hatása igen nagy, fölöttébb, ha hozzáértő emberek készítik — és közmegbecsülésnek örvendő egyének, 5 vezetők — s olvassák fel az össze' állítást, jó zenével, nótával „fűszerezve“, tarkítva a műsort, ezáltal elűzve az egyhangúság okozta érdektelenséget. Igen jó szolgálatot tehet a községi hangosbeszélő, az ún. „pléhember“ az aratási verseny napi eredményeinek népszerűsítését illetően is. Hiszen az egész falu, vagy község lakossága hallja jóformán: ki az első a kombájnosok, gépkezelők, terményszállítók, szalmapréselők, kazalozók, vagy az éppen tarlóhántást végző traktorosok közül. Ez esetben a mozgósító és nevelő hatás szinte egyszerre érvényesül. A verseny élenjáróinak számára büszkeség, ha az egész falu tudomást szerez példás, hazafias helytállásukról, de ugyanakkor a munkában lemaradozők is igyekeznek, nehogy a hátul kullogok sorában említsék a nevüket. Ugyanilyen nevelő hatás érvényesülhet mondjuk az egyes kollektívák esetében, ha csupán a vezetőjük nevét is említi a bemondó. Mert, a FALU SZÄJA a legkíméletlenebb ítélőbíró ... VÉGEZETÜL annyit: a szövetkezetek agitációs bizottságait lehetőleg úgy állítsuk össze (itt főleg a szemléltető agitációról lévén szól), hogy a bizottság tagjai legyenek ötletgazdagok, kifinomult érzékkel, írási-rajzolási készséggel rendelkezzenek, keressék, kutassák a leghatásosabb szemléltető módszereket, ne féljenek a bírálat fegyverét is alkalmazni, természetesen segítő szándékkal, a hibák levetkőzésének útját-módját is megmutatva. Ettől a nevelési formától sose riadjanak vissza, hiszen mindenkor a közösség ügyét képviselik. A hatékony szemléltető agitáció csakis úgy érhet célba, ha a nyílt véleményalkotásra, az igazság bátor kimondására nevel, s nem a megalkuvásra, a kispolgári szemléletmódra. Ez utóbbiak idegenek, a szocialista ember erkölcsi világával össze nem egyeztethetők. N. KOVÁCS ISTVÁN (A szerzó felvétele.) BIZTONSÁGOSABB MUNKÁT A SZÖVETKEZETEK MELLÉKÜZEMÁGI TERMELÉSÉBEN Az előírások mindenkire kötelezőek Mint derült égből a villám, úgy hatott az a megrázó hír, hogy a poprádl járásban tömeges, halálos kimenetelű baleset történt, amelynél egyszerre öt ember — köztük nők ts — vesztette életét. A tragikus balesetet a trágya robbantásos szétszórásánál a vigyázatlanság okozta. Sajnos, csaknem naponta olvashatunk hasonló híreket a sajtóban. Az esetek kivizsgálása során nagyobbára felfedik a balesetet okozó hibákat. Ezek között az első helyen a munkabiztonsági előírások be nem tartása, súlyos megszegése szerepel. Az egészségvédelem és a munkabiztonság előírásainak betartása felett a társadalmi ellenőrzést a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége egyes albizottságai, beleértve a szövetkezetek egészségvédelmi és munkabiztonsági albizottságait, gyakorolják. Az utóbbi időben a SZFSZ szervei az egészségvédelmi és munkabiztonsági előírások betartását ellenőrizték a kő-, kavics- és a homokbányákban, ahol a nyersanyag kitermelését a szövetkezetek — melléküzemági termelésük keretében — végzik. A szövetkezetek Ilyen irányú tevékenységét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium erre vonatkozó rendelkezései, valamim a bányatörvény és a Szlovák Bányahivatal rendelete szabályozza. Ezért a SZFSZ szervein kívül az egyes ásványi anyagok lelőhelyeinek célszerű kihasználását az Állami Bányaigazgatóság szervei Is ellenőrzik és ugyanakkor ügyelnek a munkabiztonság, valamint a megszabott munkafeltételek következetes betartására is. Az említett felülvizsgálás és ellenőrzés Ismételten megállapította, hogy csaknem egyetlen olyan üzemegység sem akad, ahol a rendeletek be nem tartása ne veszélyeztette volna a dolgozók egészségét és munkabiztonságát. Ez igen komoly Intőjel. Mit állapítottak meg a Szlovák Bányahivatal és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének szervei? Elsősorban azt, hogy a dolgozók felőli gondoskodás ezekben az üzemekben kimondottan elégtelen. Nincsenek öltözők, illetve olyan helyiségek, ahol a dolgozók az idő viszontagságai elől menedéket találnának. Igen gyakran hiányoznak az olyan munkabiztonsági kellékek, mint például sisakok, biztonságos, fémmel erősített munkacipők, kesztyűk, szemüvegek stb. Több munkahelyen e kellékek közül néhány ugyan fellelhető, de a dolgozók ezeket, érthetetlen okokból, nem használják. Nélkülözik az elsősegély nyújtására szolgáló helyiségeket, sőt számos munkahelyen még a legszükségesebb orvosságok, kötszerek, hordágy sem található. Másutt a portalanítási intézkedéseket mellőzik. Sok munkahely dolgozói nem járnak rendszeres egészségügyi ellenőrzésre. Számos szövetkezetben egyáltalán nem is ismerik az Ilyen üzemágban, ilyen munkákra vonatkozó érvényes előírásokat, rendszabályokat. Hiányzik a fejtési dokumentáció, nem dolgozták ki a technológiai eljárást, a fejtési és robbantási munkákra. A fejtésfal igen magas és nem elég szilárd. Nem végzik el rendszeresen a műszaki berendezések, felszerelések karbantartását és ellenőrzését. A dolgozók többségének (kotrógépkezelő, lőmesterek) nincs kellő képesítése, de még rendszeres iskolázáson sem vesznek részt. A robbantási munkákat gyakran engedély nélkül végzik, s a lőmestereknek nincs képesítésük felszíni fejtésre. Nem vezetnek nyilvántartást a robbanóanyagokról, hiányzanak az átvételi és kiadási elismervények. A vezető tisztségviselők, a szövetkezet szakdolgozói a havonta kötelező ellenőrzéseket sem végzik el. A robbanóanyag-raktárak sok esetben nem felelnek meg az érvényes előírásoknak, és a robbanóanyagot a megengedettnél nagyobb mennyiségben tárolják. A bánya területe nincs elkerítve s ígý emberek vagy állatok belezuhanhatnak a gödörbe. Alig fordítanak gondot a talaj rendezésére, a kitermelt területeken s így csak nagy későn válik a devasztált földterület ismét a mezőgazdasági termelés számára használhatóvá. Az új Jogszabályokról, a mezőgazdasági szövetkezeti törvényről folytatott országos vita során a szövetkezetek tisztségviselői, elsősorban pedig az elnökök tettek fel kérdéseket és érdeklődtek a szövetkezet tisztségviselőinek jogvédelmével kapcsolatban. Erre a kérdésre ez esetben nem lehet más választ adni, mint azt, amit annak idején adtak: az irányítás, a vezetés ellenőrzést jelent. Az efsz-ek tisztségviselőinek jogvédelme elsösor\ ban azt feltételezi, hogy önmaguk betartanak minden érvényes rendeletet ós szabályt. Ugyanakkor hajthatatlanul és következetesen megkövetelik a rendelkezések, szabályok és törvények betartását minden felelős beosztású tisztségviselőtől csakúgy, mint az egyszerű szövetkezeti tagtól is. Más út nincsl Az előírások be nem tartása nemcsak az ilyen veszélyes munkahelyeken, hanem másutt is, balesetek eredője lehet, amely esetleg pótolhatatlan emberéleteket követel. Ez pedig szöges ellenétben áll a CSKP XV. kongresszusának határozataival, amelyek a munkabiztonság és az egészségvédelem fontosságát kiemelten hangsúlyozzák. M. Ö. A NYÁRI NAGY MELEGBEN sokszor nem Is Igen vágyunk meleg ételre. Pedig enni kell az aratás idején is. Viszont kinek akaródzik a melegben főzni, sütni, különösen, ha hosszabbított műszakban kell az idénymunkákkal megbirkózni. Mezőgazdasági üzemeink, szövetkezeteink már jó előre gondoskodnak arról, hogy az aratók, az állandó dolgozók és az idénymunkások számára is meleg ételt, ebédet, frissítő italokat biztosítsanak. A kérdés megoldása nem okoz fejtörést ott, ahol a szövetkezetnek saját konyhája, étkezdéje van. Azok a mezőgazdasági üzemek viszont, ahol a dolgozókról való gondoskodás terén még nem jutottak el erre a szintre, a Jednota fogyasztási szövetkezettel kötnek szerződést a közös étkeztetés megoldására a csúcsmunkák idején. MILYEN A HELYZET e téren a galantai járás mezőgazdasági üzemeiben? E kérdésre készségesen válaszoltak a Jednota fogyasztási szövetkezet galantai igazgatóságán F u r k o v á Magda előadó és V r a n k a Ladislav elvtárs, az üzemszervezési osztály vezetője. Gondoskodnak az aratókról — Még áprilisban körlevélben hívtuk fel járásunk közétkeztetési üzemei, vendéglői vezetőinek figyelmét arra, hogy idejében és minden téren gondoskodjanak a szövetkezetek, az állami gazdaságok, valamint a szolgálatainkat igénybe vevő többi mezőgazdasági üzem ezirányú szükségleteinek kielégítéséről, — mondotta Vranka elvtárs. — A körlevélhez szerződési mintát is mellékeltünk, amelynek alapján egyes üzemegységeink vezetői az étkeztetésre, illetve szolgáltatásainkra igényt tartó mezőgazdasági üzemekkel az erre vonatkozó egyezséget megköthették. — A múlt esztendőkhöz hasonlítva — kapcsolódott be a témába Furková elvtársnő — csökkent az étkeztetést igénylő szövetkezetek száma. A legtöbb mezőgazdasági üzemnek, különösen az egyesült, megnagyobbodott szövetkezeteknek saját kifőzdéje, üzemi konyhája van és ellátják a hatáskörükbe tartozó részlegeket. A továbbiakban megtudtuk, hogy a szerződéses alapon lekötött étkeztetés a Jednota fogyasztási szövetkezet útján igen előnyös a mezőgazdasági üzemek számára, mivel az ebédekért a negyedik árcsportban érvényes árakat számítják, felszolgálási pótdíj nélkül. Az ételt a szövetkezet, illetve a mezőgazdasági üzem kívánsága szerint közvetlen a földekre is kiszállítják, nehogy az aratóknak sok időt kelljen veszteniük azzal, hogy ebédre a telephelyre jönnének be. Ugyanígy a mezőgazdasági csúcsmunkák idején a negyedik árcsoportban számlázzák a leszállított frissítőket, esetleg a megrendelt egyéb árut. SAJNOS AZONBAN még mindig akad olyan mezőgazdasági üzem, ahol idejében nem foglalkoznak e kérdés — a köztékeztetés és a frissítő-ellátás — minden megoldásával érdemben. Talán a határozatlanság vagy az előrelátó tervezés hiánya okozza, viszont a Jednota részéről nagy nehézségekbe ütközik az utolsó pillanatban, tehát a későn beérkező igénylések kielégítése. Elsősorban az étkeztetés, a meleg ebédek biztosítása kérdésében áll fenn ilyen helyzet. A frissítő italokkal történő ellátás iránt a mezőgazdasági üzemek amúgy sem támasztanak különösebb igényeket. Rendszerint az egyes községek vendéglátóipari üzemegységei még a fokozottabb keresletet is minden esetben ki tudják elégíteni. A JEDNOTA fogyasztási szövetkezet galantai igazgatóságának hatáskörébe tartozó vendéglők és éttermek dolgozói az előző esztendőkhöz hasonlóan az idén is a legnagyobb gondot fordítanak majd arra, hogy a nyári csúcsmunkák időszakában a mezőgazdasági dolgozókat ellássák elegendő és jó minőségű, hűtött, alkoholmentes itallal és az egészséges, ésszerű táplálkozás követelményeinek megfelelő meleg étellel. Ezzel kívánnak legalább részben hozzájárulni a dolgozók felőli fokozottabb gondoskodás feladatának sikeres megoldásához, ami* a CSKP XV. kongresszusának határozatai hangsúlyozottan mindannyiunk egyik elsődleges kötelességévé tettek. (obenau)
