Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-09-18 / 37. szám
A zöldségtermelésben is jobb eredmények elérésére törekednek (Folytatás az 1. oldalról.) Vagy vegyük például a palántanevelés kérdését. Finnországban kifejlesztettek egy automatikus tápkockázó gépet, amely tápkockába helyezi a magot, majd egy tálcára teszi a tápkockákat. Ezek a kockák a palánták fejlődésének egész ideje alatt a tálcán maradnak, sőt még az ültetéshez is ezen szállítják ki a palántákat. Hazánkban is kifejlesztettek egy hasonló gépét, sokan be' is szereztük. Csakhogy nincs hazai csomagolt (drazsirozott) vetőmag, ami nélkül a gép hasznavehetetlen. A külföldi vetőmag meg méregdrága, járásunkban is él kellene jutni végre arra a fejlettségi fokra, amikor már szakosított üzemek fogják nevelni a palántákat. Mért egyelőre mindenki magának termeli, több-kevesebb sikerrel. A palántanévelést legcélszerűbb volna azokban az üzemekben megoldani, amelyek közelében melegvízforrásokat találtak, tehát ahol a fűtéshez szükséges energiaforrás már adott. Ё8 a drazsírozott vetőmag kérdését is mielőbb meg kelt oldani, mert csupán a topolníkyi szövetkezetben 20—25 munkaerőt lehetne felszabadítani használata révén január—április hónapokban az aránylag nehéz munkától, s ezáltal a palántanevelés is kevesebb munkaköltséggel járna. Véleményem szerint az Agrofrtgor üzemközi vállalat kiterjeszthetné szolgáltatásait a drazsírozott vetőmagokkal történő ellátásra, sőt a szükséges mennyiségű palántát is biztosíthatná tagjai számára. A CSSZK-ban már van példa az ilyen együtmüködésre. A trávőicei vállalat szémenkénti vetéssel elveti a vállalat tagüzemeinek zöldségféleségeit és gonduskodik a növényzet vegyszeres gyomirtásáról is. Hasonló szolgáltatással járásunkban és másutt is nagy mértékben hozzá lehetne járulni a zöldségtermesztés hathatós fejlesztéséhez. 19 ezer tonna zöldség Az elmúlt ötéves tervidőszak első évében, 1971-ben 15 Szer 858 tonna, a múlt évben pedig már 17 ezer 500 tonna zöldséget produkáltak járásunk szocialista mezőgazdasági nagyüzemei. Az idén 19 ezer tonna zöldségféleség kitermelését vettük tervbe, további 9 ezer tonnányit pedig a kiskértészkedűk szolgáltatnak. A hatodik ötéves tervidőszak jilkövetkező éveiben évente' ezer—kétezer tonnával kell növelni a termelést a nagyüzemekben és ngyanilyén növekedéssel számolunk a kiskertészkedőknél is. Ogy gondolom, érdemes áttekinteni a mellékelt táblázat adatait is, hiszen a feltüntetett számok igén érdekesek és sokmindent elárulnak járásunk zöldségtermesztésének múlt évi színvonaláról. A felvásárlók a konzervuborka és a konzervipari paradicsom termesztésén ék fejlesztését szorgalmazzák leginkább. Mindkét növényféleség esetében gyenge átlaghozamot értek el termelőink, tehát még nagy lehetőségeket kínál a hozamnövelés is. Nagy jövője van járásunkban a dinnyetermesztésnek, amit ugyancsak tovább kellene fejleszteni! Az ntóbbi időben mind nagyobb teret hódít a fóliával borított berendezések zöldségtermesztési célokra történő hasznosítása. Csakhogy kevés helyen használják ki kellőképpen ezeket a berendezéseket. A múlt évben mindössze 14 hektár fóliával fedett területen termeltünk előveteményként termesztett korai zöldségféléket, főleg salátát. Tavaly a tervezett 263 ezer 720 korona helyett mindössze 198 ezer 584 korona átlagbevételt értünk SÍ a fólia alatti zöldségtermelésben. A szántóföldi termelés sem biztosította a várt sikert. Itt a célul tűzött 55 186 korona helyett csupán 47 549 korona hektáronkénti átlagbevételt értünk el. Az eredmények ilyen alakulásában jelentős szerepet játszott a felvásárlási árak kedvezőtlensége. Járásunk ézidáig sem tétlenkedett, a lehetőségekhez mérten Igyekezett élőbbre lépni a zöldségtermesztés fejlesztésében. Most, amikor az önellátás kérdésének megoldása a fő feladat, akárcsak a gabonatermelésben, a zöldségtermelés fokozásában és eredményesebbé, színvonalasabbá tételében is szeretnénk szép sikereket elérni. Mindén egyekezetünk azt a célt szolgál ja, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljunk a XV. pártkongresszuson elfogadott határozatok és kitűzött célok maradéktalan valóraváltásához. BEI.UCZ JANOS mérnök, a topolníkyi efs2 főkgrtésze A Dunajská Streda-i járás zöldségtermesztésé 1975. évi főbb mutatóinak áttekintése Növény Terület q/ha Átlagos termés g/ha Árutermelés ezer Kés-ben Legjobb hozam g/ha Sárgarépa, karotta 7,50 262 288 434 Petrezselyem 6,05 135 , 160 245 Zeller 12,30 305 816 502 Fokhagyma 1,30 10 17 14 Vöröshagyma 96,10 124 2236 543 Kelkáposzta 23,20 295 837 560 Káposzta 50,27 370 1946 650 Karalábé 6,95 251 472 402 Karfiol 56;81 244 2872 442 Saláta • 7,85 204 623 886 Konzervuborka 32,00 127 989 287 Salátauborka 10,47 346 953 842 Paradicsom 179,00 305 9177 891 Zölpaprtka 32,92 264 3014 773 Tök 4,77 484 198 1320 Zöldbab 31,00 74 552 74 Görögdinnye 21,20 307 1526 654 Sárgadinnye 18,40 196 952 331 Egyéb zöldségek 34,00 198 7000 230 Szántóföldi zöldségfélék összesen 633,71 — 30132 — Fólia alatti zöldségfélék 55,59 359 11039 — Zöldség összesen 689,30 — 41171 — Fóliasátorban nevelt, dróthuzalos támvezetékre futtatott uborka. Gazdag termést ad, nagyban hozzájárul a korai zöldségfélékkel való ellátás javításához. (Kádek Gábor felvételei] * A komárnoi I. számú lakótelep előterében katonás rendben sorakoznak a régi idők emlékét idéző földszintes házak. Akkor épültek, amikor a hajógyár még csak „gyerekcipőben totyogott“. Az első szakmunkások leltek itt otthonra, akik a történelem kerekének forgása révén e házak tulajdonosaivá váltak. Az egyik házban lakik családjával Gál Arpád, aki szintén a hajógyár dolgozója. Az életkörülmények sokat változtak, a kis házak is mégcsinosodtak. Éppen a csinosítással volt elfoglalva Gál elvtárs is, amikor rájuk nyitottam az utca kapuját, de' azért készségesen beszámolt tenyésztői munkájáról. — A hatvanas évek elején kezdtem nyúltenyésztéssel foglalkozni — kezdte beszélgető társam. — Kezdetben több faj-Tudását nem rejti véka alá szőr első rétegének színe szürke, a szőrszál színezése réteges, alsó kétharmad része kékesszürke, ezt egy átmeneti csík, majd egy feketés szürke; csík követi, s a szőrszálak vége fekete vagy fehér színű. A szőrme annál értékesebb, minél jobban, szembetűnőbben elütnek egymástól az egyes színrétegek. A nyúl szeme barna. Minimális testsúlya 4 kg, legkisebb hossza pedig 43 cm. — Egyéb élfoglaltság miatt Több díjat nyert nagy csincsilla kisállattenyésztő állományából nőstény Gél Árpád komárnoi (A szerző felvétele) a komárnoi járás pedig a második helyen van. Véleményem szerint további fellendülés várható a nyúltenyésztés szakaszán, mert egyre több fiatal kapcsolódik be a kisállattenyésztői tevékenységbe. — Saját tenyészetét illetően milyen távlati elképzelései vannak? — A jelenlegi állományt szeretném bővíteni. Eltökélt szándékom, hogy a jelenlegi ketrecek helyett vasrácsos állatszállást készítek, ahol majd lehetőség nyílik a legújabb tenyésztési technológia alkalmazására. — Tapasztalatai szerint hány hónapos korban legmegfelelőbb fiaztani a nyulakat? — Törpe növésű fajtákat a hatodik hónapban, a kis testűeket a hetedik, a középnagy testű fajtákat a nyolcadik, a nagy tes'tűeket a kilencedik hónapban. — Hogyan kell előkészíteni a nőstényeket a fedeztetésre? — Igen fontos a tenyésztés helyes technológiájának betartása. A tenyészegyedeket nem szabad túltáplálni, főként olyan takarmányokkal nem, amelyek hájképződést idéznek elő (kukorica, melaszos takarmányok). Ha megfelelő tenyészkondícióban tartjuk az állatokat és kellő mozgási lehetőségét biztosítunk számukra a kifutókban, akkor kiváló eredményt érhetünk el. A nyulak táplálékának sokoldalúnak, változatosnak kell lennie, mert az kedvező hatással van a nemi megnyilvánulásra (ivarzásra). Főként az A- és E-vitamin, valamint az Igen fontos nyomelemek, továbbá a szaglási és látási, az érintési inger és sok más tényező hat döntően. — Mikor és hogyan fedeztessünk? — A nyulakat mindig a bak ketrecében fedeztetjük, tehát a nőstényt tegyük a bakhoz és nem fordítva. A nyári hőség idején a legalkalmasabb a kora reggeli vagy alkonyati, télen pedig a déíldőben való fedeztetés. Hogy biztosak legyünk a vemhességet illetően, 5—7 nap elteltével, ellenőrző fedeztetést végzünk. Ha a nőstény vemhes, nem tűri a bakot. A nyúltenyésztés gondos munkát követel a tenyésztőtől, de a ráfordított idő megtérül. Ezért azt tanácsolom a nyúltenyésztőknek, nyúlállományukat rendszeresen ellenőrizzék, tartsák tisztán a ketreceket és csakis tiszta, szennyeződéstől mentes takarmánnyal etössék állataikat. Fontos követelmény az is, hogy a nyulak mindennap friss vizet kapjanak. Különösen vonatkozik ez a vemhes, vagy ellés előtt lévő anyákra. Bátran állíthatom, hogy Gál Arpád másfél évtized tapasztalatait jól hasznosítja nyúltenyészetében, és ami szintén fontos, tudását nem rejti véka alá, hanem tovább adja a fiatal, kezdő nyúlfenyésztőknek. És ez így helyesf Andriskin József tóval kísérleteztem, de igényeimnek egyik sem felelt meg. .Végül a nagy-csincsillánál kötöttem ki. Több nyúltenyésztő tői hallottam kiváló tulajdonságairól (hús, szőrme), ezért döntöttem végül is e fajta mellett. Bevallom őszintén, nem csalódtam. Az eredmények minden várakozáson felül sikerülték. Az eltelt másfél évtized alatt sokat tanultam és igyekeztem továbbképezni magam a nyúlfajták jó és rossz tulajdonságainak megismerésében. Rájöttem, hogy rendszeres gondoskodással az említett fajtával kiváló eredmények érhetők el. A komárnoi 3-as számú szervezetnek vagyok tagja, a járási nyúlszakosztálynak pedig elnöke. Azonkívül a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Központi Bizottságának nyúlértékeléssel megbízott dolgozója. Több városban és községben jártam már mint bíráló bizottsági tag. .Voltam Levicén, Nové.Zámkyban, Komjaticén, Jasován, Príbetán, Hurbanovon, és itt Komáromban is tevékenykedem. Gál elvtárs arról is tájékoztatott, hogy tapasztalatai szerint a változatos táplálék hozza meg a kívánt nyúltenyésztési eredményt. Ö pédúul szénát, szemcsézett keveréket, árpát, búzát, kukoricát, napraforgót és ' kölest ad a nyulaknak. Ezenkívül hetente egyszer Roboran vitaminpótlót. E változatos takarmányozás lehetővé teszi, hogy a nyúl szőrzete jól átfestett, s megfelelő színeződésű legyén. A jelenleg csak öt anyával dolgozom, — folytatta Gál elvtárs. — Ha elkészülök a ház átépítésével, a létszámot duplájára növelem. Egy anyától évente 24 kisnyulat választok, illetve adok el. A 120 nyúlból kb. 50 db-ot hagyok meg továbbtenyésztésré, a többit a BRANKO vásárolja fel. A keresztezett nyulak kilójáért 17 koronát fizet a BRANKO és nyulankét 2 kg eleséget ad. — A VELAZ vállalattal nincs kapcsolatban? • — Annak dacára, hogy a VELAZ jobban fizet az átvett nyulakért, én nem vagyok kapcsolatban velük. Felvásárláskor igen igényesek, válogatósak, főleg nyáron, amikor a cseh és morva országrészekben is kedvező lehetőség nyílik a felvásárlásra. Más a helyzet télen, mert szeptembertől kezdve az említett országrészekben igen megcsappan a nyúiszaporulat viszont itt a déli járásokban úgyszólván egész télen át folyik a pároztatás és elletés. A közmondás azt tartja, „jobb ma egy veréb, mint holnap .egy túzok“. Én is így vagyok vele. — Hogyan látja a nyúltenyésztés jelenlegi helyzetét? — Amióta a nagyüzemi tenyésztés megszűnt, jelentős fellendülés tapasztalható a nyúl tenyésztésben, nemcsak a járásunk területén, hanem a szomszédos járásokban is. Bizonyítja ezt az is, hogy szlovákiai viszonylatban a dunaszerdahelyi járás foglalja el az első helyet, Az állatorvos válaszol ■ Kérdés; Nemrég néhány fiatal csibét vásároltam a piacon. Pár nap múlva megfigyeltem, hogy két vagy három csirke fehér színű, tejszerűen híg ürülékében véres csíkok láthatók. Mageleséggel és reszelt takarmányrépával etetem az állatokat. Milyen betegségről van szó, mivel és hogyan gyógyítható? Jelige: „Tanácstalan asszony“ Válasz: A baromfifélék kokeidiózisáról, a csibéket, ludakat és galambokat egyaránt fenyegető parazitás bántalmakról van szú, amelyet véglények idéznek elő. Különösen a fiatal baromfit fenyegeti és heveny fertőzés esetén gyakran okoz tömeges elhullást. Idült esetekben csökkenti a súlygyarapodást és a hasznosságot. A csibék általában a fertőzött állatok ürülékének elfogyasztása következtében fertőződnek. A fertőzés egyébként a tisztátalan tenyésztő berendezésekkel és kellékekkel, cipővel, tojáshéjjal stb. is terjeszthetők. A betegség első tünetei a fertőzést követő 4—7 napos lappangási idő után észlelhetők. Az állatok elveszítik fürgeségüket, szárnyukat lógatva gubbasztanak, étvágytalanok és állandóan szomjasak. Heveny fertőzés esetén véres hasmenés észlelhető. A betegséget túlélő állatok a kokcidiumok hordozóivá, terjesztőivé válnak. Ezért igen fontos betartani azt az alapelvet, mely szerint a csirkéket feltétlenül a tyúkoktól elkülönítve kell nevelni. Tekintettel a betegség viszonylag nagy elterjedtségére, a keveréktakarmányokba ún. kokcidiosztatikumokat adagolnak. A beteg állatok gyógyítására az állatorvos által előírt szulfonamidos készítmények használatosak. A megelőzés szempontjából igén fontos betartani a higiéniai követelményeket. Az élősködők féjlódésük első szakaszaiban nagyon érzékenyek a melegre, tehát egyszerű forrővlze» kezeléssel Is könnyed fertőtleníteni lehet a tenyésztő berendezéseket és kellékeket. Mvnr. i. a
