Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)
1976-09-18 / 37. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1976. szeptember 18. 10 ИЕЫШ IS CL Щ] Ami az említett problémákat illeti, megoldhatók és meg Is kell őket oldani. Mégpedig a Jelen szempontjából, amint ezt az SZKP Központi Bizottságának nemrégen hozott határozata is megköveteli: A mezőgazdasági termelés szakosításának és koncentrációjának továbbfejlesztése a gazdaságközi kooperációs és az agráripari integráció alapján. Ez a dokumentum kidomborítja annak szükségességét, hogy „... a mezőgazdasági termelés szervesen összeforrjon az iparral“, közvetlen kapcsolatok alakuljanak ki köztük. Ezért kell az üzemnek és a gazdaságoknak az egyenjogú partnerség és együttműködés szempontjából kiindulva felülvizsgálniuk kapcsolataikat. Nem engedhető meg, hogy az egyik fél kérőként viszonyuljon a másikhoz. A tervek szoros egybelllesztése, a cselekedetek egybehangolása, a közös munka — ez a jövőben követendő út. Ez nemcsak az Eléktrofígyerre és a közeli gazdaságokra vonatkozik. Hvallnszk — város, amSlyben nagy fejlődésnek Indult a feldolgozd ipar. Az utóbbi években négy új üzem felépítése és termelésének beindítása, a talajjavítás gyors üteme lehetővé tette hatalmas agráripari komplexum létrehozását, a mezőgazdaság ipari színvonalra emelését, sok tekintetben a káderkérdés megoldását. Az Október 40 Éve Kolhoz példája különösen bizonyítja, mennyire megvalósítható ez. A kolhoz elnökei V. I. Rzsibajev, a XXV. pártkongresszus küldötte volt. A kolhozparasztok ipari és építőipari szervezetek segítségével és természetesen saját törekvésükkel.ée erőfeszítésekkel igen fejlett, hatalmas mezőgazdasági és állattenyésztő vállalattá fejlesztették gazdaságukat. Jelenleg négyezer szarvasmarhát befogadó hizlaló komplexum épül. Első, 1300 darabot befogadó részlégé már elkészült és rendeltetésének szolgál. Ez valóságos nagy húsgyár, II. RÉSZ amelyben a munkaigényes folyamatokat gépesítették. Az itteni állattenyésztők munkája hasonlóvá válik az ipari dolgozókéhoz. A kolhoznak 821 hektár öntözött földje van, amelyen 22 öntözőberendezés működik. A közeljövőben már 1500 hektárra terjesztik ki az öntözést. Sokat beszélhetnénk a gazdaság sikereiről. Kedvezőtlen években is jó termést ér el a kolhoz szemgs terményekből. Nagy tejhozamok és súlygyarapodás jellemzi. Ám még valamit kell kiemelnünk: az emberek ragaszkodnak a kolhozhoz, nem akarnak elvándorolni. Ez az ifjúságra is vonatkozik. — A legutóbbi tiz évben csak egyetlen fiatal gépesítő hagyta el a kolhozt, az is nyomós okból. Mindazok, akik eleget tettek tankötelezettségüknek és katonai szolgálatuknak, a kolhozban maradnak dolgozni — magyarázza az elnök. — Lakást, tetsző munkát biztosítunk a fiatal családoknak, minden szükségeset megadunk nékik. Két olyan utca alakult ki a faluban, amelyben csupa fiatal lakik. Sokan más helyiségekből jönnek kolhozunkba dolgozni. Megválogatjuk őket, lelkiismeretlen, fegyelmezetlen emberekre ( nincs szükségünk. Nem érzünk munkaerőhiányt. — Itt van például a Maikin család — folytatja Vaszillj Ivanovics. — A családfő a múltban egyszerű gépesítő volt, most brigádvezető. Viktor és Konsztantyin fia letöltötte katonaéveit, gépkocsivezetők. Feleségeik is a kolhozban dolgoznak. Mindhármuknak van személygépkocsija, mindegyik családnak háza és háztáji kürtje. Szokványos példa ez nálunk. A nagyszerű munka- és életfeltételek, a bőség, a hivatási büszkeség, az az érzés, hogy hasznos és szükséges munkát végeznek, késztetik az embereket arra, hogy erős gyökereket eresszenek a kolhozban, örökre' letelepedjenek. vidékünkön több mint száz kulturális dolgozó működik, múzeummal és képtárral, zeneiskolával és új falusi klubokkal büszkélkedhetünk Blagodatnojeban. Ivanovkában, Szévernojeban... Óriási propaganda és népművelő munkát végez 37S iskolai tanító és nevelő is. 4. Ánizsillat Hvalinszk utcái a Volgánál kezdődnék és a várost nyugatról körülvevő hegységhez vezetnek. Mintha az ferdőkbe, ligetekbe igyekeznének. Ez a táj fő jellemzője. A hegyoldalakon és völgyekben almások, erdőmaradványok — fenyvesek és kedvenc lombosfák, az orosz tájra jellemző nyír- és nyárfák. Mindnyájan szeretjük az almát. Mondjunk köszönetét a hvallnszklaknak, öregeknek és fiataloknak egyaránt,, akik látástól vakulásig szüretelik a gyümölcsöt, hogy egy darab se vesszen kárba a természet pompás ajándékából. Hálás köszönetünk azoknak, akik a feldolgozóban serénykednek, akiknek dolgos hétköznapjai a konzervgyárakban és borászati kombinátokban telnek. Tőlük kapjuk a kompótokat, a borféleségeket, a szörpöket és konzerveket. Hvalinszk termelői sajátossága, hogy fő vállalatai a feldolgozó iparhoz tartoznak. S ha fel is tűntek a városban egészen új foglalkozású emberek — galvanizálók, csiszolók, kapronöntők, sajtolők —, a lakosság zöme az élelmiszeriparban, a húsás sütődéi iparban, a városmellékí Szadovij Szovhozban és a konzervgyártő kombinátban dolgozik. A városnak más fontos Iparága is van. Cserjomsani I., II. és III., Proszvescsenyec... A város mellett sorjában szakszervezeti üdülők terülnek el. A szaratovi területen levő szanatóriumoknak és üdülőknek szinte a fele itt van. ____A város déli pereme felől aszfaltút vezet a hegyekbe. Mindkét oldalán zöld tömeg — ligetek váltakoznak tűlevelű növényzettel, aztán §gy kis plátőn megpillanthatjuk a Cserjomsani III. üdülő épülettesteit. A fák sűrű koronáján keresztül alig látszanak, lenn sötétzöld szőnyegtakarö. Balra és tovább a város utcái és a Volga vidéke. A szaratovi, kujbisevi és a többi terület dolgozói kényelmesén és felszabadultan érzik itt magukat. Egyesek elvonulnak egy kis erdei sétára, mások csónakáznak, vannak, akik a könyvtárat bújják, vagy a klubban műkedvelő műsort próbálnak. — Idényben 1200 vendéget fogadunk, — újságolja Iraida Alekszandrovna Pugacsova, az üdülő Igazgatója. — Nemcsak felnőtt vendégeink vannak, az üdülő gyermekes szülők üdültetésén! létesült. A szülök pedig hálásak az üdülő egész' személyzetének, elsősorban V. I. Tupikov ácsnak és V. I. Korobova könyvelőnek, ‘ N. M. Gudkov szivattyúkezelőnek, J. A. Lobova könyvtárosnak, V. I. Hapilin lakatosnak és A. Sz. Mazanovának, a gyermekkonyha szakácsának. Az ő munkájuk teszi kellemessé és hasznossá a pihenést a Cserjomsani Ш.-ban. A közelben, egy kisebb hegyen túl fekszik a Cserjomsani I. szanatórium. Ez is híres és keresett. Az itteni üdülőkben csak egy év alatt 18 ezer személy tölti pihenését. Noha nem mind üdülnék összkomfortos viszonyok között (Cserjomsaniban és a Proszevcsenyecben is vannak régi épülettestek), Hvalinszkböl távozva szomorúan búcsúznak a várostól, lakosaitól, a hegyektől és a ligetektől. Hvalinszk valóban mély nyomokat hagy az ember lelkében. Például újra szeretne ellátogatni a nevezetes képtárba, megtekinti a város szülötte, K. Sz. Petrov-Vodkín festményeit. A képtárat Is róla nevezték el. Szeretnek gyönyörködni neves orosz és külföldi, valamint szovjet művészek — A. Benua, I. Ajvazovszkij, G. Kuder, B. Prorokov és mások alkotásaiban. Szeretnék látni a szobrokat; a könyvíllusztráciőkat, metszeteket, — mind megannyi nagyszerű művészi alkotást. — A mi embereink vonzódnak a kultúrához, bővíteni igyekeznek látókörüket; részesülni kívánnak a szépből, — mondja V. I. Geraszimov, a városi pártbizottság másodtikára. Elmosolyodik: — Lehet, hogy ennek oka a Volga és a ligetek? Egyébként 5. Pillantása jövőbe Hvalinszknak most talán a legzajosabb helye a Komműn tér. Őszintén szólva szokatlan ez a zaj a hvalinszkiaknak — a kerületi székhülyén még sohasem folyt Ilyen nagyarányú építkezés. A tizedik ötéves tervnek már az induláskor feltűnik a térképen a város első mikrokerülete. Emellett komplex építkezés, folyik. — A 88. számú gépesítő csapat építői kétemeletes lakóházat építettek munkaközösségüknek, — magyarázza I. D. Orlov, a városi végrehajtó bizottság elnöke. — Mindjárt mellette hat egymeletes épület fog emelkedni, egy részük már áll is. Számítsa még hozzá az 1200 tanulóra tervezett iskolát meg a gyermekkombinátot. Mint látja, egészen szépen fog festeni a míkrokerület. Orlov szobájában a térképen jelzések mutatnak más építkezéseket, mint amilyen a lakáskarbantartó kombinát, az Ujut (kényelem) lakásszövetkezet, valamint a város első 90 lakásos szereltvasbeton-épülete lesz. Ez nem kezdét, hanem folytatás. Hisz az utóbbi időbün a város különféle termelőágaiban 5 millió 900 ezer rubel beruházást eszközöltek, 6 millió 800 rubel értékű termelési alapot adtak át rendeltetésének, 8200 négyzetméternyi lakóterületet építettek be. A város megújulásának újabb ösztönzést adott a területi pártbizottság irodájának és a területi végrehajtó bizottságnak a Hvalinszk város fejlesztését célzó intézkedésekről hozott határozata. Ezek az intézkedések az őst és mégis fiatal volgai város életének minden oldalára kiterjednek. Csupán az újonnan létesült és modernizált létesítményeket nevezzük még: a Gidroapparatura üzem termelési kapacitásai, az Elektrofigyer lakótelepe, a konzervgyári kombinát kazánháza, egy élenjáró vajüzem részlegei, repülőtér, aszfaltüzem, vízelzáró berendezések, a kerületi kórház gyógyászati részlegének épülettesti, a 17. számú ipari szaktanintézet épületei. Ezek a létesítmények korántsem jelentenek valamilyen élettelen sablont, ez nem száraz felsorolás. A napokban kezdte meg működését a Volga—Tyerjoska vízvezeték. Hat szivattyútelep nyomja fel a Volga vizét 103 méteres magasságba, innen pedig két hatalmas csővezetéken keresztül a Tyerjoskába jut a víz, táplálva a folyót. Hvallnszk északi peremétől kilométerről kilométerre halad előre az új aszfaltút, amely a Szizrany—Szaratov—Volgográd autópályával köti majd össze a várost. Mint látjuk, Hvalinszk újjászületik. Nagy és szükséges tettek megvalósításához kezdtek. Mint általában ilyen esetekben előfordul, fogyatékosságok is adódnak. A legfőbb hiány az, hogy a városnak nincs nagy építőipari szervezete, amely megfelelő bázissal, káderekkel, gépesítési eszközökkel rendelkezne. Egyébként a városban sok építő van, de érőik több kisebb szervezetben szétforgácsolódnak. Ennek következtében azután elhúzódik a létesítmények átadásának határideje, szétforgácsolódnak az eszközeik, és mindez fékezi a haladó építési formák érvényesülését. A lakosság nemegyszer annak az óhajának adott kifejezést, hogy a kis részlegeket vonják össze egységes építőipari szervezetben, tegyék akcióképessé és ez a szervezet egységes építési politikát folytasson a városban és kerületben. Ez az óhaj egyelőre nem talált visszhangra az illetékes területi hatóságoknál. Pedig már felette szükségessé vált. Még egy probléma követel megoldást. Az ipar fejlesztése munkaerőhiányt okoz a „pihenés iparában“ — a hvalinszki üdülőkben. Hisz a tankötelezettségüknek eleget tett fiatalok szakképzettség szerzésére törekednek, hogy állandó munkahelyen dolgozzanak. Ilyen lehetőséget az üzemek biztosítanak a fiúknak és lányoknak. Ezért nem tudják őket megnyerni a helyi üdülők és szanatóriumok,' ahol viszont idénymunka van. Ezért aztán az üdülők egyre nehezebben teremtik meg a beutaltak kényelmét és megfelelő kiszolgálását, pedig ők nümesak a terület városaiból és falvalból jönnek ide, hanem az ország további részeiből Is. Méltán számítanak teljes értékű üdülésre, gondoskodásra, mert ez aztán százszorosán fog kamatozni munkahelyeiken. Egy a következtetés: egész éven át vendégeket fogadó üdülőket kell építeni. Hatalmas, fűtött épületek kellenek, a téli sportok űzéséhez szükséges minden felszereléssel gilátva. Akkor aztán teljés lesz a nem idénymunkában, hanem állandóan foglalkoztatott, képzett és hivatásukat szerető alkalmazottak létszáma. Télen is csodaszép az itteni táj. Fenyőerdővel borított havasok, ezüstös csillogású erek vonzzák azokat; akik jól és egészségesen akarnak pihenni, s mi lehet ennél vonzóbb? Ilyen megoldandó problémák előtt áll a város. Hvalinszk méltán lehet büszke múltjára, a krónikájában migörökitett évekre: a születés, fejlődés, építkezés éveire. A város azonban a jövőbe néz, törekvései a holnap felé irányulnak. A tizedik ötéves terv távlatai, a gazdasági, szociális és kulturális fejlődés tervei arra Irányulnak, hogy modern szocialista arculatot nyerjen Hvalinszk és az egész környék, ugyanakkor féltve' őrzik és gyarapítják a természet szépségeit és gazdagságát, az itteni táj páratlan szépségét. A volgai szanatórium-város volgai kovácsműhelylyé és éléstárrá is válik. А. I. JASIN illllllllllllllillillllllíllll A jelen történelemíróinak - a múlt nyomolvasóinak... A történelmi- és honismereti nevllés szerves része pártunk ideológiai munkájának. Ezért válik szükségszerűvé, hogy egyre aktívabban fogjunk hozzá szocialista és munkásmozgalmi hagyományaink ápolásához. Az elmúlt történelmi korok nyomolvasása az ifjú nemzedék számára elsősorban azért fontos, mert ők képezik a jelent, s formálják egyúttal a jövő történelmét is. Örvendetes, hogy a vázolt célok szempontjából a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban egyre jobban szélesedik a munkásmozgalmi hagyományokat felelevenítő, összefoglaló vörössarkok és honismereti emlékszobák számo. Ezen a téren úttörő szerepet vállaló ipari és mezőgazdasági nagyüzemek mellett egyre több iskola ismeri fel a forradalmi hagyományok ápolásának időszerűségét és nevelő hatását. Az utóbbi iskolákhoz tartozik a mlieónoi (tejfalusi) AKI is, ahol B ó d i s Ferenc igazgatótanitó többéves fáradtságos munkájának gyümölcseként az iskola egyik termében megnyílt a forradalmi hagyományok emlékszobája. Az emlékszoba küldetése, célja felöl érdeklődve az iskola igazgatója Gyárfás Miklós: „A forradalom nyomolvasóihoz“ című verséből idéz: — Az idő dzsungeljében jártok, nyomolvasók, a rőt avar apáink küzdelmes korából számtalan szép nyomot takar. A mai kor felé mutatnak a nyomok, mint nyílhegyek, már ti is törtnelmet írtok, nyomolvasók, figyeljetek! — A küzdelmes történelmi időszakok felé mutató, „nyílhegyek“-fókuszában léltetóbben kivitelezett tablókat tovább figyelve, történelmi hőséggel elevenednek fel előttünk újabbkor! történelmünk legdicsőbb fejezetei. A* NOSZF, melyben vöröskatonaként harcolt Chemeister János, a Magyaréi Szlovák Tanácsköztársaság, melynek eszméiért a községből Csiba István, Galambos Mihály és Molnár Ferenc harcolt mint vöröskatona. Korabeli dokumentumok szemléltetik a gazdasági válság okozta megpróbáltatásokat, s azokat a szenvedéseket, melyeket a fehér terror zúdított a község kommunistáira és haladé szellemű polgáraira. Erről a korszakról a költőt idézve: „Megvallattak, bogy vérzltt a húsunk“ — alkot hű korrajzot a tabló. Felsoroltak a történelmi és eszmei mondanivalójukon túlmenően hű képet nyújtanak arról is, hogy az emlékszoba tartalmi összeállítása is sikerült. Annál is inkább, mert az egyes történelmi korok ábrázolását nem ötletszerűen, egymástól elszigetelten, hanem történelmileg szervezetten, úgyszólván élő történelmi közegben, egymásból következtetvd oldja meg. További pozitívumként emelhetjük kt ezt a tényt, hogy az emlékszoba a község regionális értelemben vett munkásmozgalmi történetét dialektikusán, a járás munkásmozgalmának szerves részeként tárja fel. Örömteli az a tény, hogy az emlékszoba nemcsak a „beskatulyázott“ múltat tárja elénk — ez egyébként gyakori negatívum a hasonló létesítményeknél —, a történelmi összehasonlítás sikeres módszereivel, a múlt és a jelen eredményeit párhuzamba áliitja. A szocialista mezőgazdaság szempontjából, s így a múlt megprő-SSKP 1923.jft DÉNES BÉLA* BOTLÓ MIHÁLY NAGY VENDEL 1938. XI.8. MEGVALLATTAK, HOGI^ E VÉRZETT A HÚSUNK " J.A BOTLÓ L*BOTLÓ M f PISI L ZELINKA V •* OROSZ \ *£ valóban boldog jelenünk élő dokumentumává válnak, a község regionális történelmét bemutató küzdelmes időszakok, s az ezeket fémjelzó személyek nevei, s írásos hagyatékuk. A sort azok kezdik, akik a községből 1848-ban önként álltak Kossuth zászlaja alá, folytatva azokkal a „katonagyerekkel“, akik 1849. május 12-én a község határában a Pipagyújtó csárdánál haláltmegvetően harcoltak a túlerővel szemben, s haltak hősi halált. A sort újabbkori történelmünk dicső fejezetei folytatják. Az eszmei mondanivaló szempontjából tartalmas, esztétikailag a lehető legszembáltatásai és harcai boldog jelenünk alapdokumentumaivá válnak. A múlt és a jelen összehasonlítása lehetővé teszi a szintén nevelő hatású régi használati tárgyak és eszközök bemutatását, melyek a szerencsés formamegválasztásnak köszönve, ilymódon nem veszélyeztetik a létesítmény jellegét. A példás munkáért — melyet anyagilag a mliečnoi hnb is támogatott — feltétlenül dicséret illeti a helyi iskola igazgatóját, mert lelkes, odaadó munkájával a fiatal nemzedék és az egész falu lakossága részére jelentős kultúrpolitikai emléket állftott. Csiba László
