Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-09-18 / 37. szám
A baromfiürülék értékes szerves trágya A baromfiiiriilék — helyes kezelése és felhasználás esetén — értékes szerves trágya. Általánosságban elmondható, hogy naponta mintegy 160—180 gramm ürüléket nyerünk egy tojótól. Ez évi átlagban 80—85 kilogramm szerves trágyát jelent. Ha nap közben kifutóban tartózkodnak az állatok, csak fela ennyi ürülék halmozódik fel az ólban. A többi baromfifélék és a galambok által naponta termelt ürülék mennyisége az állatok nagyságától és korától függ. Az alom nélküli friss baromfitrágya tápanyagtartalmáról az alábbi táblázat nyújt áttekintést: Tápanyagtartalom %-ban Baromfi Nitrogén Foszforsav Kálium Tyúkok 1,63 1,54 0,85 Pulykák 1,31 0,71 0,49 Ludak 0,55 0,54 0,95 Kacsák 1,70 1,40 0,82 Galambok 1,76 1,78 1,00 A trágya víztartalma 51,9 (galambok) és 74 százalék (puly-* kák), szervesanyag tartalma pedig 30,8 és 12,4 százalék (Uh dák) között váltakozik. A baromfitrágya sokkal tartalmasabb, mint az egyéb gazdasági állatok ürüléke. A tyúktrágya például ötször annyi nitrogént, hétszer több foszforsavat és nyolcszor több káliumot tartalmaz, mint a marhatrágya. Kedvező hatással van a talaj vegyi, fiziológiai és biológiai tulajdonságaira, további, a növények fejlődéséhez és növekedéséhez nélkülözhetetlen vegyi elemeket tartalmaz. A földdel összekeverve gyorsan javítja a talaj szerkezetét, jó éltető közege a talajlakó bomlasztó szervezeteknek. Friss baromfiürülékkel történő közvetlen trágyázáskor elővigyázatosan járjunk el és csak kis mennyiségben adagoljuk, mert ellenkező esetben több kárt okozunk, mint hasznot. A nagyobb adagok könnyen kiégethetik a növényzetet. Legjobb, ha más háziállatok ürülékével és konyhai vagy kerti hulladékokkal együtt komposztáljuk és csak később használjuk fel. Erjesztve és vízzel oldva kitűnően felhasználható fejtrágyázásra, trágyaleves öntözésre. / (Záhradkár chovafef, 1976. 7.)’ LEVELESLÁDA + Sikéres kiállítás és asztali értékelés. A Szlovákiai Kisállattenyésztök Szövetségének jasovái helyi szervezete asztali értékeléssel egybekötött kisállat-kiállítást rendezett, amelyen a helybeli tenyésztőkön kívül a környező községek kisállat-' tenyésztői is bemutatkoztak legszebb állataikkal. A bemutatott tenyészállatokat Gál Arpád komárnol értékelő bírálta el. Véleménye szerint az utóbbi évekhez mérten sokat javult a bemutatott állatok minőségé, ami arra enged következtetni, hogy a jasovái és a közeli községek kisállattenyésztői valóban szívügyüknek tekintik az állomány és a tenyésztői munka javítását. A rendezvényen összesen 200 fajtatiszta tenyészállatot,túlsúlyban nyulakat, néhány galambot, kaparó baromfit és Egzótikus madarakat mutattak be. Nyálból 130 darab került elbírálásra, közülük a dubníki Miško Ján nagy csincsillája, a pribetai Czetmayer Imre német tarka nyula, az ugyancsak prlbetai Török Imre kosorrúja és a jasovái Bolya Károly 8 kgos óriás belga nyula „Tiszteletdíj“-at kapott. A galambtartók közül Košťalík J. és Volt Tibor (mindkettő jasovái) volt a legeredményesebb: king galambjaik a „Tiszteletdíj“ birtokába Jutottak. (Misák Rudolf) + Eredményes munkát végeznek. Az SZKSZ filakovoi szervezetének 53 tevékeny tagja van. Négy szakcsoportban baromfifélék, nyulak, galambok és egzótikus madarak tenyésztésével foglalkoznak. A kistenyésztők a társadalmi munkából sem vonják ki magukat. Ez évi felajánlásuk szériáit összesen 1400 óra társadalmi munka elvégzésére tettek ígéretet. Részt vészpék a városféjlesztésl program valőraváltásában, azonkívül saját erőből klubhelyiségét építenek, hogy legyen hol megtartaniuk összejöveteleiket, gyűléseikét. Október folyamán négynapos állatbemutatót rendeznek. Kovács Tibor, a helyi Szervezet Elnöke, immár huszadik éve tagja a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének. A helyi „Béke“ bútorgyárban dolgozik, nagy állatbarát. Két évtizede foglalkozik madártartással. Most mintegy félszáz különféle egzótikus madarat tart. A szervezet- elnökévé 1971-ben választották meg, s azóta bizony «obbrä lépett a sžervezeti tevékenység a fejlődés útján. (Futó Ferenci Kérdezte -válaszolunk Balga István Cébovcei olvasónknak üzenjük: Gyümölcsfákat és egyéb ültetőanyagokat a Gyümölcsésxek és Kískertészkedők Szlovákiai Szövetségének alapszervezötein keresztül, a Szövetség „Kertészeti Szolgáltatások“ elnevezésű vállalatainál lehet megrendelni. Adott esetben a Nové Zámky-i (ulica Obrancov mieru C. 30), a marcelovái (komárnoi járás), a nitrai (Radlinského nl. 6. 8), vagy a bratislavai (Vysoká ul. 34) jöhet számításba. Ha nem tagja a Szövetségnek, akkor közvetlenül a bratislavai Növénynemesitő és Magszaporító Vállalatnál (Záhradnícka ul. 21) rendelhet gyümölcsfákat. -bor if A C-vitamin kedvező hatása. Szakemberek megállapították, hogy a napi takarmányhoz kevert 00 mg/kg C-vltamin a nyári forróságok idején kedvezően befolyásolja a tyúkok tojástermelését és javítja a kakbsok spermájának minőségét. A JSZFK tudományos dolgozói most azt igyekeznek megállapítani, mennyire hasznosítható ez az Ismeret a sertéstenyésztésben. (Geflügel Börse) "★ Világoskék és organaszínű gyapjút adó juhok. Kazahsztánban, a Szovjetunió területileg második legnagyobb tagállamában, jelentős sikert értek el a juhtenyésztés fejlesztésén és új fajták kinemesítésén munkálkodó szakemberek: hosszas kísérletezés után sikerült orgonaszínű gyapjút adó utódokat nyerniük a kísérleti állatoktól. Ilyen juhokról ez ideig még Sehol sem tettek Említést a világon. A világoskék gyapjút szolgáltató juhokat már jóval előbb kinemesítették. (Záhradkár — chovatef)’ ★ Sózzuk meg a betárolt »szénát! A határt figyelmesen járó vadászok megfigyelhették már, hogy a nyulak aránylag sűrűn látogatják az őzek számára épített érdéi etetőket, ahol főleg a nyalósó iránt tanúsítanak érdeklődést. Ez a megfigyBlés is alátámasztja annak az állításnak a helyességét, mi szerint a nyulaknak nagy szükségük van a sóra ahhoz, hogy meg felelően fejlődhessen a szervezetük. J. Gisi elismert nyúl tenyésztési szakember, a megfigyelők testületének elnöke Svájcban éppen ebből az ismeretből kiindulva tanácsolja a nyúltenyésztőknek, hogy betároláskor még a legjobb minőségű szénát is sózzák meg, rétegenként egy maréknyi sót szórjanak a szénára. (Tierwelt) ic Tojásfalás — a díszfácánok rossz szokása. E rossz szokás nemcsak a díszfácánoknál gyakori, hanem a többi tyúkféle madárnál is. Több tenyésztő véleménye szerint erről úgy lehet legegyszerűbben leszoktatni az állatokat, ha a feltört tojást meghintjük borssal. (Chovatef)' jobb eredmények elérésére törekednek A zöldségtermelés fellendítésének megoldása első pillantásra sokkal egyszerűbb feladatnak látszik, mint pl. a gyümölcstermelés fejlesztése, mert a zöldségfélék többsége egyéves növény, vagyis a vetés évében betakarítható és hasznosítható. Ez lehetővé tészi, hogy szinte egyik évről a másikra megváltoztassuk a szakosítást, felszámoljunk vagy létrehozzunk egy zöldségkertészetet. Ennék ellenére sem tudunk még járási méretekben sem kellő mennyiséget és választékot biztosítani zöldségfélékből. Amíg olcsó volt az importált zöldség, addig ez nem okozott különösebb problémát, sőt a Zelenina n. v. gyakran jobban ragaszkodott a behozatalhoz, mert úgy olcsóbban jutott hozzá az áruhoz, mintha a hazai termelőktől vásárolta volna. Időközben a zöldségellátás kérdése komoly nemzetgazdasági problémává vált, mélynek megoldása nem kis ökonómiai nehézségekbe ütközik. A termelés tájjellegű, ezért az elosztás, a jó piaci ellátás nagyon igényes a szállításra. Gondoljunk csak bele, naponta csupán egy kerületben hány tehergépkocsit kell bevonni a zöldségszállításba. A szükséges termőterülét biztosítása sem egyszerű feladat, mert nagy terű letet igényelnek a gabonák, a cukorrépa, a takarmánynövények stb. A szükséges kézi, főleg női munkaerő biztosítása is probléma. A zöldségtermesztés mezőgazdaságunk legkevésbd gépesített ágazata. Fejlett mezőgépiparunk van, de a kertészeti gépek gyártása és kifejlesztése valahogy háttérbe szorult. A behozatal pedig minimális, mert a külföldi gépek bizony méregdrágák. Ezek a problémák, további kedvezőtlenül ható tényezőkkel (pl. a nem mindig rugalmas árpolitikával) párosulva, az utóbbi években kedvezőtlenül befolyásolták a termelők zöldségtermeléshez fűződő viszonyát. A termelők tudták, mit nem érdemes termelni, s így ezen növények tervezett területét központilag kellett szétírni a gazdaságokra, kötelező feladatként. Ki vál lalta volna önként a konzervuborka termelését, amikor az a 100 ezer korona bevételt adó zöldségfélékhez viszonyítva csak 30—40 ezer koronát hozott a számlára hektáronként? Nagyüzemi zöldségtermelés és a kiskertészkedés Járásunkban (Dunajská Streda) mintegy harminc nagyüzem foglalkozik zöldségtermeléssel, mélynek — akár csak a gyümölcstermelésnek — ügyvivője az Agrofrigor üzemközi vállalat. Az Agrofrigor köt szerződést a termelővel, biztosítja az ültetőanyagot és vetőmagot, sőt az agronómiái tanácsadó szolgálatot is. Tavaly még a termést is ez a vállalat vásárolta fel. Most változott a helyzet. Az Egyezség értelmében a fogyasztási zöldségét a Zelenina, a konzervipari zöldséget és _ a gyümölcsöt pedig továbbra ti az Agrofrigor vásárolja fel. Általánosan elmondható, hogy járásunk kertészetei területe nagyság és intenzitás szempontjából különbözőek. A nagyobb üzemek általában nagyobb kertészettel rendelkeznék. Felszerelés, munkamódszer és gépesítés tekintetében alig van eltérés. Persze vannak igén jó talaj- és éghajlati adottsággal rendelkező üzemek, no és igen jó, hozzáértő kertészek is. A néhány éve kialakulóban lévő szakosítás és bizonyos termelési rendszerek bevezetésé inég nem általános jelenség, de már találkozunk ilyen törekvésekkel. Gondolok itt elsősorban a hagyma térmesztésre. a paradicsomterraelési rendszerre (Csilizköz) és a zöld bab termesztési vonalra (Gabéíkovo). Amikor járásunk zölségtérmesztésének kérdésével behatób ban kezdtem foglalkozni csodálkozva nyugtáztam, hogy a járásban évente kitermelt zöldség egyharmadát a kiskertészkedök szolgáltatják. A Gyümölcsészek és Kiskertészkedők Szlovákiai Szövetségének tisztségviselője vagyok, s tudom, hogy a zöldségtermelés fellendítését célzó igyekezet alulról, a tagság köréből indult ki. A járási szervek még csak most figyeltek fel e jelenségre és óhajtanak vele behatóbban foglalkozni. Nem új megállapítás, hogy a nagyüzemek egyelőre nem képesek annyi munkaigényes zöldségfélét termelni, amennyire szükség van. Tehát jól jön a kiskertészkedők igyekezete, hiszen a csomózott sárgarépa, hagyma és retek mintegy 80 százalékát ők produkálják, mégpedig a szerződéseknek megfelelően és kiváló minőségben. Megoldásra váró problémák A kertészetben használatos gépek mindegyike más ágazatból, főleg a szántóföldi növénytermesztésből származik. Például az öntözőgépek is, amelyek nem egészen felelnek meg a kertészeti igényeknek. (Folytatás a 2. oldalon.) Országszerte gombamódra szaporodnak a zöldségtermesztő fóliasátrak. Ez is a fejlődés fokmérője, dé azért helyenként nem ártana sokrétűbbé, eredményesebbé tenni a drága Ьегецjfezések kihasználását.
