Szabad Földműves, 1976. július-december (27. évfolyam, 26-52. szám)

1976-09-18 / 37. szám

1978. szeptember 18. SZABAD FÖLDMŰVES, 9 Á kommunista nevelés két alap­vető eszköze: az Iskolai és az isko­lán kivUli oktatás. Ez utóbbi alatt azokat a konkrét nevelési eszközö­ket értjük, melyek az oktatás köré csoportosulnak és alapjában az isko­la irányítja azokat. Tágabb értelem­ben ide tartoznak azok az eszközök és szervezési formák, melyek az isko­lán kívül különböző más szerveze­tek irányításával valósulnak meg (például: film, színház, előadások). Végül, de nem utolsó sorban ide so­roljuk a gyermek családi és otthoni életét is. Az iskolán kívüli nevelés sajátos­sága, hogy gazdagságával és sokrétű­ségével elősegíti a gyermekek és az ifjúság egyéni tehetségének és ér­deklődésének fejlődését, kiszélesíté­sét. Ez a munkaforma lehetőséget te­remt arra, hogy a tanuló bizonyos fokú önállóságra, szokásokra tegyen szert. Lehetősége nyílik, hogy érdek­lődési körének megfelelő szakkört válasszon, mely nagy mértékben be­folyásolja egyéniségét. E nevelési forma alapja a szocialista társadalmi rendszerben élő ember testi és szel­lemi képességeinek harmonikus fej­lesztése. Az erkölcsi nevelés terén szükséges kifejleszteni azokat az alapvető erkölcsi tulajdonságokat, melyek elősegítik a haza, a szocia­lizmus, a szocialista országok népei iránti szeretet, valamint a munkához való jó viszony kialakítását. A gyer­mekközösségnek kedvező hatása van a gyermek helyes jellemformálására. A nevelőnek elsősorban meg kell győződnie a tanulók ügyességéről, * jártasságáról, szokásairól, életfeltéte­leiről és személyiségéről. E cél eléré­se érdekében kívánatos a nevelő, az osztályfőnök és a szülők együttmű­ködése, . mert jórészt ettől függ a nevelési feladatok sikeres teljesíté­se. A szülőket tájékoztatni kell a ne­velési követelményekről a családi látogatások, vagy a szülői munka­­közösségek, illetve értekezletek al­kalmából. A tanulónak az iskolai munkán és tanuláson kívül még ma­rad szabad ideje, amelyet saját meg­fontolása alapján használhat ki. Sza­bad idejének jelentős részét a játék­nak, különféle szórakozásnak szen­teli. Ezek közül némelyek egészsé­ges, mások káros irányba terelik fi­gyelmüket. Az iskolának ezért fon­­, tos, hogy az iskolán kívüli munkát a szülőkkel karöltve célszerű irány­ba terelje, hiszen Sz kiszélesíti és megerősíti azt a tudatot és jártas­ságot, melyet a tanuló a tanítási órákon szerzett. Az iskolán kívüli munka elvezeti a tanulót oda, hogy tudatosan összekapcsolja az elméle­ti ismeretet a gyakorlattal, saját munkáján keresztül. Mivel önkéntes tevékenységi formáról van szó, igye­kezzünk a gyermekben felébreszteni az érdeklődést valamilyen munka iránt. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának júliusi plénuma figyelmeztetett arra, hogy az iskolák oktató-nevelő munkájának megjavítása céljából hatékonyabban kell támogatni a napközi otthonok­ban és iskolai klubokban folyó isko­lán kívüli tevékenységet. Megállapí­tást nyert, hogy 'eddigi fejlődésük nem felel meg a követelményeknek. Arról van szó, hogy a szülők meg­értsék, a napközi otthonokban és iskolai klubokban gyermekük bizton­ságos helyen van, ahol szakképzett pedagógusok irányítják munkáját, mely hozzájárul értelmi és érzelmi képessége hatékonyabb kibontakozta­tásához. jó alkalom kínálkozik itt a tanulók érdeklődésének felkeltésé­re játékos formában némely tantárgy iránt. A hangsúly a természettudo­mányi tantárgyak megszerettetésén van, hiszen ez a terület rejti a leg­több tartalékot. Egyes iskolákban já­tékos formában hetente tartanak ma­tematika, fizika, kémia és biológiai órákat. Ily módon ezek a tanulók, amikor a 8.-9. évfolyamokban ta­nulni kezdik ezeküt a tantárgyakat, előnyben vannak a többiekkel szem­ben. A tapasztalatok azt igazolják, hogy az ilyen próbálkozások bevál­tak, s a gyermekek és szülők egy­aránt elégedettek az ilyen irányú tevékenységgel. Az iskolai klubot látogató gyermek szakfelügyelet mellett készül a más­napi tanításra. Lehetősége nyílik arra, hogy a nehezebben érthető tan­anyaggal a szaktanítóhoz forduljon. A klubok sport- és testnevelési játé­kokat szerveznek. Konkrét gyakorlati példák igazolják, ezek az iskolán kí­vüli intézmények sokat segítenek a gyengébb előmenetelő tanulóknak is, hiszen ezek bukási aránya és lemor­zsolódása összehasonlítva azokéval, akik nem látogatják ezeket az in­tézményeket, lényegesen alacsonyabb. A tanulók iskolán kívüli munkájá­ban fontos szerepet töltenek be az egyes szakkörök, melyék különös tekintettel a helyes pályaválasztás­ra történő felkészítésnél döntő fon­tosságúak. A szakkör vezetését ta­pasztalt vezetőre kell bízni, nehogy a gyermekben felkeltett érdeklődést, lelkesedést, tennivágyást lerombol­juk. Az ügyes és leleményes irányítás feltétele, hogy mindjobban érvényre és felszínre jusson a gyermek saját elképzelése és a végzett munka meg­feleljen a szakkörben levők életkorá­nak. Hasznosnak és beváltnak tekint­hető az a megoldás is, hogy némely iskolákban egyes szakkörök vezeté­sét a szülői közösségek tagjai végzik. A szakkörökben elsősorban a tan­anyag kibővítésével és gyakorlati kí­sérleti tevékenységgel foglalkoznak. Azokban az iskolákban, melyekben az iskolai diákkönyvtár ismeretter­jesztő irodalommal is rendelkezik, eredményesebb munkát fejtenek ki a szakkörökben működő tanulók. Kü­lönösen a természettudományi szak­körök látogatói számára jelentenek sokat a Bölcs bagoly s a Búvár so­rozat zsebkönyvei, mivel ezekből könnyen s játékosan sajátíthatnak cl gyakorlati ismereteket. Több helyütt létrehozták a Kis technikus könyvtá­rát, melyet a szakkörök látogatnak. Szükséges, hogy a pedagógusok és névelők özeket a kiadványokat nép­szerűsítsék a szülők körében, hogy gyermekeik minél nagyobb mérték­ben megismerkedjenek velük. Célsze­rű, ha az iskola és a szülők ajándé­kozásra használják az ilyen könyve­ket, melyekkel a gyermekek tudásu­kat gyarapíthatják. Sokat tehetnek ezen a téren a szülői munkaközössé­gek is, melyek elősegíthetik az isko­lai diákkönyvtárak feltöltését, az ajándékozás szervezése által. A szocialista iskola egyik legfőbb küldetése, hogy kialakítsa a munká­hoz, a tanuláshoz való helyes vi­szonyt. Azt kell elérnünk, hogy a tanulók szükségét érezzék annak, amit tanulnak. E cél elérése érdeké­ben felbecsülhetetlen jelentőségük van a szakköröknek és az ismeret­terjesztő irodalomnak. A gyermek továbbfejlődése szempontjából nagyon lényeges, hogy a szülők az otthoni környezetben is hasonló irányba te­reljék a gyermek figyelmét, hogy szabad idejét célszerűen használja ki, és ehhez teremtsék meg a szükséges feltételeket. Ha például a gyermek a műszaki könyvtárat látogatja, teremt­sék meg ezirányú munkájának elő­feltételeit, segítsék őt ismeretei gya­rapításában. A körökben minden gya­korlati tevékenységet elméleti isme­retközlés előz meg. A körök tagjai a vezető tanácsára tanulmányozzák a szaklapokat, illetve könyveket is. A jól működő szakkörökben a tanu­lók olyan szilárd alapokat szereznék az évek folyamán, mely pályaválasz­tásuk iránymutatójává válik. Az iskolán kívüli nevelés alkotó módon járul hozzá a tanulók ismere­teinek bővítéséhez, az elmélet és gyakorlat összekapcsolásához, az is­kola politechnikai jellegének kiszé­lesítéséhez. A szocialista pedagógia fejlődési iránya az oktató-nevelő és iskolán kívüli munka minél kedve­zőbb egyesítése felé halad. Az egy­séges nevelési ráhatás elérésében a szülői és iskolai nevelésen kívül je­lentős szerepe van az iskolán kívüli nevelésnek is, melyet úgy kell meg­szervezni, hogy közvetlenül a gya­korlathoz legyen kötve, aktívan se­gítse elő a tanulók pályaválasztását és nagyobb részt vállaljon azok esz­mei-politikai neveléséből. Svinger István &o35&- Cc* «/Kiyúi /u/íL (Manszi népmese) Amikor az erdőt benépesítették az állatok, a jávor­­szarvast választották királyukká, mert ő volt a legtapasz­taltabb, legbölcsebb közöttük. Egyszer a jávorszarvas egy erdei tisztáson a jeleségé­vel beszélgetett. Arrafelé szaladt a nyúl, meglátta őket, és megállt. ,Meghallgatom, miről beszélgetnek“, gon­dolta magában. Közelebb húzódott, és megbújva egy fa­tönk mögött, hallgatózni kezdett. — lAtoa — mondta a jávorszarvas a feleségének —, itt vannak ezek a szarvak. Ezeket szét kell osztanom az állatok között. De sok állat van és kevés a szarv. Kinek adjak belőle? Hallotta ezt a nyúl, és azt gondolta: „Milyen jó lenne, ha én is kapnék szarvakat. Elvégre egy állat sem kü­lönb nálam.“ — Kinek adjam ezeket a szarvakat? — kérdezte a, jávorszarvas a feleségét. Mielőtt a nyúl kinyithatta volna a száját, a jávor­­szarvas felesége már választ is. — Ezeket a szarvasnak add! Védekezni tud majd ve­lük. — Rendben van. Es ezeket a nagy szarvakat kinek adjam? Mielőtt a jávorszarvas felesége válaszolhatott volna, a nyúl, akinek már elfogyott a türelme, előugrott a fa­tönk mögül, és odakiáltott a jávorszarvasnak: — Kérlek, add nekem azokat a szarvakatI — Ugyan, minek kellenének neked ekkora szarvak — kérdezte a jávorszarvas mihez kezdenél velük?. — Nekem nagy szükségem van ezekre a szarvakra. Minden ellenségemet rettegésben tartanám velük. — Nem bánom — mondta a jávorszarvas, és odaadta a szarvakat a nyúlnak. Megörült a nyúl, ugrándozott, táncolt örömében, de egyszer csak az egyik fenyőfáról egy jókora fenyőtoboz egyenesen a fejére pottyant. Rettenetesen megrémült szegény nyuszi, és uccu neki, futásnak eredt, azaz csak eredt volna, mert a szarva belegabalyodott a bokrokba. Kiszabadítani nem tudta magát, és csak sivalkodott félel­mében. A jávorszarvas és a felesége akkora hahotázásba kez­dett, hogy a könnyük is kicsordult. — Nem, barátocskám — mondta a jávorszarvas —, te, amint látom gyáva vagy és a gyávának a legnagyobb szarv sem segít. Legyenek inkább hosszú füleid. Hadd tudja meg mindenki, mennyire szeretsz hallgatózni. így maradt a nyúl szarvak nélkül, és ezért nőttek olyan hosszúra a fülei. Pionírok életéből Vékonydongájú kislány Kardos Marika, a salkai (ipoly­­szalkai) alapiskola nyolcadik osztályos tanulója. Erős akarat, emellett a sport iránti szeretet lakozik benne. Részt vesz valamennyi, iskola keretében szervezet test­­nevelési, valamint honvédelmi versenyen. Sőt, tagja az ifjú határőrök körének. Ebbéli, önként vállalt kötele­zettségeit példásan teljesíti. A szóbanlevő iskola Július Fuöík pionírcsapatának vezetőség® a határőrség parancsnokságával együttesen javasolták Marikát a lanštejni nemzetközi pionírtáborba, megérdemelt üdülésre... Nyelvi nehézségei ugyan vol­tak, de főleg a sport nyelvén beszélt. Három sportágban szerezte meg az első helyét, az aranyérmekkel együtt. Gratulálunk, Marika! Légy továbbra is igyekvő, tanu­lásban, testnevelésben és társadalmi tevékenységben egy­aránt! Majerszky Márton Hány napvilágos órát élünk át egy évben Télen a nappalok 12 óránál rövi­­debbek, nyáron pedig hosszabbak. A- zonban a téli félév minden egyes nap­jához találhatunk olyan nyári félévi napot, amelynél az illető téli nap ép­pen annyival rövidebb 12 óránál, mint amennyivel a megfelelő nyári nap hosszabb 12 óránál. Például: december 23-án a nappal körülbelül 4 órával rövidebb, mint 12 óra, viszont június 21-én ugyanennyivel hosszabb, mint 12 óra. Az év napjainak ilyen párokba soro­lásából következik, hogy az egész esztendő nappali óráinak számát úgy számíthatjuk ki: 385-öt még kell szo­roznunk 12-vel. Az eredmény 4380 nappali óra évente. Ennyi idő telik el napkeltétől napnyugtáig a 365 nap alatt. No persze, még figyelembe! kell vennünk azt, hogy a hajnali világosság nem éppen napkeltékor kezdődik, ha­nem ezt megelőző a szürkület. Hason­lóképp napnyugta után is bizonyos ideig még élég világos van ahhoz, hogy például újságot olvashassunk. Ennek a szürkületi időnek a hossza az időjárástól függ. Ha derült az ég­bolt, akkor egy óra hosszat tart haj­nalban és este. Ha felhős az idő, ak­kor csak fél óráig. Ezért átlagban még minden reggel és minden este három­negyed órányi, vagyis naponta másfél órányi világos időt hozzá kell adnunk az 'előbb kiszámított 4380 Irához. Ez további 547 és fél órát tesz ki. Vég­eredményben tehát kereken 4900 nap­világos óránk van egy esztendőben! A. I. Baracska Arpád étúrovoi gyermek-rajzolónk a sajtónap alkalmából kel­lemes meglepetésben részesítette a Szabad Földműves szerkesztőségi mun­kaközösségét: élénk képzelőerejét latbavetve, így emlékszik meg azokról, akik az írott, illetőleg nyomtatott szó erejével küzdenek az emberi konok­­ság ellen, az igaz, jó ügyért, szocialista társadalmi rendszerünk és a tí­­lágbéke szilárdításáért. Szeptember 21-e — a sajtó dolgozóinak ünnepe. A3 m ~ro-T &*.ra,c*\íbO< 1*?чГ iERESZTREJTYENY ДЙШИ Ml becenév. 62. Azonos a vízszintes 7-el. VÍZSZINTES: 1. Irány. 3. A kutya­félék családjába tartozó dögevő ra­gadozó állat. 7. Ja­pán gyöngyhalász­nő. 10. Sertéslak. 12. Károsodás nél­kül elvisel. 14. Ré­gi római pénz. 15. A söröskorsó tete­jén úszik. 17. Vil­la. 19, Dialógus kezdete. 20. Buzdí­tó szócska. 21___ hárfa, szélhárfa. 22. Talál. 24. A lglátó öröme. 26. A múlt idő jele. 28. Sze­szes ital. 30. Za­mat. 31. Temér­dek. 32. Mértani test. 33. Nem fölé. 34. Régebbi meg­szólítás. 36. Város a Szovjetunióban. 38. Város Csehor­szágban. 39. Friss. 41. Vajdasági köz­ség. 43. Mely sze­mélyé. 45. Mi kép­­pen. 48. Női be­cenév. 50. Kétes! 51. Lénia betűi (é. h.). 52. Argon vegyjele. 54. Szesz­ben van. 56. Szegény németül. 59. Tova. 61. Fohász. 63. Lángol. 64. Idegen tagadás. 66. Látószerve. 68. járom. 69. Gém betűi. 70. Kutatva keresgél. 71. Ebédet készít. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet első részi. 2. Igekötő. 4. Asztácium vegy­jele. 5. Az idézet második része. 6. Területmérték. 8. Időmeghatározás. 9. Az idézet harmadik része. 11. A bratislavai autók jelzése. 13. Nát­rium vegyjele. 15. Víziállat. 16. A hangerősség mértékegysége. 17. A felsőfok jelé. 18. Káposztaféleség. 23. Mutatószó. 25. Mesefilm. 27. Lakoma. 28. Disznó németül. 29. Kevert ára. 30. Becézett Ilona. 35. Francia név­elő. 37. Ajándékoz. 39. Építési anyag. 40. Magyar színész. 41............ Kare­nina. 42. Hacsaturjan személyneve. 44. Kötőszó. 46. Melléképület. 47. Anna Irma. 49. jegyez. 53. Lobog. 55. Távolodást jelentő szócska. 57. Kor­hol. 58. Való. 60. Ócskaság. 61. Női 63. Villanykörte. 65. Asszonynév vég­ződés. 66. Séma páratlan betűi. 67. Latin „és“. 68. Kis sziget Marseille mellett. Beküldendő a függőleges 1., 5. és 9. sz. sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK A 34. szám keresztrejtvényének he­lyes megfejtése: Üdvözöljük a dicső Szlovák Nem­zeti Felkelés évfordulóját. Könyvnyertesek: Susik Éva, Ciliz. Radvaft (Csilizradvány), Dankovics Márta, Veľké Túrovce (Túr), Csata Márton, Gemer (Gömör). MEGFEJTÉS — NYERTESEK A 35. szám keresztrejtvényének he­lyes megfejtése. Használjuk ki jobban az adott lehetőségeket! Könyvnyertesek: Galla Mária, Dvory nad Žitavou (Udvard), Latkóczy Fe­renc, Pláštovcej (Palást), Bernás Éva, Polina. Az iskolán kívüli nevelésről

Next

/
Thumbnails
Contents