Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-18 / 37. szám

MiT, HOL, MIKOR? Ismét befejeződött a tenyészidény, kisállattenyésztőink már a kiállításokra készülődnek. A legszínvonalasabb kiállítás is csak akkor teljesíti Igazában küldetését, ha minél többen te­kintik meg a bemutatásra kerülő állatokat. Az alábbiakban tájé­koztatjuk olvasóinkat néhány, a hónap folyamán vagy a közel­jövőben megrendezésre kerülő rendezvény Időpontjáról és he­lyéről, valamint arról, milyen apróállatok kerülnek bemuta­tásra a kiállításokon. Kezdjük talán Bratislavával a sort. Az összes gazdasági apró­állatok Immár tizedik seregszemléjére szeptember második felében kerül sor Szlovákia fővárosában. Záhorská Bystricán ugyancsak szeptemberben rendezik meg a kisállatok bemuta­tóját. A Bratislava-vidéki járásban összesen hét kiállítást rendez­nék a ktsállattenyésztők. A Jur pri Bratislave-i és a lábi be­mutató a múlt hónapban volt, a jablonovéi, a modrai és a lo­­zornoi szeptemberben, a íenkvicei és a stupavai kiállítás pe­dig októberben lesz megtekinthető. Šenkvicén az egzótikus madarak járási kiállítására kerül sor. A komárnoi járásban előbb Pribetán, majd a jövő hónapban a járási székhelyen rendeznek kisállattenyésztési bemutatót. Szintén októberben kerül sor Vojnicén egy színvonalas galamb­­kiállításra. A Nové Zámky-i járás kisállattenyésztői két ízben mutatkoz­nak be eredményeikkel és legszebb kisállataikkal az érdek­lődő közönség előtt. A palárikovoi kiállítás és a komjaticei asztali értékelés egyaránt e hónapban kerül sorra. A Dunajská Streda-i járásban a gabéikovoi kisállattenyész­tők szeptemberben, a Trhové Mýto-i alapszervezet tagjai pedig októberben rendeznek helyi jellegű seregszemlét. Természete­sen szívesen vendégül látják a környező községek érdeklődő kisállattenyésztőit is. A nitrai járásban még hat kiállítást tartanak az őszön. Az Ivanka pri Nitre-i, a Horné Krikany-i, a sládefckovcei és a žitavanyi népszerűsítő kiállítás szeptemberben, a nitrai októ­berben, a bábi pedig novemberben várja látogatóit. A járási székhelyen ezen kívül szeptemberben az egzótikus madarak kiállítását Is mégrendezik. A levicei járás kisállattenyésztői Is készülődnek a bemuta­tókra. Kozárovcén szeptemberben, Sazdicén pedig októberben rendeznek helyi propagáclós kiállítást. A járási székhelyen az idén novemberben ismét megtartják a gazdasági kisállatok sorrendben immár XIV. járási méretű kiállítását. Ez iránt a seregszemle iránt minden évben nagy az érdeklődés az állat­barátok körében. A gazdasági kisállatok kiállítására Bardéjovban, Prešovban, Poprádon, Banská Bystricán, Belušán, Ilaván, Piešfanyban, Dol­né Trhovištén, Ostrovban, Veiké Kostofanyban, Trebaticén, Jab­­lonicán és Kútyban szeptemberben, Stefanovban, Madunicén, Viékovcén, Suchá nad Parnou ban, Krakovanyban, Cadcán, Trstenán, Dubnica nad Váhomban, Sebechlebyben, Sninán, Tre­­biíovban, Roýňaván, valamint 2ilinán októberben, Martinban, Humen nén, Rakovec nad On da von ban és Michalovcén pedig novemberben kerül sor. Az egzótikus madarak kiállítását Trnaván szeptemberben, Ciferben és Partizánskéban októberben, Poprádon november­ben, Žilinán pedig az év utolsó havában tartják. Ezen kívül Spišská Nové Vesben novemberben versennyel Egybekötött járási galambkiállítást, Zilinán pedig ugyancsak novemberben macskakiállítást tartanak. A kiállítások iránt érdeklődők közelebbi felvilágosításért forduljanak az SZKSZ Illetékes helyi szervezetének vagy járási bizottságának vezetőihez ká-A ribiszkét és a köszmétét ogész szeptember hónapban if­­jfthatjuk. Ezt a munkát nem ajánlatos a tavaszi hónapokra halasztani, mert a bokrok és törzses ribiszkék vagy küsznié ték az őszi és a téli hónapok­ban a hajtásokban nagy meny nyiségű tápanyagot halmoznak fel, ami feleslegesen kárba vész, ha tavasszal távolitjuk el az ágakat. Főleg a fekete ribiszkét kell rendszeresen ifjítani. Viszont éppen a fekete fajtáknál áll fenn a veszély, hogy a tavaszi metszéskor keletkezett sebeket megtámadják a különféle gom­­babétegségek, amelyek később a növény gutaütéses pusztulását okozzák. A feketeribiszke ifjításakor a háromévesnél idősebb hajtású kát távolitjuk fi. A gyökér­nyakból vagy az idősebb fából előtörő és megfelelő hosszúságú éves hajtásokat viszont meg­hagyjuk. A feketeribiszkék az egy vagy kétéves vesszőkön te remnek legkiadósabban. A fehér- és pirosgyümölcsű fajtákat úgy ifjftjuk, hogy a le­­termett 4—5 éves ágakat eltá­volítjuk, s meghagyjuk a jól fejlett, erős éves hajtásokat. A köszméte ifjító metszése során a négyévesnél öregebb ágakat, vesszőket vágjuk el, gondosan ügyelve arra, hogy a bokor vagy a törzses köszméte­­fácska koronája megfelelően ritka legyen. Ennek előnyét majd a következő termés szü­retelésekor mérhetjük föl leg­inkább, mert a helyesen nevelt korona tüskéi kevesebbszer szúrják még. sértik föl kezün­ket. A ribiszke és a köszméte rit­kító vagy ifjító metszése előtt mindig távolítsuk el előbb a száraz, beteg vagy sérült haj-' tásokat, nehogy későn vegyük A ribiszke és a köszméte ifjító metszése észre, hogy a meghagyásra ki­szemelt ág beteg. Az üveges­vagy szitaszárnyú ribiszkepille által fertőzött, megtámadott hajtásokat levágás után azon­nal égessük el! A hajtások eltávolítását éles kerti fűrésszel vagy metszőolló­val végezzük, az ejtett sebeket kenjük be oltóviasszal vagy olajfestékkel. A hajtásokat ág­­gyűrűre vágjuk és nem ág­csonkra, mert az elhalt fán gyorsan megtelepszik a revese­­dést okozó pisztric gomba. Krampi S. «ЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛЛАЛЛЛЯ/ Évente 40 ezer kacsapipét adnak a kisállattenyésztőknek A mojmfrovcei székhelyű Jövő egyesült szövetkezét (nitrát já rás) Poľný KEsov-i részlegén már immár másfél évtizede fog­lalkoznak szaporító kacsate­nyésztéssel Az alapállományt képező 700 tojótól és 150 darab gácsértól évente mintegy 40 000 kacsapipét nyernek. A tojásokat saját keltetőjükben keltetik. A kiskacsák zömét továbbadják a kacsatenyésztés iránt érdeklődő kisállattenyésztőknek. A sajál szükségletre meghagyottakat nagy körültekintéssel nevelik és szigorú elbírálást követő vá­logatás után sorolják be a kel­tetés! tojást termelő alapálla­­mányba. Az idén élőbb 900, majd to­vábbi 1200 kiskacsát soroltak be a továbbtartásra kiszemelt állatok csoportjába. A váloga­tást követően a fölös számú és a továbbtartás céljainak nem megfelelő egyedeket átadják a piacot ellátó baromfiüzemeknek, a többit pedig fölkészítik a Jö­vő évi tojástermelésre. A 700 darabos tojóállományboz Trno­­vec nad Váhomból kapnak 150 gácsért. A Polný Kesov-i részleg kel­tetőjében június végéig tizen­négyszer! keltetéssel összesen 34 467 kacsapipét produkáltak. Az ezt követő négyszeri kelte­tésből még ötezer kiskacsát ter­veztek nyerni. Az egyesült szövetkezet fő állattenyésztőjével, Nádaiský Jo zef mérnökkel folytatott beszél­getés során megtudtam, hogy a szaporító kacsatenyésztés a sző vetkezet jól jövedelmező terme­lési ágazatai közé tartozik Évente több mint 350 ezer ko­rona hasznot hoz a közösnek Kiskacsáik iránt nagy az érdek lődés a kisállattenyésztők köré ben, mért az itt vásárolt te nyészanyag kitűnően megfele' az igényeknek: az érdeklődők egészséges, életképes és nem utolsó sorban jó növekedési ké pességgel rendelkező állatoka kapnak. A zootechnikus azt is Elárul ta, a kacsatenyésztésben eléri szép sikerekhez jelentős mér tékben hozzájárult a két állat gondozó, Plentová Helena é> Vass Stefánia önfeláldozó, szór galmas munkája. Nevezetteket a tojóállomány selejtezése köz­ben kaptam lencsevégre, Matis P, Nitra Klimatizált termesztősejtek a termelesfejlesztés szolgálatában A paradicsom őshazája Kő zép- és Déi-Amérika. Az idők során különböző fajták és típu­sok kerültek kinemesítésre, — olyanok, amelyek már többé­­kevésbé jól tűrik hazánk egyes körzeteinek időjárási viszonyait. Ennek ellenére a paradicsom megtartotta eredeti szubtrópusi jellegét, tőleg nagy hő- és víz­igényét. Kedvező növekedéséhez és fejlődéséhez 10 C fok feletti talaj- és légbőmérsékletet igé­nyel. Legnagyobb hozamot 20 °C körüli átlaghőmérséklet esetén ad, amikor is a nappali közép­­hőinérsékletnek 25—30 °C, az éjszakainak pedig 10—15 °C kö­zött kell ingadozni legalább há­rom hónapon át. Ez a feltétel hazánkban csak Szlovákia és Morvaország déli részén, vala­mint a CSSZK-ban a Labe folyó völgyében adott. Ezekben a jel­legzetes paradicsomtermesztő körzetekben a nagyüzemek csaknem kizárólagosan alacsony növésű fajtákat termelnek. Ezen fajták növekedési folyamata időben meghatározott és a nö vények nem igényelnek támasz tó karókat. Szüretelési idejük aránylag rövid, s a betakarítás gépesítésével kapcsolatos tő rekvések arra irányulnak, hogy megvalósuljon az egymenetes gépi szedés, amit az ipari fel­dolgozás igényeinek megfelelő osztályozás követne. Az alacsony növésű fajták mellett azonban léteznek olya­nok is, amelyeknek nincs ki­mondottan korlátozva a növe­kedési folyamatuk. Ha ezeket karókra vagy támvezetékre fut­tatjuk, állandóan új és új virá­gokat hoznak és folyamatosan érlelik be gyümölcseiket a te­­nyészidő egész tartama alatt, folyamatosan látva el a terme­lőt, illetve a piacot értékes áru­val. Ebből következik, hogy mi­nél korábban érnek be az első hogyók, annál hosszabb ideig tart a termelés és annál na­gyabb a hozam. Ezek a gyű mölcsek főleg közvetlen fo­gyasztásra alkalmasak, mivel minőségük, Izük és zamatuk ki­váló. A magas fajták hátránya, hogy sok kézi munkát igényel a termesztésük. Különös gonddá! kell kinevelni, majd kiültetni a palántákat, sok munkát igénye) a karózás, a növények karóra futtatása és a mellékhajtások eltávolítása. Ezért ezeket a faj­tákat csaknem kizárólag a kis kertészkedők termesztik, rész ben saját fogyasztásra, részben értékesítésre. A nagyüzemi termelés felien Öltésére tett törekvések sorra kudarcba fúltak, mert nem si került megoldani a munkaerő szükséglet, a termelés gépesíté­sének égető kérdését. Pedig • termelési eredmények arra utal nak, hogy megfelelő területről kora tavasztél késő űszig el tudnánk látni fogyasztóinkat friss paradicsommal, tehát csök­kenteni lehetne a behozatalt, s ezzel hatékonyan hozzájárul­hatnánk а XV. pártkongresszus önellátottságra törekvéssel kap­csolatos határozatának teljesí­téséhez. A vegyipar műszaki fejlődése kedvezően hat a mezőgazdaság fejlődésére. Ez elsősorban a Ezer mázsa paradicsom egy hektárról műtrágyák és a különféle nö vényvédő szerek mind szélesebb körű és eredményesebb alkat mazásában nyilvánul meg. A ke mizálás azonban nem csupán a műtrágyák és növényvédő szerek gyártásával, felhasználá­sával kapcsolatos. Az utóbbi években egyre több műanyagot állít elő vegyiparunk, s ezen készítményeket mind szélesebb körben hasznosítja a mezögaz daság is. Immár műanyagból készülnek az öntözőberendezé sek csővezetékei, némely tároló berendezések, az istállók csa tornahálózata stb. A fóliatakaró magas hőmérsékletei igényel hanem sok fényt is. S minél melegebb van, annál több fény­re van szüksége a növények­nek. Különben intenzíven növe­kednek ugyan, de túlságosan megnyúlnak és gyengék lesz nék, igen keveset teremnek. A termesztéseit műanyagból készül, összeállítása és a ter­melés befejezését követő szét szedése egyszerűen elvégezhető alkotó elemei kis helyen tárol­hatók, több éven keresztül hasz nosfthatók. A termesztősejt tavasszal kis melegházként szolgál a palán szában kellő hőmérsékletet biz­tosítanak a sejt mikroklímájá­ban. Később, amikor a paradi­csom már sok levegőt igényel, a termesztősejt falát képező fó­liát mindjobban lehajtogatjuk, a növények vezérhajtását kivezet-^ jük a sejtből és a négy tartó­csőbe dugott botokhoz vagy fémrndakhoz Erősítjük, hogy minél magasabbra törjenek. A helyesen kezelt növények gyak­ran két méternél magasabbra is megnőnek. A gyors növekedést segíti az említett termesztősejtek azon tulajdonsága, hogy a műanyag tálcán felgyülemlő csapadékot levezeti egészen a gyökerekhez. A sejt ugyanis tálcaszerű mű­anyag lappal van lefedve, en­nek sarkaiban műanyag csövek vannak, amelyek beilleszthetők a tartócsövekbe és így rajtuk' keresztül jut el a nedvesség a palánták gyökeréhez. Mindezen feltételek megteremtésén kívül természetesen nem szabad meg­feledkezni a kiadós trágyázás­ról sem, mert Ez a bő termés egyik legfontosabb föltétele. A palántákat akkor lehet ki­ültetni a sejtekbe, amikor a hő­mérséklet legalább 10 °C és már nem fenyegetnék a kései fa­gyok. A palánták legalább vi­rágosak legyenek, de néhány gyümölcsöt is tartalmazhatnak. A jelentkező mellékhajtásokaf már palántázáskor lecsíphetjük. A svodíni Barátság Efsz-ben (Nové Zámky-i járás) ezer ter­­mesztösejttel kísérleteznek. Nem eredménytelenül, hiszen már 40 kg sejtenkénti átlaghozamot is elértek. használatának Elterjedése jelen lösen elősegítette a kertészeti termelés fejlődését. Nemcsak fólia alagutakat és sátrakat épí­tenek mezőgazdasági üzemeink­ben, hanem gyakran még a me­legházak ablakait is fóliával fe­dik be üveg helyett, mert Ez a műanyag lepel lehetővé teszi az ibolyántúli sugarak jobb ki­használását, szigetelő tulajdon sága meg hasonló az üvegéhez. (ák számára. Kora tavasszal amikor a külső körülmények még nem kedveznek a fiatal palántóknak, amikor a talaj és a levegő is hűvös még, a ter­mesztősejt sajátos mikroklímája kedvező feltételeket biztosít a paradicsom számára. Később tavasz végén és nyár elején amikor a levegő már a para dicsőmnek megfelelően telnie legedet!, a növénykék kibújnak A magas paradicsomot a termesztősejt tartócsöveibe szúrt 2,5—3 méter hosszú fémrudakra vagy mogyoróvesszőkré vezetik, futtatják fel. (Kádek Gábor felvételei) Ezekből a tapasztalatokból in dúltak ki a CSSZK-beli vyškerí földmüvesszövetkezet dolgozói is, amikor a brnói Mezőgazda­­sági Főiskola szakembereivel együttműködve kifejlesztették a magas paradicsomfajták tir­­moeztésének eredményesebbé tételét szolgáló, műanyag fóliá­ból készült klimatizált paradi­csomhajtató termesztŐ80jteke(. A paradicsom ugyanis nemcsak a termesztősejtből, elegendő uapfényt és friss levegőt kap­nak, erőteljesen növekednek sok virágot hoznak és bőven teremnek. Ugyanakkor a növé­nyek egészségi állapota is sok­kal jobb, mint például a meleg­ágyban vagy üvegházban tar tottaké. A termesztősejt egyik legfon­tosabb feladata, hogy a palán­ták növekedésének első szaka A sejtekbe négy-négy palánta kerül, minden tartőcsőhöz egy. A sejtet addig tartjuk zárva, amíg a növények csúcsa nem érinti a műanyag fedőt. Meleg és napos időben szellőztetjük a termesztősejtet — legyűrjük a fóliát, így jobb lesz a termés­kötés is. Mielőtt teljesen kita­karnánk a sejtet, avagy kive­zetnénk a növények csúcsát, hozzá kell szoktatni a növénye­ket az új viszonyokhoz. Ezt fo­kozatos kitakarással, mértékle­tes szellőztetéssel valósítjuk meg. Kitakaráskor azonnal tűzzünk a sejt tartócsöveibe mintegy 2,5 méter hosszú és 5 mm vastag­ságú gömbvasakat, ezek végét kössük össze, hogy gúla-alakú építményt kapjunk, amire az­után felfuttatjuk a paradicso­mot. Helyes eljárás esetén átlago­san 25 kg kiváló minőségű gyü­mölcsöt nyerünk Egy termesztő­sejt növényzetéről. Kísérleti ál­lományban a brnói Mezőgaz­dasági Főiskolán 36 kg termést szüreteltek sejtenként. Előbb' 10—25 érőn próbálkozunk (400 — 1000 sejt). Ezer termesztő­­sejt Ellátásához két betanított munkaira szükséges. Egy tir­­mesztőeejt kiskereskedelmi ára 88, nagykereskedelmi ára 49 korona. A szakboltokban vagy a Sempra szakágazati vállalat­nál (SEMPRA, oborový podnik, odštepný závod zahradnických’ služeb, FLORA, 788 51 Кгогаб­­ŕíž) lehet beszerezni. Paradicso­mon kívül — amiből 1000 má­zsa hektárhozam, illetve csak­nem félmillió korona bevétel érhető El — uborkát és sárga­dinnyét is eredménnyel termel­hetünk a klimatizált termesztő^ sejtekben. Hoffman Andris mérnök,

Next

/
Thumbnails
Contents